Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)
1995-11-10 / 307. szám
1995. november 10., péntek Hazai Körkép Dlinántuli Napló 7 Változások a járulékok mértékében A nyugdíjemelés új elvei A jövő évtől a nyugdíjak emeléséhez nem a várható, vélelmezett átlagkeresetet, hanem az előző évi tényleges nettó átlagkeresetet veszik figyelembe. Az emelés kétharmadát az év elején, a további egyharmadot júliusban kapnák kézhez az érdekeltek. Ezt a kormány tegnapi ülését követően Szabó György népjóléti miniszter jelentette be. A kormány javaslata szerint változna a munkaadók, illetve a munkavállalók társadalom- biztosítási járulékának mértéke és a betegszabadság finanszírozási módja. A munkaadókat terhelő egészségbiztosítási járulék január elsejétől 3, nyugdíjbiztosítási járulék pedig július 1-jétől 1 százalékkal csökkenne. Ez egész évre számítva 3,5 százalékos munkaadói tehermérséklést jelent. A munkavállalók nyugdíj- biztosítási járuléka 6 százalékról 8 százalékra emelkedne. A jelenlegi 10 nap helyett a jövőben a beteg- szabadság első 15 napjára járó táppénzt a munkáltatók fizetnék. Bokros Lajos pénzügyminiszter mindehhez hozzáfűzte, hogy a kormány ez irányú javaslatai az Alkotmány- bíróság előírásainak mindenben megfelelnek. Összevetve a munkaadók tervezett tb-já- rulékának csökkentését és a 15 napos táppénzfizetési kötelezettséget, a mérleg pozitív: egészében javul a munkaadók pozíciója. A társadalombiztosítási önkormányzatok költségvetésének sarokszámaiban is állást foglalt a kormány. Az egészségbiztosítási alap gyógyító-megelőző ellátásra 215 milliárd forintot fordíthatna. Ez lehetővé tenné az egészségügyi dolgozók körülbelül 20 százalékos béremelését és az intézmények dologi kiadásainak mintegy 20 százalékos növelését. A kormány megtárgyalta a modernizációs program első változatát, amely 15-20 évre körvonalazza a fejlődés irányát, és felöleli a 3 éves gazdaságpolitikai program tervezetét is. Deregán Gábor Az eddigi alelnök lett az MSZOSZ új elnöke Nagy többséggel győzött Sándor Lászlót, az eddigi alelnököt választották meg az MSZOSZ elnökének a szövetségi tanács csütörtöki zárt ülésén. Az új elnökre a leadott 134 érvényes szavazatból 108 jutott, vetélytársa 26 voksot kapott. A 49 tagszervezetből 45 képviseltette magát a tanácskozáson. Az új elnök a megválasztását követő tájékoztatón kijelentette: nincs szükség alapvető irányváltásra az MSZOSZ- nél. A tömörülés a jövőben is felelős, kiszámítható, a véleményét nem hetente változtató szakszervezeti szövetség kíván lenni. Megőrzi méltóságát és csak indokolt esetben lép fel radikálisan. Számon tartja, hogy hátrálni csak addig szabad, ameddig ez megengedhető, ugyanakkor szükség szerint él a szakszervezet érdekérvényesítő eszközeivel. Ha tehát a jövő héten hétfőn, illetve szerdán nem tapasztal komoly szándékot a szociális partnereknél az ár, a bér, a járulék és a személyi jövedelemadó megállapodására, akkor ennek egyaránt következményei lesznek a munkavállalókra, a Az új elnök fotó: feb/diósi munkaadókra és a kormányra nézve. Az MSZOSZ ágazati, regionális és megyei értekezleteken kéri majd ki a tagság véleményét a teendőkről. Tisztázni kívánják a szak- szervezet és a szakszervezeti parlamenti képviselők, társadalombiztosítási önkormányzati képviselők viszonyát. Ugyanez vonatkozik a pártszerepet vállaló szakszervezeti tisztségviselőkre is - mondta Sándor László, majd bejelentette: a szövetségi tanács tagszervezetei szolidárisak az egészségügyi dolgozók közelgő demonstrációjával. Ugyanakkor önállóan döntenek arról, hogy ezt milyen formában fejezik ki. Higgadt költségvetési vita Évi 5-600 milliárd az adócsalók számláján Az Országgyűlés plénuma tegnapi teljes munkanapját a jövő évi költségvetés és az adótörvények általános vitájának szentelte. A tárgyszerű - bár kritikában nem szűkölködő - polémiában ezúttal nem az általánosságokban mozgó minősítéseké, hanem az érveké volt a fő szerep. Tardos Márton (SZDSZ) arra mutatott rá, hogy megoldási receptek nélküli, nehéz helyzetből kell kiutat találnunk. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a megszorító intézkedésekre sor kerüljön. A tét ugyanis nem a jelenlegi kormány megbuktatása, hanem ennél sokkal több: az ország talpon maradása. Sokan szóba hozták az egyéni vállalkozókkal szembeni szigorúbb adóztatási eljárást: a kirekesztést az adójóváírásból, a becsléses módszert. Az ellenzék úgy vélte: a kormányzat bűnbaknak használja a tisztességes vállalkozókat és kereskedőket, akik ellen rossz ízű hangulatkeltés folyik. A szocialisták válaszul számokkal érveltek: míg - az adóbevallások szerint - a bérből élők átlagkeresete havi 36 000, addig a vállalkozóké 9100 forint. A szakemberek évi 500- 600 milliárd forintra becsülik azt az összeget, ami adóeltitkolás, adócsalás, járulékfizetés visszatartása miatt nem folyik be a költségvetésbe. Csépe Béla (KDNP) javasolta, hogy az egyéni vállalkozóknak létesítsenek külön adónemet, hiszen adózás szempontjából sem magánszemélynek, sem gazdasági társaságnak nem minősülnek. Sokan kifogásolták az infláció hatásának figyelmen kívül hagyását. Kormánypárti tolmácsolásban például elhangzott, hogy a mezőgazdasági termelők adókedvezménye nem változik, a mezőgazdaság támogatása pedig 14 százalékkal bővül. Ezt az ellenzék úgy fogalmazta meg, hogy ami változatlan, az az infláció miatt voltaképpen csökken, s valójában a 14 százalékos növekedés is reálérték-csökkenés. Zwack Péter független képviselő arra biztatta a kormányt, hogy vállalkozzon — ha nem is mindjárt jövőre — a személyi jövedelemadó és a társasági adó eltörlésére, és újfajta fogyasztási adó bevezetésére. Ez kiszámíthatóságot jelentene az adózónak, nagyobb bevételt az államnak. (simonffy) A családok 15-20 százaléka marad ki az ellátásból Döntés a jövő héten várható A jövő héten sürgősséggel tárgyalja az Országgyűlés a családi pótlék jövő évtől érvényes rendszerét meghatározó törvényjavaslatot. Az összesítések szerint jelenleg 1 millió 447 ezer család részesül ilyen juttatásban, a parlament döntése tehát köz- vetve-közvetlenül milliókat érint. Érdeklődésünkre Forgó Györgyné, a népjóléti tárca főosztályvezetője elmondta: a jogosultsági kategória megállapíA népjóléti tárca statisztikai kimutatása szerint egyébként a legnépesebb tábort az egygyermekesek alkotják; ők teHárom vagy több gyermeket a családok 1,2 százalékában nevelnek egyedül. Négy gyermek a családok 1,3 százalékában él. Ötgyermekes família mindössze 5075 van (ez a családok 0,4 százaléka), hat vagy annál több gyermeket pedig valamivel több mint 2500 családban nevelnek. A családi pótlék javasolt összege Egy főre jutó havi Egy főre jutó havi Egy főre jutó havi nettó összege (Ft) 18 000,- alatt nettó összege (Ft) 18 001-18 750 nettó összege (Ft) 18 751-19 500 Egygyermekes család 2750 2000 1100 Egygyermekes egyedülálló 3250 2300 1300 Kétgyermekes család 3250 2300 1300 Kétgyermekes egyedülálló Tartósan beteg, 3750 2700 1500 testi vagy értelmi fogyatékos gyermekre 5100 3600 2100 Jövedelemhatártól függetlenül (Ft) Három vagy több gyermeket nevelő család 3750 Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló 3950 Tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermekre 5100 tásához a személyi jövedelem- adó alá eső tételek számíthatók be, és ezek a gyes és a gyet ösz- szegével, valamint a jogerős bírói végzéssel megállapított tartásdíjjal csökkenthetők. Új elem a törvényjavaslatban, hogy nemcsak a húszévesnél fiatalabb munkanélküli pályakezdők és a keresettel nem rendelkező huszonöt éven aluli, felsőfokú intézményben nappali tagozaton tanulók, hanem minden, bizonyítottan eltartott egyéb családtagot, rokont is figyelembe véve állapítják meg az egy főre jutó jövedelmet. szik ki a családi pótlékban jelenleg részesülők 39,5 százalékát. A kétgyermekesek részaránya 33,8, az egygyermekes egyedülállóké pedig 11,6 százalék. Háromgyermekes a családok 7,4, kétgyermekes egyedülálló pedig 4,7 százaléka. Az új rendszer alkalmazásával 1996 májusától folyósítják az áprilistól járó családi pótlékot. Az előzetes számítások szerint a szigorított szabályozás révén az eddig jogosultak 15-20 százaléka marad ki az ellátásból. (cs. benkő) Visszavásárlás. Az MDF elnökségének csütörtöki ülése után közölték: bejegyezték a Pro 300 Rt.-t, amelyet a Bem téri pártszékház visszavásárlására és hasznosítására alapítottak. A pénz előteremtését szolgáló 10 ezer forintos részvényeket január 15-éig lehet jegyezni. lltimátain. Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága szigorúan elmarasztalta a PM-et és az FM-et, mert már negyedszer foglalkozott az idei elemi károkat mérséklő intézkedés- csomaggal, de a két tárca mindeddig nem terjesztett elő konkrét javaslatot a szükséges pénzügyi fedezet előteremtésére. Aláírásgyűjtés. Toller László, az MSZP parlamenti képviselőcsoportjának helyettes vezetője elismerte: aláíróívet köröznek a jelenlegi frakcióvezetés leváltására. Terjesztői azt szorgalmazzák, hogy a költségvetési vitát követően 30 napon belül legyen vezetőségválasztás a frakcióban. Egyetértés. Az Igazságügyi Minisztérium vezetése korrektnek és tárgyszerűnek tartja az Állami Számvevő- szék jelentését, amely a tárca pénzügyi-gazdasági ellenőrzésének tapasztalatait foglalja össze. A számvevő- szék vizsgálata csak kisebb szabálytalanságokat tárt fel. Zöld út. Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága csütörtökön általános vitára alkalmasnak minősítette a szolgálati törvényt. Az ellenzéki pártok közül a Fi- desz-MPP támogatta az előterjesztést, az MDF és a KDNP tartózkodott, míg a Kisgazdapárt ellenezte. Telefonkapcsolat. Tegnaptól új szolgáltatást vezettek be: az egy esztendeje alakult önkéntes nyugdíj- pénztárak működési feltételeiről telefonon is felvilágosítást adnak mindazoknak, akiket érdekel, érdemes-e belépni vagy sem, és ha igen, miért? Árengedmény. A Mól november 11 -étől olcsóbban adja a háztartási tüzelőolajat. A kedvezmény 2,5 forint literenként. Ezt a mindenkor érvényes árjegyzéki árból adják a társaság nagykereskedelmi telepein és üzemanyagtöltő állomásain. Az akciót a készletek és a forgalom alakulásától függően folytatják. 15-30 százalékos „telitalálatok” Óvatos távprognózis a télre Tél elejére emlékeztető fagyokkal és hóval köszöntött be november első hete. Ötvenéves rekordot döntött meg a hideg és sokan tartanak attól: kemény telünk lesz. Fehér karácsonnyal, nagy havakkal. Mínusz hőmérsékletekkel. Az Országos Meteorológiai Szolgálat részletes előrejelzése a november 15-29. közötti időszakra-A mi éghajlatunk alatt az igazi kemény telek rendszerint decemberben, januárban és februárban kopogtatnak - mondja Takács Ágnes, az Országos Meteorológiai Szolgálat osztály- vezetője. - A leghidegebb telet a hazai krónikák 1891-ben jegyezték fel, akkor a három hónap átlagában mínusz 4,4 fokot mértek. A közelmúltból 1987 tele emlékezetes: ekkor január közepén a hó és a hideg miatt napokra szinte az egész országban megbénult a forgalom. Mi várható vajon az idei télen? A statisztikai előrejelzések szerint december is, január is az átlagosnál kissé hidegebbnek és csapadékosabbnak ígérkezik. Ezt azonban fenntartásokkal kell fogadni, ugyanis ma a meteorológia tudománya legfeljebb negyvennyolc órára „látja előre” az időjárást. Egy nemrégiben átvett angol számítógépes módszer viszont már egy hónapra előre valószínűsít várható csapadékot és hőmérsékletet, tizenöt-harminc százalékos „találati aránnyal”.- Ez az úgynevezett brack- nelli módszer kísérleti előrejelzéseket készít - mondja Csima Gabriella, a módszer hazai szakértője. A kútatók munkatársunk rendelkezésére bocsátották a legfrissebb program november harmadik periódusára vonatkozó adatait. Eszerint a hónap végéig a hőmérséklet 2-3 fokkal az átlag fölött lesz, csapadékból az ilyenkor szokásosra, vagy annál valamivel kevesebbre számíthatunk. (der) Béregyeztetés: függőben Mind a három oldal mást javasol Nem sikerült megállapodni sem a jövő évre ajánlott béremelés mértékéről, sem a minimálbér összegéről az Érdekegyeztető Tanács bér- és munkaügyi bizottságának tegnapi ülésén. Az 1996-ra országos szinten ajánlható béremelés mértékéről egyelőre meglehetősen eltérő az érdekegyeztető felek véleménye. A munkavállalói oldal az ajánlott emelés átlagát 22-23 százalékban javasolja meghatározni. A munkaadói oldal 15-17 százalékos, a kormányzat 17-18 százalékos emeléssel ért egyet. Különböznek a minimálbér összegére vonatkozó álláspontok is. A munkavállalói oldal képviselői azt az igényt fogalmazták meg, hogy a jelenlegi 12 ezer 200 forintos minimálbér jövőre 15 ezer forint legyen. Ha azonban az új minimálbért valamennyi ágazatban egyidejűleg vezetnék be, a munkavállalók elképzelhetőnek tartják, hogy akkor ennél valamivel alacsonyabb összegről tárgyaljanak. A munkaadók konkrét számot nem közöltek, de jelezték: elvként azt tartják elfogadhatónak, hogy az átlagos béremelés mértékénél némileg kevesebbel emelkedjenek a minimálbérek. A kormányzat az átlagos béremelés mértékével megegyező minimálbér-emelést tart elfogadhatónak. 1 \ t i
