Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)
1995-10-04 / 271. szám
6 Dünántúli Napló Honismeret 1995. október 4., szerda A Baranya-Pécs Aero Club Hungária iskolagépei A pécsi repülés történetéből Pilótaiskola a Mecsek alján Székesfehérváron készült kétüléses gépekkel Arcok a múltból Váradi Ant.al A Pécsi Nemzeti Színház 100 évvel ezelőtti megnyitó díszelőadásának műsorlapján olvasható Váradi Antal neve is. A Pécsi Napló már 1895. május 31-i számában hírül adta, hogy készül Váradi Ébredés című prológja az új színház megnyitására. Nem megszokott, sablonos költemény lesz, hanem egyfelvonásos előjáték. „Költői hévvel, lendülettel van megírva s tablói Pécs történetének különféle korszakait mutatják be” - kezdve Mór püspöktől, Nagy Lajos királyon, a török alóli felszabadulás ünnepén át a székes- egyház renoválásig, mikor is a dóm vált láthatóvá Szepesy püspök szobrával, legvégül az új színház képe tárult a nézők elé, körülötte Somogyi Károly színigazgató és a társulat. „Most, hogy a színpad isten- asszonyának /. ily nagyszerű otthont emeltetek, / a költő eljött édes gyermekálma bölcsőjéhez / hogy ünnepeljen véletek.” Hosszan tartó taps köszöntötte az Ébredés íróját, Váradi Antalt, akinek nevét ma már csak néhány, egyre ritkábban forgatott könyv, meg egy pécsi utcanév őrzi. Pedig a maga idejében, a századfordulón neves ember volt, ünnepelt költő és drámaíró, kinek műveit hosszú ideig játszották a budapesti Nemzeti Színházban, és aki éveken át igazgatta az Országos Színművészeti Akadémiát. Sok szállal kötődött Pécshez. Bár a Tolna megyei Zá- vodon született 1854-ben, középiskoláit Pécsett végezte, ahová később is mindig örömmel tért vissza. Pécs ébresztette fel Vára- diban a történelem, a színpad iránti szeretetet. Már itt bontogatták szárnyukat irodalmi hajlamai. Költeményei nemcsak a gimnázium önképzőkörében arattak sikereket. 1869-től kezdve Pestre is küldözgetett verseiből, melyek a Bolygó Miská-ban és a Éővá- rosi Lapok-ban jelentek meg. A hetvenes években a Pécsi Lapok-ban írt színházi kritikákat. Érettségi után Pestre költözve egyre növekvő irodalmi munkássága mellett megszerezte a bölcsészdoktori diplomát és a tanári oklevelet. Első drámaírói sikerét az Iskarioth-tal aratta, melyben Magdolna szerepét Jászai Mari játszotta. Ekkor már kitűnően ismerte a színpadi technika minden csínját-bín- ját. Ifjú kora óta valósággá soha nem váló lázas, boldog álma a színészet volt. Ez sodorta a pesti egyetemi évek alatt a színitanodába, ahol megtanulta mindazt, amire egy későbbi drámaírónak szüksége lehet. Végül mégis búcsút mondott a színészetnek. „így foszlott semmivé az az álom, melyet oly sokáig szőttem és lettem színészek tanítója, ha már magam nem lehettem színész” - olvashatjuk Emlékirataiban. 1895-ben írta Prológusát a Pécsi Nemzeti Színház megnyitására. Amikor pedig 1898. november 19-én a Pécsi Dalárda ismét előadta Verdi Requiemjét, a hangverseny előtt elszavalta Erzsébet című prológusát. A Pécsi Dalárda 30 éves jubileumi hangversenyén, mikor a férfinak is daliás poéta megjelent a pódiumon, viharos tüntetéssel fogadta a közönség Váradi Antalnak, Pécs fiának fellépését. A Dalárda tagjai Váradi köré csoportosultak s ő elszavalta ez alkalomra írt prológját: „Zengjétek újabb évtizedek során át / Mindig győzelmes ajkatok dalát, /Se dalban áldja meg a magas Isten, / Ki diadalra s örömre segítsen, / Pécs városát - és véle a Hazát!” Dr. Nádor Tamás Egyházi ingatlanrendezés Emléktábla a Littke családnak A múlt század derekától Pécs város iparosodása fölgyorsult, olyan nevezetes gyárak, üzemek jöttek létre, amelyek nemzetközi hírnévre tettek szert. Ezek egyike volt a Littke Pezsgőgyár. A gyárat 1859-ben alapította Littke , Lőrinc (1809- 1879), aki a gyáros dinasztia alapítójának tekinthető. Őtőle vette át a gyár vezetését fia, József, aki 1840. november 20-án született. A gyár a mai helyén állott, az öt emelet mélységű pincerendszerben modem technológia szerint állították elő azt a pezsgőt, amely a múlt század végére nemzetközi hímévre tett szert. Minden kiállításon sikert aratott a pécsi Littke pezsgő. Littke József a város megbecsült polgára volt, számos közéleti tisztséget viselt. Az 1902. augusztus 13-án bekövetkezett halála után a gyár vezetője az 1872. október 15-én született fia lett. Ifj. Littke József a helyszínen tanulmányozta a híres francia pezsgőgyártást. Visszatérve Pécsre, tovább modernizálta a gyárat, piacait kiterjesztette. Az első világégés a gyár értékesítési körét érzékenyen érintette, nagy erőfeszítésébe került az 1914 előtti állapot visszaállítása gazdasági téren. Apjához hasonlóan ő is nagy szerepet játszott a város közéletében. Közismertségét mutatta, hogy 1926- ban kormányfőtanácsossá nevezték ki. Az 1937. március 16-án bekövetkezett halála után leszármazottai vezették tovább a gyárat az államosításig. A család tagjai közül Littke József emlékét utcanév őrzi. A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület helytörténeti szakosztálya kezdeményezésére a Littke családnak és pezsgőgyárának emléktáblát állítunk október 4-én, szerdán délután 16 órai kezdettel. Az avatáson közreműködik a Mátyás király utcai Általános Iskola kórusa Kunváriné Okos Ilona és Vargháné Törtely Zsuzsa vezényletével. Ä Szent István tér 12. sz. ház falán elhelyezendő emléktáblát - amelyet Kassai József készített - a jogutód Pannonvin finanszírozza, amely magáénak vallja a Littke-hagyományt. Dr. Vargha Dezső Nagy éve volt 1930 a pécsi repülésnek. Elsőnek kapcsolták be a várost a belföldi légiforgalomba, megnyílt az ország első polgári repülőiskolája, felavatták a modem hangárt. Május végén megérkeztek a székesfe- hérvár-sóstói műhelyben készült, közadakozásból vásárolt „Hungária” kétüléses iskolagépek. Fogadásukra Fischer Béla alispán jelent meg a repülőtéren, melyet a Városi Törvény- hatósági Bizottság 1930. február 26-i szerződése alapján 20 évre díjtalanul a Club rendelkezésére bocsátott, valamint hozzájárult egy kőhangár építéséhez. Az első növendékek A Magyar Aero Szövetség 1241/1930. számú leirata 17 növendék kiképzését engedélyezte, ezek közül néhány: Brüstl Dezső, dr. Koczkás Gyula, Kovács Elek, aki később maga is repülőoktató lett Pécsett, Mestrits Endre, Satzger Keresztély - mint repülőszázados hősi halált halt a keleti fronton 1943-ban -, Varga Gyula. A vezető Podhradszky Andor légügyi felügyelő lett. A kiképzés egyébként nem sportcélokat szolgált. A trianoni békeszerződés ugyanis megtiltotta a magyaroknak repülőcsapatok tartását. Ezzel szemben a Nép- szövetség adatai szerint a kisan- tantnak 910 elsővonalbeli repülőgépe volt, így a magyar kormány titkos vagy rejtett légierő megszervezését határozta el kifejezetten védelmi célokból. Az állami pilótakiképzés - kezdetben húsz fővel - 1924- ben Szombathelyen alakult meg. A polgári vonal is bekapcsolódott a kiképzésbe és a Magyar Aero Szövetség tagegyesületeinek kereteiben bővítette az oktatást. Elsőként Pécsett, majd másutt az országban. A végzett növendékek közül többen a légierő tartalékos vagy tényleges állományába, a vezető pedig a veszprémi repülőtér parancsnoki beosztásába került ezredesi rangban a negyvenes évek elején. Hangáravatás Megkezdődött a munka, miközben gyorsan épült a nagy kőhangár Hoffmann László és Visy Zoltán pécsi építészmérnökök tervei alapján. Kialakították a repülőtérhez vezető, eperfákkal szegélyezett utat, 1932-ben Endresz Györgyről nevezték el. A hangáravatásra október 12-én került sor, melyre a kormányzói párt is meghívták. Délután a Club három gépe Szentlőrincig a kormányzó „Túrán” különvonata elé repült, amely két órakor gördült be a pécsi nagyállomásra. A város vezetősége és vitéz Kozmovszky József altábornagy, a 4. Vegyesdandár parancsnoka fogadta a vendégeket, katonazene, díszszázad, lelkes tömeg. A repülőtéren a feldíszített hangár előtt vitéz Keresztes- Fischer Ferenc főispán köszöntötte a meghívottakat és a mintegy harmincezer nézőt. Ezután a három gép megkeresztelése következett „Pécs”, „Baranya vármegye” és „Bárd Miklós” nevekre. Horthy Miklós megtekintette a hangárt és végezetül a három pécsi gép, valamint a vendégségbe érkezett három szegedi pompás kötelékrepülése zárta az avatást. A korabeli magyar repülősajtó, az „Aviatika” többhasábos cikkben számolt be az ünnepségről. Az avatás után a kormányzói pár a Székesegyházat tekintette meg, melyet Virág Ferenc megyéspüspök mutatott be, majd a Zsolnay Gyárba mentek, ahol Zsolnay Mattyasovszky Tibor igazgató kalauzolásával ismerkedtek meg a világhírű termékekkel. Horthyék este hat óra tájban indultak vissza Budapestre. Évente 20-25 növendék nyerte el a pilótaigazolványt, miközben az első repülőszerencsétlenség is bekövetkezett. 1933. május 26-án este hét óra tájban a Club egyik Hungária iskolagépe dugóhúzóba perdült és a lóversenytribün melletti vasúti őrház falának csapódott. Hevér József pilótaoktató, aki a hátsó ülésben ült, megsérült, az első ülésben ülő Kalmár Ágoston sérüléseibe később belehalt. Titkos légierő A következő év július 26-án a Clubot a m. kir. Légügyi Hivatal 2402/21/Sp/1934. sz. levelében arról értesítette, hogy a „megváltozott gazdasági helyzet következtében a Légügyi Hivatal a kiképzőkeretek fokozatos megszüntetésére kényszerül, de gondoskodni kíván arról, hogy az egyesületek tagjainak a repülésre alkalmat nyújtsanak, mely az állami repülőa8 lakulatok keretében lesz biztosítva.” Ezzel megszűnt a Baranya-Pécs Aero Club pilótaisko- . Iája. A titkos légierő fejlesztése során, 1935-ben Pécsre helyeztek egy Közelfelderítő Századot a 4. Vegyesdandár alárendeltségébe, „álneve” Repülő Fényképező Alcsoport volt. Első parancsnokává Podhradszky főfelügyelőt nevezték ki. A pécsi polgárok megkedvelték a honvéd repülőket és a repülőtér továbbra is vendéglátója maradt a repülő csillagtúráknak. Dr. Pagáts Pál A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a közeljövőben egyedi döntésekkel rendezi a kormány szeptember 4-i határozatában szereplő, 178 egyházi ingatlan ügyét. Ezt Platthy Iván, az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős címzetes államtitkár jelentette be. Elmondta azt is, hogy az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziuma - egykori zsidó főgimnázium illetve a volt református Lónyai Gimnázium esetében további egyeztető tárgyalásokra kerül sor a Mazsi- hisz-szel, illetve a református egyházzal. Az egyházak eddig összesen több mint 7 ezer ingatlanigényt terjesztettek elő. Ezek közül mintegy ezer ügy közvetlen megállapodással, 719 kormánydöntéssel rendeződött, 1500 igény pedig nem tartozik a törvény hatálya alá. Csaknem 4 ezer igény még rendezésre vár - fejtette ki államtitkár. Egy kávéház végnapjai A Czindery- és a Cséby-ház a Főtér nyugati oldalán A századforduló táján fokozatosan tért hódított, kiteljesedett a kávéházi élet. Gombamód szaporodtak az egyre tetszetősebb, elegánsabb üzletek a fővárosban és vidéken egyaránt. A közönség „vette a lapot”, gyorsan alkalmazkodott, megkedvelte az új, elegánsabb kávéházi környezetet. Az elaggott, füstös kis kávéházi „lebujok” nem voltak verseny- képesek, kénytelenek voltak beletörődni, hogy felettük eljárt az idő . . . Erre a szomorú sorsra jutott a hajdan igen népszerű pécsi „Ribay” kávéház is. A ciszterciek gimnáziuma melletti háromemeletes palota (volt megyei tanács!) által elfoglalt telek déli részén állott egykor Czindery Rókus háza, melyet 1770 körül Passardy Pál alispántól vásárolt meg, s nem sokára nyitott egy jónevű vendég- fogadót, és az akkor már császári címet viselő II. József is megtisztelte, pécsi látogatása alkalmából itt szállt meg. Ebben a nevezetes házban nyílt meg 1870 körül Ribay Ferenc kávéháza. A két kisebb teremből kialakított nagyteremben nyújtózkodtak a tekeasztalok, melyek nélkül valamikor kávéház nem létezhetett. A félre eső fülkékben hatalmas füstfellegek közt járta a „tarokk” és a „kaláber” (kalabriász- alsó kártyajáték!). Jó hangulattól volt hangos délutánonként, esténként a kávéház: „... S ha vacsora után Dankó Gyula, később Jónás Jancsi, Darázs Miska, Rácz Guszti bandája keresztbe rakta a vonót, milyen vidámság támadt, milyen baby- loni éjszakákat csaptak a vig- czimborák ebben az ósdi, de egyébként barátságos, otthonos kávéházban”. 1873-ban épült meg a vasoszlopokon álló, főtérre néző erkélye, mely elemi erővel vonzott mindenkit a „Ribay”-ba. Nyaranta üde szellő frissítette a víg muzsikaszó mellett szórakozó, nézelődő közönséget. Ribay, kávéháza kertjében is kellemes környezetet alakított ki vendégei számára, ami akkoriban még újdonságnak számított. (Egyes források szerint „... itt mérték először a híres grázi puntgámi sört”.) „Mindene jó volt a „Ribay” kávéháznak, csak az az egy hibája ne lett volna, hogy túlélte korát. Már sehogy sem tudott, vagy nem akart a korral haladni... Az ódon épületben bajos is lett volna olyan fényt kifejteni, mint aminőt kávéházi célra újonnan emelt épületekben fejtenek ki...” A legutóbbi években már csak az erkély kínálta szabadtéri látványosság miatt látogatták, fogyatkozó számmal, a kávéházat. Aztán szinte észrevétlenül elmaradoztak, szétszéledtek a törzsvendégek is. Ki a „Bedő”-be, ki a „Központi-ba, ki pedig az „Otthon” (ma „Corso”!) kávéházba. így árvult el a szebb napokat látott híres „Ribay” kávéház. Végül a Czindery- és Csébi-há- zakra kimondott halálos ítélet, akár egy kegyelemdöfés, 1896- ban végzett a „Ribay” kávéházzal is ... (Állítólag a pécsi ifjúság lampionos menettel búcsúzott a háztól, ahol II. József lakott, s amely a lassan feledésbe merülő „régi jó idők” kávéházi (bohém) életének színtere volt hosszú éveken keresztül.) A bontási munkálatok kezdetén a sajtó nosztalgikusan emlékezett a szomorú látványossága: „... a régi házakat átadták a „mesternek”, hogy végezzen velük. Kegyetlenül hozzá is fogtak; már a két nagy tetőről leszedték a cserepet, s pár nap múlva romokban állnak a vén falak is ... a „Ribay” kávéház ódon, füstös helyiségei, melyekben a város elite-közön- sége ... oly kellemesen érezte magát ... most elhagyatva, szomorú megadással várja teljes pusztulását...”. („Pécsi Napló,, 1896. nov. 20-i szám.) Kovács Lajos » » A 1 (
