Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-10 / 307. szám

1995. november 10., péntek Politikai Vitafórum Dünántúli Napló 11 Mi oldódott meg? (Még egyszer a József Attila Művelődési Házról) Október után - december 1956 december 19-én dél kö­rül jöttek át a páncélkocsis pufajkás rohamosztagok Gyu­lára „rendet csinálni”. Süvítet­tek a nyomjelzős lövedékek, lőttek mindenre, ami mozgott. Az utcákat kiürítették, aki nem volt elég gyors, mint például egy tolókocsis nyo­morék, az nem úszta meg élve. A mi házunk széles, nyitott nagy kapualjába különösen sok fiatal szorult. ízzott ben­nünk a gyűlölet, a tehetetlen­ség fájdalma.- Hát Gyulának vége, de Várit nem hagyjuk, gyertek, tudunk fegyvert szerezni - mondta jó hangosan egy vári fiú.- Igen, igen megyünk kiál­tották többen, én is - aztán nem mentem. Azokban a napokban már úgy visszahúzódtam a város­ban folyó eseményektől. Ó nem, nem a forradalomtól, néhány résztvevőjétől finto­rogtam egy kicsit. Nekem, a győri bencés diáknak kicsit lumpennek és olyan nagyon proliknak tűntek egyes embe­rek. Végül is nem csatlakoztam a Gyulaváriba indulókhoz, de ők mentek. Mentek és néhány géppisztollyal, kispuskával beásták magukat a Fehér Kö­rös partján a vári hídnál. Ezt a karhatalmista „hősök” is meg­tudták és nem mentek ki Gyu­laváriba. Valahogy nem tud­tak megbarátkozni a gondo­lattal, hogy vissza is lőhetnek. Lövés nem dördült, a fiata­lok meg másnap este szépen hazamentek. Néhány hónap múlva a vezetőjüknek kikiál­tott 21 éves fiút és 19 éves lányt felakasztották. Szerencsém volt? - Nem. Később, már a börtönben úgy éreztem, ott lett volna a he­lyem. Az élet ritkán produkál történelmi helyzeteket, de ha produkál, még ha fenntartása­ink vanna is, nem tenni azt, amit a szívünk és meggyőző­désünk diktál, szégyelni való. Magunk előtt biztos. Örökre rögződött belém: nem az számit, hogy ki csinálja, ha­nem az, amit csinál. Tartozom nekik. Tarto­zom, mert ők meghaltak, s én élek. Tartozom az életben maradt, gyakran tanulástól el­zárt, testileg, lelkileg meg­nyomorított, nélkülözések között élő bajtársaknak. Tar­tozom a szellemet ápolni, mely mégis belőlük árad. És Ön 56-os doktor úr, mérnök úr, tanár úr? És Ön?.. Galbáts András az 56-os Szövetség Pécs-Baranya megyei elnöke Évek óta folyik a József Attila Művelődési Ház körül a huza­vona. A város közgyűlése két­szer hozott (egymásnak ellent­mondó) döntést a kérdésben, a Kulturális Bizottság legalább 5 alkalommal tűzte napirendjére az ügyet. A Mecseki Szénbá­nyák felszámolásával kapcsola­tos átadás alkalmával megfo­galmazott szerződés jogi értel­mezése ma is vitatott. A helyi lakosok közül 2500-an aláírás­ban kérték a ház további üze­meltetését, a bizonytalankodást látva helyet kért az épületben a cigány kisebbségi önkormány­zat. A város vezetői több alka­lommal tárgyaltak az érintet­tekkel. Érdemi intézkedés még­sem történt éveken keresztül. Annak ellenére, hogy a Kul­turális Bizottságban körvonala­zódtak a kompromisszumos megoldás keretei, megállapo­dás született arról, hogy tekin­tettel a pénzügyi nehézségekre a ház fenntartását az önkor­mányzat nem finanszírozza, hanem új funkciót keres neki. így született határozat a VTV- nek való átadásról. Erről azon­November 4-én Tökölön tar­tott kihelyezett KDNP-s pol­gármesterekkel kibővített el­nökségi ülést tartott a KDNP. A következő nyilatkozatot fo­galmaztuk meg: „A KDNP Országos Elnök­sége mélységes aggodalmát fe­jezi ki a kormány politikája kö­vetkeztében jogosan kialakult országos sztrájkhelyzet miatt. Az elégedetlenségi hullám a kormány mulasztása miatt megszakadt társadalmi párbe­széd miatt alakult ki. A köz­ponti bérszabályozásból eredő hibákat csak központilag lehet és kell helyrehozni. A Bokros­csomag sikerpropagandáját csak azok hihetik el, akik a hát­rányait saját életükben még nem tapasztalták meg. A kor­mány alapvetően tévutakon jár, amikor a fogyasztás mestersé­ges szűkítésével a legszegé­nyebbek és a középrétegek helyzetét tudatosan rontja. Megfelelő kereslet hiányában ugyanis a mindenki által célnak tekintett kínálati piac nem ala­kulhat ki és ha nem lesz konku­rencia (kínálati piac), akkor az árak soha sem fognak csök­kenni. A közalkalmazottak életkörülményeinek romlása nem csak az intézmények mű­ködését, hanem az egész társa­dalmat veszélyezteti. A Kereszténydemokrata Polgármestrek Országos talál­ban csak abban az esetben lehet szó, ha az önkormányzat bizto­sítja a házban még működő ci­vil szervezetek elhelyezését, továbbá hogy esetenként a terü­leten biztosítanak lehetőséget választási gyűlések és más több száz főt megmozgató esemé­nyek rendezésére. Ezt az elkép­zelések szerint valamelyik is­kola tornatermének bérlésével lehetett volna megoldani. A könyvtárat is szerették volna a helyi közösség rendelkezésé­ben hagyni a kulturális szférát képviselő városatyák, azonban erre sem akadt vállalkozó isko­laigazgató, aki befogadta volna a könyveket. Pedig az említett külterületen egyre fogy a gyermek, s így az iskolák vál­tozatlan működtetése is meg­kérdőjelezhető lassacskán. A város tisztségviselői bár időben sokat foglalkoztak az üggyel, érdemben egy tapodtat sem haladtak előre. Most ott tartunk, hogy az eddigi működ­tetők sorsára hagyva bezárták az épületet, a VTV-nek ki tudja mikor lesz lehetősége a birtok­bavételre, a városrész számára kozójának résztvevői megálla­pítják, hogy a keresztény köz- életiség alapját képező önkor­mányzatiság elve a demokrati­kusan szerveződő magyar tár­sadalomban alapvető. Kiter­jesztése és törvényileg garantált megvalósítása elengedhetetlen. A kormány gazdasági döntései sértik az önkormányzatiság el­vét, gátolják az önkormányza­tok működését és lehetetlenné teszik jövőjét. A gazdasági in­tézkedések a költségvetési hi­ány eltüntetését célozzák, s en­nek az oktatási, egészségügyi, szociális, önkormányzati gaz­dálkodásban való megjelenítése tisztességtelen, s más területek, például a bankrendszer indoko­latlan kedvezményezettségét mutatják. Megállapítják, hogy ezek az intézkedések az 1993 év végét követően helyes, egészséges úton növekvő gaz­daságot fojtogatják. Elengedhe­tetlennek tartják az állami és önkormányzati feladatmegosz­tás alkotmányban történő rögzí­tését, s a végrehajtás pénzügyi szabályozó folyamatokkal való biztosítását. Az ország irányítá­sához valós érdekegyeztetési folyamatok kialakítására van szükség, s a társadalmi párbe­szédben kialakult prioritások, fontossági sorrendek a kor­mányzati munkában való ér­vényre juttatásra.” Ursprung János létfontosságú kulturális lehető­ségek pedig teljesen megszűn­tek. Megismétlem a kérdést: Mit oldottunk meg? A fentiekből nyilvánvaló, hogy semmit. Ezt a konfliktuskezelést a szocialista párt nem tudja elfo­gadni! Nem elég határozatokat hozni a közgyűlésben, azoknak érvényt is kell szerezni! Ezért ismételten felszólítjuk a város kulturális vezetését, hogy a fent vázolt kompromisszumos ki­bontakozás érdekében tegyen végre érdemi lépéseket! Esetleg vizsgálja meg annak lehetősé­gét is, hogy míg a VTV nem veszi át az épületet, miképp működtethető! Egy lerobbant objektum rendbehozatala ugyanis sokkal drágább, mint a folyamatos karbantartás. A szocialista frakciónak az az álláspontja, hogy ekkora te­rületet nem lehet kulturális ellá­tás nélkül hagyni, s a város ve­zetőinek elemi kötelessége, hogy mielőbb megoldást talál­jon. Kunszt Márta MSZP városi elnök A visegrádiak 2000-ig az EU-ban Wolfgang Schäuble, a német Bundestag CDU/CSU frakci­ójának vezetője egy, az oszt­rák „Der Standardban” meg­jelent interjúban közölte: képviselőcsoportjának Hel­mut Kohl kancellárral egye­tértésben az a határozott vé­leménye, hogy a „visegrádi államokat” az első körben 2000-ig fel kell venni az Eu­rópai Unióba és a NATO-ba. A német politikus azzal in­dokolja a gyors felvétel cél­szerűségét, hogy Közép-Eu- rópa stabilizálása egész Eu­rópa érdeke, s a lehető legrö­videbb időn belül meg kell hozni a politikai döntést. Schäuble hozzátette: ugyan­akkor az is kétségtelen, hogy ezeknek az államoknak a gazdasági integrálódáshoz átmeneti időszakra van szük­ségük. A német kereszténypártok frakcióvezetője kívánatosnak mondta, hogy az EU összes tagja egyidejűleg tagja legyen a NATO-nak is; Ausztria is - tette hozzá kérdésre vála­szolva. A német elképzelések szerint az európai egyesülés politikai egyesülést is jelent. „A cél a közös biztonság és az, hogy ezek az államok azonos szövetségi rendszer­hez tartozzanak” - mondta. Megszakadt a társadalmi párbeszéd Feladatmegosztást! Csak a vezetők ügye? Horn Gyula miniszterelnök ok- 2/. A másik érv az volt, hogy tóber 31-én a sajtótájékoztató­ján kijelentette, „nem örül” a Munkáspárt azon kezdeménye­zésének, hogy népszavazás döntsön arról, belépjünk-e a NATO-ba vagy sem. Nem volt meglepő a nyilat­kozata, ismerve az elmúlt 5 év­ben vallott külpolitikai szándé­kait. Bizonyára több „indoka” van az ellenérzésének, kettőről említést is tett. 1/. Még messze van a felvétel (érdekes, néha hónapokban je­lezték a felvételt) és a parlament sem tárgyalta azt. Erről annyit, hogy a NATO már itt van és felvonulási terü­letnek használja Magyarorszá­got levegőben és a földön egya­ránt. Százmilliókba kerülő foga­dásokat, tapasztalatcseréket, ve­zetési és hadgyakorlatokat tarta­nak. Idegen katonák járnak, kel­nek hazánkban. Magyar tisztek vannak a NATO központban. Ha a Hom-kormányon múlna, már holnap tagok lennénk. De nem rajtuk múlik, hanem a nyu­gati érdekeken és a nagyhatal­mak hozzáállásán. Az oroszok fejcsóválása a Nyugat felé ezer­szer döntőbb, mint a Hom-veze- tés hűségnyilatkozata és kö­nyörgése. A semlegességnek sok híve volt és van, ez nem a Munkáspárt találmánya. Mi csak kezdeményeztük, hogy a nép­szavazás döntsön, ne néhány ve­zető, esetleg a parlament. Éz az egész ország ügye, nem néhány tucat vagy néhányszáz emberé. És időben kell dönteni. Három éve hogy a szlovákok el­terelték a Dunát. Meciár jól tudja, hogy a Hágai Bíróság az 1997-ben várható döntésében ezt el fogja ítélni, Szlovákiát kö­telezni fogják a Duna visszatere­lése mellett még kártérítés fize­tésére is. Ez az oka, hogy Meciár két­oldalú megállapodást kezdemé­nyezett Pozsonyban, remélve, hogy az alapszerződés ratifiká­lásának feltartásával alkut zsa­rolhat ki a Hom-kormánytól. Miniszterelnökünknek óriási presztízsveszteség a legnagyobb külpolitikai sikerének kikiáltott magyar-szlovák alapszerződés másik oldalról való eddigi nem ratifikálása. Európa legnagyobb édesvíz tartaléka húzódik a Szigetköz térsége alatt. Mint ilyen felett duzzasztani, a folyamot lelassí­tani, hogy a benne lebegő finom hordalékanyagok, szennyeződé­sek lerakodhassanak, nem sza­bad. Ezért hamis minden másik dunai vizierőmú'vel való példá- lózás, hasonlítgatás. A nemzetközi környezetvédő szervezetek az atomkísérletek a népszavazás 1 milliárdba ke­rül. (Volt ez már kevesebb, de lehet még több is, ki hogy gon­dolja.) Vajon a későbbiekben, elkésve történő népszavazás ol­csóbb lesz? Honvédelmi minisz­terünk, Keleti György is úgy nyilatkozott az eredményes alá­írásgyűjtést követően, hogy ko­rai a népszavazás, mert még nem tudjuk a NATO-ba való be­lépés technikai, anyagi, szemé­lyi feltételeit. Ha ezt ő nem tudja, akkor kérdezze meg né­hány tisztjét, katonáját. Milliár- dokba (dollárban) kerülne a had­sereg fejlesztése, fenntartása. A NATO-nak ilyen szegény had­sereg nem kell. Az országba a NATO akkor hoz be atomfegyvert, amikor akar, nekünk viszont szabad til­takozni a garéi szemétégető el­len. Ennek a megalázkodó, évek óta tartó, NATO előtti esdeklés- nek véget kellene vetni. Le­gyünk semlegesek! Nem kell ehhez egyik nagyhatalom egye­tértése sem, ha a nép saját érde- % kében erre szavaz. Ne akarjunk a Nyugat előre­tolt bástyája lenni. Ők sem igénylik ezt. A környező országoknak nincs, mert nem is lehet velünk szemben területi követelésük. A NATO-tagságunk velük szem­ben nem barátságos lépés. Bel­politikai célokért ne a NATO- hoz, hanem a magyar néphez kell fordulni. Kovács István elleni tiltakozások mintájára vi­lágméretű tiltakozást készítenek elő a hágai per idejére. A Duna ügye sokkal több mint két or­szág vitája, azt nem lehet leszű­kíteni egy építkezési szerződés értelmezésére. Ez lesz a század környezetvé­delmi pere! Ez a per fogja le­rakni a folyók használatát illető nemzetközi jog alapjait. Ez a per fogja megfogalmazni nemcsak a nemzetállamok határfolyóit il­lető jogrendet, de azt is, hogy mihez van és mihez nincs joga egy államnak. A per alkalmat ad anyagi veszteségeink részletezé­sére és azok kártérítésére is. Akik ez ügyben Meciámak bedőlve, a két szomszédnak tudnia kell megegyezni egymás­sal hangzatos kijelentéseiket te­szik, nagyfokú rövidlátásukat tanúsítják. Horn Gyulának e té­mában a 89-es bős-nagymarosi parlamenti vita zárszónókaként már volt egy dicstelen szerep­lése, s most készül a követke­zőre. Vigyázat! Hom-fok a Dunán! Dr. Sütő László Független Kisgazdapárt Ónálló arculattal Szeptember 22-én tizennyolc alapító taggal megalakult az MSZP Pécs Városi Szerveze­tének Pécs-Baranyai Vállako- zói Tagozata. Az alapítók - országgyű­lési, önkormányzati képvise­lők, magánvállalkozók, társa­ságok vezetői - célja, hogy tömörítse mindazon természe­tes személyeket - a mögöttük megtestesülő anyagi források­kal akik a vállalkozók érde­keit szem előtt tartva kívánják elősegíteni az ország gazda­sági felemelkedését úgy, hogy annak megvalósulásában az MSZP gazdasági prgoramját tekintik irányadónak. A tagozat kapcsolódva az MSZP Országos Vállalkozói Tagozatához, de önálló arcu­lattal önálló szakmai tevé­kenységet folytat. A tagozat szekciókból épülfel, jelenleg építőipari, mezőgazdasági és jogi szakmai csoportosulás jött létre. A szekcióvezetők testületé szervezi és koordi­nálja a tagozat tevékenységét. A tagozat tagja lehet MSZP tagsági viszony feltétele nél­kül minden 18. életévét betöl­tött személy, egyéni és társas vállalkozás, társaság, alapít­vány, aki, vagy akinek képvi­selője elfogadja a szervezet irányelveit, célját, szabályait, tagságának nincs törvényi akadálya, és csatlakozási szándékát a tagság elfogadja. A tagozat első lépésben kapcsolatfelvételt kezdemé­nyez a régió szakemberei felé a többirányú szakmai háttér biztosítása céljából, valamint informatikai rendszerét kié­pítve a napi ágazati jogszabá­lyok útvesztőit kiismerve kor­rekt működést elősegítő tájé­koztatást kíván adni a vállal­kozóknak. A tájékoztatáson túl lehetőségeket próbál elő­készíteni a morális és szakmai korrektség elsődlegességével az érdekkörébe tartozó vállal­kozások számára. A vállalko­zók.és vállalkozások koordi­nálásával együttes gazdaság­formáló tevékenységet kíván ellátni. A tagozat tevékenysége iránt érdeklődők, vagy csatla­kozni kívánók részére további és részletes felvilágosítást a tárgyhó harmadik csütörtökén délután 17 órakor tartandó ta­gozati üléskor tudunk adni. Sík László, elnök Nem óhajtunk asszisztálni Az Orvosegyetemek Szakszer­vezeti Szövetsége tagszakszer­vezetei (Debreceni Orvostu­dományi Egyetem, Haynal Imre Egészségtudományi Egye­tem, Pécsi Orvostudományi Egyetem, Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem, Szent- Györgyi Albert Orvostudomá­nyi Egyetem, Bács megyei Egészségügyi Szövetség szak- szervezetei) megtárgyalták az 1996. évi költségvetésben ter­vezett személyi és dologi jutta­tások mértékét, valamint az or­szágos érdekegyeztetés külön­böző fórumain kialakult helyze­tet. Megdöbbenéssel, elkesere­déssel és felháborodással észlel­ték az 1996. évi költségvetésben szereplő előirányzatokat, ame­lyek mind a munkavállalóik, mind munkáltatóik számára a teljes ellehetetlenülést eredmé­nyezhetik, és ez súlyos kihatás­sal lesz a betegellátás színvona­lára. Elfogadhatatlannak tartják a személyi és dologi juttatások be­fagyasztását, különös tekintettel a jelenlegi és várható inflációra. Intézményeikben a betegellátás, a kutatás, az oktatás alapvető személyi és tárgyi feltételei ve­szélybe kerültek egy szakmai érveket nem tisztelő, azokat fi­gyelmen kívül hagyó pénzügyi politika hatására. A társadalom egészsége nem­zeti kincs, amely nem rendel­hető alá semmiféle pénzügyi lobbi feltételeinek. Ezekhez a szakszervezetek nem óhajtanak asszisztálni. Elfogadhatatlannak tartják az országos érdekegyeztetésben ki­alakult helyzetet, a lényegi egyeztetés hiányát. Elvárják a tisztességes alku lehetőségét, de nem tudják elfogadni a kormány forráshiányra történő eddigi hi­vatkozásait. Nem tudják elfo­gadni azon elképzeléseket, hogy az orvosegyetemeket az egész­ségügyi ágazat érdekegyeztető fórumairól kizárják. Fentiek miatt az orvosegye­temek szakszervezetei is érde­keik érvényesítésére más nyo­másgyakorló eszközök alkalma­zására kényszerülnek. Ezért tel­jes mértékben egyetértenek az Egészségügyi Dolgozók De­mokratikus Szakszervezetének követeléseivel, azonosulnak el­képzeléseikkel és csatlakoznak akcióikhoz. Az orvosegyetemek szakszervezetei nevében: Illés József OSZSZ soros elnöke Hom-fok a Dunán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom