Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)

1995-10-18 / 285. szám

1995. október 18., szerda Kultúra Dünántúli Napló 11 A gyermekek anyanyelvi készséghiánya Már alsós korban elkezdhetjük a gyakorlást Aggasztóan gyarapodik azoknak a gyermekeknek a száma, akiket az anyanyelvi készségnek az a fajta hiánya jellemez, hogy nem tudnak helyesen írni, illetve olvasni. A diszgráfiá- nak, illetve diszlexiának nevezett rendellenesség egyes becslé­sek szerint akár a 30 százalékot is elérheti az iskolások köré­ben, míg mások csak 5 százalékot valószínűsítenek, de az utóbbi is sokkal több, mint amennyi megengedhető. Böngészés A szüret közös munka, a bön­gészés magánügy. A szüret vidám, hangos mulatság, a böngészés csendes öröm. Az elsőhöz rokonok, barátok, jó szomszédok kellenek, a má­sikhoz jó cipő, amelyben még tudunk járni, látó szem és a kicsit reszkető kéz is használ­ható. Minden évadnak megvan a maga apró zsákmány-lehető­sége és területe, amelyet csak a kor szűkít be, amikor a lépé­seket már odafönt is számol­ják ... A szüretek utáni böngészés gyermekkori élmény. Öröm volt a tőkén hagyott fürtöt fel­fedezni, édesebb volt, mint az elénk rakott tálra való gyü­mölcs. Siker volt, ha a levelek közt diószemet találtunk, ha hullott alma maradt a fa alatt. Jólesik a sajátot leszedni, de emberi gyarlóság örülni a véletlenül észrevettnek a „mindenkié-úton”, a kertek alján és erdőszélen. A bokor­szeder, som, kökény, naspo­lya a kiránduló, a vándor út­menti csemegéi várják az em­bert vagy az ég madarait. K. T. A. Tizennyolc okos ember, tizenöt véleménnyel Irodalmi Nobel-díj Finn-Magyar Társaság 1995. október 14-én ünnepi külsőségek és gazdag kultu­rális program keretében tar­tották Helsinkiben a Finn- Magyar Társaság újjáalaku­lásának ünnepségeit. Az alakulásig és újjászervezé­sig évtizedek teltek el, de ismét egymásra találtunk. Finn és magyar őstörté­neti kutatóknak, nyelvé­szeknek köszönhetjük ro­koni voltunk felderítését. Az alábbi visszatekintés rövid kronológiai tükör. 1869. Magyar nyelvet ta­nítanak finn tanárok a Hel­sinki Egyetemen. 1872. Finn-magyar tan­szék alakul Budapesten. 1880. Megjelenik Sziny- nyei nyelvtudós finn-ma­gyar szótára. 1883. Megalakul a Finn- Ugor Társaság Helsinkiben. 1921. Magyar-Észt-Finn Ifjúsági Egyesület alakul Budapesten. Az első finn­ugor kulturkongresszus Helsinkiben. 1924. A második finn­ugor kongresszus Tallinban. 1925. Magyar Intézetet alapítanak Helsinkiben, az első magyar lektor Weörös Gyula. 1928. Helsinkiben meg­alakul a Finn-Magyar Tár­saság. Első elnöke Emil Se- tälä nyelvtudós, politikus, ki 1927-1930-as években Finnország rendkívüli kö­vete Magyarországon. A Corvin-lánc tulajdonosa, a budapesti egyetem díszdok­tora. A harmadik finn-ugor kongresszus Budapesten. 1937. A Finn-Magyar Társaság második elnöke a nagy magyar barát Arvin Járventaus esperes és író, a Debreceni Tudomány Egye­tem díszdoktora. Szeptember 25-én Buda­pesten megalakul a Magyar- Finn Társaság, elnöke Nagy Emil. Október 22-én írják alá az első magyar-finn szellemi együttműködési és kulturális egyezményt dr. Hóman Bálint és Hannula Uuno közoktatási miniszte­rek. A téli háború és a máso­dik világháború a kapcsola­tokat megszakította. 1950. Október 10-én a Finn-Magyar Társaság is­mét megalakul. Elnöke Ele Alenius magister, őt követte Erkki Itkonen és az általunk igen jól ismert Váinö Kau- konen professzor, a Pécsi Tudományegyetem díszdok­tora. Sütő László a Finn-Magyar Társaság tiszteletbeli tagja Tünetek Mindkét rendellenesség te­rápiájával foglalkozik a buda­pesti dr. Marton Éva ideggyó­gyász, aki a diszgráfiás gyer­mekek, szüleik és pedagógusok számára tartott kurzust Pécsett, a Szivárvány gyermekházban. Jellemző a helyzetre, hogy e mostani tanfolyam alkalmával egyetlen szülő egyetlen napon egy negyedikes osztályban hét diszgráfiás gyermeket tudott ta­lálni. Milyen tünetekre érdemes felfigyelni, ha a gyermek diszg­ráfiás? Jellemző a betűkihagyás vagy a csere egy-egy szóban, de ugyanez vonatkozik a szóta­gokra is. Gyakori, hogy hallási hasonlóság alapján a gyermek teljesen érthetetlen szöveget hoz létre. Enyhébb tünet, ha a hosszú és a rövid mássalhang­zót, magánhangzót nem tudja elkülöníteni.- Külföldön már az ötvenes évektől észlelték a jelenséget, míg nálunk úgy húsz éve vált feltűnővé - mondta el beszélge­tőtársam. -A rendellenesség kialakulásában több részokot sorolhatunk fel. Abból kell ki­indulnunk, hogy az írás olyan folyamat, mely egy nagyon fi­nom belső beszédészlelés és megértés függvénye. Minden olyan ártalom lényeges, mely a beszédmegtanulás korában érte a gyermeket. Mi az oka? A problémák egyik oka ge­netikai. Kiderült az is, hogy a fiúk nagyobb számban veszé­lyeztetettek, mert a nyelvi érés területén nagyobb a sérülé­kenységük. Okolhatók a gya­kori náthák, a fülgyulladások, de rendkívül veszélyes a kör­nyezetszennyező hatás is! Télen a kipufogógázok a nyálkahár­tya védelmi erejét teszik tönkre, míg nyáron a nap hatására ugyanezek a nitrogénoxidok felbomlanak, oxigén szabadul fel, ózon jön létre, s ez szintén károsan hat a nyálkahártyákra Kifejezetten ártalmas, ha ál­landóan valamilyen háttérzaj szól, rádió, tévé, magnó. A gyermek, ha a háttérzajtól nem menekülhet, megtanulja, hogy a felnőttek beszédét hallatlan­nak vegye, nem rosszaságból, hanem önvédelemből. így ala­kul ki az a félfigyelem, amellyel a gyermek nemcsak arra nem figyel, amit mások közölnek, de arra sem, amit saját maga beszél. Ezzel megteremtődik a diszlexia-diszgráfia alapja. Lehetnek szemészeti, látó­rendszerbeli okok is, többek között, ha a szemizmok hamar kimerülnek, vagy a szempár ál­lása eltér a párhuzamostól. Ezt azonban jól lehet vizsgálni a Polateszt nevű készülékkel. Pé­csett dr. Nád Éva végez ilyen vizsgálatokat. A vizsgálatok alapján elkép­zelhető, hogy a diszlexiára, diszgráfiára hajlamos gyerme­kek esetében a szóképolvasás, mint tanítási módszer, nem al­kalmas. Ugyancsak ok a vizuá­lis ingerek túltengése, a renge­teg, pusztán képi információ, film, képregény és más formá­jában, ami elveszi a gyerme­kektől a képzelet örömét. Elő­fordulnak lelki és szociális okok is. A diszlexiás, diszgráfiás rendellenességeket vizsgálva kutatók többek között arra jöt­tek rá, hogy a beszélt nyelv időbeli szerveződésének idegi struktúrái és mechanizmusa és a kézügyesség időbeli megol­dásaiért felelős idegi struktúrák és mechanizmusok egybeesnek vagy átfedik egymást, és ez fel­veti, hogy azonos,, (közös) fej­lődésbeli, esetleg ontogenetikai problémáról van szó. Terápia A terápia során ezért először az idegrendszer elmaradt érett­ségét kell behozni, s erre kivá­lóan alkalmasak bizonyos mozgásos gyakorlatsorok, ép­pen azért, mert a mozgás fejlő­dése és az olvasás, íráskészség között kapcsolat van. Heti több órás gyakorlással kiváló ered­mények érhetők el. Dr. Marton Éva egy komplex programmal dolgozik. A diszg- ráfiásoknak például a Kodály anyanyelvi-zenei-helyesírásja- vító tanfolyammal tud segíteni, ezt a programot ő állította ösz- sze, dolgozta ki. Tanítványai, elsősorban pe­dagógusok ma már az ország több részén használják a terá­piát, így vannak már kondukto­rok a főváros mellett Nyíregy­házán, Békéscsabán, Pécsett, Győrött, Tatabányán. Szülők is megtanulhatják, hogyan segít­senek gyermeküknek.- A foglalkozásokat egy ala­pos vizsgálat előzi meg. A disz­lexiára való hajlamot már óvo­dákban is fel lehet mérni, Gósy Mária erre vonatkozó beszélge­tés és beszédmegértés-tesztje már 3 éves kortól alkalmaz­ható. A diszgráfiára azonban többnyire csak az iskolában de­rül fény. A legjobb, ha a gyer­mekkel még alsós korában el­kezdhetjük a gyakorlást, mert hatodikosoknál idősebbekkel ezzel a módszerrel már nem tu­dunk segíteni. Hodnik I. Gy. Az irodalmi Nobel-díjat az idén Seamus Heaney kapta. A nevét ismertté tették a hírügynöksé­gek, a szükséges kiegészítéssel: a svéd akadémikusok ezúttal költőre voksoltak. De hogyan választják ki - a szerintük - legmegfelelőbb személyt? Egyáltalán kik kerülhetnek föl a listára? Legutóbb, mint tudni vélték, Konrád György is a je­löltek között volt.. . Nos, a díj odaítélésében 1901 óta a Svéd Akadémia 18 "meg­vesztegethetetlen, szabad és független" tagja dönt, a teljes névtelenségbe burkolózva, munkájáról minden információt megtagadva. Pontosabban: fél évszázadig így működött a tes­tület. Ma már tudjuk, hogy e fontos, magas kitüntetést és nagy pénzt jelentő irodalmi ügyben, bizony nemcsak írók és költők szavaznak, a testület felét a tudomány emberei alkot­ják. Minthogy az akadémiai tagság elhalálozással szűnik meg, a keret is ennek függvé­nyében változik. A múlt évtized végén azon­ban különös epizód zajlott, hárman lemondtak. Azért, mert a Svéd Akadémia nem lépett fel a halálosan megfenyegetett iráni költő, Salman Rushdie védelmében. Lars Gyllensten - a bizottság elnöke - Kerstin Ekman regényíró és Werner Aspenstrom költő a kiválással tiltakozott. A testületnek azon­ban továbbra is tagjai, hiszen életben vannak. Egyébiránt hi­vatalosan nem is közölték, hogy azóta 15 akadémikus sza­vaz a díj odaítélésében. A lassú változás jele, hogy a hosszú ideig férfiak alkotta bi­zottságnak ma már négy hölgy­tagja is van. (El is hangzottak olyan vélemények, hogy az utóbbi négy esztendő két hölgy-kedvezményezettje, Na­dine Gordimer és Toni Morri­son nekik köszönhetően vehette át a csekket tartalmazó boríté­kot.) Az akadémikus hölgyek, urak több nyelvet beszélnek, tehát a műveket - elvileg - ere­detiben olvashatják. De termé­szetesen csak akkor, ha ezek az úgynevezett világnyelvek va­lamelyikén íródtak. A kis nyel­vek hátrányos helyzetének le­dolgozását szolgálja az a szán­dék, hogy a bizottság rendelke­zésre álló könyvtárba svédre fordítva megtalálható legyen minden, a döntésnél számításba vehető mű. Hogy mostanáig hét svéd író kapta me£ a maga el­ismerést - s egyetlen magyar sem - nos, ez arra utalhat, hogy mégsem lehet tökéletes az aka­démikusok szívét és ítéletét be­folyásoló fordítás. Az elfogu­latlan ítélkezésről egyébiránt tudni vélik, hogy a lengyel Czeslaw Milosz jelölését annak idején jelentősen erősítette a lengyel ellenzék, a Solidamosc elszánt küzdelme, s hogy Jorge Luis Borges azért vált kegy- vesztetté, mert a bizottság va­lamelyik tagjának kezébe került az a sajtófotó, amelyen az ar­gentin író kezet fogott Pino­chettel. A jelölőlistát intézmények alapozzák meg, de javaslati joga van a korábbi Nobel-díja- soknak is. Egyetlen módot uta­sítanak el mereven, az önjelölt­séget, merthogy erre is volt példa. A következő lépésben egy albizottság 15 főre csök­kenti a várományosok névsorát. Január és május között, de min­denképpen az ötödik ülés után azonban már csak hatan várják, hogy a szabadságukról vissza­térő bölcsek valamelyikükre voksoljanak. Végül is szeptem­ber közepén adja le szavazatát mindegyik akadémikus, arra a személyre, akit a legérdeme­sebbnek tart a díjra. Ettől fogva a fáradhatatlan hölgyek, urak addig üléseznek az akadémia 18. századi patinás épületében, amíg meg nem állapodnak, hogy kinek a nevét röpítsék vi­lággá a hírügynökségek. Színházak százada - és felelőssége A tavaly megjelent Magyar színházművészeti lexikon­nak van egy kivehető és szét­nyitható nagy térképmelléklete. Címe szerint: „A történelmi Magyarország színházai és színkörei 1930-ig”. Az egyes városok mellett ott a színházépü­letek kis rajzolata a megnyitás évszámával együtt. Innen is ki­derül - már az évad elején hírt is adtak róla a lapok -, hogy pél­dául Pécsett éppen 100 eszten­deje nyitották meg a nemrég re­novált épületet. Jövőre a Víg­színház - ugyancsak mostaná­ban fejezték be a helyreállítási munkákat - lesz 100 esztendős, mint ahogy a kecskeméti szín­házépület is. Sajnos már nem áll a Városligetben a Magyar Mű­színkör, amelynek az alapítási éve ugyancsak 1895. Természe­tesen nem egy vagy két esztendő volt, ami alatt megépült Buda­pest és az ország színházainak sora. Mint ismeretes a budapesti Nemzeti Színházat 1837-ben építették, a Miskolcit pedig már 1823-ban, Kassának 1788-tól volt állandó színházépülete, s Győrnek is 1798-tól, Debrecen­nek meg éppen 130 esztendeje. ' Mégis azt lehet mondani: Thália állandó hajlékai Magyar- országon többségükben a múlt század 80-90-es éveiben kaptak tetőt a fejük fölé. Az ok, a ma­gyarázat is elég nyilvánvaló. A kiegyezés után húsz-harminc évvel e számban és jólétben egyaránt gyorsan gyarapodó polgárság, presztízsokokból, meg a szórakozási igényei miatt is, bőkezűen vállalta a színházé­pítés akkor sem csekély költsé­geit. S ez akkor is így van, ha a polgárok nem közvetlenül, a sa­ját bukszájukból guberálták elő a pénzt, hanem a város kasszá­jából került ki az, hiszen oda is ők fizették be az adókat. A másik ok is kézenfekvő: a magyarul beszélő polgár szá­mára a színház volt a nyelv temploma. S ez akkor is igaz, ha közülük sokan akkor hagyták oda szüleik - leggyakrabban német - anyanyelvét. Most, egy évszázad után, nem kis örömmel állapíthatjuk meg, hogy ezek az épületek általában jól bírták a 100 éves „kihordási időt”, s az elmúlt évtizedben sorra rendre meg is újultak, hogy a következő 100 (50?) évben is használhatók legyenek. A 100 éves pécsi színházat éppen a centenáriumra varázsolták újjá, de Kaposvár, Szeged, Veszp­rém, Miskolc, Nyíregyháza, Győr - ahol már nem is a régit renoválták, hanem újat építettek- Budapesten a Vígszínház és az Operaház, amit éppen az 1884- es centenáriumra hozták rendbe,- bizonyítják, hogy a XX. szá­zad végének magyar polgára is szereti a színházat. Olyannyira, hogy még most is évente mint­egy ötmillió jegyet adnak el pénzért. (Az ingyenjegyesekről ne is beszéljünk.) Ez természe­tesen nem ötmillió állampolgárt jelent, de legalább 4-500 ezret és ez sem kevés egy tíz és félmil­liós országban. Különösen, hogy a színház betelepült a szobá­inkba is. Marad azonban a nagy kérdés: megmarad-e a színház­nak sajátos varázsa mellett az a nyelvvédő szerepe, ami 100 év­vel ezelőtt még oly fontos volt? A televízió, a rádió és a nyomtatott sajtó mellett, vagy inkább mö­gött, a színház valószínűleg sor­rendben a negyedik helyre szorul. Sem a nyelv védelmét, sem a nyelv terjesztését elsőrendűen nem a színházaknak kell manap­ság vállalnia. Az ápolást viszont igen. Alkalmazkodni kell a ma élő magyarok beszédéhez, hiszen máskülönben hiteltelenül ágálná­nak a színészek a deszkákon. Az alkalmazkodás azonban nem azt jelenti, hogy minden nyelvi diva­tot el kell fogadni. Azt viszont igen, hogy őrizni kötelessége minden műben, ahol ez csak le­hetséges, az anyanyelv hangsú­lyait, ízeit, zamatát. N em válhat persze a színpad a nyelv múzeumává, de nem lehet az élő beszéd agyonnyomo- rításának a tere sem. Viszont még innen, a negyedik helyről is, na­gyon sokat tehet, hogy az idegen hatásokat megszűrje, s csak azt engedje át, ami szervül, illeszke­dik közös kincsünkhöz, az anya­nyelvhez. Bernáth László Felmelegszik a Föld A világ vezető tudósai sze­rint megkezdődött a Föld globális felmelegedése, és ennek következményeként egyre több természeti ka­tasztrófára és járványra kell számítani - közölte a The Independent on Sunday című brit lap, bizalmasan kezelt nemzetközi okmá­nyokra hivatkozva. A lap azt állítja, hogy megszerezte az éghajlati változásokkal foglalkozó kormányközi testület (IPCC) bizalmas dokumentumainak terveze­tét. Legutóbbi, 1990-ben közzétett tanulmányában az IPCC még megosztott volt annak megítélésében, hogy a légkör hőmérsékletének emelkedése emberi tevé­kenység következménye-e. l 1 i t' t A beszédmegértés tesztje már 3 éves kortól alkalmazható LÖFFLER GÁBOR FELVÉTELE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom