Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)
1995-10-04 / 271. szám
1995. október 4., szerda Kultúra Dtinántúli Napló 11 Nem szeretem az állóvizet Beszélgetés a bőrklinika új igazgatójával A Pécsi Orvostudományi Egyetem több intézetében vezetőváltás történt az idén. A pécsi bőrklinikának is július 1-jétől új ' igazgatója van dr. Farkas Beatrix személyében. Ha az utcán találkoznánk, nehezen tudnám elhinni, hogy egy intézetvezető professzorral hozott össze a véletlen, hiszen a törékeny alkatú, rövidszoknyás, fiatalos külsejű nőről sok mindent lehetne feltételezni, csak ezt nem. Életútjának történetét hallgatva aztán megbizonyosodhattam, szinte valamennyi lépésével - már ami a szakmát illeti - azt bizonyította, a törékeny külső határozott és kemény egyéniséget takar. Dr. Farkas Beatrix a Szegedi Orvostudományi Egyetemről jött Pécsre, a bőrklinika élére. Beszélgetésünk során azt kértem, mutassa be magát, eddigi pályájának alakulását.- Azzal kezdeném, hogy abszolút szegedi vagyok, ott születtem, ott végeztem valameny- nyi iskolámat. Az egyetem után még véletlenül sem gondoltam arra, hogy bőrgyógyász leszek, mindenáron sebész akartam lenni. Nyári kórházgyakorlatokon mindent vállaltam, hogy benn lehessek a nagy sebészeti műtőben. Sokszor reggel 8-tól, délután 3-ig folyamatosan ment a munka. Amikor a kollégákkal közöltem, hogy sebész szeretnék lenni, nem beszéltek le, csak felsorolták, mi mindennel jár ez a szakma. Akkor arra gondoltam, megmaradok a sebészetnél, de a jobban nőnek való plasztikai sebészetet választom. Be is adtam a pályázatomat a szegedi plasztikai sebészetre, ahonnan megjött a válasz: állás nincs. Ekkor szólt egy kolléga, a bőrklinikáról, hogy van üres állás. Jelentkeztem, felvettek. Itt óriási csalódás ért, betettek a gombalaborba. Az izgalmas sebészet helyett mikroszkóp és helyhez kötöttség, na ez nem nekem való, jelentettem ki. Szerencsére az akkori laborvezető adjunktusnő - feltétlen szeretném a nevét megemlíteni: Hesszler Erzsébet - azt mondta, ne add fel, várj egy fél évet, aztán majd meglátjuk. S az ő egyénisége, hatalmas tudása miatt, ahogyan az egész tudományágat tálalni, tanítani tudta, egyszer csak megszerettem a mycólógiát (gombatan). Sajnos pár év múlva meghalt. Tehát ki kellett nevezni valakit a labor élére, s én jöttem számításba. Mivel nem rendelkeztem még elegendő tudással és tapasztalattal, a professzor elintézte, hogy a német mycológiai társaság ösztöndíjával, a szakma szempontjából Európa legjobb helyére, a würzburgi mycológiai intézetbe kerülhettem. Rengeteget tanultam, végül a kandidátusi disszertációmat is mycológiából írtam. Amikor hazajöttem, kollégáimmal elkezdtünk egy akkor egészen új dologgal, az emberi sejttenyészettel próbálkozni, s Közép-Európában először nekünk sikerült emberi bőrsejtekből bőrszövetet tenyészteni és visszaültetni. Ez ma már rutinmunka, akkor újdonság volt.- Megvilágítaná, miről van szó?- Amerikában próbálkoztak először ezzel, s a módszerrel megmentettek olyan égett gyerekeket, akiknél nagy felületen hiányzott a bőr. Óriási jelentősége volt ennek. Tehát elhatároztuk, mi is megcsináljuk. A technikája a következő: a bőr felső rétegét leválasztjuk, különböző kezeléseknek alávetve sejtjeire bontjuk, majd ezt táptalajra téve széndioxid termosztátban, 37 fokon tartjuk s ezek a sejtek egy idő után elkezdenek szaporodni és összefüggő szövetet alakítanak ki. Ezt aztán visszaültetjük annak a betegnek a bőrhiányos testfelületeire, amely betegtől a bőrt levettük. Minden más módszernél hatékonyabb ez az eljárás, mivel saját élő anyag kerül vissza, a szervezet befogadja, sokkal jobb a gyógyulási eredmény. Lábszárfekélyeket, kiirtott bőrtumorok helyét, égett betegeket fedtünk be ilyen módon. S itt jött vissza számomra a régi szerelem, a sebészet, mert a tenyésztett bőrszöveteket mi magunk ültettük vissza a betegre. Egy idő után még tovább léptünk, s elkezdtük a tenyésztett sejteket immunológiai szempontok szerint vizsgálni. Ebben a témában nyertem el a Humboldt ösztöndíjat, aminek lejárta után Bécsbe utazhattam Európa ösztöndíjjal. Amikor onnan hazajöttem, megszerveztem és beindítottam a vénák betegségeivel foglalkozó labort, amihez a Humboldt alapítvány jóvoltából a legkorszerűbb eszközöket sikerült megszerezni. Nem sokáig maradtam itthon, másfél év múlva ugyancsak ösztöndíjjal elmentem Japánba. Itt megint új kutatásokba sikerült bekapcsolódnom. A nagy erek belső sejtjeinek tenyésztését - a bőrszövetekhez hasonlóan - már korábban elkezdték, engem a bőrben lévő erek és sejtek érdekeltek. Hazajövetelem után kezdtük el egy kutatócsoporttal az un. stressz proteinek vizsgálatát.- E témák, különösen ez utóbbi az alapkutatások körébe tartozik. Hogy jön össze a klinikámmal, s főként a bőrgyógyászattal?- Nagyon sok ponton. Ezek a proteinek szerepet játszanak a bőr különböző funkciójában, vagy például a bőr öregedésében. Nagyon izgalmas téma, jelenleg állatkísérleteken modellezzük a folyamatokat.- Ezek szerint még ma is tagja a kutatócsoportnak. Hogyan egyeztethető össze a pécsi klinika vezetésével. Mi késztette a tanszékvezetői állás megpályázására ?- Rábeszélt a főnököm. Nekem talán soha nem jutott volna eszembe, hiszen jól éreztem magam a munkakörömben. Azt gondoltam, úgyis sokan pályázzák meg, biztos nem én leszek a nyerő. Egyet már mondhatok. Fogalmam nem volt, mit jelent intézetvezetőnek lenni, ezt csak most látom. Nincs semmire időm, annak ellenére, hogy reggel 7-től rendszeresen késő estig, sokszor éjfélig is benn vagyok.- Minden új vezető természetes, hogy új tervekkel, elképzelésekkel indul.- Nehéz időszakát éli most az egészségügy. Engem is kész tények vártak: 30-cal csökkenteni kell az ágyszámot, s az egész klinika struktúraváltáson kell, hogy átessen. Tervezem a bőrgyógyászati sebészeti ág fejlesztését, a különböző bőrrekonstrukciós műtétek bevezetését, illetve az eddigi meglévők számának növelését. Ehhez műtőrekonstrukciót hajtunk végre, szerencsére a rektor is támogatja és ígéretet kaptunk az ehhez szükséges anyagiak biztosítására. Német kapcsolatokat felhasználva próbáljuk beszerezni a műtőberendezéseket. Fejleszteni szeretnénk az onko- dermatológiát és az immun- dermatológiát. Emellett, amit csak lehet átteszünk ambuláns ellátásra, 17 speciális ambuláns rendelést indítottunk be. A legfontosabb teendők közé sorolom az informatika fejlesztését. Ez a klinikán teljesen hiányzott. Ma, amikor a finanszírozás miatt rendkívül fontos a gyors és pontos adatközlés és betegnyilvántartás, nem lehet kartonokat lapozgatni, s onnan írogatni a dolgokat: Zsebünkre - az egyetem zsebére - megy a dolog. Sikerült elindulni a témában, s talán másfél hónap múlva indulhat az informatikai rendszer. Szeretném ha a dolgozók racionálisabb szemlélettel, rugalmasabb hozzáállással tennék a dolgukat. Tudom - már érzékelem -, hogy sok ellenségem lesz, de nem szeretem az állóvizet. Sarok Zsuzsa Dr. Farkas Beatrix a pécsi bőrklinika új igazgatója fotó: Müller Akvarellt fest a nagykövet Harminc év alatt a Föld körül Kis túlzással talán, így - e Verne-hősre utaló módon - is jellemezhető dr. Otto Rábán Heinichennek, Németország Budapestre akkreditált nagykövetének diplomata pályája. A három évtized alatt, amit a külügyminisztérium szolgálatában töltött, Dél-Amerikán át Burmába, majd Japánba vezetett az útja, hogy Brüsz- szel után Párizsba, innét pedig Budapestre költözzön és itt élje a diplomaták csupán látszólag könnyű életét.- Amikor Párizsba kerültünk, a költözködéskor ünnepeltük a 30. házassági évfordulónkat és a feleségem ösz- szeszámolta, hogy eddig tizenhárom alkalommal számoltuk fel a háztartásunkat. Ennyiszer kezdtünk mindent elölről - vall pályájáról a szálfatermetű, rokonszenves diplomata. - A két gyermekünk iskoláztatása pedig még komplikáltabbá tette „hivatali vándorlásunkat”. De mi akartuk ezt az életet, mi választottuk és nem bántuk meg.- Nem titok, hogy saját kérésére helyezték Budapestre. Azt is sokan tudják, hogy elkötelezett barátja hazánknak és kormányának egyetértésével maximálisan támogatja Magyarországot az Európai Unióhoz vezető úton. Miből táplálkozik a magyar nép iránti barátsága, megkülönböztetett figyelme?- Soha, ennek előtte nem jártam Önöknél, nincsenek magyar rokonaim sem. Vannak azonban ifjúkori élményeim, mégpedig a zene jóvoltából. Megragadott honfitársainak muzsikája: Ábrahám Pál, Kálmán Imre és a többi, világhírű operettkomponista meghódították fülbemászó, andalító zenéjükkel a harmincas évek Németországát. Én is hatásuk alá kerültem, majd tanulmányaim és a nálunk elterjedt Magyaror- szág-kép érdeklődést keltett bennem. Amikor eljött a lehetőség, ezért is kértem magam a szép Budapestre. De vezetett az a törekvés is, hogy részese lehetek a nagy történelmi átalakulásnak, cselekvő támogatója az Európai Unióba igyekvő országnak.- Ön évekig dolgozott Brüsszelben az Európai Közösség állandó német képviseleténél. Mikor koccinthatunk a magyar belépésre?- Már nem leszek nagykövet, mivel hamarosan elérem a nyugdíjas kort és 1997-ben hazautazom. Ám erre a jeles ünnepre visszajövök, hogy magyar partnereimmel, barátaimmal együtt megünnepeljük a nagy eseményt. Addig még rengeteg a tennivalónk, mind a kétoldalú kapcsolatok építésében, mind a Brüsszelbe vezető út „kikövezésében”.- A budapesti német nagykövet az egyik legjobban elfoglalt misszióvezető. Hogyan győzi ezt a munkát?- Tényleg feszesek a munkanapok, de ez így helyénvaló. Amikor véget ér a hivatali munkám, igyekszem tudatosan más, pihentető, kikapcsolódást jelentő időtöltést találni, ez pedig elsősorban a zene, ha több az időm, akkor az akvarellfestészet. A mi családunkban zeneszerető emberek éltek, ez a hagyomány él bennem tovább, most már a saját otthonomban: a feleségem és a két gyermekünk is szereti a muzsikát. Jómagam tagja vagyok a nagy művész emlékét ápoló és népszerűsítő Bach-társaságnak. Kétévenként ott vagyok a bajorországi Ansbachban azon a tíz napos fesztiválon, ahol világhírű művészek közreműködésével szinte egész nap Bach-műve- ket hallgatunk. Schiff András is többször járt ott és aratott óriási sikert. Igazi, nagy zongoraművész!- Az Önben élő kép és a valós Magyarország hasonlít-e egymásra?- Az egykori, romantikus képtől, ami élt bennem, mesz- sze elmaradt a valóság, hiszen gyermekkorom óta közel fél évszázad telt el. Ez alatt Magyarország is óriásit változott. Ma itt is ugyanazok a reklámok, autók, mobiltelefonok, bútorok, ruhák fogadják az embert, mint más európai országban. Ezek sajnos elfedik a még megmaradt magyar jellegzetességeket, a régi, szép hagyományokat. Ami az egykori képből megmaradt és valós, ez pedig a magyarok kedvessége, nyíltsága, természetes egyszerűsége. Ezt hihetetlenül nagy értéknek tartom. Szeretünk itt élni és bízom benne, hogy nemsokára mindezt az Önök nyelvén hibátlanul is elmondhatom. Mert nagyon szeretném és ezért is tanulok magyarul. Maris János Ahogyan Jevtusenko ma látja a világot A durvaság háborúja a gyengédség ellen Milyennek látja ma a világot a 62 éves Jevgenyij Jevtusenko, aki az ötvenes évek végén lett világhírű, mint a Sztálin utáni évek és az „olvadás” korának költője és kritikusa.- Miben mutatkozik meg az, hogy a mai orosz kormány nem támogatja a kultúrát?- Nézzük meg, hogy mit árusítanak a könyvesboltokban. Manapság olyan emberek foglalkoznak könyvkiadással, akiknek fogalmuk sincs az irodalomról.- Ez a szabadság ára?-Igen, a szabadság ára, de ettől szenvednek a fiatal írók, akiknek műveit nem adják ki. Igaz, a Lityeratumaja Gazeta ma is 300 ezer példányban jelenik meg, de már nem tudja kifizetni a papír árát. Egészségtelen fejlődés megy nálunk végbe, valamiféle hadüzenet nélküli háborúban élünk, amelyben a durvaság támadja az emberi gyengédséget.- Miért nem ön az orosz kultuszminiszter? Jelcin elnök nem kínálta fel önnek ezt a posztot?- Jelcin nem, de a képviselők felajánlották. Nem hiszem, hogy Jelcin elfogadna kultuszminiszternek. Gorbacsov- val tudtam volna együtt dolgozni, de ő távozott. Úgy vélem, az oroszok nagyon is hálátlanok Gorbacsov iránt. Sok hibát követett el, de a nép elfeledte mindazt a jót, amit tett. Gorbacsov nagy egyéniség, aki megváltoztatta a 20. századot.- Már nem tartozik Jelcin barátai közé?- Hruscsovnak, Gorbacsovnak és Jelcinnek sok kö zös vonása volt. Mind a hárman szegény sorból jöttek és ezért gyűlölték a bürokráciát. Hruscsov elsőként mondta ki, hogy Sztálin gyilkos volt, Gorbacsovot csodálom, mert az emberi értékeket fontosabbnak tartotta az osztályharcnál. Jelcin felállt egy páncélosra, s azért harcolt, hogy ne legyen egy újabb „Gulag”. Hruscsov azonban megépítette a berlini falat, Gorbacsov eltűrte a vilniusi eseményeket. Jelcin pedig megkezdte a cse- csenföldi háborút. így hát mind a hárman mégis bürokratáknak bizonyultak.- Ön szerint Jelcin elnök diktátor?- Nem fogadtam el azt a rendjelet, melyet nekem szánt és ez válasz a kérdésre is. Nikolaus Lenau magyar származású osztrák költő életét és munkásságát (könyvekkel, fotókkal, személyes tárgyakkal illusztrált) bemutató kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők Pécsett, a Martyn Ferenc Múzeumban. Á tárlat október 15-ig látogatható. fotó: müller andrea
