Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)
1995-11-15 / 312. szám
I Gazdaság 1995. november 15., szerda 10 Dünántúli Napló Az új adótábla-tervezet kissé bonyolultra sikeredett Búcsú a nulla kulcstól » Aki előre számol: dr. Vámosi-Nagy Szabolcs A Pénzügyminisztériumban elkészült az 1996. január elsejétől bevezetendő új személyi jövedelemadó táblájának kétvariációs tervezete. A lapzártánkkor érvényes mindkét variáció szerint megszűnne az adómentes, úgynevezett „nullakulcsos” sáv, és a korábbi hatsávos adótábla ötsávosra szűkül. Lényeges eltérés a két változat között, hogy az egyik szerint a legfelsőbb kulcs továbbra is 44 százalék maradna, ám ebben az esetben a jelenleg 10 százalékos nyugdíj- és egészségügyi járulék mértéke 21 százalékra emelkedik. A másik változat szerint a legmagasabb jövedelmi sávban 48 százalék lenne az adókulcs, viszont 12 százalékos a járulék. Az 1995-ben érvényes adótábla Az adó mértéke, ha az adó alapja: 0-110 000 Ft........................................................................................0%-a 110 001-150 000 Ft a 110 000 Ft-on felüli rész ......................................................20%-a 1 50 001-220 000 Ft 8000 Ft és a 150 000 Ft-on felüli rész...............................25%-a 2 20 001-380 000 Ft 25 500 Ft és az 220 000 Ft-on felüli rész..........................35%-a 3 80 001-550 000 Ft 81 500 Ft és a 380 000 Ft-on felüli rész..........................40%-a 5 50 001 Ft-ról 149 500 Ft és az 550 000 Ft-on felüli rész.......................44%-a = 0,6). így megkapjuk az adójóAmi késik, eljön? Késik a már eddig is oly sok vihart megélt szövetkezeti törvény módosítása, noha a jogszabály parlament elé terjesztését szeptemberre ígérte a földművelésügyi tárca. Jelenleg felemás helyzetben vannak a szövetkezetek, ami igencsak megnehezíti működésüket. A vonatkozó törvény rövid távú módosítása - az előterjesztők elgondolása szerint - lehetővé tenné a többi között, hogy jogi személyek is alakíthassanak szövetkezetét, vagy, hogy a jövőben az üzletrészeket piaci értéken lehessen beszámítani. Az új rendelkezés szakítana a korábban kizárólagosan érvényesülő egy tag-egy szavazat elvével, és néhány kérdésben lehetőség nyílna a vagyonarányos szavazásra is. Például a zárómérleg elfogadásakor vagy a jövedelem felosztása során. A jogszabály-módosítás napirendre tűzését a mező- gazdasági szövetkezetek érdek-képviseleti szervezetei sür gették, illetve sürgetik, mert a szövetkezetek működésének stabilitását, jogbiztonságát és jövőjét nagymértékben veszélyezteti az átalakulás folyamatából adódó számos lezáratlan, rendezetlen kérdés. U. G. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 95,77 Osztrák schilling 13,61 USA-dollár 135,85 ECU (Európai Unió) 175,69 Mit jelentenek a gyakorlatban a tervezett változtatások az adózók szempontjából? Erre a kérdésre dr. Vámosi-Nagy Szabolcstól, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Ftivatal főosztály- vezetőjétől kértünk választ.- Összességében megállapítható, hogy jelentősen növekednek majd az adózók terhei. Ráadásul lényegesen bonyolultabbá válik az elszámolás módja is - mondta a főosztály' vezető.- Mivel az új adótábla-tervezetek - a korábbiakkal ellentétben - még egy-egy variáción belül is két részre tagozódnak, kérem, konkrét példán mutassa be, hogyan kell majd alkalmazni ezeket!- A jövő évtől azoknak, akik alkalmazottak és csupán egyetlen jövedelemforrásuk van, az alsó, bérjövedelem adóelőlegtábla alapján kell kiszámítaniuk az adójukat. Vagy az 1. vagy a 2. számú adótábla alapján, annak megfelelően, hogy melyik variációt fogadja el a parlament. Például az 1. variáció szerint egy átlagos, évi 500 ezer forint összjövedelemmel rendelkező alkalmazott adójának kiszámítása a következőképpen történik: A 300 ezer forintra eső rész adója a táblázat szerint az alábbi tételekből tevődik össze: 220 ezer forintig 3 százalékos adót kell fizetni, a 300 ezer forintig fennmaradó részre, tehát 80 ezer forintra már 24 százalékos az adó. A kettő együtt: 6 600+19 200=25 800 Ft. A 300 ezer forint feletti 200 ezer már a 32 százalékos adókulcs sávjába esik, ami 200 000x0,32=64 000 forintot jelent. Az éves adó tehát: 25 800+64 000=89 800 forint.-És a vállalkozók hogy' adóznak?- Rájuk az összjövedelem adótáblák felső szakaszai vonatkoznak. Annak, aki például évi 500 ezer forintot keres, az 1. adótábla felső szakasza szerint kell az adóját kiszámolnia. 150 ezer forintig 20 százalék, tehát 30 ezer forint fizetendő. A 150 ezer és 300 ezer közötti részre 26 százalék, azaz 39 ezer. E kettő együtt már 69 ezer forint. A 300 ezer és 500 ezer közé jutó 200 ezer forint pedig már 36 százalékos kulccsal adózik, ami 72 ezer forintot jelent. 500 ezer forintos jövedelem után tehát 69 000+72 000=141000 forint az adó. Ez lényegesen több, mint az alkalmazottaké, hiszen a kormány így kívánja ellensúlyozni azt a hátrányt, hogy a vállalkozókkal ellentétben a bérből és fizetésből élők semmiféle költségelszámolást nem alkalmazhatnak.- Hogyan számolnak majd el azok az adóhatósággal, akik ugyan az alkalmazotti réteghez tartoznak, de más forrásból is származik jövedelmük?- Nos ez már kissé bonyolultabb eset, de azért nézzünk erre is egy példát! Továbbra is vegyük úgy, hogy az 1-es számú adótábla tervezetet fogadja el a törvényhozás. Ha valakinek az éves 500 ezer forintos jövedelméből 300 ezer munkaviszonyból származik, 200 ezer pedig egyéb tevékenységekből, akkor első lépésben ki kell számolni a 300 ezer forintra eső adót a bér- jövedelem adóelőleg-tábla szerint: ez 25 800 forint. Ezután ki kell számolni a 300 ezer forint adóját a vállalkozásokra vonatkozó felső adótábla szerint is: ez 69 000 forint. A kettő különbségét (69 000-25 800= =43 200), a 43 200 forintot ezután meg kell szorozni a 300 ezer és az összjövedelem arányával (300 000:500 000= váírás összegét: 43 200x0,6=- =25 920 forintot. Ezt azután ki kell vonni abból az összegből, amely abban az esetben lenne az adó, hogyha az 500 ezer forint teljes egészében vállalkozásból származott volna. Tehát a fizetendő adó összege: 141 000-25 920=114 080 Ft - mondta dr. Vámosi-Nagy Szabolcs. Németh Zsuzsa A személyi jövedelemadó tervezetei 1996-ra Az összjövedelem adótáblája 1. Az összjövedelem adótáblája 2. Sávhatárok Szorzó Érték a Sávhatárok Szorzó Érték a alsó felső sávban sáv alján alsó felső sávban sáv alján (Ft) (Ft) (Ft) (Ft) (Ft) (Ft) 0 150 000 20% 0 0 190 000 20% 0 150 000 300 000 26% 30 000 190 000 300 000 29% 38 000 300 000 600 000 36% 69 000 300 000 580 000 38% 69 900 600 000 700 000 42% 177 000 580 000 1 000 000 44% 176 300 700 000 44% 219 000 1 000 000 48% 361 100 A bérjövedelem adóelőleg-táblája A bérjövedelem adóelőleg-táblája 0 220 000 3% 0 0 210 000 2% 0 220 000 300 000 24% 6 600 210 000 300 000 29% 4 200 300 000 630 000 32% 25 800 300 000 400 000 36% 30 300 630 000 700 000 42% 131 400 400 000 580 000 38% 66 300 700 000 44% 160 800 580 000 1 000 000 4,4% 134 700 1 000 000 48% 319 500 Minimálbér a létminimum alatt A szakszervezetek többféle alsó határt javasolnak Az év vége közeledtével napirendre kerül az érdekegyeztető fórumokon a jövő évi minimálbér. A munkavállalói érdekképviseletek már a nyáron szerették volna 14 800 forintra emelni a február 1-jétől érvényes 12 200 forintos alsó határt. Akkor ugyan érdemi tárgyalások nem kezdődtek erről, de a Munkaügyi Minisztériumban készített szakmai elemzés is rámutat: kedvezőtlen, hogy az átlagbértől évről évre jobban elszakad a minimálbér. A munkavállalói érdekképviseletek azt is hangsúlyozzák, hogy a minimálbérnek legalább a létminimum költségeit kellene fedeznie, ám ennek a követelménynek tavaly csupán 69 százalékban tett eleget. Valószínűleg az eddigieknél is erőteljesebben ösztönzik majd a munkavállalói érdek- képviseletek a többszintű minimálbérrendszer bevezetését. A szakszervezetek már régóta mondogatják ugyanis, hogy ne csak az általánosan kötelező legkisebb bérben állapodjanak meg a szociális partnerek, hanem határozzák meg külön a szakmunkások és külön a felsőfokú végzettségűek minimális járandóságát is. A munkavállalók szerint a többszintű minimálbérrendszer bevezetése a feketefoglalkoztatás ellen is jótékonyan hatna. A munkaadók az eddigi tárgyalásokon nem elsősorban a minimálbér megemelésének közvetlen terhei miatt tiltakoztak, hanem azért, mert az emelés következtében valamennyi kategóriában bérfejlesztésre kényszerülnének. Több ágazat az országosan előírt minimumszintet sem képes azonnal teljesíteni a béremeléseknél - már évek óta. Ezek némi türelmi időt kapnak a végrehajtásra. Az előzetes tervek szerint a minimálbérről való egyezkedés is október 20-án indul, s az árbér alku többi megvitatandó elemével együtt az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén kerül napirendre. Minőség: a legfőbb exportfeltétel Egyre többször hallani, hogy valamelyik cég ISO minősítést szerzett, s rögtön megnyíltak előtte a nyugat-európai piacok. Mire jó ez a minőségtanúsítás? Mennyibe kerül és mennyi ideig tart a megszerzése? Hogyan értékesíthető a megszerzett cím? Kérdések, melyek részben magukban hordozzák a választ is. Nehéz ezen az úton elindulni, de igen hasznos a végére érni. Mindenesetre akik ellátogattak tegnap a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara „Minőségügyi Nap” elnevezésű rendezvényére a Tettye-iroda- házba (Pécs, Dr. Majorossy Imre u. 36.), azoknak alig akad már fehér folt ebben a témakörben. Az érdeklődők a legtöbb információt Pákh Miklóstól, a Magyar Minőség Társaság vezetőjétől kaphatták. Az ÚDN-nek a nonprofit szervezet igazgatója így nyilatkozott:-Társaságunknak 785 tagja van. Havilapot adunk már ki, melyben aktuális tájékoztatást adunk az újdonságokról. Miskolcon, Debrecenben, Szegeden és Ajkán önálló szakbizottságunk van, s most a kamara közreműködésével kezdeményeztük pécsi egység létrehozását is, melynek a megalakulása a jelek szerint néhány hónap kérdése. A vállalkozók kapják a legtöbbet egy ilyen bizottság működésétől, hiszen hazai és nemzetközi ügyekről kaphatnak rendeszeres tájékoztatást - közvetlen kapcsolatunk van az osztrák, német, svájci és svéd szervezettel - oktatási csoportunk is működik, mely kölni vizsgabizonyítvány kiadására jogosult. A magyar vállalkozások közül már 257 cégnek van minőségtanúsítása (Baranyából egyelőre két vállalat: a MOFA Rt. és a Zsolnay Rt. szerepel a listán), s 6 társaság várhatóan decemberben kapja meg az elismerést. Nyugati cégek napjainkban már csak úgy ülnek le tárgyalni, ha a partner ISO tanúsítással rendelkezik. Megszerezni pedig nem könnyű, minimum másfél év kell hozzá, és igen szigorú feltételeket kell teljesíteni. Amit a mai magyar viszonyokról tudni érdemes: a gépipar áll legjobban, s az agrárszféra meglehetősen hátul kullog a minősítés terén. Mészáros B. E. 1995. november 13-tól 26-ig, 07 ésl 9 óra között, hétvégén 09 és 16 között kijelölt töltőállomásainkon, ahol a MÓL Rt. a Magyar Autóklubbal közösen az alábbi ingyenes szolgáltatásokat nyújtja:- fagyálló és fékfolyadék ellenőrzés- akkumulátor ellenőrzés,- fényszóró beállítás,- gumiprofil ellenőrzés. Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság Minden autóst szeretettel várunk p ÉC! 5-Cl SER fcfWfc ű ITON i is M IAR KÁI NT ¥1 BAN
