Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)
1995-11-11 / 308. szám
M- sx<jv*».loAtr 1995. november 12., vasárnap VÁROSAINK Dünántúli Napló 9 Vadonatúj sportmedence épül a Hullámfürdőben A fejlesztések miatt a nyári szezon kivételével két évig zárva tart a strand Pécsi körkép A kisebbségi önkormányzatok szabályzatai A Pécsi Cigány, a Horvát, a Német és a Szerb Kisebbségi Önkormányzat elfogadta szervezeti és működési rendjét szabályozó határozatát. A szabályzatok november 7-ével léptek hatályba. Megtekinthetők a Polgármesteri Hivatalának Hatóságiirodájában a Kossuth tér 1-3 szám alatt. Újabb támogatók a Tubes Kilátó építéséhez Honfoglalásunk 1100 évfordulójára épülő új Tubes Kilátótorony megvalósításhoz újabb támogatók jelentkeztek. Ahhoz, hogy kilenc méter magasságig a nyolc darab tartóoszlop elkészülhessen zsaluzóanyagot adott a Bozsér Fakereskedés, a MATÁV Rt. Pécsi Igazgatósága és a Mecsek-Urán Ércbányászati Kft.; kötőelemet adott a Pécsi Építő Kft., Pálos Attila (Rekord 2000) és a Strasz Já- nosné (Gyód). A város levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének vizsgálati adatai szerint az november 9-án mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs város légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték százalékában: kéndioxid 20,2%, nitrogéndioxid 18,43%, szénmonoxid 17,5%, szálló por 107,9%, ózon 18,1%. A legmagasabb szálló por szennyezettséget (a határérték 162,2-%a) a Szabadság úton, a legmagasabb nitrogéndioxid szennyezettséget (a határérték 42%-a) a Kodály Zoltán úton mérték. (Az egészségügyi határérték 100%-nak felel meg, amely szint alatt a szennyeződés nem okoz közvetlen egészségkárosodást.) A Pécsi Vízmű Rt. és Pécsi Fürdő Vállalat megállapodása értelmében a jogelőd Pécsi Vízmű Vállalat kintlévőségei behajtása révén az utóbbi várhatóan mintegy 100 millió forint szabad pénzeszközzel fog rendelkezni. Ebből már megkezdhetők a Hullámfürdő rekonstrukciós munkái. Ennek koncepcióját legutóbbi ülésén elfogadta Pécs Önkormányzatának Közgyűlése is. A program azzal számol, hogy a fürdő teljes rekonstrukciója és a fejlesztések mintegy 150-170 millió forintba kerülnek. A Fürdő Vállalat a már említett pénzösszegén túl a közgyűlés megszavazta, hogy a város 1996-ban és 1997-ben költségvetéséből 25-25 millió forintot ad tőketartalékként a cégnek. Mivel az állapotfelmérés szerint a meglévő sportmedence szerkezeti megerősítésének költségei megközelítenék egy új, 50 méteres medence létesítésének árát, a közgyűlés ezért ez utóbbi változat megvalósítását határozta el. A többi medencét is felújítják, kicserélik a burkolatukat és a közegészségügyi előírásoknak megfelelő állapotúra, korszerűbbé alakítják. (A tanmedence is feszített víztükröt kap.) Esztétikai okból a víztisztító és vízforgató rendszert tartalmazó gépházakat a strand közepéről áttelepítik a József Attila út és a Szendrey Júlia utca sarkára eső részre. Ä strand területének bővítésére a város ingyen a vállalatnak adja a József Attila út 10 . szám előtt zöldterületet a parkoló kivételével. Ezen túl az önkormányzat tárgyalásokat kezdeményez a Megyei Kórház területén lévő kihasználatlan földsáv megszerzése érdekében. Az átalakítás miatt 1996. május 31-ig, illetve 1996. október 1-től 1997-es nyári szezonig zárva tart a strand. D. I. Szemlélődő séta utcáról utcára Pusztulásra ítélt sétatéri fák(?) Ó vodás korosztályok hosszú sora nevelkedik évek, évtizedek óta az ólomtartalmú benzingőzben. Távol áll tőlem holmi rosszindulattal vádolni azokat, akik gyermekintézményeket telepítettek forgalmas főútvonalak mellé, hiszen pár évtizede a környezetvédelem (csak nálunk?) úgyszólván még ismeretlen fogalom volt. De például Kertváros tervezése idején már pedzették a dolgot, mégis a mára már hihetetlen méretű átmenő forgalmú Maiéter Pál út északi oldalát gyermekintézményekkel szegélyezték. Ráadásul az egyik óvoda udvara majd egy méterrel az út színje alatt van, így az ártalmas égéstermékek fel is dúsulhat- nak a játszadozó gyermekek ■körül:« • ■“——---->-------------E zért is olvastam örömmel a minap éppen ebben az óvodában, hogy környezetvédelmi pályázaton fagyalbokrokat nyertek, s ezek elültetéséhez kérik a szülők segítségéi Elgondolkodtató viszont: ""miért nem telepítettek már akkor sűrű, a levegőt jól megszűrő bokrokat itt (is), amikor elkészült, vagy pláne amikor még csak épült az óvoda? (Vagy az azóta eltelt idő alatt.) * P ár hete a pécsi körzeti híradóban Detki Rita városi főkertész a sétatéri fák sanyarú helyzetéről beszélt, s a lakosság segítségét kérte a helyzet oldásához. Arról van szó, hogy valamikor a felső sétatér rendezésekor jó ötletnek látszott, hogy a promenád hatalmas fáinak a gyökérzetét aszfalt és kockakő börtönbe zárják, így aztán kevésnél is kevesebb éltető víz juthatott a véletlenül hagyott réseken, repedéseken keresztül a szomjazó gyökerekhez. Tán e kevés segítette a túlélést. De Ha a köveket, aszfaltot még időben fölszednék, talán még megmenthetők lennének a gesztenyefák ... fotó: Tóth mára - tessék csak megnézni - vége a tűrésnek, a fák a kiszáradás küszöbéhez értek, sehhez jajdult segítségért; a főkertész. Komoly költségekről beszelt, s bizonyára így is van. De talán olcsóbb és átmeneti megoldás lehetne, ha még a téli csapadék előtt nagyon gyorsan felszednék a fák törzse körüli kockaköveket, s a szabaddá váló földet kissé fellazítanák, hogy végre kiadósabb nedvességhez, jussanak a fák. Hátha ez is a megmenekülésüket segítené. S ha már itt vagyunk a pro- menádon - gondoltam - ugorjunk el az alsó sétatérre, hogy több éves kihagyás után végre nem csak kívülről, mellette elmenőben vessünk pillantást az ókeresztény mauzóleumra, hanem közelebbről is. Bár ne tettem volna! Úgy legalább ma is abban a hitben lehetnék, hogy minden rendben van a város ókeresztény emlékeinek eme reprezentánsa körül. De nincs! A sírkamrába vivő lejárat félkörívben jókora darabon összevissza vannak töredezve a térburkolat nemeskő lapjai. Ez esetben szemlátomást szó sincs vandalizmusról. De hát akkor? . . Megkérdeztem Bachman Zoltán építészt, a mű alkotóját, hogy mit tud erről. A válasza leforrázott: nem fedeztem fel én semmit, hiszen már évek óta így van. Egyszerűen felfagyott ez a rész, minthogy a lerakott anyag - ilyen egyszerű ez - nem bizonyult fagyállónak. S akkor nyugodjunk bele? Nem hiszem, hogy ezt kellene tennünk éppen e reprezentáns esetében. Vagy akkora lenne a szegénység, hogy nem futja néhány tízezer forint erre a munkára? Gyenge kifogás lenne ez az ókori Sopianae egyik legnépszerűbb emléke esetében. Hársfai István Erényes vasúti vállalkozók Némi szakmai elégtételként állapíthatom meg, hogy voltak korok és voltak - esetleg éppen tekintélyuralmat nyögő - országok, amelyekben alkalomadtán igen nevezetes művészek keltek a sajtó védelmére. Például Csehov ekképpen replikázott egyszer a kritikát sokalló újságolvasónak: „Mit szólna hozzá, ha egy újságtudósító kényelmességből vagy azért, hogy örömet szerezzen az olvasóinak, csak tisztességes polgármesterekről, nemeslelkű hölgyekről és erényes vasúti vállalkozókról írna?” Ez a kérdés azonban költői manapság, hiszen korántsem kényelemről vagy örömszerzésről van szó, ha elmarad a bírálat, vagy ha csak szőrmentén érinti a témát. Most más helyzet van. Mindannyian láthatjuk, hogy polgármesternek lenni (akár tisztességesen, akár kevésbé) nagyjából olyan pozíciót jelent, mint amilyen egy miniszteré, pártvezéré (vagy újságíróé): velük szemben a kritika számára korlátlan a vadászidény. (Magára valamit is adó Nimród többnyire már csak kapitális hibájukra lő.) Mivel a személyiség és a becsület védelme, továbbá esetenként jól felfogott férfiúi érdekeink mást alig-alig tesznek lehetővé - kivéve, ha egyben az előbbi kategória alá is vonhatók -, a hölgyeket az ellenkező bebizonyulásáig nemeslelkűeknek kell tekintenünk. E közlekedési eszköz aranykorából származó vasúti vállalkozókból viszont immár nincs nálunk se erényes, se erénytelen változatban egyetlen példány sem. Mondhatja persze a Tisztel Olvasó: Csehov alighanem átvitt értelemben arra célzott, hogy a „vasúti vállalkozók” körében számottevő az erény-arány megoszlás. (Akkoriban, persze!) Elfogadom: ez nem alaptalan gyanú. A csakhogy ez manapság már kevés. Annak idején például, amikor a közüzemi „vasútjait” és felügyeletük struktúráját átalakította városunk előző közgyűlése az egyik hangzatos indok az volt: kerüljön kellő távol a szolgáltatás a mindenkori politikai szituációtól. Többen aggályosán vetettük fel a gyanút: nem lesz-e olyan nagy ez a távolság, hogy személyhez kötődően is alkalmat kínál a szervezeti agységek önnön érdekeinek érvényesítésére a közérdekkel szemben. Akkor bagatellizálták ezt a veszélyt, mégpedig olyannyira, hogy felettébb előnyös munkaszerződési feltételekkel szinte helyükre betonozták azokat, akiket a „vasúti vállalkozások” vezérkarába küldtek. Azóta - a zárt közgyűlési ülés ellenére - sajnos kiderült, hogy nagyon drága lehet a réselés. Mert netán még az is kiderülhet, hogy ezeken a telkeken nincs jogi lehetőség betonaljazatokat robbantani, s még utóbb elégtételt kell adni a csupán erényértelmezési tévedésen kapott „vasúti vállalkozóinknak”. S mit szólhatnánk hozzá? Dunai Imre Felújítják a Vasasi Művelődési Házat Az ElsőDunagőzhajózási Társaság emlékezete Bezárva vár megújulásra a vasasi épület fotó: laufer László A város idei költségvetési előirányzatainak módosításakor 3,5 millió forintot szavazott meg a közgyűlés a Vasasi Művelődési Ház felújítására. Ez az épület valamikor az Első Dunagőzhajózási Társaság Vasas-Bányaüzemének Bányamunkás Otthona volt. Annak évfordulója alkalmából, hogy DGT. 100 évvel ezelőtt építtette a MÁria utca 9. szám alatti pécsi központját, nemcsak a belvárosi házon, hanem más épületeken is táblát helyeznek el az Első Dunagőzhajózási Társaság itteni tevékenységének emlékére. Az önkormányzat a jogutód, a Mecseki Bá- nyavagyon-hasznosító Rt. kezdeményezésére a Vasasi Művelődési Házon is emléktáblát helyez majd el a december 4-i bányásznapon, további a pécsbá- nyatelepi kórház falán is, amely szintén a DGT. megbízásából és a bányászok számára épült 1916-ban. D. I. 13 millió forint szociális alap vízmérő órák beszerelésére Amikor áprilisban az önkormánya közgyűlése rendelkezett a a lakossági ivóvíz és csatorna használati díjakról és a Vízmű Kft. gazdálkodásáról, egyben arról is döntött, hogy a a Vízműnek adott állami támogatás második félévre eső összegét 13 millió Ft. összegű szociális alap képzésével csökkenti. Az alap felhasználásáról akkor úgy foglalt állást a közgyűlés szociális és foglalkoztatási bizottsága, hogy a Környezetünkért Alapítvány vízmérő órák beszerelésére írjon ki pályázatot. Ezt végül a Barta- Thermoker Kft. nyerte el. A továbbiakban a közgyűlés a szakbizottság, illetve a Közüzemi Rt. javaslatára elfogadta a a vízmérő órák beszerelésének prioritási listáját. Ezek szerint a 13 millió forintot első körben a szociális bérlakásban, szükség- lakásban és bérlakásban lakó bérlők részére vízmérő óra beszerelésre kell fordítani. Még pedig elősorban a nagy vízfogyasztású épületekben, másodsorban a vegyes tulajdonú épületek önkormányzati tulajdonú lakásaiban, harmadsorban a 100 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő (maradó) épületekben. Az akció megkezdésével megvárják november végét: november 30-án telik le ugyanis annak végső határideje, hogy a önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások megvételére a jogosultak vételi jogokat érvényesítsék. D. I. Városvédő őrjárat Első fotónk a Rákóczi út 13/A. udvarán készült. Mellette nagy költséggel kereskedőház épül nagy ütemben, a kis udvar végében a kerítésfalat lebontották, és most ilyen „csendélet” fogadja az arra tévedőt. A fénykép közlésével az udvarok rendezetlenségét szerettük volna példákkal illusztrálni. Ha az Ágoston térről a Búza tér felé megyünk, jobb kéz felől a második fényképünkön lévő házat pillantjuk meg a rendbehozott épületek között. Mivel főútvonal megy erre, sokan „megcsodálják” nap, mint nap ezt a látványt. Éz az a ház, amelyet még mindig nem hoztak rendbe, ez az a ház, ahol kétes elemek vernek tanyát, ez az a ház, amely a város szégyene, és ez a többi ház mellett még inkább látszik. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső 4 i i
