Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-15 / 312. szám

6 Dunántúli Napló Külföld 1995. november 15., szerda Hat éve omlott le a sziklaszilárdnak hitt fal A német egység kulisszatitkai Hat éve immár, hogy Kelet-Berlinben (leánykori névén „az NDK fővárosában”) elrepült a nehéz kő: egy kommunista párt­funkcionárius figyelmetlensége és elszólása nyomán órák alatt leomlott a 28 éven át sziklaszilárdnak hitt Berlini Fal, s megin­dult egy folyamat, amely 329 nap múlva az NDK és az NSZK egyesülésébe torkollott. Időközben napvilágot láttak olyan apró részletek, amelyeknek megismerése betekintést nyújt a színfalak mögé, elárulva: mennyire volt spontán, s mennyiben volt irányított a német egyesülés előtörténete. Felnyitották a sorompókat Azon a bizonyos november 9-én , az NSZEP KB ülésének második napján, Günter Scha- bowski KB-titkár tartott sajtótá­jékoztatót az esti órákban. Mint utóbb kiderült, a KB határoza­tot hozott az utazási korlátozá­sok enyhítéséről, a nyugati uta­zások és a kivándorlás liberali­zálásáról. E döntés azonban „embargós” volt, azaz csak 10- én (pénteken) este 20 órakor hangozhatott volna el a rádió és a tv adásában, s a szombati la­pokban olvashatták volna az NDK polgárai. Schabowski azonban egy kérdésre válaszolva „elnézte” a papírján szereplő embargót, s magától értetődő dologként kö­zölte az elképedt újságírókkal: azonnali hatállyal életbe léptek a könnyítések. Mindez néhány perccel este 7 óra előtt történt. Négy óra múlva az átkelőpon­tokat őrző rendőrök és állam­biztonságiak engedtek az egy- begyűlt tízezrek nyomásának: felnyitották a sorompókat Ke­let- és Nyugat-Berlin között, s az utcákon kezdetét vette egy felejthetetlen, mámoros éj­szaka. A nyugatnémet kancellárt Varsóban érte a hír: megnyílt a Fal, az NSZEP-rezsimet meg­rendítő csapása érte. „Ez világ­történelmi nap” - ujjongott Helmut Kohl, aki azonban úgy vélte, a német egység megvaló­sulása még legalább öt évet vesz majd igénybe. Jobb orra volt Vernon Waltersnak, az Egyesült Államok bonni nagy­követének. A rutinos öreg róka november végén Berlinbe re­pül, s a Fal tövéből üzen Bush elnöknek: az újraegyesülés kézzelfogható közelségbe ke­rült; aki az útjába áll, azt elsöpri a politika forgószele. Szövetségesek A bonni kancellári hivatal­ban ezekben a hetekben szünet nélkül csöng a telefon. A kül­földi állam- és kormányfők hív­ják Kohlt, hogy hangot adjanak a fejlemények kapcsán támadt érzelmeiknek. Érdekes módon a telefonálók közül csupán a spanyol és a kanadai kor­mányfő osztozik fenntartások nélkül a Rajna-parti örömben, s támogatja őszintén a majdani egységet. A többi telefonáló - akár barát, akár csak szövetsé­ges - inkább aggodalmainak ad hangot. A francia elnök például - Charles de Gaulle-t idéző módon - kifejti: neki jobban tetszik két német állam, mint egy. Gorbacsovval tárgyalva ezt azzal indokolja, hogy Eu­rópa biztonsága csak így őriz­hető meg. A brit kormányfő még in­kább borzong az egységes né­met állam gondolatától. Marga­ret Thather szerint ez óhatatla­nul egy „Negyedik Birodalom” létrejöttével járna. Még szeren­cse - vigasztalja magát és kor­mányát Maggie -, hogy az egyesülés csak 10-15 év múlva esedékes. Csak később, no­vember 18-án, az Európai Kö­zösség kormányfői találkozóján döbben rá, hogy súlyosan téve-, dett. Az Elysée-palotában rende­zett vacsorán Helmut Kohl szóba hozza az 1970-es NATO- csúcson elfogadott nyilatkoza­tot, amely pozitívan viszonyul a két német állam egyesüléséhez. Thatcher megpróbálja letor­kolni Kohlt: „Ez a szöveg olyan időben született, amikor azt hit­tük, hogy az egyesülésre soha nem kerül sor!” Kohl azonban nem hagyja magát, s visszavág: „A nyilatkozatot ennek ellenére elfogadtuk, s az ma is érvényes. Önök nem akadályozhatják meg, hogy a német nép a ke­zébe vegye sorsa irányítását.” Thatchert erre elfutja a méreg, s toporzékolva kiáltja oda a töb­bieknek: „Látjátok? Ugye megmondtam!" A padlón Mitterrand akkoriban még azzal vigasztalta magát, hogy az egyesülés két okból sem le­hetséges. Egyrészt abba Moszkva soha nem menne bele, mivel az a Varsói Szerződés kimúlását jelentené. Másrészt az NDK az ő sze­mében Poroszország örökösé­nek számít, s az „aligha kíván­kozik Bajorország igája alá” - vélte Mitterrand. Nos, a francia elnöknek is csalódnia kellett. A régi keletű bajor-porosz ellen­tétnél többet nyomtak a latban az anyagiak. Amikor Egon Krenz, az NSZEP utolsó, alig 40 napig hivatalban lévő főtitkára no­vemberi moszkvai látogatása­kor bevallja Mihail Gorbacsov- nak, hogy az1 NDK külföldi adóssága meghaladja a 27 mil­liárd dollárt, az SZKP főtitkára majdnem leesik a székről. Az már csak hab a tortán, hogy a folyó fizetési mérleg kerek 12 milliárd dollár hiányt mutat! A stabilnak és válságot hírből sem ismerőnek hitt keletnémet gaz­dasági - a Szovjetunió megbíz­ható technológiai támasza - gyakorlatilag padlón van. Ettől kezdve Gorbacsov szinte leve­gőnek nézi a német elvtársakat, mert rájött: a reformjaihoz szükséges segítséget kizárólag Bonntól várhatja. Az 1990 márciusi választá­sok nyomán megalakult utolsó berlini kormány elnöke, Lothar de Maiziére (CDU) például olyan letolást kap Gorbacsovtól a Kremlben, hogy a tolmács csak üggyel-bajjal tudja sza­lonképes formába önteni a ven­déglátó orosz kifejezéseit. Hi­ába remélik az NSZEP és a Stasi legfőbb vezetői, hogy moszkvai barátjuk - akit nem győztek biztosítani „töretlen hűségükről” - kieszközli szá­mukra Kohlnál az amneszti­át. A hű Willi Stoph, az Ulb­richt- és Honecker-korszak mi­niszterelnöke még nagyobbat csalódik. Levelét, amelyben po­litikai menedékjogért folyamo­dott Moszkvához, még válaszra sem méltatja Gorbacsov. Dorogman László (Folytatjuk) Védelem, kémelhárítás, hírszerzés A Sin Bet története A Sin Bet sok nagy sikert ara­tott tevékenységével, de szá­mos megalázó kudarc is érte - írta az AFP az izraeli biztonsági szolgálat történeté­ről készített áttekintésé­ben. Legutóbb Jichak Rabin mi­niszterelnök életét nem tudta megmenteni a merénylőtől, s ez „földrengést” idézett elő a szolgálat szervezetében. E rengés máris kimozdított he­lyéből négy vezető tisztvise­lőt, s mások székét is könnyen ledöntheti. „Ha még posztomon vol­nék, most tüstént lemonda­nék” - idézte a francia hír- ügynökség Jakov Périt, a Sin Bet korábbi vezetőjét. A hivatalos személyek vé­delmén kívül a kémelhárítás és a hírszerzés is a szervezet feladatai közé tartozik. Fel­adata továbbá az Izrael-elle- nes merényletek elhárítása és a megszállt területek rendjé­nek őrzése. Tevékenységét titkosság övezi, vezetőinek nevét tilos nyilvánosságra hozni. Egyidős Izrael Állammal. 1948-as születésétől 1954-ig Iszel Harel vezetése alatt mű­ködött, jaffai központtal. Két esztendeig a hadsereg aláren­deltségébe tartozott, 1950- ben azonban önállósult. A Munkapárttal szoros kapcso­latban álló szervezet ekkor nagyon szemmel tartotta a zsidó jobboldalt. Később a baloldal is meg­fizette a boszorkányüldözés árát, amikor David Ben Gu- rion miniszterelnök a „vörös veszély” elleni harcot tette a Sin Bet elsődleges feladatává, s a szocialista Mapam párt abba a gyanúba került, hogy Moszkva manipulálja a tevé­kenységét. 1961 hozta a szervezet egyik legnagyobb kémfogá­sát: Tel-Avivban elfogták a szovjet KGB egyik emberét, amikor találkozni készült be­épített emberével, Izrael Bér­rel, az izraeli hadsereg ezre­desével. Egyik legsikeresebb hír­szerző akciója a hetvenes évek elejére esett: Szíriából szerzett meg igen fontos érte­süléseket, de hírszerző háló­zatát végül felgöngyölítette a szír elhárítás. 1984-ben kavarta legna­gyobb botrányát, amikor ügy­nökei hidegvérrel legyilkoltak két buszeltérítő palesztint, miután azok már megadták magukat. Mordehaj Vanunu kémke­dése is a Sin Bet nagy kudar­cai közé tartozik. A szervezet nem tudta megakadályozni, hogy az atomipari technikus lefényképezze a Negev-siva- tagban lévő dimonai nukleáris központot, és nyilvánosságra hozza fotóit a nemzetközi saj­tóban. 1967-től, a Jordán nyugati parvidéke és a Gáza-övezet megszállásától kezdve a Sin Bet tevékenységének súly­pontja áttolódott a megszállt területekre. Emberi jogi szervezetek sokszor bírálták ottani tevé­kenységét, mondván, hogy kínozza az őrizetébe vett pa­lesztinokat. Az utóbbi két évben képte­len volt elhárítani néhány ön­gyilkos merényletet, s ez számos izraeli áldozatot köve­telt. 50-70 °/tr0S ÁRKEDVEZMÉNNYEL kiárusítása a Kereskedők Házában. (18006) CASTOR Passage Üzletház létrehozói új beru­házást indítanak a Citrom utcában üzletek, irodák lakások, parkolók AKCIÓ A MÁÉRT! Ha a Renault Nyitrainál vásárol új autót november­ben akár 457.000 Ft-ot is megtakaríthat. Sőt: 50 % befizetése esetén kamatmentes hitelt is biztosítunk vásárlóinknak. És ha úgy gondolja: használt autóját is beszámítjuk. 20 %-os kezdő befizetés esetén kedvező hitel és lízing konstrukciókkal segítjük a vásárlást. MEGHÍVÓ Sok szeretettel várjuk a Renault Nyitrai 1 éves születésnapi hétvégéjén, ahol megtekintheti és kipróbálhatja a Renault családot és megismerked­het annak legújabb tagjával a Laguna kombi változatával. Egyben ha ezt a hirdetést magával hozza, ingyenes fék és lengéscsillapító vizsgálatot végzünk autóján. TALÁLKOZZUNK NOV. 18-ÁN 9-16.00 KÖZÖTT! RENAULT Pécs, Mohácsi út 42. NYITRAI 336-899’ 3151891SW GÁZTŰZHELY AKCIÓ ÁRUHÁZBAN! VESTA gáztűzhely 2 lángú ablakos 3 lángú ablakos 4 lángú ablakos 4 lángú teleajtós Kombinált (villanysütővel) MÓRA gáztűzhely 3 lángú ablakos 3 lángú ablakos 4 lángú ablakos 4 lángú teleajtós INDEZIT gáztűzhely 4 lángú grillezős 27.000 Ft helyett 24,250 Ft 33,200 Ft helyett 29,880 Ft 38,600 Ft helyen 34,750 Ft 35,900 Ft helyett 32^50Ft 51.000 Ft helyett 45,880 Ft 32,800 Ft helyett 29,500 Ft 31,500 Ft helyett 28,380 Ft 35,400 Ft helyett 31,880 Ft 33,900 ft helyett 30,500 Ft 60,900 ft helyett 54,750 Ft ÖCedden és csütörtökön ingyenes házhoz szállítás ü%cs területén. : UTÁN Áruház TITÁN Otthon Kisáruház 1 Pécs, Verseny u. 21. Pécs, Király u. 63.' IL Tel.:313-866; 313-030 Tel.:313-866; 313-030 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom