Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-07 / 304. szám

1995. november 7., kedd Kistermelők Dunántúli Napló 11 Vásár-menetrend A hónap első felének vásárai Dél-Dunántűlon: november 7- ikén országos állat- és kirako­dóvásár Sellyén és Nagykani­zsán, 9-ikén Sásdon és Sziget­váron, 11-ikén Bátaszéken és Szentlőrincen, 12-ikén Pécsett. Ugyanezen a vasárnapon autó­vásár Baján, Pécsett és Siófok- Kilitin, búcsúvásár Cserdiben. November 13-ikán országos ál­lat- és kirakodóvásár Siklóson, 16-ikán Drávafokon, 18-ikán Mohácson, 19-ikén Dunaföld- váron és Pécsett. Országos ki­rakodóvásár 18-ikán Mernyén és Pécsett, 19-ikén Kaposvárott és Szászváron, ugyanezen a va­sárnapon búcsúvásár Alsómo- csoládon, autóvásár Nagykani­zsán, Pécsett és Siófok-Kilitin, továbbá Szászváron (itt mun­kagépeket is kínálnak). Állataink takarmányozása A takarmányozás döntően befo­lyásolja az állattartás gazdasá­gosságát. A Gazdasági állataink takarmányozása című könyvé­ben a szerző, dr. Schmidt János több évtizedes tapasztalatait adja át az állattartóknak. Meg­található benne mindaz a tudás­anyag, ami a szarvasmarha, a sertés, a ló, a juh, a baromfiak és a nyúl szakszerű takarmá­nyozásához ma már elengedhe­tetlenül szükséges. A Mező- gazdasági Kiadó gondozásában megjelent könyv megrendel­hető a Futár Szakkönyvszolgá- latnál (1300 Budapest, Pf. 126). Agrárműszaki központ Tolnán A mezőgazdasági gép- és esz­közkereskedelemben érdekelt német cégek - német és EU- támogatással - egy rendkívül korszerű agrárműszaki közpon­tot szándékoznak létrehozni Tolna község határában. A mintegy tízezer négyzetméter fedett, s tízhektárnyi szabad te­rülettel rendelkező centrumban számos cég képviselete kap majd irodákat, üzleti tárgyaló­kat és gépbemutatási lehetősé­geket. Mindezekhez alkatrész- raktárak és javítóbázisok kap­csolódnak. A hatalmas épület tetejét és teraszait parkosítják, energiaellátását pedig napkol­lektorokkal oldják meg. Az egész Európában egyedülállóan korszerű centrum tervei már el­készültek, helyét kijelölték. Kistermelők rovatunkkal legközelebb november 21-ikén jelentkezünk Gyümölcstermesztés - korszerűen ígéretes új fajták (2.) Folytatom az új, államilag is már elismert gyümölcsfajták bemutatását, ez alkalommal egy alma, két szamóca és két málnafajtáról adok rövid tájé­koztatót, a legjellemzőbb tulaj­donságaik ismertetésével. Alma Kovelit: magyar nemesítésű új téli alma. Kitűnik szép, fé­nyesen piros színével, de érté­kes a jó tárolhatósági tulajdon­sága is. Mégis igazán azért ajánlom a termelők figyelmébe, mert a fajta toleráns a liszthar­mattal szemben. Igazi piacos áru. Szamóca Fertődi 5.: gyümölcsei na­gyok, előnye, hogy a szedési idő végére sem aprósodik el. Fényes, sötétvörös nagyon mu­tatós gyümölcsei kellemes, enyhén savas ízűek. Termékeny fajta, egyaránt alkalmas friss fogyasztásra és feldolgozásra is. Körzetünkben különösen ajánlható mert meszes talajo­kon is termeszthető és mert to­leráns a szárazságra. Kortes: ugyancsak új ma­gyar fajta. Gyümölcse nagy, majd - a betakarítási időszak közepétől - közepes méretű. A gyümölcs színe sötétvörös, nemcsak a felülete, belül is. A termése egyszerre érik, ez sze­désnél előny. Alkalmas friss fogyasztásra - íze kellemesen aromás - és feldolgozásra is. A jelenleg termesztett fajták kö­zül a Kortes szárazságtűrése a legjobb, és hasznos tulajdon­sága még, hogy toleráns a le­vélbetegségekre. Utóbbi két tu­lajdonsága miatt Pécs környé­kén és Baranyában különösen ajánlható