Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-18 / 315. szám

1995. november 18., szombat VÁROSAINK Diinántúli Napló 9 Közmeghallgatás lesz november 23-án Az önkormányzat költségvetésének a helyzete és a jövő évi lehetőségek Parkinson-híd A modem adminisztráció állandó problémája a közigazgatás­ban és az üzleti életben egyaránt a személyi kiválasztás - írja C. Northcote Parkinson abban a művében, amelyben a saját magá­ról elnevezett törvény igazát bizonyítja. Általánosíthatjuk azonban ez a megállapítást egy végletes egyszerűsítéssel: ál­landó problémánk a kiválasztás. Egy személyé, egy névé, egy időponté stb. Akár közterületi névé is. Egy olvasónk névtelenségbe burkolózva azt hányta a sze­memre: miért nem tettük szóvá, hogy a hídnév-pályázattal fél­revezették a pécsieket. Szerinte ugyanis nem a „Borbála vagy Szent Borbála” itt a kérdés, hanem az, hogy ez a választás meg­felel-e a pályázati kiírásnak, amely kifejezetten Pécshez kötődő történelmi személy nevére vonatkozó javaslatra inspirált. Értem én az aggodalmát: ma lehet egy szent nevével konku­rálni. (A vitában valóban elhangzott olyan felszólalás is, amely a „Szent”jelzőt még budapesti Erzsébet-híd nevéből is hiá­nyolta, noha az Ferenc József feleségének állít emléket.) Sze­rintem azonban inkább más a probléma gyökere. Ugyanis Bor­bála valóban történelmi személy: 306-ban lett vértanú Nikomé- diában. Később a bányászok, tüzérek erődítmények védőszentje lett univerzálisan, tehát Pécsett is erős kultusza támadt. Ez tény, ahogy az is, hogy Pécs védőszentje Szent Flórián. Külön történet lehetne, hogy miért éppen ő? Nyilván előde­ink is megküzdöttek a kiválasztás problémájával s nekik is le­hettek sajátos szempontjaik. Ám ehhez képest is valóban baj van a pályázati kiírással, ha Parkinson törvényét nézzük. Abban ugyanis az a szentencia szerepel, hogy mindaddig rossz egy pá­lyázat meghirdetett feltételrendszere, amíg egynél több lehetsé­ges változatra illik. Ha tehát egy hidat Szent Borbála napján akarnak felavatni, s erre napra az is elhatároztatik, hogy a város szénbányászati múltjához kapcsolódó emléktáblákat lepleznek le, akkor igazán lehetett volna konkrétabb is a pályázati kiírás. Például: „Olyan javaslatot várunk, amely Pécs bányavárosi múltjához, a bányászok vallási hagyományaihoz és december 4-hez egyaránt kapcsolható s egyébként „B” betűvel kezdődő női név.” Ha ezek után nem olyan pályázatok futnak be, ame­lyek közfelkiáltás gyanánt javasolják az eleve kiszemelt nevet, akkor erről a városról a védőszentjei is lemondhatnak. Akkor fel kell adni a reményt, hogy lesznek e városban olyan kreatív személyek, kik eltalálják, hogy Pécs jövőjében mivel lenne ér­demes kitölteni a bányászat megszűntével támadt űrt. Mert mintha mégiscsak ez lenne az igazi problémánk. Dunai Imre Tájrendezés fejtés után Az Észak-gyükési és a Barát-bánya rekultivációja Ma még ez a látkép fotó: löffler Gábor Közgyűlési előzetes Az önkormányzat közgyűlése november 23-án 9 órai kezdet­tel tartja soron következő ülését a városháza nagytermében. Az előzetes napirendi javaslatok között szerepel a városközpont­bővítés részletes rendezési ter­vének módosítása, a Makár- domb közterület-szabályozási terve, a Kisgyermek Szociális Intézmény átalakításának kon­cepciója és a József Attila Mű­velődési Ház hasznosítása. Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének vizsgálati adatai szerint az november 16-án mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs város légszennyezettségét a következő mutatók jellemez­ték az egészségügyi határérték százalékában: kéndioxid 28,7%, nitrogéndioxid 44,3%, szénmonoxid 32,5%, szálló por 70,6%, ózon 9,5%. A legmaga­sabb szálló por szennyezettsé­get (a határérték 117,6%-a) a Szabadság úton, a legmagasabb nitrogéndioxid szennyezettsé­get (a határérték 62,50%-a) a Buzsáki úton, a legmagasabb kén-dioxid szennyezettséget (a határérték 42,8%-a) a legma­gasabb szénmonoxid szennye­zettséget (a határérték 58%-a) Kodály Zoltán úton mérték. (Az egészségügyi határérték 100%-nak fejel meg. E szint alatt a szennyeződés nem okoz közvetlen egészségkárosodást.) Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének levegőszennyezett- ségi méréseit a Városi Vagyon­kezelő Kft. támogatja. • • Önkormányzati támogatás A közgyűlés jogi, igazgatási és ügyrendi bizottsága 30 ezer fo­rint támogatást nyújtott a Bara­nya Megyei Cigányok Érdek- védelmi Szövetségének a len­gyelországi Holocaust megem­lékezésen való részvételhez. Pécs Megyei Jogú Város Köz­gyűlése november 23-án, jövő csütörtökön 6 órától közmeg­hallgatást tart a Városháza nagytermében. A közmeghall­gatás témája: a város költségve­tésének helyzete, a jövő évi költségvetési lehetőségek. A közmeghallgatáson az ál­lampolgárok és a helyben érde­A PMMF építészhallgatói szá­mára tartott a minap tanórát dr. Bachman Zoltán Ybl-díjas épí­tész-tanár az I. és IV. számú sírkamránál. Tudjuk, hogy az I. számú a legnevesebb sírépít­mény, amelyet Péterről és Pál­ról neveztek el a 18. századi megtalálásakor: a két főapostol arcképe látható a kamra hátsó falán a Krisztus-monogram két oldalán. Az I. sírkamra közvet­len szomszédságában találták a IV. számút, amelyet a 3-4. szá­zadi építők nem festettek ki. A sírkamrák jó ideje nem látogat­hatók, s mivel a szabadon beá­ramló külső levegő ártott a fal­festményeknek, a Péter-Pál sír­kamrát átmenetileg homokkal tömedékelték. Az Ó-keresztény Mauzó­leum, majd a Korsós Sírkamra légkondicionálásos rekonstruk­ciója után született a gondolat, hogy azokhoz hasonlóan - te­hát légkondicionálással - kel­lene megoldani a bazilika dél­keleti tornya előtt lévő két sír­kamra védelmét is. Bachman Zoltán e témával már évek óta foglalkozik, jóllehet pénz erre a munkára (is) alig van. Az épí­tész elgondolása szerint a két sírkamra egy légkondicionált térbe kerülne. Mielőtt azonban az ezt szolgáló építési mun­kákra sor kerülne, biztosítani kell a bazilikának az innen né­hány méterre lévő tornyát. En­nek az érdekében készült el a közelmúltban egy rövid alagút a régészeti szint alatt a torony­hoz, s ennek a megtekintése volt a tanóra tárgya. A tanórára azt követően ke­rült sor, hogy november 9-én és 10-én a Művelődési és közokta­tási Minisztérium és az Orszá­gos Műemlékvédelmi Hivatal meghívására az Európai Tanács szakértői tanulmányozták a pé­csi római-kori sírépítményeket, különös tekintettel a Péter-Pál sírkamra megmentésének a le­hetőségeire. Yves Boiret francia építész, műemléki felügyelő, Daniel Paunier régészprofesz- szor, genfi és lausanne-i ókor- történeti intézet igazgatója és Michael de Thyse, az Európa Tanács kulturális örökség osz­kelt szervek képviselői közér­dekű kérdéseket és javaslatokat tehetnek. Egyedi, hatósági ügyben az ülés elnöke nem ad­hat szót. Egy-egy felszólalás időtar­tama nem haladhatja meg az öt percet. Az ülésen elhangzott közérdekű felszólalásokat a közgyűlés értékeli, s amennyi­tályának a programtanácsadója szerint átfogó rekonstrukciós elgondolás és minden részletre kiterjedő helyreállítási program alapján van esély támogatókat találni a költséges munkák el­végzéséhez. A szakértőket elkísérte Pécsre Pintér Tamás, az OMVH nemzetközi kapcsola­tok osztályának a vezetője, aki érdeklődésünkre elmondta:- A szakértők meghívásával az volt a célunk, hogy végre kimozdíthassuk a holtpontról hazánk eme igen értékes, egész Közép-Európában egyedülálló műemlékegyüttese helyreállítá­sának az ügyét. Ez ugyanis sze­rintünk nem csak magyar ügy, hanem európai jelentősége is figyelemreméltó, s a szakértők is megerősítettek ebben a hi­tünkben. Ők is célszerűnek tart­ják foglalkozni az egész római­kori város helyzetével.- Mi hasznunk lehet a láto­gatásból?- A szakértői vizsgálódás eredményei közvetve befolyá­solják az Európai Unió pénz­tárcáját. Az urak - ígéretük sze­rint - olyan szakvéleményt ad­nak, amely komoly esélyt tá­ben azonnali válaszadásra, in­tézkedésre nincs lehetőség, a vizsgálat eredményéről, a szük­séges intézkedés kezdeménye­zéséről 30 napon belül írásban választ adunk. A képviselőtestület várja az érdeklődőket! Dr. Páva Zsolt polgármester maszt, hogy pályázattal pénz­hez jussunk. Programon kívül megtekin­tették az ET-szakértők az éppen - már csaknem két esztendeje - stagnáló románkőtár építkezést is, amely kiváltotta a tetszésü­ket. Ezzel kapcsolatban Pintér Tamás elmondta: roppant fon­tosnak tartják a kőtárépítés be­fejezését, amiben nagy szerepe lehet annak, ha a pécsi püspök­várat és a belvárost felveszik a világörökségek sorába. Most Pannonhalma felvétele kerül az UNESCO világörökség bizott­sága elé, utána kerülhet szóba Pécs. Tudomása szerint ezt a Pécsett található jelentős török­kori emlékek miatt több iszlám ország is támogatja, és pártfo­golják a felvétel ügyét az ICOMOS - a nemzetközi mű­emlékvédelmi szervezet - török tagjai is. Ám ez - Pintér Tamás sze­rint - legalább két évet jelent, s továbbiakat, míg ebből esetleg pénz is lehet. De szabad-e - kérdezzük most mi - további éveket várni lábhoz tett fegy­verrel, míg a román kőtár ügye (is) kimozdulhat a holtpontról? Hársfai István A Központi Környezetvédelmi Alaphoz benyújtandó pályáza­tokról döntött a közelmúltban a közgyűlésének város és kör­nyezetfejlesztési bizottsága. Ezek a pályázatok az elhagyott, pontosabban a művelésükkel felhagyott bányák rekultiváció­jának megvalósulását szándé­koznak előremozdítani. A bizottság az önkormányzat költségvetésében meghatáro­zott Pályázati alapból most az Észak-gyükési és a Barát-bánya tájrendezési terveinek elkészí­téséhez adott 1 millió forintot. Ez az összeg jelenti a Környe­zetvédelmi Álaphoz benyúj­tandó pályázatban a feltételül szabott saját erőt”. D. I. Az Európa Tanács szakértői a Péter-Pál sírkamráról A holtpontról a világörökség felé(?) A román kőtár ügye is kimozdulhat a holtpontról? fotó: löffler Ha majd leesik a nagy hó... Ha leesik nagy hó, örülnek gye­rekek: a „Mikulás megrázta a szakái lát”, lehet hógolyózni, szánkózni, korcsolyázni, és egyébként is nagyon szép lát­vány a hófödte Mecsek, ahová ilyenkor is öröm fölmenni. Am, ha leesik a nagy hó, minden felnőtt aggodalmasko­dik: vajon kellően felkészültek- e a télre az illetékesek: lesz-e elég hókotró, meg tudják-e tisz­títani az utakat időben, nem lesz-e fönnakadás a forgalom­ban, és ha megfagy letaposott hó az úttesten és a járdán, sóz- zák-e mindazok, akiknek ez kö­telességük közterületen és ma­gánházak, intézményi épületek előtt egyaránt? Ha majd leesik a nagy hó, minden ember örülhet, mert olyan szép látvány a jó meleg szobából a hó hullását nézni, amikor jótékony fehér lepellel beborítja a tájat, és olyan jó ki­pirult arccal egy téli séta után a kályha mellett melegedni! Am, ha leesik a nagy hó, egyre több szegény embert féle­lem tölt el: hogyan fogja fizetni a fűtésszámlát, kéz- és lábtörés nélkül kimerészkedjen-e az ut­cára bevásárolni. Mert ekkor még jobban egymásra vagyunk utalva. Ha valaki nemtörődöm, könnyen okozhat embertársai­nak nehezen kiheverhető bajt. S mai világunk tükre, ember­ségünk próbája, a nincstele­nekkel, hajléktalanokkal való törődésünk megmérettetése az - hiszen mostanában éjszakán­ként jó néhányon alszanak kint az utcán, a tereken a buszmeg­állók és a parkok padjain - , amikor leesik a nagy hó .. . Dr. Vargha Dezső Új postahivatal létesül a főpályaudvarnál - Épületbontással megkezdődött a Rét utca déli végénél, a pályaudvar mentén a tereprendezés. Évtizedes elképzelés válik va­lóra: a Magyar Posta Pécsi Igazgatósága itt, a MÁV szociális épülete közelében építi majd fel 1997 végére az új, korszerű pályaudvari feldolgozó postahivatalt. fotó: löffler Gábor Hatályba lépett önkormányzati rendeletek Pécs Önkormányzata Köz­gyűlésének alábbi rendeletéi lépnek hatályba 1995. no­vember 15-én: az 1995. évi 50. számú a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többszörösen módosí­tott 1995. évi 3. számú ren­delet módosítása; az 1995. évi 51. számú Közterület (Szent Borbála-híd) elneve­zéséről; és az 1995. évi 52. számú A Mária utca 9. sz., a Pécsbányatelepi Kórház, va­lamint a Pécs Vasasi Műve­lődési Ház falán emléktábla lehelyezéséről. A rendeletek megtekinthetők a Polgármes­teri Hivatal Kossuth tér 1-3. szám alatti Ügyfélszolgálati Irodájában. I k k » I

Next

/
Oldalképek
Tartalom