Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)

1995-10-18 / 285. szám

1995. október 18., szerda Hazai Körkép DUnántúli Napló 7 A Számvevőszék szerint nem világos a kép Zárszámadás a Ház előtt Csaknem egymillió adatot tartalmaznak azok a kötetek, amelyeket a Pénzügyminisz­térium tett le az Országgyűlés asztalára, és amelyek a köz­ponti költségvetés 1994. évi elszámolását tartalmazzák. A két legfontosabb: 1478 milli­árd 526,3 millió forint bevétel mellett 1800 milliárd 228,3 millió forintot költöttünk. Akar László pénzügyi államtit­kár rámutatott: az elmúlt évből hat és fél hónap még az előző kormány időszakára esett, s ez alapvetően befolyásolta az egész év gazdasági folyamatait. A hiány 1993-ban 3,5 milliárd dollár volt, ami 1994-re 3,9 milliárdra nőtt. Nyilvánvalóvá vált, hogy az addig követett gazdasági pályáról le kell térni. A pénz felhasználásának tör­vényességét, a számviteli rend betartását az Állami Számve­vőszék vizsgálta, és súlyos ki­fogásokat tett. Nem mintha nem lenne meg az adófizetők pénze - mondta Hagelmayer István -, de az elszámolás nem áttekinthető, nem pontos, nem ad teljes és meggyőző képet a közpénzek felhasználásáról. Az ÁSZ elnöke hiányolta to­vábbá a hatékony belső ellen­őrzést is. Enélkül - mint mondta - az Állami Számvevő- szék csak félkarú óriás. A Pénzügyminisztérium ál­lamtitkára a kritikák jelentős részét jogosnak ismerte el és je­lezte, hogy a kormány a közel­jövőben az államháztartási tör­vény módosításának kezdemé­nyezésével, illetve a kincstári rendszer kialakításával fontos javaslatokat tesz az Állami Számvevőszék által feltárt hiá­nyosságok kiküszöbölése érde­kében. (simonffy) Tüzelőolaj üzemanyagáron Sokakat érintő kérdést tett föl tegnap a kormányfőnek a parlament plénumán Deme­ter Ervin (MDF) az azonnali kérdések órájában. A képvi­selő az iránt érdeklődött, mi­ként teszi jóvá a kormány az olajjal fűtők kárára hozott in­tézkedéseit. A legutóbbi pót­költségvetés ugyanis meg­szüntette a HTO-utalványo- kat, azóta 250 ezer család üzemanyagáron jut háztar­tási tüzelőolajhoz. A 84-88 forintos literenkénti ár fogyasztási adót, útalap-hozzájá­rulást, környezetvédelmi termék­díjat és 25 százalékos áfát tartal­maz, ami a kérdező szerint igaz­ságtalan és elfogadhatatlan. A régi és az új ár között több mint 50 forint a különbség. A kormány a költségvetés számára így meg­szerzett 25-35 milliárdos bevételi többletet csupán 5 milliárddal kí­vánja ellentételezni. Horn Gyula miniszterelnök ismertette a kormány e tárgy­ban hozott döntését. Első lé­pésként 3 milliárd forintnyi kompenzációt különítettek el kifejezetten csak a szociálisan rászorultak segítésére. A tarta­lékalapból további 2 milliárdot adtak erre a célra. Ez utóbbi keretet már a Vám- és Pénzügyőrség által ki­adott HTO-utalványok mennyi­sége alapján osztják el és a fel- használás időhatárát is meg­hosszabbították. Demeter Ervin kérte, hogy a kormány fogadja el az MDF ja­vaslatát, és a pénz elosztásához településenként mérjék fel, pontosan hányán fűtenek tüze­lőolajjal. Végső megoldásként pedig dolgozzák ki az adó-visz- szatérítés rendszerét. A miniszterelnök ígéretet tett rá, hogy érdemben fogják vizs­gálni a javaslatot. S. Á. Egyetemisták - a holnapról Ha később is, mint szeret­nénk, de csatlakozni fogunk Európához. A sikeres integ­ráció fontos feltétele, hogy kellő számban legyenek ifjú szakembereink, akik jól is­merik az Európai Unió in­tézményeit, azok működését, eljárási szabályait. E gondolat jegyében hirdetett Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke ez év tavaszán pályáza­tot egyetemi és főiskolai hallga­tók számára „Magyarország Európai Unióhoz való csatla­kozásának gazdasági és társa­dalmi feltételei” címmel. A Ház elnöke a győzteseknek tegnap adta át a díjakat. Az első helyezett Iglói Gab­riella (Külkereskedelmi Főis­kola), a második Heinz Ottó (Oxfordi Egyetem), a harmadik Sulyok Anna (Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem) lett. Különdíjban részesült Agócs Tünde (Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem), Heinz Frigyes (Közgazdaság-tudományi Egyetem), Magyar Gyöngyvér (Eötvös Loránd Tudomány- egyetem) és Tóth Tamás (Rendőrtiszti Főiskola.) Családi pótlék: marad az alanyi jog, 17 ezer forint lesz a jövedelemhatár Kicsomagolják a csomagból Az Alkotmánybíróság döntései nyomán megkezdődött a csa­ládi pótlékra vonatkozó törvény át-, illetve kidolgozása a Népjóléti Minisztériumban. A tárca szeretné, ha még az idén sürgősséggel tárgyalná meg a parlament. Az Alkotmánybí­róság által kifogásolt paragrafusok a tavasszal elfogadott gazdasági stabilizációs törvénycsomagban találhatók. Mivel a csomag egészét nem szükséges újratárgyalnia az Országgyűlésnek, a tárca a családi pótlékra vonatkozó bekezdéseket kiemeli belőle, és önálló törvénytervezetben foglalja össze - mondja Pan- kucsi Márta, a Népjóléti Mi­nisztérium szóvivője. A tervezet szerint a három­vagy többgyermekes családok alanyi jogon kapják majd a családi pótlékot. Az egy- vagy kétgyermekes családoknál várhatóan 17 ezer forint lesz az egy főre jutó nettó jövede­lemhatár. Amennyiben azt meghaladja, úgy már nem ér­vényesülne az alanyi jog. A stabilizációs törvény a jogosultságot vagyoni határ­hoz is kötötte volna - ez min­den bizonnyal kimarad a jog­szabályból. Ugyancsak „elfelejtik” azt a korlátozó paragrafust, amely szerint az egygyermekes csa­ládok csak a gyermek hatéves koráig kapták volna a családi pótlékot, függetlenül attól, hogy a más feltételeknek - jö­vedelemhatár - megfelelnek- e. Az új törvényben ilyen élet­kori korlát nem lesz. Egy másik módosítás azo­kat - a pótlékra egyébként nem jogosult - családokat érinti, ahol olyan sajnálatos változás következik be (pél­dául halálozás, súlyos egész­ségromlás), amely előrelátha­tóan tartós jövedelemcsökke­néssel jár. Nekik - az eredeti elképze­léstől eltérően - nem kell hat hónapot várniuk, a változást azonnal bejelenthetik és kér­hetik a családi pótlékot. A tárca a sürgősségi tárgya­lást azért is kívánatosnak tar­taná, hogy mindenkinek le­gyen elég ideje az igénylőla­pok kitöltéséhez. Ehhez a jo­gosultak ott juthatnak hozzá, ahol a családi pótlékot eddig kapták, illetve az önkormány­zatok ügyfélszolgálati irodái­ban. Deregán Gábor Politikai és gazdasági szempontból egyaránt jelentős együttműködés Párhuzamos üzemű villamosenergia-rendszer Tartós párhuzamos üzemet kezd szerdán a kelet-európai országok villamosenergia-rendszere (Centrel) és az egyesült nyugat­európai rendszer, az UCPTE - tájékoztatta az MTI-t kedden az MVM Rt. A próbaüzem még szeptember 14-én kezdődött, amelynek eredményei alapján most legalább egyéves kísérleti üzem következik. A kapcsolás megvalósítása politikai és gaz­dasági szempontból egyaránt je­lentős a volt szocialista országok számára, mivel azt jelenti, hogy villamosenergia-rendszereik ké­pesek teljesíteni a nyugat-euró­pai minőségi követelményeket. A csatlakozás igényét az UCPTE-hez az vetette fel, hogy a közép-európai KGST-orszá- gok villamosenergia-egyesülése felbomlott. Ezt követően a magyar, a cseh, lengyel, szlovák és a volt NDK rendszere (VEAG) egy kis, nyugat-ukrán részrendszer­rel működött párhuzamosan. A Centrel-országok megfogalmaz­ták azt a törekvésüket, hogy 1997-ben csatlakozhassanak az UCPTE-hez. Időközben a VEAG már csatlakozott is, a Centrel próbaüzem megindítá­sával csaknem egyidőben. A többi rendszer szeptemberben lefolytatott kísérleti üzemének eredményei is jónak bizonyul­tak, így kerülhet sor a tartós pár­huzamos működésre. A szerdán 12 óra 30 perckor megvalósítandó kapcsolás oly módon jön létre, hogy bekap­csolják a cseh-német Hradec- Röhsdorf 400 kilovoltos távve­zetéket, amelyet a többi nemzet­közi vezeték bekapcsolása kö­vet. Csatlakozik az MSZP Szol­nok megyei elnöksége ahhoz a kezdeményezéshez, ■ hogy ösz- szehívják a párt rendkívüli, személyi kérdésekkel is foglal­kozó kongresszusát. Ennek fel­tételeit az alapszabály módosí­tásával kívánják megteremteni. Nem támogatják viszont a párt­elnöki és a miniszterelnöki tisztség szétválasztását. Késik a három polgári párt kö­zös politikai programnyilatko­zatának megfogalmazása - je­lentették be az MDF, a Fidesz és a KDNP szokásos egyezteté­sét követően. A Fidesz szerint előrehozott választásokra lehet számítani. A keddi tárgyaláso­kon nem került szóba az a KDNP-s javaslat, hogy a három ellenzéki párt elnöke találkoz­zon a kisgazdák vezetőivel. Megállapodás született az Országgyűlés média albizottsá­gának keddi ülésén a koncesz- sziós díjak, valamint a regioná­lis televíziók és rádiók frekven­ciahasználati díjainak felhasz­nálásáról. Változatlanul nincs döntés azonban az Országos Rádió és Televízió Testület összetételéről, működésének egyes kérdéseiről. Továbbra sincs egyezség a MÁV vezetése és a reprezenta­tív vasutas-szakszervezetek kö­zötti bértárgyalásokon. A vasút­társaság legújabb, 13,33 száza­lékos alapbér-emelési javaslatát a szakszervezetek elfogadhatat­lannak tartották. Módosító javaslatot nyújt be a Szabad Demokraták Szövet­sége az 1996. évi költségvetés­hez azért, hogy a tudományos kutatást támogató alapot hagy­ják meg elkülönített alapnak. Ezt Pető Iván, az SZDSZ el­nöke jelentette be tegnap. Éles vita alakult ki a kor­mányzat és az érdekképvisele­tek között a foglalkoztatási jel­legű alapok felhasználásával kapcsolatban. A munkavállalói és a munkaadói érdekképvisele­tek elutasítják azt a tervet, amely korlátozná tényleges be­leszólásukat ezeknek az ala­poknak a gazdálkodásába. Protestáns napokat rendez­nek október 20-a és 31 -e között hazánkban. Együtt, egymásért mottóval mintegy száz rendez­vényt tartanak a különféle tele­püléseken és gyülekezetekben. Jegyelővételt vezettek be az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a Feszty-körkép megtekintésére. Olyan nagy ugyanis az érdeklődés, hogy a látogatók hosszú sorokban áll­nak a pénztárak előtt. Főként csoportoknak, iskoláknak ajánl­ják, hogy a (62)375-133-as te­lefonon, vagy a (62)375-007-es faxon jelezzék jegyigényüket. Nyitott napok rendezésével mutatkoznak be a középfokú iskolák Sokat ad és követel a gimnázium Ezekben a hetekben kezdik meg a következő tanév előkészí­tését a középfokú iskolák. Ennek jegyében valamennyi szak­iskola, gimnázium, szakközép- és szakmunkásképző nyitott napokon mutatkozik be az érdeklődő általános iskolásoknak, illetve leendő diákjaik szüleinek. Manapság a 14—18 éves kor­osztály 30-35 százaléka vá­lasztja a gimnáziumot, ahol a további tanulmányokra készí­tik elő őket, ahol a magas szintű idegen nyelvi képzés a cél. Ide tehát a jó eredménnyel tanuló, szorgalmas, a humán és a természettudományok el­sajátítására alkalmas, jó nyelvérzékű gyerekeknek ér­demes jelentkezniük. Egyre több az úgynevezett két tanítási nyelvű gimnázium. Ezekben bizonyos közismereti tárgyakat angolul, németül, franciául, spanyolul, olaszul, oroszul tanítanak. A felekezeti gimnáziumok­ban az állami tanterv szerint oktatnak, de nagy súlyt fektet­nek a diákok valláserkölcsi nevelésére és kötelező a hittan tanulása. A nemzetiségi gimnáziumok a felvételhez szükséges nyelv­tudással rendelkező tanulókat várják, s az érettségi bizonyít­vány itt nyelvvizsgaoklevél­ként is használható. A nyolcosztályos gimná­zium olyan gyerekeknek aján­lott, akik szívesen tanulnak, so­kat olvasnak, a tanulásban önál­lóak, jó képességűek. A bejutás képességvizsgálathoz, felvételi vizsgához kötött - a túljelentke­zés sokszoros. Érdemes tudni, hogy az elő­zetes felvételi eljárást bármelyik középiskola alkalmazhatja, ha november elsejéig meghirdeti és a vizsgákat december 15-ig megtartja. Az eredményről de­cember 31-ig kell tájékoztatni az érintetteket. Három helyre lehet jelent­kezni, február 16. és április 30. között. A fel nem vett tanulók kérelmeit az iskolák automati­kusan továbbítják a jelentkezési lapon megjelölt további taninté­zetnek. dr. Kecsmár Ilona Szépségápolás - mesterfokon. Kozmetikus kongresszus kezdődik október 22-én Budapesten. A 15. alkalommal megrendezésre kerülő eseményen ott lesznek a szakmai ipar­testület iskolájának végzős diákjai és legcsinosabb mesterjelöltjei is. fotó: feb/diósi imre Egyre több válóperben igényelnek tartásdíjat a nők - vagy a férfiak A Átmeneti vagy tartós rászorultság A statisztikák azt mutatják, hogy ismét emelkedőben van a vá­lások száma. A bontóperek pedig azt tanúsítják, hogy az élet- körülmények romlásával párhuzamosan a korábbiaknál jóval fontosabbá váltak a tartásdíjjal kapcsolatos kérdések. Azaz, ki igényelheti, s mi az eljárás, ha a felek valamelyikének helyzeté­ben változás következik be - például elveszti az állását. Egyre több feleség igényel fér­jétől házastársi tartást, de nem ritka az olyan válófélben levő házaspár sem, ahol a feleség dolgozik jobban fizetett állás­ban, vagy működtet sikeres vál­lalkozást és a férj szorul rá az anyagi támogatásra. A családjogi törvény ki­mondja: a házasság felbontása esetén volt házastársától az a fél követelhet tartást, aki arra önhibáján kívül rászorul. Nem kérheti viszont abban az eset­ben, ha a házasság idején tanú­sított magatartása miatt érdem­telenné vált erre. A bírósági ítéletek indoklá­sában többször szerepel az is, hogy tartást csak meghatáro­zott mértékben lehet köve­telni, úgy, hogy az ne veszé­lyeztesse sem a volt házas­társnak, sem annak a sze­mélynek a megélhetését, aki­nek gondozását a fizetésre kö­telezettnek még vállalnia kell. Ha a házastárs rászorultsága átmeneti, például új munka­hely megszerzésére van kilá­tása, a bíróság határozott idő­tartamra is megállapíthat tar­tási kötelezettséget. Ameny- nyiben később a körülmények lényegesen módosulnak, kérni lehet a tartás mértékének megváltoztatását. Fontos tudnivaló: a tartásra való jog megszűnik, ha az érintett jogosult újból házas­ságot köt vagy helyzete úgy alakul, hogy a további tartásra már nem szorul rá. A bírói gyakorlatban figye­lembe veszik azt is, ha a volt házastárs a válást követő öt év eltelte után szorulna rá a pénzre; ilyenkor - igaz, csak különös méltánylást érdemlő esetben - ugyancsak megítél­hetik a tartásdíjat. dr. Lajer Erika i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom