Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)
1995-10-04 / 271. szám
10 DUnántúli Napló Gazdaság 1995. október 4., szerda Új baranyai VOSZ-szervezet Másfél évi hallgatás után újjászületett a Vállalkozók Országos Szövetségének baranyai szervezete. A megye vállalkozói hétfő este Palotás Jánosnak a VOSZ elnökének jelenlétében 5 fős elnökséget választottak, melynek az élére Komáromi István a felszámolás alatt álló Garancia Kereskedelmi és Ipari Rt. ügyvezető igazgatója került. A vezetőség további tagjai: Faragó Károlyné, dr. Monori Ferenc, dr. Pallós Dénes és Kádár Imre. A baranyai vállalkozók érdekképviseletét célul tűző csoport többek között a hatósági túlkapások ellen akar majd fellépni, de segíteni fog a társaságoknak és egyéni vállalkozóknak a cégalapítástól a működés során fellépő jogi bonyodalmakig minden kérdésben, egyúttal adatbankot és egyéb szolgáltatásokat biztosítva a tagjainak. Compfair ’95- A kormánynak ugyan még nincs informatikapolitikája, ám kedvező jel, hogy megkezdődött a szakmai program, a nemzeti informatikai stratégia kidolgozása, amellyel már kormánykörökben is behatóan foglalkoznak. Ezt Bottka Sándor, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese jelentette ki a Compfair ’95 Nemzetközi Számítástechnikai Szakkiállítás és Vásár sajtótájékoztatóján. Elmondta továbbá azt is, hogy a legfejlettebb országokban már tervezés alatt áll, miként lehet a kormányzati és a vállalkozói szféra tevékenységét összehangolni az információtechnológiában. Ez a világméretű kihívás alapvetően megváltoztatja az emberek életét, munkáját. 1990 és 1994 között alkalmazott kutatásfejlesztési pályázatokra mintegy 10 milliárd forintot fordított az OMFB. Ennek 17 százalékát az informatika fejlesztésére költötték. Megkezdődött a közigazgatási információs rendszer kiépítése, eddig mintegy 2 milliárd forint tőkét mozgatva meg. Tavaly a számítástechnikából élt csaknem 1900 magyar- országi vállalkozás, 10 ezernél több alkalmazottal. Nettó árbevételük 53 milliárd forint volt. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 93,25 Osztrák schilling 13,25 USA-dollár 133,21 ECU (Európai Unió) 172,69 Most vegyünk vállalati üdülőt! Hétvégi házakra, nyaralókra nincs kereslet, csak kínálat Az ingatlanpiacon a legna- * gyobb visszaesés az üdülők, hétvégi házak keresletében tapasztalható. Újat nem épít senki, nincs szabad tőkéje az embereknek, de elveszítették kincsképző, értékmegőrző szerepüket is a nyaralók - tudtuk meg a pécsi Fundus ingatlanközvetítő irodától. Egyébként is kinek van „energiája” 100 forint feletti benzinárakon kiutazgatni pihenni a szőlőbe? így hát vásárló alig akad az ingatlanokra, s eladóként is csak az jelentkezik, akinek nagyon kell a pénz, vagy ráér akár fél évig is kínálni tulajdonát. A Pécs környéki gyümölcsösök ideje lejárt, az ilyen ingatlanok most többnyire olcsóbban értékesíthetők, mint a pillanatnyi felépítési költségük. Aki megszorul, vagy lakást akar venni a gyereknek, az többnyire ehhez a „tőkéjéhez” nyúl, de vásárlóra csak akkor számíthat, ha a kerti lak télen is otthont ad a tulajdonosának. Igaz az áruk még így is igen alacsony, 1 millió forint körül megkaphatok. Nincs jobb piaca az igen szép természeti környezetben fekvő falusi házaknak sem. Ki- sújbányán, Püspökszentlász- lón, Óbányán nyomott árakon időnként elkel egy-egy porta (főként külföldiek a vevők), de másutt komplett családi ház gazdasági épülettel is hiába vár új gazdára potom félmillióért. Az Ormánságban, a Pécstől 30-40 kilométerre fekvő településeken még rosszabb a helyzet, ott néhány száz ezer forintért igen nagy a választék egészen új, nagyméretű házakból. Harkányban a déli háború leültette az ingatlanpiacot, errefelé most jóval könnyebb bérbe adni, mint eladni a nyaralókat (többnyire a délszláv menekültek a bérlők). Persze a fürdő közelsége, a központi fekvés, a parkosított környezet az áraknál továbbra is szempont, de pécsi középáron (35^40 ezer forint/négyzetméter) most megszerezhető egy harkányi ingatlan. Siklóson egészen más a helyzet, a várost részben a horvát bevásárlók tartják el. Itt üzleteket érdemes venni, hiszen fele annyiba kerülnek, mint a pécsiek, 2 millió kb. egy 30 négyzetméteres bolt. Pécshez közeli szerencsés fekvésének, szép természeti környezetének, jó infrastruktúrájának köszönhetően Orfű az egyetlen kivétel, ahol viszonylag normális árakon kereslete és kínálata is van az üdülőingatlanoknak. A rendszeresen visszatérő holland, német, belga turisták révén tőketermelő befektetésként is felfogható egy-egy nyaraló megszerzése, így a tó körül 50-55 ezer forintot is el lehet kérni egy beépített négyzetméterért, ugyanakkor a víztől távolodva már fele annyiért is megkaphatok az ingatlanok. Nem véletlen, hogy itt is megjelentek a külföldi vásárlók, s az ügyleteket cégeket alapítva, vagy rokonokon keresztül bonyolítják le. Érdekes, hogy a hasonlóan szép fekvésű, közeli Abalige- ten az árak már csak fele ekkorák. A Balaton déli partján is tapasztalható: egyre kevesebb ember engedheti meg magának, hogy hétvégén kocsiba üljön és leugorjon pihenni a magyar tengerre. A parton minden harmadik üdülő elhagyott, vagy igen lepusztult állapotban van. Sokat rontott a helyzeten a privatizáció is, a bagóért eladó és eladott (10-20 millióért több száz négyzetméteres ingatlanok kaphatók) vállalati üdülők igen levitték az árakat. Azért a 80 négyzetméter körüli tóparti nyaralók még mindig elkelnek 4-5 millió forintért, főleg, ha lehetőség van üzlet kialakítására is, de a víztől 1-2 kilométerre már csak 2 millióba kerül az ugyanilyen házikó. Valójában a Balaton-parton most üdülőt eladni nem érdemes, csak vásárolni. Gyakorlattá is vált, hogy négy-öt család összefog, s pár millióért hatalYnas ingatlant vesz, mert minél nagyobb a mérete annál olcsóbb. Vállalati üdülők szép számmal épültek a Duna-parton is, például egy ráckevei 60 szobás - szobánként összkomfortos - klubtermes, akár kis szállodának is nevezhető komplexum ára 25 millió forint, de vevő hónapok óta nincs rá. Ugyanakkor Mohácson a magánnyaralókat olyan drágán adják, hogy ilyen feltételek mellett érdemesebb telket venni, és a magas építőanyagárak ellenére építkezni! Összességében elmondható: telített a hétvégi házak, nyaralók piaca, kereslet nincs, kínálat annál inkább. Holt tőkének számít az ilyen ingatlanüzletekbe belefektetett pénz. Az ingatlanszakértők viszont úgy vélekednek, aki csak teheti, ne adja el most a nyaralóját. Ami elmozdíthatja erről a holtpontról a piacot: a külföldiek ingatlanszerzési korlátozásának feloldása. Kérdés, hogy szóba keni i-e ez mostanában? Mészáros B. Endre Harkányban szinte „leült” az ingatlanpiac fotó: Müller Az orfűi nyaralók a turizmus miatt értékesek fotó: Tóth Sikeres magyar-német üzletember-találkozó Pécsett Magyar-német üzletember találkozóra került sor 1995. szeptember 28.-október 1. között a Pécs-B aranyai Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Középerős Gazdaság Berlini Szövetsége szervezésében. Németországból 15 vállalkozó érkezett a Német Szövetségi Gazdasági Minisztérium magyarországi kapcsolatokért felelős osztály- veztőjének, Peter Jedoschnak a vezetésével Pécsre, hogy szorosabb kapcsolatba kerüljenek megyénk vállalkozóival. Az üzletember-találkozó igen sikeresen zárult, 60 magyar résztvevő folytatott eszmecserét a német küldöttekkel. Valamennyi német vállalkozó partnert talált magának Baranyában. Kit egy hetes tréningre hívtak meg Németországba, kit csupán látogatásra, és vannak, akik az első megbízásokat vették át termékgyártásra. Az üzletember-találkozót követően a német vendégeknek lehetőségük nyílt a magyar felek tevékenységével közvetlenül megismerkedni, üzem- és vállalkozáslátogatás keretében, majd szakelőadások következtek a vegyes vállalkozások jogi „pénzügyi” szállítási és kereskedelmi feltételeiről. Dr. Lydia Dessau asszony a Berlini Innovációs Központ képviseletében elmondta, hogy 1996 végén Berlin-Adlershof- ban megnyílik a „Kelet-Nyugat” együttműködési központ, amelynek épületében önálló, valamint vegyes vállalatok kapnak helyet a cégalapítás első nehéz szakaszában. Az együttműködési központ kedvező lehetőséget nyújt minden kelet-közép-európai, elsősorban magyar és lengyel vegyesvállalatnak, amelyik gazdaságtechnológiai területen működik, export-import tevékenységgel, szolgáltatásokkal foglalkozik, vagy piacorientált, innovációs projektek kidolgozása a profilja. A kapcsolat azonban ezen a szinten nem reked meg, az elkövetkezendő időben továbi három német-magyar üzletember-találkozó megrendezését tervezik Magyarországon. Ugyanakkor október 11-én Magyar Gazdasági Napok kezdődnek Berlinben. A VILÁG GAZDASÁGA - A GAZDASÁG VILÁGA Az 1JSA leggazdagabb üzletembere Bill Gates, a Microsoft Corporation harminckilenc éves elnöke. A híres Forbes magazin négyszáz nevet tartalmazó listája szerint az amerikai vállalkozó vagyona kis híján eléri a tizenötmilliárd dollárt. A második helyen a hatvanöt éves befektető, Warren Buffett áll 11,8 milliárd dollárral, a harmadik leggazdagabb amerikai üzletember pedig a nyolcvanas éveit taposó John Kluge, a Metromedia cég alapítója 6,7 milliárd dollárral. A tekintélyes gazdasági folyóirat véleménye szerint az uralkodókat leszámítva minden bizonnyal Bill Gates és Warren Buffett a világ két leggazdagabb személyisége is. Őket talán csak a svéd csomagolópapír-gyáros, Hans Rausing, illetve a vasút- és hotelérdekeltségeiről híres japán Josioaki Cucumi közelíti meg: mindkettőjük vagyonát ki- lencmilliárd dollárra becsüli a magazin. Oroszország nem vesz kanadai gabonái. Alekszandr Za- verjuha orosz miniszterelnök-helyettes tagadta, hogy gabona importjáról is szó lesz e heti kanadai tárgyalásain - jelentette a Reuter. Mint mondotta, egyik fél sem vetette fel eddig a gabona vásárlásának kérdését. Zaverjuha feltárta, hogy Oroszország még nem végzett annak kiszámításával, hogy mennyi gabonára lesz szüksége a kínálat és a kereslet egyensúlyban tartásához, ugyanis a vetésterületnek még csak a 85%-án végeztek október elejéig a betakarítással. Mezőgazdasági tisztségviselők kizártnak mondották, hogy az orosz állam idén gabonát vesz. A francia termékek bojkottjára szólította fel a lengyel lakosságot a legnagyobb ellenzéki párt, a liberális Szabadság Uniója, válaszul a Csendes-óceánon végrehajtott újabb kísérleti atomrobbantásra. A felhívás ezzel összefüggésben rámutat: miközben egy kísérleti atomrobbantás hozzávetőlegesen 100 millió dollárba kerül, addig Oroszországban több helyütt nincs elegendő pénz a veszélyes radioaktív hulladékok megsemmisítésére, s így a szennyező anyagok egyszerűen a tengerbe, vagy a földbe kerülnek. Tegnap sztrájkoltak a vámosok Franciaországban tiltakozásul amiatt, hogy állományuk létszámát rendre csökkentik, miközben egyre jobban virágzik a csempészet, ráadásul megannyi újabb visszaélés lehetősége kínálja magát a szerveződő egységes közös piacon - jelentette az AFP Párizsból. A munkabérrel takarékoskodunk Szabó Iván óv a jóléti rendszer szétrombolásától Szabó Iván, az MDF ügyvezető elnöke, frakcióvezetője, az előző, konzervatív kormány pénzügyminisztere szerint van kiút a jelenlegi gazdasági helyzetből, de nem úgy, ahogy a mai kormány és pénzügyminisztere kijelölte. Nem vitatja, hogy szükség van a szociálpolitikai rendszerek átalakítására, de szerinte a kérdés az, hogy arra mikor kerülhet sor. Néhány adat a probléma érzékeltetésére: Magyar- országon egy átlagpolgár jövedelme 1950-ben 90 százalékban a munkabérből és 10 százalékban az állami elosztó rendszer juttatásaiból tevődött össze, ma az arány 45-55 százalék. Indokolt lenne tehát azt a bizonyos 55 százalékot jelentősen mérsékelni. Csakhogy hazánkban a termelékenység az utóbbi húsz évben a két és félszeresére növekedett, az ebből származó jövedelemtöbbletet soha nem a bérben, hanem az állami elosztó rendszeren keresztül kapta meg az állampolgár. Amíg ezen a téren nem történik változás, addig nem szabad a szociálpolitikai rendszerekhez hozzányúlni. Legalábbis az ismert mértékben és módon semmiképpen sem. Érdemes némi összehasonlítást tenni a fejlett nyugati országokkal is. A magyar termelékenységi szint a nyugat-európai átlagnak körülbelül az egyötöde, a bérszínvonal viszont az egytizede. Ha ezek az arányok normalizálódnak, és általában a bérjövedelem eljut valamilyen elfogadhatóbb szintre, akkor mondhatjuk, hogy az állampolgár vállaljon többet a jóléti kiadásokból a saját pénztárcája terhére. Addig azonban nincs reális alapjuk az ilyen terveknek és intézkedéseknek. A szociálpolitikai terhek ismert és tervezett mértékű áthárítása a lakosságra tehát most nem időszerű - mondja Szabó Iván -, és minden ilyen intézkedés csak látszatmegoldásokhoz vezet. d. g. Kifizetődő az agrártámogatás Meggyőződésünk, hogy az agrárválság feloldása csak a támogatási rendszer lényeges átalakításával, az európai közösség-beli rendszerrel is összhangban az agrártermelők közvetlen támogatásának növekedése mellett lehet sikeres - olvasható a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének 1996 évi agrártámogatási koncepciójában, melyet hétfőn vitattak meg Pécsett a Baranya megyei szövetkezeti vezetők. A TESZÖV elnökségi tagjai a MOSZ helyzetértékelésének, jövő évi koncepciójának valamennyi pontjával egyetértenek, ám Margittal Miklós, a megyei érdekképviselet titkára megjegyezte, hogy az agrárrendtartás működtetésének igénye (a szabályozott agárpiac megteremtése felé való elmozdulás) nem kapott megfelelő hangsúlyt a közzétett anyagban. Javaslataival a MOSZ-nak nem az a szándéka, hogy kiiktassák az eddig bevált normatív támogatási konstrukciókat, sokkal inkább további források bevonását, illetve a már meglévő források koncentrálását látnák szükségesnek a fejlesztési, az integrációs és a térségi célok megvalósításához. A kritikus hangú MOSZ-ál- lásfoglalás megfogalmazói nem értenek egyet a gazdaságirányítás legújabb álláspontjával, mely szerint az 1996 évi támogatási összeg csak a tavalyi nominálösszeg körül alakulhat. Az ugyanis jövőre már csak kevesebbre lesz elég. Veszélyes ez azért is, mert az eladósodottság kritikus szintjén lévő agrárvállalkozások jelenleg még az össztermelés egynegyedét adják, melynek kiesése az ágazat exportteljesítményének összeomlását jelentené. A MOSZ elnöksége szerint legalább 100 milliárd forintra lenne szükség. A baranyaiak (mert sokuk érintettnek érezheti magát) támogatják a MOSZ azon követelését, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemeket és az elmaradott térségekben gazdálkodókat alanyi jogon, a jövedelemtermelő képesség különbségét kompenzáló kiegészítő támogatásban kell részesíteni. Kérdés persze, hogy e követelések meghallgatásra találnak-e . . . Balog Nándor A i l t