termesztésre, (kép). Málna Fertődi kétszertermő: friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkalmas. Termései közepes méretűek, színük sö­tétvörös. Jellegzetesen jó ízű a gyümölcse. Fertődi zamatos: szintén magyar fajtaújdonság. Késői érésű fajta, legjellemzőbb tu­lajdonsága a kiváló íze, ami málnánál nagyon fontos. Gyü­mölcse közepes méretű, kerek- ded, mutatós, főleg ragyogóan fényes vörös színe miatt. A termés hússzilárdságát sokáig megőrzi, ez fontos előny a be­takarításkor. Buzássy Lajos Sajnálatos módon a „Kisterme­lők” rovatában egymást követő két alkalommal („A hagyma­termesztés” és a „Gabona gyomirtás” című cikkben) olyan növényvédő szereket ja­vasoltak (DIMECRON 5G, GLEAN stb.), melyet a kis- és árutermesztők többsége nem, vagy csak különböző kerülő utakon tud beszerezni. Az emlí­tett két cikkben I. forgalmi ka­tegóriájú készítményeket java­soltak, az engedélyokiratok fi­gyelmen kívül hagyásával. Az I. forgalmi kategóriájú növényvédő szerek vásárlása és felhasználása felsőfokú nö­vényvédelmi képesítésekhez kötött, még agrár- vagy ker- tészmémöki végzettséggel sem vásárolható meg és juttatható ki!!! Nem beszélve arról, hogy kiskereskedelmi forgalomba ezek a növényvédő szerek nem vásárolhatók meg. Esetleges más csatornákon keresztül tör­ténő beszerzése (vásár, szom­széd stb.) és felhasználása sza­bálysértési eljárást von maga után. Nem is szólva arról, hogy a hagymánál a DIMECRON nem engedélyezett!!!, „fekete technológiával” sem használ­ható a hosszú várakozási idő (élelmezésegészségügyi vára­kozási ideje meghaladja a 30 napot), mely kiskertekben, áru­termelésben a hagymalégy fe- nológiáját ismerve be sem tart­ható! „Gabona gyomirtás” című cikkben említett GLEAN még üzemi körülmények között is csak abban az esetben java­solható, ha biztosított a szer el- sodródás mentes egyenletes ki­juttatása, védőtávolságok betar­tása (elsődlegesen kétszikű nö­vényeknél). Felelősséggel csak abban az esetben használható, ha a kezelést követő évben is gabona kerül a kezelt területre (még egy éves dózis alkalma­zása esetén is). Egyenetlen ki­juttatás, rossz bekeverés, elfő-, lyás több évig tartó növény­pusztulást okoz a kétszikű kul­túrákban. A tömény szer elfo- lyása, nem rendeltetés szerű felhasználása, illetve a „gyakor­latot” ismerve, hogy „a 2 vagy 5 gr/ha biztosan csak elírás” jelszóval még az őszi gabona­táblák is kigyomírthatók. A GLEAN gabona gyomirtó szer csak nagyobb (legalább 30 hek­tár feletti) területeken használ­hatók biztonságosan, csak e tábla nagysága felett tudják be­tartani a 20, illetve 50 méteres biztonsági távolságokat a szomszédos növénykultúráktól. Az idei évhez hasonló. nö- vényvédőszerek-károk és hatás­talanság elkerülése érdekében kérem a termelőket, hogy nö­vényvédőszert, műtrágyát, nö­vényvédelemre használatos anyagokat, csak szaküzletek­ben vásároljanak! A vásárláskor kapott számlát őrizzék meg. A Baranya Megyei Növény­egészségügyi és Talajvédelmi Állomáson (Pécs, Csárdakör­nyék 21. Pellérdi elágazás után megközelíthető a 26-os autó­busszal) november 6-án 16.30 órai kezdettel II. forgalmi kate­góriájú tanfolyamot indítunk, mely kiegészül fakultatív ala­pon vállalkozási ismeretekkel és növényvédő szert forgal­mazó üzletek eladói részére alapfokon toxikológiai tanfo­lyammal is. Nagyobb létszám esetén a két tanfolyam külön indul. Részvételi díj: 3000 Ft/ fő. Továbbképzés: a lejárt felté­teles forgalmú igazolványok meghosszabbítására, illetve cseréjére tanfolyamot indítunk november 14-én 16.30-kor szintén a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás ta­nácstermében. Jelentkezni lehet a kezdés időpontjában a hely­színen. Növényvédelmi elsőfokú szakképesítéssel rendelkező mérnökök részére legalább 30 fő jelentkezése estén mérnök­továbbképzés indul 1995. de­cember 11-én, 9 órakor szintén a Baranya Megyei Növény­egészségügyi és Talajvédelmi Állomáson. Kérem a kollégá­kat, hogy részvételi szándéku­kat jelezzék. Czigány Csaba őszi talajmunkák a kiskertekben Kertünkből az őszi zöldségfé­leségek nagyrészét betakarí­tottuk. Csak az úgynevezett „fagytűrő” növények marad­tak kint, mint pl. a bimbóskel, póréhagyma stb., amelyek a téli nagy hidegben is szedhe­tők. A területet tehát letisztít­hatjuk és „téli pihenésre” ké­szítjük elő. Terület letakarítás A szármaradványoknak a ví­rusok, gombák által fertőzött részét külön gyűjtjük és ége­téssel megsemmisítjük. Ezzel a további fertőzést, a betegsé­gek terjedését akadályozzuk meg. Az egészséges szárma­radványokból jó komposzt- föld készíthető. A letakarítás után következik a szerves és alapműtrágya kiszórása. Vetésforgó. A szervestrágya kiszórása folyamán nem szabad elfelej­teni, hogy nem minden zöld­ségféleség igényli a táp­anyagban gazdag talajt, azaz a frissen trágyázott területet. Vannak, olyan növények, amelyek csak a tápanyagban gazdag talajban termeszthe­tők sikerrel. Ezek a növények igénylik a jó komposztált friss trágya bőséges adagolását. Ezek a következők: paprika, paradicsom, uborka, dinnye, spárgatök, a káposztafélék, csemegekukorica, tojásgyü­mölcs, zeller, patiszon. A szervestrágyázást követő második évben vethető a sár­garépa, petrezselyem, hagy­mafélék. Ezen növények fej­lődésére a túlzott szervestrá­gya adag és a nitrogén kedve­zőtlenül hat. A szövetrendsze­rük laza lesz, ezért téli táro­lásra alkalmatlanok, könnyen rothadnak. Egy laza sejtszer­kezetű növény a kórokozók­nak sem tud úgy ellenállni, mint egy kemény, szilárd sej­tösszetételű növény. A harmadik évben vethetők a pillangósok: bab, borsó, lencse, lóbab. A pillangósok (Leguminosae) nem igényel­nek friss trágyázást, sőt a túl­zott tápanyagellátás kifejezet­ten károsan hat a virágok megtermékenyülésére. A nö­vények csak virágoznak, de nem kötnek, „elrúgják” a ter­mést. Fentiek alapján tehát ösz- szeállíthatjuk a trágyázási ve­tésforgót. Az egyre nehezeb­ben beszerezhető jó érett istál­lótrágyát tekintve ez nem el­hanyagolható gazdasági szempont. A tápanyagigény ismeretében csak a bőséges ellátást igénylő növények alá kell a szervestrágyát kiszórni. A szervesanyagot azonban műtrágyával ki kell egészí­teni. Mészhiány Tájékoztató adatok a kiszó­randó mennyiségeket illetően a következők: szervestrágya 3-8 kg, foszfor 1,5-2 dkg, ká­lium 1-3 dkg négyzetméte­renként. A műtrágyaadagok hatóanyagban értendők. Ter­mészetesen a mindenkori ta­lajerőállapot határozza meg, hogy milyen szerves és mű­trágya adagot használunk fel. Nitrogént alaptrágyaként nem alkalmazunk, legfeljebb ak­kor, ha „félérett” istállótrá­gyát használtunk. A nem tö­kéletesen érett istállótrágya azonban a kertészetbe nem javasolható. Ahol a talajban mészhiányt tapasztalunk, ott az alaptrá­gyázással a meszet is pótol­hatjuk. A mészhiányról házi­lag is könnyen meggyőződhe­tünk. Egy gödröt ásunk és an­nak a falára 5%-os házi sósa­vat „löttyintünk”. Ha talaj­pezsgést nem észlelünk, úgy a talajban mészhiány van. Eb­ben az esetben 7-8 dkg mész­kőport szórunk ki négyzetméterenként, ha a ta­laj gyengén pezseg, úgy 3-5 dkg a kiszórandó mennyiség. Ha azonban erős pezsgést ész­lelünk, úgy a talajunk mész- tartalma elégséges, pótolni nem kell. A mészkőport szárí­tott, porított oltottmésszel is pótolhatjuk. Pótolhatjuk még a mészkőport mészhidráttal is, de ebben az esetben a bea­dagolandó mennyiségnek csak a felét használjuk. Ásás - gereblyézés A szerves és műtrágya kiszó­rása, valamint az esetleges meszezés elvégzése után kö­vetkezik a „derékpróbáló” művelet, az ásás. Lényege rö­viden, hogy a talajt teljesen meg kell fordítani, hogy a fel­sőrész alulra, 22-25 cm mélyre kerüljön le. Kis szele­teket kell „fogni” így a fordí­tás könnyebb. Ahol van szán­tásra alkalmas kistraktor, úgy ez a művelet géppel is elvé­gezhető. A talajforgatás után, ha nem túlságosan lejtős a terü­let, következzék a talajegyen- getés. Sima területen sem óc- kodjunk a gereblyézéstől. A művelet végzése során apró morzsalékos talajfelületet ka­punk. Tavasszal alig kell ta­lajmozgatást végeznünk az ágyások elkészítésekor és ko­rán vethető a mák, sárgarépa, petrezselyem stb. Dr. Tamcsu József Óriás karalábék - Kun Sándor pécsi kertész különleges fajta karalábékat termel föld­jén, a szentmiklósi szőlőhegyen. A holland magokból nevelt palántákból óriási méretre is megnőnek az ízletes zöldségek. A képünkön látható karalábé súlya 11 kilót is meghaladja. A hatalmas növények elsősorban nagyobb menzákon kerülpek felhasználásra. A karalábék mellett az ugyancsak termetesre megnövő karfioljaira is büszke a Szőlészeti Kutató Intézet területén élő, dolgozó kertész és agronómus felesége. fotó: laufer László Szőlészet-borászat a szentlőrinci gazdanapokon A harmadik szentlőrinci gazda­napokra készülve az idei ren­dezvény szőlészeti-borászati kiállításáról-versenyéről szá­molunk be olvasóinknak. Bara­nya megye szőlő és bortermelői közül 8 cég közös kiállítói pavi­lonban mutatkozott be, amelyet a bíráló bizottság vásárdíjjal tüntetett ki. Igen színvonalas volt a kutatási eredményeket, új csemege és borszőlőfajtákat bemutató Dunántúli Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet standja, illetve a Kertészek és Kertbarátok szőlészeti bemuta­tója is. Kár, hogy a szőlőszapo­rításról igen híres megyénkből senki sem mutatkozott be sző­lőoltványokkal. A kaposvári VITI VOX Bt.-nek is csak a szőlőoltvány fajtajegyzéke ju­tott el a gazdanapokra. A témá­ban rendezett szekcióülésen és az azt követő borbemutatón 28 fő vett részt. A résztvevő szak­emberek és gazdák a szőlészet­borászat új módszereit és jelen­legi gondjait vitatták meg, il­letve szavaztak a bemutatott borok helyezésére. A bemuta­tott borok a következő fajtákból készültek: Chardonnay, Oportó, Cabernet stb. Nagy él­ményt jelentettek a szebbnél szebb, ízben és zamatban igen változatos, nagy értékű borok. Legtöbb szavazatot a követ­kező gazdák (termelők) borai kapták: 1. Szőlő-bor Kft. Vil­lány: Cabernet sauvignon (1987. évj. múzeumi bor). 2. Tiffáns Bt.: Moldivin Cabernet franc (1994. évj.). 3. Polgár Pince Kft.: Chardonnay (1994. évj.). Az idén is már, de a jövőre nézve is sok ötletet kaptunk a Baranya Megyei Vállalkozói Központban tartózkodó Ken­neth R. Fűik úrtól, aki kalifor­niai kiállítás- és vásárszerve­zési tanácsadó. Tőle kaptuk a képeken bemutatott 1994. évi kaliforniai vásár borversenyé­nek aranyéremdíját és egy gaz­dakötényt. Dr. Lisizca István Dr. Péterfia Tamás A > A \ i i Csínján a gyomirtó szerekkel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom