Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)
1995-10-24 / 290. szám
1995. október 24., kedd Kistermelők Dünántúli Napló 13 Vásárok a Dél-Dunántúlon A hónap utolsó harmadának vásárai Dél-Dunántúlon: október 28-ikán országos állat- és kirakodóvásár Mágocson. Ugyancsak szombaton országos kirakódóvásár Pécsett, autóvásár Pécsett és Siófok-Kili- tiben. Október 29-ikén, vasárnap országos állat- és kirakodóvásár Pécsett és Tamásiban, s autóvásár ismételten Pécsett és Siófok-Kilitiben. A gazdasági ló A gazdaságban is dolgozó ló sokféle hasznosítását mutatja be dr. Ócsag Imre könyve. Az elismert szerző részletesen szól a csikónevelésről, s csikók és lovak megítéléséről, a tenyésztés szempontjairól, a lovak használatáról, az okszerű takarmányozásról. A könyv megrendelhető a Futár Szakkönyvszolgálat- nál (1300 Budapest, Pf. 126.). Pályázatok elbírálása A Mezőgazdasági és Erdészeti Alapból elnyerhető támogatásra összesen 3742 pályázat érkezett, melyből 2496 a megyei, 1246 a minisztériumi bíráló bizottság elé került. A megyei FM-hivatalok az elbírálást, a határozatok kiadását gyakorlatilag befejezték. Az FM agrárfejlesztési bizottsága szeptember végéig összesen 900 pályázat sorsáról döntött. A fennmaradókat októberben maradéktalanul elbírálja. Meddig élnek? Az ismert állataink közül a halászok szerint a csuka több mint 100 évet is megélhet. A legismertebb halféleségünk, a ponty legfeljebb 50 évig él. A madarak közül a gólya átlagos élettartama 70 év, a pintyé 25 év. Háziállataink közül a lovat taksálják a leghosszabb életűnek, 4CÜ50 év, ezt követi a juh, 25-30, majd a kutya 12-15 évvel. Viszonyítva'sokáig élnek a macskák: 10-15 év, a nyulak: 5-7 év. A káros rágcsálók közül a patkány átlagos életkora 7 év, az ürgéé 4-7 év. A csrebo- gár élete 19-26 nap, a légyé 57-76 nap. Kistermelők rovatunkkal legközelebb november 7-ikén jelentkezünk Gyümölcstermesztés - korszerűen ígéretes új fajták (1.) Annak, aki gyümölcsöt termel - mindegy hogy kiskertben, vagy árutermelő ültetvényben - a fajta nem elvonatkoztatott szakmai finomkodás, hanem: termelőeszköz! Mégpedig nagyon fontos termelőeszköz, hiszen a fajta olyan, a termelés eredményét alapvetően meghatározó tulajdonságok hordozója, mint pl.: termőképesség, szárazságtűrés, ellenállóképesség, termésbiztonság stb., és perszer a mindennél fontosabb: a minőség! Ezért van az, hogy a nemesítők mindig újabb és újabb fajtákkal jelentkeznek, amelyek szigorú állami ellenőrzés után kerülhetnek be a termesztésbe. Az új fajták jelentik a termelő számára a garanciát az eredményes gazdálkodáshoz, a piacon való sikeres szerepléshez, az örökös megújuláshoz. Most, és rovatunk következő számaiban új, a termelő számára biztonsággal ajánlható fajtákat ajánlok fievelmükbe. olyanokat, amelyek a kereskedelmi forgalomban már beszerezhetőek. Cseresznye Margit: nagy gyümölcsű, 26-30 mm átmérőjű a termése, ebben anyjához, a Germesdor- fihoz hasonlít. A gyümölcs fényesen piros, ropogós, ízletes, június 10-e körüli érésekor sötétbordóra színeződik. Linda: a Hedelfingeni és a Germesdorfi „gyermeke”, a szülők jó tulajdonságaival. Gyümölcse 26-28 mm-es, a Germesdorfi előtt érik, de jó tulajdonsága, hogy a fán hagyva kemény marad. Nyersfogyasztásra és befőttnek is jó. Valeríj Cskalov: a Bigarreau Burlat-tal együtt érik, egy időben is szedhetők, de a Bigar- reau-nál az íze zamatosabb. Egymást kölcsönösen jól termékenyítik. Június legelején együtt szüretelve egyszerre értékesíthetőek. Katalin: Friss fogyasztásra és ipari feldolgozásra egyaránt kiváló, tetszetős gyümölcsű (1. sz. kép). Együtt érik a Hedel- fingeni-vel, termésmérete 26- 30 mm. Kiváló tulajdonsága, hogy mélyhűtésre is alkalmas. Kajszi Pannónia: a magyar kajszinál 5 nappal később érik, de a gyümölcs minősége (2. sz. kép) azzal megegyezően kitűnő, alkalmas a friss fogyasztásra és a széles körű ipari feldolgozásra is. A fagytűrőképessége jobb, mint a magyar kajszié, így a termésbiztonsága is megfelelőbb. Pár éve sokat telepítettek belőle a termelők - méltán. Buzássy Lajos Az őszi gabonafélék kelés előtti gyomirtása A tavaszi csapadékos időjárás lehetetlenné tette a gabonafélék gyomirtási munkálatainak időbeni elvégzését, valamint a szokásosnál magasabb gyom- fertőzöttséget idézett elő a táblákon. Különösen a nagy szél- tippan elszaporodása nehezítette meg a növényvédősök, munkáját - mondja Vecsei László, a DuPont Mezőgazda- sági Termékek üzletágának észak-dunántúli területi menedzsere. Mindezek a nehézségek elkerülhetők az őszi búza pree- mergens (kelés előtti), vagy korai postemergens (kelés utáni) kezelésével, mivel ősszel a táblák jól járhatóak, szeles időjárás ritkábban fordul elő, így a kezelés biztonsággal elvégezhető. Ezenfelül, a permetezőgép kapacitás kedvezőbb kihasználásával enyhíthető a tavaszi munkacsúcs, és- az sem utolsó szempont, hogy a nagy széltip- pannal fertőzött területek esetében az őszi kezelés költsége csak fele, illetve harmada a tavaszinak a felhasznált növényvédőszerek árától függően. A DuPont Glean 75 DF gabona gyomirtószer ősszel pre- emergensen és korai postemer- gensen is felhasználható. A legfontosabb kétszikű gyomnövények ellen már alacsony dózisban is hatékony. Őszi felhasználás esetén biztos védelmet nyújt néhány nehezen irtható egyszikű gyomnövény ellen is, mint például a nagy széltippan és a parlagi ecsetpázsit. A talajon keresztül tartamhatása révén a Glean meggátolja a fogékony gyomok kikelését a következő év tavaszán is, mivel a gyomnövények gyökerén és levelén át egyaránt felszívódik. A mezőgazdasági termelők 1995. december 15-ig akciós áron vásárolhatnak Glean-t kedvező fizetési feltételekkel a növényvédőszert forgalmazó vállalatoknál. Ha valaki nem használja fel ősszel az összes megvásárolt Glean-t, a vásárolt mennyiség maximum 50%-át 1996 tavaszán becserélheti bármely más DuPont által gyártott kalászos növényvédőszerre - mutat rá az őszi Glean-akció egy további előnyére Vecsei László. További információ: Kovács Gyula, DuPont-Conoco, Hungary Kft., Mezőgazdasági Termékek. 1145 Budapest, Thököly út 137. Tel: 251-0222, fax: 251-5478. Barcza Zoltán, Mmd, Marketing-Kommunikációs Iroda. 1077 Budapest, Rot- tenbiller u. 35. Tel: 342-4321, fax: 342-4321. A minőségi bor Szeptember 12-én a szüreti előkészülettel, az eszközök és edények fertőtlenítésével foglalkoztunk Peresztegi László borász szakmérnök tanácsai alapján. Most az újbor kezelésével, a „minőségi áru” előállításával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal ismerkedünk meg, ugyancsak a „Bor-Ász patikus” javaslatai alapján. Naponta ellenőrizni A must erjedésének menetét naponta ellenőrizni kell. Akkor megfelelő az erjedés, ha a cukortartalom ütemesen fogy - ezt kóstolással ellenőrizzük és a must nem melegszik túl. Fehérbornál 28, vörösbornál 30 C az ideális hőfok. Rendellenes íz és szaganyagok a mustban nem jelentkeznek. Az erjedés befejezésekor 20 gr/100 1 porított borként adagolunk a borhoz. A kénpor feloldását borban végezzük, amikor kellemetlen záptojás szagú lesz a folyadék, akkor oldódott fel teljesen a kénpor. Ha a kénezést az erjedés leállásakor elmulasztottuk, úgy azt az első fejtés alkalmával feltétlen végezzük el. A ként évszázadok óta használják a bor tartósítására és a legaprólékosabb vizsgálatok sem mutattak ki egészségkárosító hatást. Ennek ellenére még az idősebb borosgazdák között is van, aki ódzkodik a kén használatától. Természetesenf a túlzott kénezést mellőzni kell. Fejtés után következik a fehérje stabilizálás. Bármennyire sikerült ugyanis az első fejtés, a bor melegre érzékeny, „opálos” lesz. Az ilyen bor már bizony nem élvezhető, benne az ún. termő- labilis fehérjék kellemetlen zavarosító hatást fejtenek ki. Ennek megakadályozására használjuk a Ca Bentonit derítőszert, 100 gr/100 1 adagolásban. A bentonit adszorbe- álja a polifenoloxidázok nagy részét, amelyek elsősorban rothadt szőlőből származnak. Ezért, ha a rothadás miatt korán kellett szüretelni, elengedhetetlen a Bentonitos derítés. Tükrös legyen A Bentonitot 3-5-szörös vízmennyiségben elkeverjük 3^1 órán keresztül hagyjuk duzzadni, majd leülepedni. Az esetlegesen megmaradt vizet leöntve, a pépet magával a borral folyósítsuk el mielőtt a hordóba öntjük. A beöntés után intenzíven, majd 3-4 óránként ezt megismételve a bort megkeverjük. Ahhoz azonban, hogy a borunk „tükrös” és könnyen szűrhető legyen, még további kezelés szükséges. Klár-Sol Super 30 ml/100 1 és Gelita Kiár ugyancsak 30 ml/100 1 derítőszert adagolunk a borhoz. Előbbi egy speciális tejfehér színű kovasavszól folyadék, amely a zselatinos kezeléssel kombinálva kiválóan alkalmas a borok „élesre” történő derítésére. Utóbbi pedig egy folyékony zselatin, aminek előnye, hogy nem kell az elfolyósítással bajlódni, azonnal adagolható a derítendő borhoz. Mindkét folyadékot előzőleg kevés borral elkeverjük és úgy adagoljuk a derítendő borhoz. Először a kovasav szólt kell a borhoz adagolni, majd pedig a zselatint. A beadagolást intenzív keverés kövesse. A derítő anyagok rövid időn belül kifejtik hatásukat és megkönnyítik a bor szűrését. Szűrni kell Az igényes borosgazda, ha minőségi bort akar előállítani, úgy feltétlen használjon borszűrőt. A követelmények egyre szigorodnak, így a bor, mint „áru” csak kifogástalan ízzel és tisztasággal hozható forgalomba. A borszűrésre különböző szűrőberendezések vannak forgalomban, de erre a célra a legegyszerűbb és legolcsóbb a PERSZI szivattyúhoz csatlakoztatható borszűrő. A berendezés kézi és gépi működtetéssel üzemelhető és nem szükséges megvásárolni, hanem egy-egy alkalomra bérelhető is. Cím: Gyenis Sándor Pécs, Szőlő u. 53. Tel: 72/329-135. Szaktanácsadók Meg kell röviden említeni a must erjedése során keletkezett kénhidrogén szag és egyéb, nem kívánatos, közelebbről meg nem határozható fülledt szagok és ízek keletkezését. Rothadt szőlő erjedése során ezek előfordulhatnak. Ilyen esetben ajánlatos a Bor-Ász patika laboratóriumának szaktanácsát és az idevonatkozó szereit igénybe venni. (Villány, Oportó u. 21. tel 72/492-718). Solti László borász szaktanár ugyancsak rendelkezésre áll a laboratóriumával Pécs, Mezőszél u. 6. sz. alatt, tel: 72/336-680. Nevezettek, továbbá a Kertészek és Kertarátok Megyei Szövetsége (Pécs, Nagy L. király u. 9. Tel: 72/227-166/19) készséggel áll a borosgazdák rendelkezésére. Dr. Tamcsu József Tanulságok szőlősgazdáknak Peronoszpóra-járvány Hát ilyen még nem volt! Mármint, hogy egyazon évben mindhárom jelentős szőlőbetegséggel (peronoszpóra, lisztharmat, botritisz) meggyűljön a bajunk. Pedig az idén így történt. Az utóbbi években már hozzászokhattunk az erős lisztharmat- károkhoz, az éréskori rothadás sem különösebb meglepetés, de az ideihez hasonló peronosz- póra-járványra talán már csak a legöregebb gazdák emlékeznek. Mi váltotta ki ezt a rendkívüli járványt? Az okokat a környezeti feltételekben kell keresni. Már a tavalyi év őszén, a nyár végi csapadékos időjárás következtében nagy mennyiségű fertőzőanyag képződött, ami az átlagosan és egyenletesen csapadékos, enyhe télen kedvező viszonyok közé került - szinte zavartalanul áttelelhetett. A rendkívül enyhe februárt követő, hűvös márciusi és április eleji időjárás késleltette a szőlő fakadását, és ez a mintegy kéthetes lemaradás a bogyónövekedés kezdetéig (sörét nagyságú bogyók állapota) megmaradt. A peronoszpóra szempontjából kritikus hónapokban (május, június) a szokásosnál lényegesen több csapadék hullott, ami átlag feletti hőmérséklettel párosult. A szélcsendes időben sokszor 2-3 napon át szemerkélő eső, a magas páratartalom és a jobbára 20 C° körüli átlaghőmérséklet optimális feltételeket teremtett a kórokozó számára. Megfigyeléseink alapján a legelső fertőzések május 30-án következtek be, ennek megfelelően a betegség első tüneteit levélen június elején, fürtön pedig június második felében észleltük. A tömeges, nagy kárral járó fertőzések időszaka a június volt, amely egybeesett a szőlő legérzékenyebb fázisával (virágzás, bogyónövekedés kezdete). Az ekkor fertőződött fürtök, fürtrészek később elbamultak, majd teljesen elhaltak (sok esetben lehullottak a tőkéről). Júliustól - a fürtök peronoszpóra érzékenységének fokozatos csökkenése és az egyre aszályosabbá váló időjárás következtében a fertőzési nyomás egy ideig fokozatosan csökkent, majd augusztus végétől a sok csapadék hatására ismét felerősödött. Természetesen ekkor már csak a levelek fertőződése jöhetett szóba, de ez sem mellékes, hiszen ahol lehullanak a levelek, ott a vesszőbeérés hátrányt szenved, másrészt a következő évi fertőzőanyag mennyisége biztosított. Miért nem sikerülnek egyes ültetvényekben a védekezések? Ennek több oka van: Talán az első és legfontosabb, hogy a gazdák többsége nem ismeri a kórokozó biológiáját (a betegség kialakulásához szükséges feltételeket és tüneteket). Hiányos a szakismeret a szerek hatását (hatékonyság, hatástartam, gyógyító hatás) illetően is. Sokan nincsenek tisztában a fajták érzékenységével (nagyon fogékony pl. a chardonnay, merlot, zweigelt és egyes csemegefajták). Sok helyen rossz a technikai, gépi ellátottság. Számos ültetvényben rendszeresen elhanyagolják a zöldmunkát. A magukra hagyott, szórvány ültetvények pedig állandó veszélyforrásul szolgálnak. Meglehet-e védeni a szőlőt a peronoszpórától? Az idei vizsgálataink (Baranya és Tolna megyében) különböző fajták, készítmények (kontakt, szisztematikus) és művelésmódok mellett a helyi ismeretekre alapozott megelőző (preventív) védekezések sikerességét igazolják. Számos kísérletünkben akár évi 4-6 permetezésünk is kitűnő eredményt adott. Jövőre is számíthatunk-e hasonló peronoszpóra-járványra? Egyelőre annyi biztos, hogy a szükséges fertőzőanyag rendelkezésre áll. Ahhoz azonban, hogy ebből jövőre járvány alakuljon ki, az elkövetkező időszakban (tél, tavasz, nyár eleje) hasonló környezeti feltételek szükségesek, mint az idei. Csörnyei Lászlóné Baranya Megyei NTÁ, Pécs Fűzi István Tolna Megyei NTÁ, Szekszárd Jekl Béla vállalkozó, Villány Megjelent dr. Bognár Károly és dr. Mercz Árpád könyve, mely részletesen tárgyalja a szőlészet és a borászat ismereteit. Ilyenek a különböző trágyá- zási módszerek, a legújabb művelési módok, a szőlőfajták ismertetése és kiválasztása, telepítési tudnivalók, növényvédelem, borkészítés, borkezelés, palackozás és bortárolás. h K i í
