Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)
1995-11-08 / 305. szám
8 Dunántúli Napló Közélet 1995. november 8., szerda A jövő évi ár ismét kérdéses, hiszen évente új tarifa jelenik meg. Változott Pécs autóbusztérképe de 1994-ben már 19 millió forint volt. Az Ikarus legfrissebb, októberi árajánlatában a szóló volt, amelyből megszüntették az M82 és M84 bányászjáratokat. Számos új vonalat alakítotnaljegy 1990-ben még 8 Ft-ba került, majd 16-22-27-33 Ft-os lépcsőben érte el a mai 37 forinA 31-es vonalát Árpádtetőig meghosszabbították FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Operabál Ezerötszázan lehetnek jelen, közülük ezren fizetnek belépődíjat. Fejenként harmincezer forintot (ha jól értem az előzetes hírt). Ha egy férfi magában is értékes ember, akkor ennyibe kerül a jelenléte; meg a frakk, az autó, a büfé (persze, ez se lesz olcsó). Ha egy értékes ifjú hölgyet apja-anyja elkísér, hárman már csaknem százezret fizetnek? Vagy a kísérőknek, a szülőknek kedvezmény jár? Akit érdekel, aki érdemes erre, időben megtudhatja, hiszen maga az operabál csak jövőre lesz, február derekán. De lesz. Végre! Sok minden hiányzott eddig, kivált azért, hogy felzárkózzunk Európához. Egysmás még most is hiányzik ehhez, de jövő tavaszra eggyel kevesebb lesz: megrendezik a magyar operabált. Az értékes emberek értékes gyermekei lesznek jelen, a hölgyek nagyestélyiben, könyökig érő kesztyűben, az urak frakkban. Remélhetőleg ugyancsak kesztyűben. Ezek az ezren a tízmillióhoz képest igen kevesek. Élen fognak járni, tánclépésekben: ízelítőt adnak (kapnak) majd a jövőből, ebből a szép és jó jövendőbeli, amelyben sokaknak telik majd hosszú estélyi ruhára, saját frakkra, sokezer forintos belépőkre, s ha így esik nekik jól, arra is, hogy lenézzék a többieket. Bennünket, mindnyájunkat. Ne higyje senki, hogy valamiféle egyenlősdire lenne itt szükség, arra, hogy mindenkinek egyformán teljék mindenre, vagy amire nem telik a sokaknak, arra a többieknek se teljen. Csak éppen kiríni nem kell. A fiatalokat arra tanítani, hogy nekik mindent szabad, mindenre elég a pénzük, a vagyonuk, a képességük. Ugyan miért tartanak előbbre más országok? Az operabál miatt, amely nálunk idestova félszázadik lesz? Vagy inkább fordítva: mivel ők előbbre tartanak, mint mi, előbbre tartottak már negyvennégy éve is, ezért rendezhettek és rendezhetnek operabált. Igen, nyomukba kell eredni, bár talán nem elsőként és nem is egynéhányadikként báli szokásaikat utánozni. Előbb a szorgalmukat, a tetteiket, a helytállásukat. S amiben nekik eleve előnyük van, például természeti kincsek, vonzó tájak tekintetében, azt szorgalommal, ötletességgel, kitartással és még több emberséggel pótolni. Vannak előbbrevaló dolgok, és vannak következmények. Amíg az egyik oldalon arról van szó, telik-e iskolára, kellő élelemre, idő- és energiatakarékos közlekedésre, nem is beszélve gyógyszerről, ruháról, tüzelőről, lakbérről, villanyköltségről, vízhatlan lábbeliről és hasonlókról, addig szerényebben kell élni, proccolás nélkül, kihívó és kirívó viselkedés nélkül. Operabált rendezni lehet máris. Úgynevezett jótékony célra adakozni is. Közben pedig nemcsak magunkra gondolni, meg a hozzánk hasonlókra, hanem .. . Sokan vannak, akikre gondolni kell. Jóval többen, mint ahányan egy-egy bálterembe beférnek. Zay László Külföldi szemmel Egyházi vagyon A pécsi tömegközlekedésről szinte mindenkinek van valamilyen véleménye. Legtöbbször a kritikus megjegyzések alapján ítélkezünk, de valójában ismerjük-e a pécsi buszozás helyzetét, az utaztatást végző cég háttérgondjait? Ennek ismeretéhez és megértéséhez kértünk adatszerű tájékoztatást Bata Lászlótól, a Pécsi Tömegközlekedési Rt. forgalmi és termelési igazgatóhelyettesétől. A Pécs városa és a Pannon Volán tulajdonában álló Pécsi Tömegközlekedési Rt. (itt az ideje a találóbb névadásnak is) 1993-ban alakult. Az azóta végrehajtott csekély mértékű fejlesztés eredményeként a 165 autóbuszból csúcsidőben 133 közlekedik Pécs útjain, a többi tartalék és javítás, karbantartás alatt áll. A buszközlekedésbe Pécsett 151 kilométernyi úthálózatot kapcsoltak be. Ebben az évben várhatóan 8,4 millió kilométert tesznek meg a buszok, munkanapi 26 800 km mellett, ami 1994. évhez képest 5,8% csökkenést jelent. A kétszáznégy sofőr vezette autóbuszokkal naponta 3783 járatot indítanak (1994-ben 3932). A csökkenő járatszám mellett is ellátják Pécs buszközlekedési igényét. A jegy- és bérleteladás várhatóan az előző évek szintjén alakul (3,8 millió). 1995. első félévében 59,5 millió utast szállítottak. A gépjárműállomány alakulását tekintve 1995-ben új buszvásárlás nem történt: 1993- ban 14, 1994-ben 15 új kocsit vettek. 1994-ben még 11,5 millió Ft-ba került egy szóló busz. A csuklós busz 1987-ben 2,6 millió Ft, 1991-ben 8 millió Ft, Ki takarítson? A telefonáló kérdéssel kezdi:- Köteles vagyok-e mások állatai után naponta takarítani a házam előtti járdát, árkot?- Szerintem nem - mondom, aztán elbizonytalanodok, mert magam is naponta kerülgetem a bérházunk körül a kutyaürüléket. Érthető, hogy a jámbor lakás-ebek ott pottyantanak, ahol a napi sétál tatásuk során rájuk jön a szükség, ki köteles az általuk telepített „taposóaknát” eltakarítani? Az ebek tulajdonosa, avagy az a szerencsétlen, akinek portája előtt mások ebét elfogja a szükség? A telefonáló egyetért velem. Épp ez az ő bánata is. Hiába övé az egyik legtisztább porta a busz 18 millió Ft, a csuklós busz 24 millió Ft. A jövő évi rendelés a pécsi önkormányzat anyagi lehetőségétől függ. A jelenlegi fejlesztés-csere lényegében nem változtatott a kocsik átlagéletkorán, mely 1993- ban 9,1 év volt. Ma is még 69 tíz évnél idősebb kocsi fut, amelyekből 14 meghaladta a 16 éves kort. A lecsökkent vétel nem tudja ellensúlyozni az elöregedést. Egy pécsi busz átlag 528 ezer kilométert futott. A PTRT szakemberei a nehézségek ellenére is arra törekedtek, hogy az utazási igényeknek megfelelően alakítsák ki Pécs város buszhálózatát, tömegközlekedési rendszerét. Idén nagyot változott Pécs autóbuszhálózati térképe. 1994- ben még 49 járatvonal kis, egyébként meseszép faluban, kezd elfogyni a türelme, mert mások szabadon hagyott tyúkjai a tisztán tartott utcarésze elé rendre leteszik névjegyüket. Kutyaszorítóba került: ha nem takarítja el a mocskot, az nem csak a szemét bántja, de félő, előbb-utóbb meg is büntetik, elvégre a háza előtti területet mindenkinek kötelessége tisztán tartani. Kénytelen tehát takarítani. Egyre elkeseredettebben teszi, mert mások tyúkjai után másnap már kezdhet mindent elölről. A lopott zsömle Kosárral a kezünkben várunk a pénztárnál. Épp egy szegényes külsejű kisfiú fizeti a fél kenyetak ki. A 20-as mellé beiktatták a 20/a jelzésűt a hőerőműig és a 26/a jelzésűt az új patacsi lakótelepig közlekedtetve. Meghosszabbították a 31-es járatot, és György-akna helyett Árpád- tető lett a végállomás. 113-as jelzéssel gyorsjáratot indítottak a Budai állomástól Hirdig. A déli peremterületek is új összeköttetést kaptak a belvárossal. 161-es jelzéssel közvetlen járatot létesítettek a Malomvölgyi út és Konzum Áruház között, és 162 jelzéssel a rózsadombi Fagyöngy utcától a Konzumig. Régi igényt teljesítettek a 61Y buszjárat beindításával is, mely Málom falut kapcsolja be a városi buszközlekedésbe. A menetjegyek, bérletek árát is fokozatosan emelték. A vorét, s amint kabátja alá nyúlva keresi a pénzt, kigurul ruházatából egy zsömle. A pénztáros hölgy döbbeneténél csak a gyerek ijedtsége nagyobb. Ott a zsömle a lába előtt, egyértelmű, el akarta lopni. Elfutna, de nem teheti, a pénztáros fogja a kezét. „Öcsi, miért tetted?” - kérdi szelíden a kis tolvajtól, aki szégyenében majd elsüllyed. Sírással küzd. Zsebéből csendben kiteszi fillére a kenyér árát. A pénztáros elengedi a kezét és anyásán kérdezi: „Miért tetted?” A kisfiú könnyei patakokban folynak már az arcán, de nem felel. Egy középkorú, jól öltözött hölgy a sorból ráripakodik: „Talán válaszolnál, ha kérdeztek! Miért kellett lopnod?” Még mielőtt szóhoz jutottunk volna, hogy megvédjük, avagy magunk is felelősségre vonjuk a tos árat. Öt év alatt a havi vonalbérlet 160 Ft-ról 670 Ft-ra, a diák és nyugdíjas bérlet 60 Ft- ról 255 Ft-ra, az összvonalas bérlet 230 Ft-ról 1020 forintra emelkedett. A jövő évi ár ismét kérdéses, hiszen évente új tarifa jelenik meg. Az okok ismertek. Rohamosan nőnek az üzemanyagárak, és emelik a gépjárművek, így a buszok kötelező biztosítási díját is. Az üzemeltetésben jelentkező egyéb költségtényezőkkel együtt kihatnak az új tarifák kialakítására. A cég a jegyek és bérletek árából, valamint a hozzákapcsolódó állami fogyasztói árkiegészítésből sem tudja fedezni üzemeltetési költségeit. Rozvány Gy. kis tolvajt, az végre megszólal: „A húgomnak . . . Ma van a szülinapja.” A légy zümmögését is meg lehetett volna hallani. A csendet a pénztáros törte meg: „Ezt a zsömlét tedd az üres kosarak mellé, és hozz egy másikat a húgodnak.” A kisfiú nem tudta álmodik-e, vagy tényleg hallotta az imént mondottat, amint látva bátorító tekintetünket, félénken elindult a kenyeres pulthoz és zacskóban hozott egy zsömlét. „Köszönöm, néni” - mondta és kiment a boltból. Még mielőtt megszólalhattunk volna, a pénztárnál következő idősebb férfi feltette kosarát a pénztáros elé, amiben egy zacskós tej volt és határozottan mondta: „Kérem, számolja hozzá azt a két zsömlét is.” B. Murányi László Magyarországon immár nagy méretekben folyik a kommunista állam által 1948-ban elkobzott egyházi javak visszaadása - véli a La Croix I’Évé- nement című, az egyházakhoz közel álló francia napilap, megírva: Horn Gyula kérésére a négy történelmi felekezet átadta annak a hatezer épületnek, kórháznak és iskolának a listáját, amelyet szeretnének visz- szakapni. - A katolikus egyház ennek 75 százalékát kéri, s a folyamatnak 2001-re be kell majd fejeződnie. A szerző idézi Fédor Tibort, a közoktatási és művelődési minisztérium illetékesét, aki úgy véli: miközben az egyes kórházakban a betegek számára nem jelent majd semmiféle kényelmetlenséget a változás, az iskolák visszaadása okozhat ideológiai problémákat. - A szülőknek, igazgatóknak, tanároknak nincs semmiféle hatalmuk a visszaadási folyamatban, ez ugyanis teljes egészében a helyhatóságok, illetve az egyház között zajlik - írja magyarázatként a francia lap. A La Croix l’Événement ismét idézi Fédor Tibort, aki szerint „mindent megteszünk, majd, hogy garantáljuk a szülők szabad választáshoz való jo-. gát”.-A kormány 60-90 százalékban fedezi majd az egyházi iskolák költségeit, hogy a visz- szaadás ne legyen „mérgezett ajándék” - írja végezetül az újság. Szálkák Brummik és krimik Nyomok a „hold”-ról Német nyelvterületen a kamionokat Jmimmiknak becézik. Ezek a brummik Olaszországban, a Közel-Keleten, de néha még nálunk is bűncselekmények célpontjaivá válnak. Hazánkban a TIR-szerelvények útvonalán az egyik természetes metszéspont Kecskemét. Roman Heinrich Hann, a Meyer & Meyer nemzetközi fuvarozási vállalat alkalmazottja pótkocsis kamionjával túljutott már déli szomszédunk nem éppen veszélytelen országútjain. A tiszazugi hídon áthaladva lekanyarodott egy parkolóba, s elszunnyadt. Szállítmánya 5400 férfiöltöny volt, 40 millió forint értékben. Szerbiában készíttette bérmunkában a német cég, amelynek vitte. Alig pihent le, amikor arra ébredt, hogy hirtelen nyílik az ajtó, azután hátulról egy zsákot húztak a fejére. Homlokához hideg pisztolycső szorult. Megkötözték és a kabin fekvőhelyére gyömöszölték be. Azután többórás út következett. A. Adnan török állampolgár gyakran járt Magyarországon. Felesége, három gyermeke és édesanyja Németországban él. Magyarországon is gyengéd szálak fűzték egy hölgyhöz. Rendszeres szálláshelye H. János taxisnál volt. Elhatározták, hogy egy török-magyar ruhakereskedést alapítanak. Mindehhez azonban pénz kellett, így még a cégbírósági bejegyzésig sem jutottak el. Ügy tervezték, hogy a tőkét egy úgymond profilba illő kamion kifosztásával teremtik meg. Adnannak volt egy Walter-P. 38-as pisztolya. A török éttermekben, a kamio- nosok hírpiacán hamar megtudták, milyen szállítmányozók kocsijain vannak ruhaneműk. Csatlakozott hozzájuk még két török, Ö. Csobán és A. Yildir kamionosok. Az áru átmeneti raktározását és értékesítését is meg kellett szervezniük. Tudván azt, hogy rablásban segédkezni súlyosabb dolog, mint orgazdának lenni, ezért elhatározták - legalább is a vizsgálat mai állása szerint -, hogy az egyelőre ismeretlen partnereknek azt fogják mondani, csak egy kis biztosítási csalásról van szó. A taxis kocsiján előbb Szegedre mentek, majd a magyarromán határra, de hiába. Mikor a tiszaugi hídon átjöttek, akkor látták meg lenn a parkolóban Roman Heinrich Mann Meyer & Meyer feliratú kamionját. A hírbörzéről tudták, hogy ez a cég ruhákat szállít. A pilóta ártalmatlanná tétele után előbb a fővárosba mentek, de ott csak tippadót találtak, őt csak Speditőr néven emlegették. Tőle kapták meg egy pál- monostori tanya címét. A cél közelében azonban a szerelvény bebicskázott, se előre, sem hátra nem tudtak mozdulni a török pilóták. Hannt kényszerítették, hogy segítsen, ő a legegyszerűbb megoldást választotta: előbb lekapcsolta a pótkocsit, majd a géppel a megfelelő irányba állt. Hátulról vigyáztak rá, de a zsákot le kellett venni a fejéről. Az áldozat pár pillanat alatt szemügyre vehette a tájat. Aztán ismét a zsákkal a fején hallotta, hogy valahol kirakodnak, majd elindulnak vele. Ahol megálltak, közölték vele, hogy 15 perc múlva távozhat. Roman Heinrich Hann első útja természetesen a rendőrségre vezetett. A rablók mindennel számoltak, csak azzal nem, hogy a tőkeerős fuvarozók kamionjaiban ma már műholdas helyzetmeghatározó van, amely automatikusan jelzi a műholdon át, hogy merre jár a fuvar. A régebbi típusok látható készülékek, a korszerűbbek még a pilóta elől is el vannak rejtve. Saját áramforrásuk is van. A műholdas rendszer párizsi központja kívánságra azonnal megküldi a megállások helyét, időtartamát az előfizetőnek. Ez a lista egy mobiltelefon-számlára emlékeztet. Nos, ilyen lista birtokában kezdték meg a nyomozást a Bács-Kiskun megyei rendőrök. Dr. Végh György rendőr őrnagy elmondta, Gregor György nyomozó és Vasas László, a bűnügyi osztály vezetője, ösz- szefogva Fülöp György honvéd alezredessel, a kecskeméti repülőtér egyik parancsnokhelyettesével, katonai térképek segítségével próbálták megfejteni: melyik koordináta, melyik időpont jelezheti a tárolás helyét? A keresés során támaszkodtak a kamionsofőr emlékezetére is. így jutottak el Pálmo- nostor külterületére. Egy távoli tanya Hannak ismerősnek tűnt. Jól emlékezett. A többi már rutinmunka volt. A tanya szobái szinte a mennyezetig zsúfolva voltak öltönyökkel. A gazdától a nyomok a törökökhöz és H.- hoz vezettek. A gyanúsítottak ellen a vizsgálat még folyik, de a német tulajdonos már díszvacsorát rendezett azok számára, akik a „holdbéli” nyomokból is olvasni tudtak. Némethy Gyula
