Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)
1995-10-30 / 296. szám
10 Dlinántúli Napló Gazdaság 1995. október 30., hétfő Munkahelyek születőben Az Európa-szerte növekvő munkanélküliség egyik ellenszere a vállalkozások támogatása. Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter e támogatások különböző formáiról tájékoztatott a vállalkozásfejlesztési alapítvány hírlevelében. A munkaügyi központok vissza nem térítendő anyagi juttatást nyújtanak azoknak a munkaadóknak, akik megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására szánták el magukat. A támogatás elbírálásakor azok az esélyesebbek, akik más pénzforrásokat - bankhitelek, állami alapok - is igénybe kívánnak venni. Ha a munkaadó anyagi nehézségei ellenére sem küldi el alkalmazottait, hanem részidőben foglalkoztatja őket, akkor a kieső munkaidőre járó személyi alapbér ötven százalékának átvállalását kérheti egy évre a munkaügyi központtól. A vállalkozni akaró munkanélkülit hat hónapig a járadékának megfelelő ösz- szeggel támogatják, de a tevékenységére vonatkozó igazolást be kell mutatnia a hivatalnak. Ha valamilyen tanfolyamra van szüksége, annak költségeit - legfeljebb ötven százalékig - szintén megtérítik. Ameny- nyiben hitelt vesz fel, a hitelfedezeti biztosítás költségeinek felét legfeljebb egy évre megtérítik. Jó tudni: aki munkanélküliből szeretne vállalkozóvá válni, mindegyik támogatási formát igényelheti egyszerre. B. B. Elégedett a Világbank elnöke Amennyiben a magyar kormány gyorsítani kívánja a privatizációt, a bankok magántulajdonba adását és az államháztartási reformot, ezt a folyamatot a Világbank kész hitelekkel támogatni. A stabilizáció érdekében tett intézkedések jó benyomást keltettek benne. Mindezt az alig kétnapos villámlátogatáson hazánkban tartózkodott James D. Wolfen- sohn, a Világbank elnöke fejtette ki a magyar politikusokkal folytatott tárgyalásai után. A magyar kormány és a pénzintézet között jelenleg két nagy világbanki kölcsönről folynak a tárgyalások: az egyik a pénzintézeti szektor talpra állítását, a másik az államháztartási reform finanszírozását segítené elő. James D. Wolfensohnt fogadta Göncz Árpád is fotó: feb/diósi A szociális kiadások lefaragása nem segít a gazdaságon Csak a fellendülés hozhat megoldást Folyamatosan csökken hazánkban a nemzeti össztermék (a GDP), az utóbbi öt évben mintegy huszonöt százalékkal. Hiba lenne azonban ehhez a tendenciához igazítani a szociálpolitikai kiadásokat - vallja két neves tudományos kutató. Véleményüket már akkor - egy éve - papírra vetették, amikor a Bokroscsomagnak még híre-hamva sem volt. A szerzők - Csáki György, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatóhelyettese, és Orosz Éva szociálpolitikus, az ELTE docense - az azóta eltelt időszak tapasztalatai alapján úgy vélik, hogy akkori meggyőződésüket az eltelt hónapok még inkább igazolták, megerősítették. Változatlanul úgy gondolják, hogy nem szabad a gazdasági visszaeséshez igazítani a jóléti rendszerek támogatását, mi több, az állami kiadások reálértékét meg kellene őrizni. Az elvonások révén biztosan nem indul meg a gazdasági fellendülés, téves úton jár az, aki a szociális kiadások drasztikus lefaragásától várja a csodát. Az ellenkező hatást viszont nemzetközi tapasztalatok bizonyítják. A kutatók feltételezik, hogy a megszorítások hívei abból in- dujnak ki: a szociális kiadások aránya a GDP-hez viszonyítva szokatlanul magas. Ez igaz, csakhogy nem az előbbiek növekedtek, hanem a GDP zsugorodott össze. A viszonylag magas arány átmeneti állapotnak tekinthető, feltehetően annak tekintik a pénzügyérek is, s az „ellentmondás” feloldását valamennyien a gazdasági fellendüléstől remélik. A GDP ilyen mértékű csökkenésekor jogos igényként vetődik fel az államháztartás kiadásainak felülvizsgálata. Megváltoztak ugyanis a társadalmi, gazdasági feltételek, nyilván hozzá kell nyúlni a többi között a családi pótlék, a nyugdíj, a betegellátás rendszeréhez is. A kutatók azonban nem a kiadások csökkentésében, hanem a szociális rendszerek reformjában látják a megoldást. Ez pedig nagy különbség. (der) vezetés Határidők cégvezetőknek Október 30.- Adatszolgáltatás a postai tevékenység és a hírlapterjesztés, valamint a távközlési és műsor- szórási teljesítményekről. November 1.- Vágósertés, vágómarha állami felvásárlásra vonatkozó pályázatának benyújtása. November 5.- Tejtámogatás igénylése.- Társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék befizetése.- Betegbiztosítási igazolvány megküldése az illetékes MEP-hez. Feketegazdaság Az 1991/1995. (IX. 27.) Korm. Határozat a kormány feketegazdaság elleni jogalkotási feladatait ismerteti. A gazdálkodók többségének érdeklődésére számot tartó várható jogszabályváltozások - a teljesség igénye nélkül - a következők: Az élelmiszertörvény elfogadását követően előreláthatólag 1995 decemberében terjesztik a parlament elé a közfogyasztású élelmiszerek megfelelően engedélyezett előállítására és azok előírásszerű csomagolásban való értékesítésére vonatkozó végrehajtási rendeletet. Ugyancsak 1995 decemberéig várható az utazásszervezői és közvetítői tevékenységről szóló 2/1992. (I. 13.) IKM rendelet megszigorítása. A módosítás az illegális utazásszervezői tevékenységet végzők kiszűrése céljából tartalmaz majd új feltételeket. 1995. decemberi határidővel várható az üzletek működéséről szóló 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet módosítása, amely a csak üzletben árusítható külön feltételekhez kötött termékeket sorolja majd fel, míg a szakképesítésről szóló 5/1990. (IV. 3.) KeM rendelet szabályainak megváltoztatásával a kereskedelmi tevékenység gyakorlásának feltételei szigorodnak meg. A fogyasztók védelme érdekében módosul a minőségvédelem egyes kérdéseiről szóló 2/1981. (I. 23.) BkM rendelet, a vásárlók minőségi kifogásainak intézéséről szóló 4/1978. (III. 1.) BkM rendelet és a használati kezelési útmutatóról szóló 2/1984. (III. 10.) BkM- IPM együttes rendelet. A határozat 1995. szeptemberi határidőt írt elő annak a vámjogszabály-módosításnak az előterjesztésére, amely a jövedéki termékek exportja ellenőrzési feltételeinek javítását, valamint az utas- forgalom ellenőrzésének gyorsítását célozza. Előreláthatólag szintén az idén parlamenti terítékre kerül a pénzintézeti törvénynek - egyebek mellett - a pénzintézeti tevékenység rendjének javításával foglalkozó része, mint ahogy az értékpapírtörvénynek (1990. évi VI. tv.) a befektetők biztonságának növelését célzó és az értékpapírok kibocsátásának, illetve tőzsdére kerülésének feltételeit megszigorító rendelkezései is. A versenytörvény - a hatály alá tartozó piaci szereplők körének ki- terjesztését jelentő - módosítására vonatkozó előterjesztés ugyancsak 1995 decemberéig lenne esedékes, csakúgy mint a pénztárgép használatára kötelezettek körének bővítését és a nyomtatványok nyilvántartásának átfogó szabályozását megcélzó - a 6/1993. (II. 9.) PM rendeletet érintő - jogszabály-módosítás. 1995 novemberéig áll nyitva a határidő a pénzforgalomról és bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet és a kapcsolódó jogszabályok, jegybanki rendelkezések módosítására. A pénzügyi tárca előterjesztésében feltehetően szerepelni fog, hogy a bankszámlanyitási kötelezettség hatálya alá eső vállalkozások egymás közötti pénzforgalmát - meghatározott értékhatár felett - csak bankszámlán keresztül lehet lebonyolítani. A jövő évtől várhatóan büntetik a piramisjáték szervezését és a jogosulatlan biztosítási tevékenységet, míg a rossz minőségű termék forgalomba hozatalára, a zálogfedezet elvonására, valamint a jövedékkel visszaélésre vonatkozó rendelkezéseket az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokhoz igazítják. Gazdaságfejlesztési pályázatokról Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Baranya Megyei Szövetsége közös szervezésében Kovács Benkó Zsuzsanna az OMFB főtanácsosa, az Export- fejlesztési Kuratórium titkára tart előadást október 31 -én 11 órakor a pécsi MTESZ székház klubtermében Pályázati lehetőséget a Gazdaságfejlesztési Alapból. A vendég előadótól az érdeklődők több újdonságot megtudhatnak a pillanatnyilag futó pályázati lehetőségekről, a főtanácsos külön kitér a Kereskedelemfejlesztési Pályázatra, a Gazdaságfejlesztési Pályázatra, valamint az Exportképes Termékek Műszaki Fejlesztési Pályázatára. Savanyúságok, befőttek, főzelékfélék, készételek és ételízesítők készülnek a Vitai Gmk. lánycsóki üzemében. A mintegy százféle termék több mint felét külhonba exportálják (többek közt Horvátországba, Szlovéniába és Boszniába). A megközelítően félmilliárdos évi termelési érték nyolcvan állandó dolgozónak jelent megélhetést. fotó: tóth l. Eszmecsere a miniszterrel Baranya tervezett fejlesztéseiről Megyénk vállalkozóival találkozik Lotz Károly Baranya megye és Pécs város társadalmi és gazdasági életének vezetői, meghatározó személyiségei hívták meg megyénkbe Lotz Károly közlekedési és hírközlési minisztert. A tárca vezetője elfogadva az invitálást november 3-án látogat Pécsre. Egésznapos programja keretében a miniszter részletes tájékoztatást ad azokról a központi fejlesztési elképzelésekről, amelyek térségünket érintik, ugyanakkor szándékában áll megismerni azokat a helyi kezdeményezéseket, valamint társadalmi és gazdasági erőket, amelyek az esetleges közös fejlesztési programok mögé állíthatók. Lotz Károly délelőtt a pécsi városházán találkozik a város, a megye, valamint a Pécs-Bara- nyai Kereskedelmi és Iparkamara vezetőivel, amit követően 10.30-kor ez utóbbi szervezet központjának földszinti nagytermében vesz részt a Baranya megyei infrastruktúrális fórumon. A megye gazdasági fejlődése szempontjából igen fontos rendezvény keretében kiemelt hangsúlyt kap az infrastruktúra szerepe a gazdasági szerkezet- váltásban, valamint a települések és potenciális ipari területek megközelíthetősége. Összetett tudást kíván a piac Nyugat-Európában először Németországban hoztak létre úgynevezett gyakorló irodákat, amelyekben üzleti alkalmazottakat képeztek a kisvállalkozások részére. Ez az alapja a Pécsi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ által indított európai üzleti asszisztens tanfolyamnak. A képzés során a hallgatók a számítás- technikai, a protokoll és a jogi ismereteken túl az üzleti élet minden területéről szereznek ismereteket a titkárnőitől kezdve az anyaggazdálkodáson át, egészen az ügyvitelig. Idegen nyelv ismeretében a nemzetközi kapcsolatokban is képes részt venni. A képzés gyakorló irodában történik, ahol üzleteket kötnek, számlákat küldenek egymásnak, mintha valóban létrejönne az adás-vétel. Ez a szakma az Országos Képzési jegyzékben is szerepel. Pécsett első alkalommal rendeztek ilyen tanfolyamot, s országosan is kevés ilyen jellegű indult. (A Kolping Egyesület Pécsett már korábban létrehozott egy gyakorló irodát, ahol hasonló jellegű képzés folyik.) Dömse Istvánná is az elsők között végzett, felszámolták a céget, ahol dolgozott. A munkaügyi központban ajánlották neki ezt a tanfolyamot, gondolta megpróbálja. Véleménye szerint ma már a piac összetett tudást kíván az emberektől. Sok mindent tanultak a tanfolyamon, de majd a gyakorlatban érnek be igazán a megszerzett ismeretek. Elsősorban könyvelő irodák keresnek ilyen képzettséggel rendelkező embereket. Azonban, amikor először elmondta, hogy mihez ért, sok helyen hitetlenkedve néztek rá. Gernemé Toldi Erzsébet főiskolát végzett. A gyes után nem. tudott elhelyezkedni a szakmájában. A tanfolyam hirdetését az újságban látta meg. A férje számítógéppel foglalkozik. Otthon is van gépük, gondolta, ő is megtanulja használni. Az is tetszett neki, hogy a számítógépkezelői ismeretek mellett gazdaságiakat is szerezhet. Eleinte nem tudta, hogy melyik irányban menjen tovább. A tanfolyam azonban kinyitotta előtte a lehetőségeket. A könyvelés tetszett meg neki a legjobban, ezt szeretné tovább folytatni. Elképzelhető, hogy a későbbiekben beékelődik a felső- és középfokú képzési rendszerbe. Két éves lesz, és illeszkedik majd az egyetemek szaktárgyaihoz, creditálható lesz. így azok, akik a tanfolyamot elvégzik, nem csak egy szakmát kapnak a kezükbe, hanem amennyiben továbbtanulnak ezekből a tárgyakból, már nem kell vizsgázniuk. Ennek a rendszerét még csak most dolgozzák ki, ugyanis az úgynevezett post-secondary képzésnek még csak a körvonalai rajzolódtak ki. Sz. K. Számítógépkezelői képzés a PRMK-ban fotó: tóth
