Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)
1995-10-28 / 294. szám
1995. október 28., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 7 Dúsa Lajos: Mindenszentek Kék koronám az őszi ég, kicsit lötyög, de semmi baj - mosolygok magamon az őszben. De szívem négy pitvarában csikó-tavaszú gyermekek, érett asszonyok, ősz-magam, s minden halottam tél: időtlen. A Magyar Vöröskereszt múltja és jelene egy kötetben Azt kell fotózni, amit „tudunk” Hortoványi István a reklámfényképezésről Pécsi szerző, Wallinger Endre tollából látott napvilágot nemrég egy 150 oldalas könyv a Magyar Vöröskereszt múltjáról és jelenéről. E rangos szervezetről mostanában főként elnöke, dr. Andics László és főtitkára, a pécsi dr. Szilárd István konfliktusa alapján hallhattunk. Mindketten pályarajzzal s egy- egy interjúval szerepelnek a könyvben. A kötet címe „Emberi méltóságot! ...” - a szervezet idei jelszava. A beavatottakon kívül kevesen tudják, hogy a múlt század nagy háborúi után, 1863-ban létesült a Nemzetközi Vöröskereszt. Egy fiatal svájci üzletember, Henry Dunant szemtanúja volt a solferinói csatának, és a látottak nem a busás jövedelemmel kecsegtető háborús üzletre ösztönözték, hanem a humanitárius segítségnyújtásra. A földkerekség legegyetemesebb emberbaráti mozgalmának megszervezésére. Wallinger Endre kötetében számos tanúságtételt találhatunk a második világháborúról, a szervezet egyik legnagyobb próbatételéről. Megszólal a 2. Magyar Hadsereg egyik tábori lelkésze és a medikus, aki kénytelen vállalni a frontorvosi szolgálatot. Az önkéntes vöröskeresztes nővérek hadát visszaemlékezések mozaikja idézi föl. Megszólal az egykori sebesült, Kelle Sándor pécsi festőművész, akit a biztos halálból ragadott ki egy ismeretlen nővér. Találkozhatunk a frontszolgálatos orvosházaspárral továbbá exkluzív interjú révén Horthy Istvánnévzá azaz Ili nővérrel, aki három évtizeden át volt önkéntes ápolónője a Vöröskeresztnek a keleti fronton, az ostromlott Budapesten és végül Portugáliában. Képet nyerhetünk a szervezet mai tevékenységéről, pl. a központi keresőszolgálatról, a véradómozgalomról, a menekültszolgálatról, találkozhatunk a mai önkéntesekkel és vezetőkkel. Wallinger Endre könyve megérdemelten a Magyar Vöröskereszt dicsérete. A sors iróniája, hogy egy országos botrányt követően látott napvilágot. Ez azonban nem annyira a Magyar Vöröskereszt, mint inkább korunk jellemzője. A szerző dokumentumokat tesz közzé, interjúban szólaltatja meg az ismert és névtelen szereplőket, pályarajzokat ad, és saját személyes visszaemlékezéseit idézi fel. Érdekesek a számunkra eddig ismeretlen fotódokumentumok pl. a fiatal Horthy-házaspár búcsújáról a kijevi repfilőtéren vagy arról, ahogy Gerő Emőné Honthy Hanna társaságában perselyez a Vöröskereszt számára. Mérhetetlen emberi szenvedés hívta életre e szervezetet, az „Emberi méltóságot! ...” című könyv mégsem elsősorban e szenvedések története, hanem a hihetetlen emberi energiáké. Száz regény telnék ki az itt fölmutatott sorsokból. A megpróbáltatás és a helytállás, a segítségnyújtás megannyi pillanatképe és példája. G. O. A reklámfotó nem úgy készül, hogy leállítjuk a reklámozandó tárgyat, és úgy, ahogy van, lefényképezzük. Ekkor ugyanis olyan képet kapunk róla, amilyen a valóságban. A reklámfotónak azonban úgy kell bemutatnia az árut, ahogyan az a tudatunkban él, a reklámfotó így lesz a valóságosnál is valóságosabb. Hasonlít ez ahhoz, amikor egy templomtornyot fényképezünk alulról. A fényképen úgy fog megjelenni e torony, hogy erősen keskenyedik az ég felé. Amikor azonban ránézünk szabad szemmel a templomtoronyra, az oldalait majdnem párhuzamosnak érzékeljük. Mi ugyanis életünk során megtanultuk, hogy párhuzamosak ezek a vonalak, és ennek megfelelően áll össze agyunkban a kép. A fotónak tehát „csalnia” kell, ha azt akarja, hogy a „valós” képet mutassa be. Ugyanez érvényes az asztalra leállított doboznál, illetve minden olyan tárgynál, ami a reklámfotós témája lehet. De nemcsak a torzításról van szó, hanem az illúziókeltés több eszközéről is, hiszen a reklámfotón még vonzónak is kell lennie az árunak. így magyarázta Hortoványi István reklámfotós, hogy miért kellenek ehhez a szakmához különleges, rendkívül értékes fényképezőgépek, objektívek, világítóberendezések. A budapesti művész olyan nagy cégeknek készít képeket, mint többek között a Maggi, a Nestlé, a Posta Bank. Fotói külföldi reklámhadjáratokban is részt vesznek.- Érdemes lenne azon elgondolkodnia mindenkinek, hogy mi is a kultúra. Csak azt nevez- zem-e annak, hogy évente kétszer elmegyek színházba, megnézek egy képzőművészeti tárlatot, vagy azt is, amit mindennap fogyasztunk, például a reklámot. Azt hiszem, ezt az utóbbit sem szabad kizárni a kultúra köréből. A reklámfotósnak sokkal nagyobb a nyilvánossága a legtöbb festőművésznél, hiszen az ő képeit egy nap alatt annyian nézik meg, mint a festő alkotásait egész életében. Ebből A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Szántó Kovács János utcai színháztermében mutatta be nemrég Howard Barker angol drámaíró-történész „Possibilities” című darabját a walesi College of Music and Drama hallgatóinak egy csoportja, a rendező a magyar következik, hogy a reklámfotós művei meghatározóbbak lehetnek, legalább is jobban hatnak. Persze, egy-egy megrázó színházi élmény, irodalmi olvasmány egész életében elkísérheti az embert, míg egy reklámfotó ilyen hatásra valószínűleg nem képes. A helyzet azonban most az, hogy a vezető értelmiség inkább lesajnálja a reklámot.- Hogyan lehet valakiből reklámfotós?-Nem tudom, intézményes formái, azt hiszem, nincsenek. Én reklámgrafikusként dolgoztam. Amikor elégedetlen voltam a felhasználandó képekkel, Kijön rá, mi ebben a trükk? csináltam helyettük másikat. Ezek, úgy látszik, jól sikerültek, mert nagyon rövid idő el- télte után maguktól jöttek hozzám a megrendelések.- A megrendelők mennyire határozzák meg, hogy mi legyen a képen?- Változó. A modelles fotók esetében nemcsak a fényképezendő modelleket, hanem annak a mozdulatát is meghatározzák. A rossz fotót azonban nem a megrendelő, hanem a fotós csinálja meg. Vannak megrendelőim, akik nemcsak a fotóimat nézték meg, hanem a felszerelésemet is. Hiszen ebszármazású Fekete Péter volt. Az előadás része az ’’Angol nyelvű színház a magyar felső- oktatásban” nevű projektnek. E programban lehetőséget kapnak a hallgatók arra, hogy saját intézményükben tekinthessenek meg angol nyelvű színházi előadásokat. Az angol pedagógiai bői tudták megítélni, technikailag képes vagyok-e a folyamatos és gyors termelésre.-Mindez nem korlátozza a művészi szabadságot?- A Bibliát is nagyon sok festő dolgozta fel a középkorban. Ugyanazt a témát, ugyanolyan előírások alapján tulajdonképpen ugyanannak a megrendelőnek. Mégis vannak közöttük különbségek, ugye? így a reklámfotósok között is vannak különbségek. Ami a leginkább zavar, ha a fényképeimet rossz nyomdatechnikával sokszorosítják. Én nagyon megdolgozom néha egy árnyalatért is vagy a minél teltebb színekért. Es ami a végén az újságban, plakáton kijön, néha egyenesen tragédia.- Magánemberként szokott-e fényképezni?- Nem, mert akkor évek múltán már csak a fényképekre emlékeznék. Nem viszek magammal gépet. Inkább figyelek, és gyűjtöm magamba a látványokat és azok hangulatait.- Úgy tudom, festőművész volt, nem hiányzik az ecset?- Ha az ember elég sokáig él, akkor nagyon sok minden hiányzik. ' U. G. gyakorlatból jól ismert dráma- pedagógiai forma, a TIE (Theatre in Education) módszer elemeit felhasználva, nyelvoktatási szándékkal kerülnek bemutatásra évi négy alkalommal az angol nyelvű darabok a British Council támogatásával. Pál Beáta Csorba Győző verseskötete Elkészült Csorba Győzőnek az a verseskötete, melynek összeállításában még maga is segédkezhetett. A Csikorgó című válogatásban az utolsó években írt költeményei kaptak helyet. Szekrényfiók címmel külön ciklust alkotnak az eddig nem közölt, s részben még az ötvenes években született darabok. A másik La Mancha lovagja Már az is érdekes lehet, ha ugyanazon színház ugyanazon előadását látja többször az ember. Most különleges színházi élményben részesülhetnek azok, akik a pécsi bemutató után eljutnak a budapesti Nemzeti Színházba is, ahol szintén a La Mancha lovagja van műsoron. A Búsképű lovagot ott Szakácsi Sándor alakítja, Sancho szerepében a vendég Kocsis György játszik, míg Aldonzát a főiskolás Dorogi Barbara formálja meg, rendező Iglódi István. Húsz éves az IH A pécsi Ifjúsági Ház filmklubjának programja idén a száz éves mozi jegyében alakult. Az első vetítésen, október 30-án Greenaway A maconi gyermek című filmjét játsszák. Később Godard, Leigh, Gus van Sant, és Todorovszkij filmjeit tekinthetik meg az érdeklődők, a hétfőn esténkénti, 9 órakor kezdődő vetítéseken. Az IH egyébként most ünnepli működésének 20. évét, ennek keretében többek között október 29-én 17 órakor az IH Vonószenekara mutatkozik be, 30-án este táncgála keretében az IH Forma I. Jazz-balett csoport lép fel, míg 31-én este 8-tól az Ixi- lon Filmstúdió műsorából készült válogatás látható. Tankönyvdíj MÁS-KÉP tankönyvdíj néven pályázatot hirdet általános iskolás tankönyveket kiadóknak a Soros Alapítvány, az Európai Magyarországért Alapítvány, és az Európai Ifjúsági Tolerancia Kampány. Olyan tankönyvet vagy munkafüzetet várnak, melyek képi világukkal is hiteles társadalomképet adnak, megértésre, a másság elfogadására nevelnek. Jelentkezni november 15-éig lehet a munkák két példányával a következő címen: 1525. Budapest, Pf. 34. Angol nyelvű színház a pécsi egyetemen „Velünk, vagy ellenünk” Pécsi találkozás egy ’56-os vers szerzőjével Mint minden forradalomnak, szabadságharcnak, az 1956-os- nak is megvoltak a maga legendás hősei. Kiss Dénes akkor az első évfolyamot járta a Pécsi Pedagógiai Főiskola magyartörténelem szakán. A főiskolások október 22-én gyújtó hangulatú gyűlést tartottak, ahol követeléseiket fogalmazták meg. A forradalmi hangulat hatására ott, a gyűlésen született meg a „Velünk, vagy ellenünk” című vers, amely végül a pécsi forradalmárok himnusza lett. Kiss Dénes most, 39 év után Pécsett járt, részt vett a Pécsi ’56-os Diákparlament Társaság megemlékezésén.- Milyen volt a vers hatása?- Már ott, a főiskolán többször elszavaltam, nagy lelkesedéssel fogadta mindenki. Va- * laki, már nem emlékszem, ki volt, elvitte a kéziratot az akkor a jogi egyetemen megalakult „Pécsi Egyetem” szerkesztő bizottságához. Legközelebb már nyomtatásban láttam én is, a rákövetkező napokban sokszor hallottam vissza magam is, és ez elmondhatatlan örömmel töltött el. Ha valaki nem vitte volna el akkor kinyomtatni, elkallódott volna.- Mi történt önnel a forradalom leverése után ? „-Először november 10-én tartóztattak le, másodszor pedig 1957. március 10-én. Mivel súlyosabb vádat nem tudtak rám bizonyítani, hat havi kistarcsai internálásra ítéltek. Kiszabadulásom után a fővárosba mentem, ahol csak nagy nehezen tudtam elhelyezkedni segédmunkásként.- Hogyan alakult irodalmi pályafutása ?- Áz Élet és Irodalom-hoz vittem be verseimet, ahol Bö- löni György vett pártfogásába, és tette lehetővé megjelentetésüket. Később üzemi lapoknál lettem „robotos” újságíró, majd a Népszava Szép Szó rovatánál helyezkedhettem el. Közben ifjúsági regényeket írtam. Jelenleg, hatvanéves koromra a 44. kötetnél tartok, amelynek közel fele verseskötet. Hamarosan ■megjelenik összegyűjtött kötetem „Talán Magyarország” címmel.-Milyen érzésekkel jött el Pécsre?-Mondanom sem kell, kimondhatatlan boldogság újra fölidézni az akkori eseményeket a még élő társakkal. Fölidézzük volt zárkatársaimmal, Debreczeni Lászlóval, Klencz Tiborral, Magyar Lászlóval, Péter Károllyal, Péterfia Zoltánnal, hogy a megyei börtönben versemet együtt szavalták a Nemzeti Dal-lal, és azt hiszem, ez a legnagyobb megtiszteltetés egy költőnek. Dr. Vargha Dezső Kiss Dénes 39 év után járt ismét Pécsett fotó: müller andrea * < A
