Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)
1995-11-09 / 306. szám
1995. november 9., csütörtök VÁROSAINK Dunántúli Napló 11 Gyermekszemmel a veszélyekről Három díjnyertes sásdi pályamunka a megyei rajzpályázaton E sánta foxi sem néz ily szomorúan sokáig ... FOTÓ: TÓTH „Egy verebet nem ütöttem még agyon” Jön a sintér! körkép Zeneiskolák közös koncertje A sásdi és a pécsváradi zeneiskola növendékei közös hangversenyen mutatkoznak be november 16-án délután a sásdi művelődési központban. A két iskola között kialakult testvérintézményi kapcsolat részeként kerül sor a koncertre. Rendkívüli testületi ülés Sásd önkormányzata rendkívüli testületi ülést tart november 15- én, melynek két napirendjén a megyei közgyűlésen hozott döntéstől függően a Margitma- jori szociális otthon, valamint a sásdi régi művelődési ház bérleti díja szerepel. Bekötőút Margitmajornál 300 méternyi aszfaltozott bekötő utat csináltatott Fodor István baromfitenyésztő a mar- gitmajori szociális otthon mellett, a régi kátyús út helyén. A közel 1 millió forintos beruházást egymaga fizette, mikor alkalomszerűen, de hivatalosan a Strabag-gal elkészíttette a munkát. Közigazgatásilag a szociális otthon a vásárosdom- bói önkormányzathoz tartozik, ami 100 000 forinttal járult hozzá a költségekhez. Fodor István reméli, hogy az intézményt fenntartó önkormányzat is támogatják majd anyagilag az aszfaltozást, hisz gazdasági célokra az otthon is használja a baromfitelepig húzódó utat. Bizottsági ülés A Baranya Megyei Agrárkamara gödrei mezőgazdasági bizottsága mandátum megújító ülést tartott Baranyajenőn, ahol megválasztották a bizottság elnökét, aki Prehács László lett. Az oldalt összeállította: Szalai Kornélia „A gyermekvilág veszélyei” címmel hirdetett pályázatot a Pécs-Baranya Közvédelméért Alapítvány, amelyen részt vettek a Sásdi Művelődési Központ és Könyvtár általános iskolás korú rajz szakkörösei is. Színvonalas munkáikat értékes ajándékokkal jutalmazták. A beküldött 16 pályamű közül a szakmai zsűri döntése alapján nyolc gyermek - Acs Adrienn, Bálint Erika, Berkes Zita, Böröcz Anita, Daróczi Daniella, Futó Zsolt, Vadas Kinga, Vörös Szilvia - rajzát állították ki. A harmadik, negyedik osztályos korcsoportban Daróczi Daniella és Vadas Kinga második, . a hetedik, nyolcadikos korcsoportban Futó Zsolt első lett. Az ő munkáikat értékes ajándékokkal A történelem az 1700-as évektől jegyzi a dombok közt meghúzódó kis települést: Pálét. Az egy utcányi, 36 családi házból álló faluban 119 ember él.-Ma már, hogy elkészült a község legnagyobb beruházása, az egészséges ivóvíz hálózat, a parabola antennarendszer, s az itt élők önkormányzati támogatással, társadalmi munkában új járdát készítettek házaik elé, jó érzés végigmenni a főutcán - mondja Pintémé Magyar Mária, a település fiatal polgár- mestere. - A legégetőbb gond, a további fejlesztések akadálya, hogy az egyetlen nyilvános fülke és a polgármesteri hivatal kirendeltségének telefonján kívül nincs a faluban kiépített telefonhálózat. rádiómagnó, rádió - jutalmazta az alapítvány. A településen 20 éve működő művészeti műhely Nyáriné Pandur Márta rajzpedagógus vezetésével rendszeresen részt vesz nemzetközi, országos, regionális és megyei pályázatokon. Díjnyertes alkotásaikon kívül- nemzetközi ezüst- és bronzérem, országos kiállítások elismerései - az ő kezük munkáját dicséri az iskolai ünnepségek változatos dekorációja és a ballagási meghívók. Mint a tanárnőtől megtudhattuk, igen sok kreatív gyereknek jelent ez a fajta alkotó tevékenység teljes kikapcsolódást. Futó Zsolt hetedikesként már fel tudta mérni a mostanában sajnos oly gyakori vonatdobáKomfortosan élnek Palában az emberek. Az óvodás és általános iskolás gyerekek Sásdra járnak, s így van ez az egészségügyi alapellátással is. A falu- és nyugdíjas napot, a búcsút, a télapó- és karácsonyi ünnepséget a községi faluházban tartják meg. Ezek a közös ünnepek egyben lehetőséget is adnak a faluközösség formálására. A polgármester joggal örül annak, hogy Palában nincs üres, gazdanélküli ház, s hogy generációk számára volt megtartó erő a néhány évvel ezelőtt megfogalmazott fejlesztési elképzelés, melynek megvalósításán még ma is dolgoznak. Természetesen itt sem élnek gondok nélkül. A teljes gazdasági önállóság ismert korlátái lás veszélyeit. Mint mondta, megdöbbenéssel és szinte hitetlenkedve figyelte annak idején az értelmetlen pusztítást. Ezen szomorú élmények hatására választotta rajza témájául is ezt. A két alsós kislány pedig néha még a játékot és a babákat is felcseréli a színes ceruzára. Aprólékosságuk, mindenre kiterjedő figyelmük sikerük záloga. Az ajándékok nagy örömet okoztak nekik, mert érezték a befektetett energia megtérült. Mégis az a fajta szemlélet a legfontosabb számukra, melyet Picasso így fogalmazott meg: „Meg kell őriznünk azt a képességünket, hogy ha egy darab fát felveszünk a földről abban mi is a tenyerünkben pihegő madarat lássuk, mint a gyerekek.” Megyeri Tiborné igencsak behatárolják az elkövetkezendő évekre tervezett fejlesztéseket. A legnagyobb probléma a munkanélküliség, ugyanis Palában a magángazdaságokon kívül nincs munka- lehetőség. Aki dolgozik, az meg ingázik. A távolság ugyan elenyésző, a baj azonban az, hogy vannak olyan emberek, akik csak az önkormányzattól várnak segítséget. Erejükhöz mérten minden évben támogatják az egyre nehezebb szociális körülmények közé kerülő családokat, elsősorban a gyermekeket és az időseket. Bíznak benne: megtalálják az itt élőknek is ideális megoldást, egy vállalkozó szellemű paláiban, akit a munkahelyteremtésben segítenek. M. T.-né Gyepmester szedi össze ezentúl a gazdátlanul kóborló ebeket Ágon, Gerényesen, Kisvasza- ron, Tékesen és Vásárosdom- bón november 1-jétől. Ezzel kényszerítik az önkormányzatok a kutyatulajdonosokat arra, hogy tartsák négylábú kedvenceiket a kerítés mögött. Próbálkoztak már helyi rendeletekkel, és egy komlói sintér alkalmankénti megbízásával, de a várt eredmény elmaradt. Az utcákon, boltok környékén falkába verődve kutyák csatangolnak, amelyekről senki nem tudja, hogy be vannak-e oltva, van-e gazdájuk?-Hát nem megharapott! - dörzsölgeti kezén a fognyomokat a dombóvári gyepmester Juhász László. - Az embereket kellene megnevelni, a kutya ösztönállat. Elkíséri a gyereket az óvodába, az iskolába, s gondolják, majd hazakeveredik valahogy. A munkám nem túl hálás feladat, de meg kell csinálni. Ugye magának sem tetszene, ha a gyerekét megharapná egy kóbor állat? A kutya a házat őrizze, ne az utcát! Régi ebtenyésztő vagyok, német juhász kutyákkal foglalkozom, kiképzést is tartok. Az állattól A Baranya Megyei Vállalkozói Központ pályázatot írt ki az 1100. évforduló tiszteletére 1996. augusztus 13—20. sorra kerülő rendezvénysorozathoz kapcsolódó Baranyából elszármazott külföldön élő üzletemberek találkozójának megszervezésére. A Sásdon működő Sásd Barátainak Egyesülete is beadta erre a pályázatát, és nyert 50 ezer forintot. Ez a pénz ugyan nem elegendő arra, hogy igazán sikeres legyen a rendezvény, de számítanak az önkormányzat segítségére is. A szervezés már megkezdődött. A baráti kör meglévő külföldi kapcsolatait hamarosan megkeresi levélben és megkéri csak azt várhatjuk el, amire megtanítjuk. Egy sintér, aki rajong a kutyákért! Rezgő fekete bajuszával, vállig érő gondozott fekete hajával, izzó beszédével mintha egy történelmi regény lapjairól toppant volna elém.- Már hatodik éve sintérke- dem Dombóváron - folytatta. - A kiképzőpályán 5 boxot építtetett az ottani önkormányzat, és mint a telep gondnokát, felkértek erre a munkára. Elvileg 8 napig tartom őket, de van, amelyiket már egy hónapja etetem. Ha túlzsúfolt lesz a ketrec, nem tehetek mást, szólok az állatorvosnak, altassa el őket. Egy verebet nem ütöttem még agyon. Juhász László ezután hetente végigjárja a falvakat és összegyűjti az utcán csavargó ebeket. Az újdombóvári szennyvíztelep melletti kutyakiképző telepre szállítja őket, ahol napi 112 forint és személyi adatok ellenében válthatja ki őket a gazdájuk. Eddig évente 60-70 kutyát szedett össze Dombóváron. Nagy részüket elegáns autókból tettek ki ismeretlen emberek sorsukra hagyva őket. Értük nem jön senki. Lelovics őket, hogy az augusztusi találkozóra hozzanak magukkal az ismerőseik közül egy olyan üzletembert, aki lehetőséget lát ebben a térségben. A programban az üzletember-találkozó mellett fotókiállítás és egyéb kulturális bemutató is szerepel. A rendezvénysorozat gazdája a helyi Művelődési Központ és Könyvtár lesz. A vállalkozói központ a napokban ismét összehívta a nyerteseket, hogy segítségüket kérje a megyéből az ország más részeibe, vagy külföldre elszármazottak adatainak összegyűjtésére. Ebbe a munkába sásdiak szeretnék bevonni a helyi honismereti szakkört is. Generációk közös jövője Palában A falu lakói nagyon várják a telefont A falu egyetlen utcája a település két telefonvonala közül az egyikkel fotó: Tóth László Elszármazottak találkozója Hogyan tovább, óvoda? A sásdi önkormányzat művelődési, oktatási és sport bizottsága az elmúlt napokban tartotta első ülését, amelyen az óvoda külső szakértők által elkészített gazdasági átvilágításáról készült tanulmány szerepelt. Az iskola átvilágítási anyaga is már készül. Mind a kettő önkormányzati ülés elé kerül. Miután az oktatási intézmények fenntartója hét település, ezért mind a kettőt együttes testületi ülésen is megvitatják. A bizottság ülésén többek között nagy vita alakult ki az óvoda kihasználtságáról, ugyanis az elkészült vizsgálati anyag szerint sok a hiányzás, a gyerekek egy része csak délelőtt vesz csak részt a foglalkozásokon, ebéd után hazamegy. Mint kiderült ez egy régi szokásjog alapján alakult így ki, amikor egy-egy csoportban nagyon sokan voltak, s az otthon tartózkodó szülők hazavihették őket. Most már nincs ilyen gond, ezért többször is felajánlották a szülőknek, hogy hagyják ott egész napra a gyereküket. Sokan ezt anyagi okok miatt nem engedhetik meg maguknak. Ezen kívül ebben az életkorban gyakrabban betegek a közösségben felnövő gyerekek. Az óvoda teljes kihasználtsága csak akkor lenne megoldható, ha a 150 férőhelyre 170 gyereket vennének fel, hiszen olyan eset nagyon ritkán fordul elő, amikor mindenki ott van. Az intézmény vezetésére vár a feladat, hogy kidolgozza a megoldását annak, hogy gazdaságosan működjön az óvoda. A kiadások csökkentésére érkezett egy olyan javaslat, hogy olaj helyett fűrészporral fűtse- nek, legalább egy kazánt. A beruházás összege hamar megsérül, s kiváltható vele a drága olaj egy része. Nagy a tét, hiszen, ha nem sikerül megoldást találni ezekre a gondokra megszűnhet akár egy óvodai csoport is, vagy óvónők kereshetnek maguknak új munkahelyet. Jelenleg még nem ennyire veszélyes a helyzet, belső átszervezéssel sok minden megoldható. A bizottság ezért felkérte az óvoda vezetőségét: készítsen tanulmányt egyebek mellett arról, hogyan tudnák csökkenteni a hiányzások számát a szülők igényeihez igazodva. Az ovisok koszijából nem akarnak lecsípni a jövőben sem
