Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-02 / 299. szám

2 Dünántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1995. november 2., csütörtök A magyar miniszterelnök ünnepélyes fogadása FOTÓ: FEB/REUTER Anglia támogatja törekvéseinket Horn Gyula miniszterelnök londoni látogatása A polgárháború dúlta délszláv térségre súlyos terhet ró az új­jáépítés, s ebből Európának ki kell vennie részét - hangsú­lyozta a magyar kormányfő szerdán a brit fővárosban. A londoni találkozón Horn Gyula és vendéglátója elsősor­ban Magyarország EU- és NATO-tagságának előkészíté­séről tárgyalt. John Major brit kormányfő emlékeztetett arra, hogy Nagy-Britannia elkötele­zett híve az európai szervezetek bővítésének. A magyar miniszterelnök már megérkezése után kijelen­tette: szeretné, ha a közép-eu­rópai országok az EU-integrá- ció jövőjéről döntő, 1996-ra összehívott közösségi kor­mányközi értekezlet után leg­feljebb fél évvel, de legkésőbb 1998 elején tárgyalóasztalhoz ülhetnének az unióval, s kívá­natos lenne, ha az érdemi fel­vételi tárgyalások az ezredfor­dulóig lezárulnának. A két vezető politikus meg­állapodott abban, hogy fenn­tartják a kapcsolatot e kérdés­ben. Malcolm Rifldnd külügy­miniszter is úgy nyilatkozott: a brit kormány szeretné a csatla­kozási megbeszélések mi­előbbi elkezdését. Horn Gyula találkozott az Európai Fejlesztési és Újjáépí­tési Bank (EBRD) elnökével is. Jacques de Larosiére-nek a miniszterelnök beszámojt az egykori jugoszláv köztársasá­gokban tett körútjáról, s felve­tette annak szükségességét, hogy a nemzetközi pénzintézet vegyen részt a háborús károk helyreállításának finanszírozá­sából. A kormányfő kijelentette: Budapest támogatja az EBRD tőkeemelésének gondolatát, amelyben kész részt venni, hi­szen ennek Magyarország - a bank finanszírozási programjai­nak többi kedvezményezett ál­lamához hasonlóan - haszonél­vezője lesz. Értesülések szerint Hóm Gyula fel fogja vetni a kérdést a tőkeadományozó or­szágok vezetőivel tartandó ké­sőbbi megbeszélésein is. Mi lesz veled, emberke? Megfelelő táplálék híján naponta tizenegyezer csecsemő hal meg Fél évszázados az ENSZ, és a születésnap csaknem egybeesik az élelmezésügyi világszervezetével. A világszervezet az emberi jogokért alakult meg, de van-e fontosabb, mint az élethez való jog, a táplálkozás elemi joga? Vége a „Jelcin utáni” találgatásoknak? Az asszony közbeszól Férjét óvta-védelmezte, s ta­lán életében először politi­zált az orosz First Lady. Naina Jelcinával kedden huszonnégy perces interjút sugárzott az orosz televízió. „Borisz Nyikolajevics min­dent a szívére vesz. Régen mondtam is neki: ilyen tulaj­donságokkal nem lehet vezető (...). Ennyi aggódás és nehéz­ség közepette bárki megbete­gedne” - mondta Naina Jel- cina. Félje viszont most már jól van. Jelcin számára háromhe­tes kórházi kezelés, majd két­heti, szigorú pihenés követke­zik. Jelcina kerülte az oroszban is létező infarktus szót, ischa- emiáról beszélt, a szív elégte­len vér- és oxigénellátásáról. A 64 esztendős elnök-féijen kívül a politika is szóba került. Jel­cina természetesen nem úgy nyilatkozott, mint Raisza Gor- bacsova, aki szinte politikai funkciót vállalt a peresztrojka atyja mellett. „Nem szabad mindent fe­ketére festeni. Korai még Oroszországot eltemetni.” Jelcinné védelmébe vette az orosz fejlődést: az ország - úgymond - a jólét és a sza­badpiaci kapitalista társada­lom felé halad. Férje vezeté­sével, persze. FEB Nyugaton még mindig tartanak a keleti tömbtől Kémek Németországban Érvényteleníteni kell a magyarok és németek jogait csorbító, ötvenéves Benes- dekrétumokat. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió el­nöke szerint ez a feltétele, hogy Csehország beléphes­sen az Európai Unióba. Közlekedési egyezményt írtak alá a magyar és fehér­orosz szakemberek Minszk- ben, amely rendelkezik az autóbusz-járatok elindításá­ról és az árufuvarozás felté­teleiről. Megkönnyíti to­vábbá a magyaroknak a ke­leti irányú fuvarozást, és biztosítja az orosz piacok elérését. Figyelmeztető sztrájkot kezdtek szerda reggel a csehországi orvosok. Maga­sabb béreket, jobb munka- feltételeket és az egészség- ügyi rendszer átfogó re­formját követelik. Gorbacsov volt szovjet el­nök szerint itt az ideje, hogy Moszkva új kapcsolatokat építsen ki a közép-európai országokkal. Súlyos gyógyszerhiány alakult ki Szlovákiában. A biztosító társaságok késve fizetnek a gyógyszergyártó és -forgalmazó vállalatok­nak, és emiatt akadozik a szállítás. Letartóztattak egy ma­gyar taxist Ausztriában. Ka­tonai járőr ellenőrizte ked­den Neckenmarktban (Sop- ronnyék) N. Zoltán 26 éves taxisofőrt, aki gépjárművé­vel négy török állampolgárt szállított át illegálisan a ha­táron. A hatóságok a fiatal­embert őrizetbe vették. Kártérítési igényt nyúj­tottak be a tavalyi nagojai légiszerencsétlenség áldoza­tainak hozzátartozói. A taj­vani légitársaság gépének szerencsétlenségekor 264 utas vesztette életét a múlt év áprilisában. Rokonaik most 257 millió dollárra pe­relik a légitársaságot. Támogatja az Észak-at­lanti Tanácsban - az Egye­sült Államok kivételével - valamennyi nagyhatalom Ruud Lubbers volt holland kormányfő jelölését a NATO-főtitkári posztra. Nem csökkentik a Japán­ban állomásozó amerikai katonák létszámát. William Perry védelmi miniszter to­kiói sajtóértekezletén saj­nálkozásának adott kifeje­zést amiatt, hogy három amerikai tengerész megerő­szakolt egy japán diáklányt. A FAO, a nemzetközi élelme­zésügyi szervezet legújabb fel­mérése szerint naponta tizen­egyezer csecsemő hal meg meg­felelő táplálék híján, és nyolc- százmillióan éheznek. Ez több embert jelent, mint Európa és Észak-Amerika együttes lakos­sága. A FAO becslése szerint a döbbenetes szám a következő másfél évtizedben jó esetben mintegy százötvenmillióval csökken, ugyanakkor Afrikában a jelenleginél is súlyosabb lesz a helyzet. Az éhínség állandósu­lása különösen a Szaharától A beharangozott interjú azon­ban nem jelent meg, mert az ál­lami sajtóhivatal az utolsó pil­lanatban leállította, azzal az in­dokkal, hogy a szöveget még Wim Kok miniszterelnöknek is jóvá kell hagynia. A beavatot­tak azonban tudni vélik, hogy az interjú megjelenését Beatrix királynő, a mama tiltotta be. „Oránia hercege” még ta­vasszal, egy hágai sajtókonfe­rencián a külföldi újságíróknak azt fejtegette, hogy nem kellene a jövőben is ünnepnapként délre, a hírhedt Szahel-övezet- ben tekinthető bizonyosnak. A krónikus éhínség egyik alapvető oka az úgynevezett harmadik világ, a fejlődő orszá­gok elképesztő népszaporulata. A FAO becslése szerint 2010- ben 7,2 milliárd ember él majd a Földön, másfél milliárddal több, mint napjainkban. Az élelmi­szer-termelés nem tud majd lé­pést tartani a népszaporulattal. A lehetőségek ráadásul igencsak egyenlőtlenül oszlanak el. Az át­lag amerikai napi 3600 kalóriát fogyaszt, az európai 3500-at, megülni május 5-ét, a náci ura­lom alóli felszabadulás napját! „A legtöbb ember elfelejtette május 5-e jelentését, egysze­rűen élvezi a munkaszünetet” - mondotta. Anyja viszont attól tart, hogy fia politikai nyilatko­zatai ártanak a királyi háznak. A hollandok azonban kedve­lik a „nevető herceget”, mert jó a humorérzéke, szereti a gyors autókat és a repülést. A herceg kifejtette: szeretné, ha az ország polgárai nem fenségeznék, ha­nem csak magáznák. Fekete-Afrika átlaga 2100 kaló­ria. Pedig az orvosok szerint egy felnőttnek legalább napi 2400 kalóriát kell magához vennie ahhoz, hogy egészséges marad­hasson. Az utóbbi időben csökkent a fejlett világ támogatása is. Míg például - a német egység megte­remtése előtt - (Nyugat-)Né- metország 425 millió márkát adott évente, most már „csak” 225 millió márkát tud folyósí­tani. Hasonló az arány más or­szágok esetében is. Tekintve, hogy a FAO szerint pontosan 88 ország szorul ál­landó élelmiszersegélyre, a várva várt gazdasági fellendülés gyermekek millióinak életét mentheti meg. Oránia hercege két éve fe­jezte be az egyetemet, és most igyekszik beletanulni a politi­kába. Mind gyakrabban lép fel anyja társaságában a nyilvános­ság előtt. Ugyanakkor tagadja, hogy az anyja szoknyáján ülne, hiszen van barátnője, Emily Bremers személyében, aki pol­gári származású és katolikus. Ez érthető módon nem tetszik a protestáns királynőnek. És Jan Biom történésznek sem: „Wil- lem-Alexander nem sértheti meg a hagyományokat, egy ki­rály nem követhet el hibát.” Márpedig katolikus királynét ajánlani Hollandiának aligha­nem hiba volna. Makai György A bonni Alkotmányvédelmi Hivatal felhívta a német kormány figyelmét: jó lesz vigyázni az egykori Varsói Szerződés országaira. Nagy- követségeiken hemzsegnek a kémek. A kölni lengyel külképviseleten huszonöt hírszerző dolgozik, Románia még ennél is több - harminchat - ügynököt küldött a szövetségi köztársaság terüle­tére. A Spiegel című hírmaga­zin legutóbbi számában olvas­ható tudósítás ugyanennyire becsüli a kínai felderítők szá­mát, akik diplomatának, illetve újságírónak álcázva szimatol­nak a bonni kormányzati ne­gyedben. Oroszország a német statisz­tika szerint összesen 165 titkos- szolgálati tisztet foglalkoztat az országban, ebből hatvan Bonn­ban tevékenykedik. A Moszk­vából elrendelt politikai rend­szabályok értelmében most el­sősorban a nyilvánosan hozzá­férhető csatornákból - újsá­gokból és más forrásokból - szerzik be az információkat. Az Alkotmányvédő Hivatalt nyugtalanítja, hogy az orosz követség berlini kirendeltsége a jelek szerint távközlési felderí­tésre rendezkedik be. A KGB egykori specialistái állítólag arra készülnek, hogy a német kormány Berlinbe történő át­költözése után lehallgassák a telefonokat. Halálbüntetés az USA-ban Csaknem háromszáz embert végeztek ki Az Egyesült Államokban az év első kilenc hónapjában 40 emberen hajtották végre a bíróság halálos ítéletét. Soha ennyi kivégzésre nem került sor háromnegyed év alatt, számuk tavaly összesen 31 volt. Igaz, a bűnözés sem ért még el az ideihez hasonló méreteket. Évente több mint húszezer embert gyilkolnak meg az USA-ban, minden huszonkét másodpercre jut egy-egy gyilkosság, rablás vagy nemi erőszak. Bár korábban eltörölték a halálbüntetést, 1976 óta foko­zatosan visszaállítják. Az öt­ven állam közül eddig har­mincnyolcban van ismét ki­végzés. New York állam zárta a sort, ahol 18 évig nem szabtak ki halálbüntetést, de a magyar származású kormányzó, George Pataki éppen annak köszönhette megválasztását, hogy kemény fellépést ígért a rohamosan terjedő bűnözés ellen. 1976 óta összesen 298 em­bert végeztek ki, további há­romezer halálraítélt még har­col életéért a fellebbezési, ke- gyelmezési eljárások szöve­vényében. A legkevésbé fájdalmasnak a halálos injekció számít: az ágyra szíjazott elítélt véná­jába először nyugtató oldatot fecskendeznek, amely elká­bítja, majd a légzést, illetve a szív működését megbénító szer következik. A legkegyet­lenebbnek tartják a villamos­széket. Izetbegovic bosnyák elnök és külügyminisztere, Muhamed Sacirbey a daytoni légibázison. fotó: feb/reuter Békeremény Derűlátóan nyilatkozott a dél­szláv békekonferencia esélyei­ről a tanácskozás daytoni helyszínére érkező három fő­szereplő: Alija Izetbegovic bosnyák, Franjo Tudjman horvát és Slobodan Milosevics szerb elnök. Belgrád nagyra értékeli az amerikai rendezési kezdemé­nyezéseket - mondta Milose­vics. Tudjman pedig kijelen­tette: ha nem bízna a tanács­kozás sikerében, el sem ment volna az ohiói városba. A bos­nyák elnök, Izetbegovic le­szögezte: mérsékelten derű­látó az áttörést illetően. Holbrooke amerikai külügyi államtitkár-helyettes szerint viszont a három államfő meg­keményítette álláspontját, és feszültséggel, problémákkal terhelt alkudozásra készülnek. A királyfi sem mondhat akármit Bonyodalmak a holland trónörökös körül A jó nevű holland „NRC-Handelsblad” úgy érezte, megfogta az Isten lábát, mert sikerült exkluzív interjút készítenie Wil- lem-Alexanderrel, a 28 éves trónörökössel, méghozzá kényes kérdésről, a rendőrség reformjáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom