Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-28 / 325. szám

1995. november 28., kedd Társadalom Dünántúli Napló 11 A nyugdíjasok véleménye A Magyar Nyugdíjasok Egyesü­leteinek Országos Szövetségének elnöksége áttekintette a jövő évi költségvetési előirányzat nyugdí­jasokat érintő elemeit. Megállapí­totta, hogy a tervezett megszorító intézkedések a társadalom egé­szét - ezen belül a nyugdíjasokat is - érzékenyen érintik. Ebben a helyzetben azt váiják a kormánytól, hogy következete­sebben szerezzen érvényt az ará­nyos teherviselésnek, a nyugdíja­sokat ne sújtsák nagyobb mér­tékben a megszorító intézkedé­sek, mint a társadalom más réte­geit. Továbbra is megfelelőnek és érvényesítendőnek tartják az éves nyugdíjemelés mértékének a nettó átlagkeresetek emelkedésé­hez való kapcsolását. A nyugdíjasok számára azon­ban az eddigieknél nagyobb biz­tonságot ígér az a megoldás, hogy az éves nyugdíjemelés mér­téke az előző év nettó átlagkere­setének tényszámához igazodjék. A kormány gondoskodjon arról, hogy a nyugdíjak reálértéke ne csökkenjen nagyobb mértékben, mint a nettó munkajövedelmek reálértéke. A megélhetési költsé­gek eddigi emelkedése sok nyug­díjast szorított a szegénységi kü­szöb alá. Ezért szükségesnek tart­ják, hogy a kormány gondoskod­jon a legrászorultabbak megélhe­tési költségei növekedésének el­lentételezéséről. A szövetség minderről tárgyalásokat kezde­ményez az érdekvédelmi szerve­zetek és a kormány között. így látják a régióban Tolna és Somogy megye vala­mint Pécs város nyugdíjas szer­vezeteinek közelmúltban tartott közös elnökségi ülésén a jelenlé­vők a régió 250 00 nyugdíjasá­nak nevében állásfoglalást fogad­tak el. Ennek lényege a követ­kező. A nyugdíjasok helyzete eb­ben az évben a társadalom más rétegeihez képest tovább romlott. A nyugdíjak emelése az elmúlt évhez hasonlóan ez évben is 1­1,5 %-kal elmaradt a nettó bérki­áramlás mögött. Az infláció mér­téke ugyanakkor azokban a cikk­csoportokban, amelyek a nyugdí­jasok mindennapi életviteléhez nélkülözhetetlenek, az átlagot meghaladó mértékben nőtt. Kü­lönösen igaz ez a gyógyszer­árakra és az energia árak emelke­désére. További feszültséget okozott a nyugdíjasok körében az egészségügy reformjával össze­függő árváltozás, például a fogá­szati kezelés díjtétel rendszere. Az általános elégedetlenséget tovább növelik azok a hírek, ame­lyek a jövő évben várható élet- színvonal csökkenésére vonat­koznak, különös tekintettel a jel­zett 35%-os gyógyszerár eme­lésre, az utazási kedvezmények csökkentésére. Mint a régióban élő nyugdíja­sok érdekvédelmi szervezetei felhívják a kormány figyelmét az olyan intézkedések szükségessé­gére, amelyek csökkentik a nyugdíjasok terheit. Megérkezett a tél... ... gyapjúszövet aranyat ér! - Ez a butuska, „ősrégi” rek­lámszlogen ötlik telente az eszembe az első hó láttán. Pe­dig hol vannak már a gyapjú­reklámok? De a tél az biztos. Az megjön. Most is itt volt már kétszer, pedig alig van mögöt­tünk még a november. És a téllel együtt megjönnek az aggodalmak is. Az egyik ilyen, hogy meg- ússza-e az ember ezt a telet is kéz- és lábtörés nélkül. Mert hogy minden évben úgy van, hogy a házak körül szépen elta­karítják a havat, fel is szórják a járdát, cipőt fehérítő sós ho­mokkal, az ember pedig túl­áradó magabiztossággal indul, ám egyszerre csak azt érzi, hogy kezd kicsúszni alóla a ta­laj: máris olyan helyen jár, ahol talán majd napok múlva tiszto­gatják a járdát, amikor már amúgy is olvadóban lesz a jéggé dermedt hó. Persze ha csak ez lenne a legnagyobb ag­godalom ... A téli aggodalmak, téli fé­lelmek itt ólálkodnak körülöt­tünk áldozatra leselkedő orda­sokként. Jönnek például a számlák, nagyon is jönnek az eddig csak fenyegetésnek tudott fejbekó­lintó számlák, amik - ez már további fenyegetés! - még mindig nem érték el a kötelező európai szintet. (Miért? A bé­rek, a nyugdíjak már elérték?) Hát persze, hogy a fűtés- és a villanyszámláról van szó. Bön­gészem az OTP számlakivona­tait, s egy-kettőre megállapí­tom: idén e két számla összege tette ki az átutalt kiadások két­harmadát (az októberi éppen­séggel már a háromnegyedet közelíti). Nosza, nézzünk csak egy korábbi évet, mondjuk 1991-et. Nos, akkor még éppen hogy valamicskét meghaladta ez a két tétel az egyharmadot. És akkor is sokalltuk! Persze az egyharmadot-kétharmadot úgy tessék érteni, hogy az előbbinél még 5-7 ezer forint volt a havi rezsiköltség, most meg már 9- 12 ezer. Nem kimondottan téli féle­lem, de ... Nem is tudom, féle- lem-e a nagyszülőknek... a szülőknek mindenesetre az, amit a minap hallottunk a böl­csődékről: magánosításfélén gondolkodik a pécsi önkor­mányzat, s ez végső soron még a bölcsődék felszámolásához is vezethet. „Felértékelődnek” hát a nagyszülők, rajtuk lesz a világ szeme, hiszen nem csak a meg­szűnéssel, a díjak többszörösé­vel is ki lehet űzetni az önkor­mányzati bölcsőde paradicso­mából. Akkor pedig a drágák a „nagyi-bölcsődébe” járhatnak. Már ahol lehet erre számítani. Sokkal prózaibb téli félelem a karácsony. Hamarosan megje­lennek a karácsonyfák a piaco­kon. Vajon mennyiért? Tavaly sem volt olcsó. Hát idén? És a karácsonyfákra valók? Kapható már a szaloncukor, s úgy tűnik, mintha minden eddiginél na­gyobb választékban. És persze drágábban, mint tavaly. No és a karácsony nem karácsony játék nélkül. Az ember nézelődik itt is, ott is, és egyre inkább azon ábrán­dozik, milyen jó is lenne angol királynőnek lenni. A brit „első hölgy” ugyanis évek óta - így írta valamelyik újság - egy-egy pár harisnyával, zoknival lepi meg a szeretteit. Ha ő megte­heti ... Hársfai István A megszállott falutörténész Dr. Brantner Antal dolgozószobájában Hogy lesz az emberből gyógy­szerész? Úgy, hogy elvégzi az egyetemet. Kiváltképp, ha már dédapja, nagyapja és édesapja is ebben a szakmában dolgo­zott. És hogy lesz az emberből vegyész? Ugyanúgy. Elvégzi a fakultást. Aztán szorgalmasan és odaadóan dolgozik, oktat, tanít, kutat egy életen át, míg nem az egyetemi katedrán ta­lálja magát. No de hogy lesz az emberből falutörténész?- Már gyermekkoromban nyitottságot éreztem Szentlő- rinc története iránt - mondja dr. Brantner Antal, nyugalmazott gyógyszervegyész egyetemi ta­nár. A VIII. században épült ház, amelyben gyermekkorom javát tölthettem és a korabeli tárgyak kínálták a lehetőséget, majdnem köteleztek arra, hogy foglalkozzam eredetükkel és azzal a területtel, amelyet ez a kor reprezentál emlékeiben, megkopott írásaiban, erkölcsé­ben. Szentlőrinc - domínium Szentlőrinc - Esterházy hitbi- zomány volt. Története a a FOTÓ: HALMAI ÖDÖN XVIII. században teljesedett ki, viszonyai ekkor állandósultak. A domíniumok, latifundiumok hatása, eredményei hosszú időkre megszabták a környék, a környezet, összességében az egész ország sorsát, jövőjét.- Kutatásaimat levéltárakban kezdtem, ahol latin és gót betűs német szövegek sziszifuszi ana­lizálásával, fordításával, értel­mezésével kellett foglalkoz­nom. A szövegfejtés izgalma és érdekessége rabul ejtett és már nem is tudnám abbahagyni. Egy ismeretlen és napról-napra ismerősebb világ bontakozott ki előttem. Mintegy ezer oldal­nyi jegyzet áll már mögöttem. Ez a kutatás kiélezi az ember habitusát és boldoggá, kiegyen­súlyozottá teszi. Most már nemcsak magamnak, a jövőnek is kutatok. Feladatomnak tar­tom, hogy ennek a századnak és az azt követő időszakoknak la­kótereit, lakáskultúráját, szel­lemiségét dokumentáljam, s minél szélesebb tömegekkel ismertessem meg. A mai társa­dalom elfordult ettől az állandó és majdan ismét meghatáro­zóvá váló erkölcsiségtől. A pénz és ranghajhászás lett a fő cél. Pedig fontos, hogy is­mereteinket, erkölcsünket és egymáshoz való viszonyunkat a múltra alapozzuk. Ha ébren tudjuk tartani kíváncsiságun­kat, értelmiségivé emel mun­kánk, kutatásunk. Az értelmi­ségnek pedig legfőbb feladata, hogy állást foglaljon, tudjon va­lamit mondani a világról. Ma­gam maradéktalanul hiszek ab­ban, hogy ezek a dolgok ma mindennél fontosabb gondola­tot közvetíthetnek. Azok a ha­gyatékok, amelyek itt évszáza­dokon át létrejöttek hasznosít­hatók mindennapjainkban. Van aki kétli, hogy mindennek bármi haszna van. Én azonban hiszem és vallom, hogy bár­merre kalandozik is el egy tár­sadalom előbb-utóbb rádöbben arra, hogy amit konzervatívnak ítél, az szolgálja legjobban a jövőjét. Bár a társadalomnak mindig van egy magja, amely ezt jól tudja, de nincsenek esz­közei, hogy ezeket érvénye­sítse. A társadalom működése, tevékenysége és struktúrája fe­lett mindig ítéletet kell mon­dani. De tudni kell, hogy a jelen egykoron múlttá lesz s ezt a kri­tikát ennek szellemében és tu­datában kell megalkotni. S eközben szüntelenül nevelnie kell. Jobb eszköz erre pedig aligha akad, minthogy a múlt­ból táplálkozva, az erényeket és hibákat feltárva utat mutat a je­len élőknek - fejezte be gondo­latait dr. Brantner Antal. Magam mindvégig lelke­sülve hallgattam forrósodó gondolatait s az járt az eszem­ben, voltaképpen milyen köny- nyedén szolgálhatjuk a magunk nyugalmát, békéjét. S hogy eközben mennyivel gazda­gabbá tehetünk másokat. Mert mi végre is lennénk másért e földön? Bokrétás András Kovács György újabb aranyai 80 felett is éremesőben és aktív munkában 1995-ös termése: 17 arany-, két ezüst- és két bronzérem. De már beszélgetésünkkor is jelezte, hogy a novemberi makói versenyen további négy aranyra számít. (Úgy lett.) Sokszor autóval, egye­dül indul külföldi versenye­ire is, és amikor visszatér Pécsre, büszkén mondja: „haza találtam”. Akiről pedig mindezt el­mondhatjuk, nem más, mint a Pécsett sokak által ismert és lapunkban már több ízben be­mutatkozott irodagép-műsze­rész és szenior úszó: Kovács György. Gyuri bácsi túl van már 80. életévén. De ugyan­olyan fizikumnak örvend, mint Egy kedvenc írógépével mondjuk 8 évvel ezelőtti első találkozásunkkor. Ugyanolyan vasakarattal ússza le napi 2 000-2 500 méterét a verse­nyek előtt (amely egy 18 éves fiatalembernek is becsületére válna), és ugyanúgy nekivág a hatalmas távolságoknak, ha egy-egy hazai, vagy világver­senyre meghívást kap. Éddigi legjelentősebb eredményei: Európa-bajnoki arany Finnországban (1989- ben), világbajnoki bronzérmek és ezüstérem Ausztráliában il­letve Brazíliában, majd ismét Európa-bajnoki cím 1995-ben Olaszországban. Napokig tudna mesélni a versenyekről, izgalmas életút- járól, aztán sohasem felejti el megjegyezni, hogy kik segítik a versenyeken, kik támogatják utazásait. A Pécs-Baranyai Ipartestület, az Országos Ipar­testület, a Városi Polgármes­teri Hivatal, a Pécsi Nevelési Központ, vállalkozók és a kül­földön élő magyarok tartoznak ebbe a sorba. De még azt is megemlíti, hogy a Hotel Pala­tínusban jelentős kedvez­ménnyel étkezhet, mert ugye kell a kalória. — Tizennégy éves korom­ban versenyeztem először. Sok kerületi versenyt nyertem akkor. Aztán 17 évesen orszá­gos középiskolai hátúszó-baj- nok voltam. Először Pécsről! Ezt a „pécsiséget” (igazi lo­kálpatriótaként) gyakran hang­súlyozza. Aztán persze meg­említi, hogy nagy motoros volt az hősidőkben, no meg persze síbajnokságot is nyert. Aztán szóba kerül a szakma, az iro­dagép-műszerész mesterség is.- Most is javítom az írógé­peket, ugyanúgy, mint fiata­lon. Százhatvan darabból álló írógép és számológép gyűjte­ményem nemcsak az ország­ban egyedülálló, hanem a vi­lágban is csak néhány hason­lót lehet találni. Majd visszatér az úszásra, és megjegyzi, hogy a közel­múltban pályafutása elismeré­seként a megyei úszószövetség örökös tiszteletbeli elnökének választották.’ Gratulálunk, és ezek után nem kívánhatunk mást, mint hogy „aranyos Gyuri bácsink” elindulhasson majd néhány úszóversenyen a 95-100 éves korcsoportban is! Balog Nándor Magyarbóly - A község idős lakóit köszöntötték Ma- gyarbólyban, a művelődési házban rendezett ünnepségen. Az általános iskolások műsorát követően megvendégelték a résztvevőket. fotó: havasi istván Nyugdíjas egyesületek vezetőinek regionális találkozója Szekszárdon Milyen a nyugdíjas társaik hely­zete, milyenek a kilátásaik tár­sadalmunk jelenlegi, gazdasági­lag nagyon nehéz szakaszában? Ilyen kérdésekre kerestek vá­laszt novemberben Szekszárdon a három dél-dunántúli nyugdíjas szervezet - Somogy, Tolna és Pécs - elnökségének tagjai. A tolnai szervezet vezetői a tárgyaláshoz ideális feltételeket teremtve Alsónánára vitték a meghívottakat, ahol a község fiatal polgármestere fogadta ko­rosabb vendégeit. A tanácskozáson részt vett Bleyer Jenő, országgyűlési képviselő, a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövet­ségének elnöke, dr. Kiss József országgyűlési képviselő, dr. Abravácz Gyula Szekszárd Vá­ros Önkormányzata Népjóléti Irodájának vezetője, Koller László Alsónána polgármestere. A megbeszélésen - amellett, hogy kendőzetlenül bírálták a kialakult gazdasági helyzet fele­lőseit - a hangsúly a nyugdíja­sokon való segítés lehetőségei­nek kiterjesztésére tevődött. Szó volt az önkormányzatok és az egyes helyi nyugdíjas szerveztek javuló kapcsolatáról, a segíteni kész szervezetek (Vö­röskereszt, Máltai Szeretetszol­gálat, a régió nagyüzemei, ki­sebb vállalatai, áruházai,) nyug­díjasokat anyagilag is támogató akcióiról és az egyesületek ön­álló szervezésű kulturális tevé­kenységéről, utazási programjai­ról. Külön hangsúlyt kaptak a nyugdíjasok anyagi helyzetét könnyítő, javító, a szakminiszté­riumok, illetve az önkormányza­tok hatáskörébe tartozó intézke­désekre vonatkozó vélemények, javaslatok, mint például az uta­zási kedvezmények megtartása, a szolgáltatások díjának mérsék­lése, támogatása, legalább is be­fagyasztása. A három terület nyugdíjas szervezetei felajánlot­ták ismereteiket, aktíva hálóza­tukat az önkormányzatoknak annak érdekében, hogy a nehéz helyzetben lévő társaikat haté­konyabb, kiterjedtebb támoga­tásban részesíthessék. A Nyugdíjasok Pécsi Egyesületének elnöksége ) i \ t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom