Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)

1995-10-16 / 283. szám

2 Dünántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1995. október 16., hétfő Fizetett hirdetést tett közzé vasárnap az egyik bécsi lapban Franz Vranitzky osztrák kan­cellár, az Osztrák Szociálde­mokrata Párt (SPÖ) elnöke. A szociáldemokraták nevében megfogalmazott dokumentum leszögezi: a párt tagjai Ausztria stabilitása érdekében akarnak munkálkodni, s nem hagyják, hogy a nők, a nyugdíjasok és a fiatalság kárára bárki egyoldalú és igazságtalan takarékossági intézkedéseket vezessen be. Ukrajna nem támogatja ka­tonai jellegű szövetség létreho­zását a Független Államok Kö­zösségének területén - nyilat­kozta a hét végén Leonyid Kucsma. Az ukrán elnök sze­rint nincs olyan globális fenye­getés, amellyel szemben a volt szovjet tagköztársaságok kato­nai összefogására lenne szük­ség. A helyi tűzfészkek meg­szüntetését helyi eszközökkel, megállapodásokkal kell elérni - vélekedett. Nem lép vissza a miniszterel­nök-jelöltségtől Silvio Berlus­coni volt olasz kormányfő. Az üzletember azután közölte elha­tározását, hogy szombaton egy milánói vizsgálóbíró úgy dön­tött: jövő januárban a bíróság előtt kell felelnie az ellene fel­hozott korrupciós vádakra. Szigorú takarékosságot rendelt el a német pénzügymi­niszter minden tárca számára, mert az előirányzottnál las­súbb növekedés miatt az adó­bevételek elmaradnak a terve­zettől. Kiszivárgott informá­ciók szerint Theo Waigel arról tájékoztatta minisztertársait, hogy az év hátralévő idősza­kában a pénzügyi tárcával en­gedélyeztetniük kell minden olyan programot, beruházást, ami egymillió márkánál na­gyobb kiadással jár. Öt izraeli katona életét vesz­tette vasárnap hajnalban Dél- Libanonban, amikor fölrobbant egy út menti pokolgép. A me­rényletet az Irán-barát Hezbol­lah nevű szélsőséges síita arab szervezet hajtotta végre. Tovább éleződött a helyzet a hét végén Csecsenföldön, mi­után a felek újabb harci cse­lekményekkel vádolták egy­mást. Dzsohar Dudajev csecsen elnök szóvivőjének állítása sze­rint szombaton ismét légitáma­dás ért két csecsen falut. Az orosz védelmi minisztérium nem erősítette meg, de nem is cáfolta az állítást. Kelet-Európa legmagasabb. 35 emeletes épületét kívánják fölépíteni a román Paunescu- testvérek. A befolyásos és vita­tott családi vállalkozás 100 mil­lió dollárt szán a Star-Lido szál­loda-, hivatal- és konferencia- központ munkálataira. Tűzszünet: harcok szünet nélkül Visszavonulót fújtak a horvát csapatok A boszniai szerb hadvezetés vasárnapi közleménye szerint a muzulmán és a horvát erők folytatták nyugat-boszniai offen- zívájukat, s többször támadtak szerb polgári célpontokat. A közlemény szerint a leghe­vesebb harcok Sanski Most és a szerb kézen lévő Prijedor közelében lévő magaslatok térségében dúlnak. Myriam Sochacki szarajevói ENSZ- szóvivő vasárnap megerősí­tette a harcok hírét. A frontokon elszenvedett súlyos vereségek után kiala­kult helyzetet vitatta meg a boszniai szerb parlament va­sárnap délelőtt Banja Luké­ban. Radovan Karadzsics boszniai szerb elnök a katonai parancsnokokat hibáztatta Sanski Most elvesztéséért, s közölte, hogy egyeseknek tá­vozniuk kell posztjukról. A Beta belgrádi hírügynök­ség jelentése szerint az ENSZ egyik - neve mellőzését kérő - képviselője bejelentette, hogy a horvát hadsereg meg­kezdte egyes csapatainak visz- szavonását a nyugat-boszniai frontszakaszokról. A világ- szervezet illetékese nem tudta megmondani, hogy hány ka­tona indult el Horvátországba, csak annyit közölt, hogy a gyalogsági erők mellett harc­kocsizó alakulatok, tüzérségi eszközök, tehergépkocsik és üzemanyagot szállító kamio­nok is megkezdték a vissza­vonulást. A horvát erők visszavoná­sára azután került sor, hogy a Zágrábban tárgyaló Hervé de Charette francia külügymi­niszter, valamint John Shali- kashvili amerikai vezérkari főnök is sürgette a boszniai harcokban való horvát részvé­tel leállítását. Göncz Árpád NATO-hadgyakorlaton. A köztársasági elnök szombaton Újdörög- dön megnyitotta a NATO „Együttműködő fény” elnevezésű békepartnerségi hadgyakorlatát, amelyen 350 külföldi és 200 magyar katona vesz részt. fotó: feb/diósi imre A „boxerképű tábornok” is indul a decemberi orosz választáson Lebegy civilben is kemény Nevét már egész Oroszország ismeri. Kemény, nyílt szavú, sokszor talán túlságosan is egyszerűen fogalmazó politikus. Aki bár levetette az altábornagyi egyenruhát, katonai mivol­tából már nem képes - de talán nem is akar - kibújni. Alekszandr Lebegy, Oroszor­szág új politikai ígérete még csak 45 éves. Már öt évvel ez­előtt odamondogatott az SZKP utolsó kongresszusán: „A szov­jet hatalom a velejéig korhadt. Minden csak látszat, miközben rothad az egész rendszer.” Oroszországban december 17-én parlamenti választás lesz. Lebegy most szavazat­gyűjtő körútra indul - jobbján Imával, a nejével - a nacio­nalista Orosz Közösségek Kongresszusa színeiben. Va­sárnap pedig létrehozta saját mozgalmát „Tisztesség és haza” néven. Sokan csak Szásaként is­merik, aki „jól elintézte a füs­tös képűeket Moldáviában”. Lebegy ugyanis az orosz hadsereg legnépszerűbb tá­bornoka. Azé a seregé, amely meg­futamította Hitlert, kordában tartotta a fél világot, s amely most nem tudja kifizetni a vil­lanyszámláját, s emiatt időn­ként elsötétülnek a harcászati központok radarképernyői. Azé a seregé, amely nem ké­pes otthont, elfogadható fize­tést adni a határok mögé visz- szavont egységek tisztjeinek. És ez a sereg, amely - a „bokszerképű tábornok” sza­vaival - éppen olyan szegény, elesett, rosszkedvű, mint maga az ország. Lebegy leg­inkább azért a mintegy 25 millió, kisebbségi létbe kény­szerült oroszért áll sorom­póba, akik manapság „el­árulva, eladva élnek az önál­lósult egykori szovjet köztár­saságok területén”. Tény, mind több orosz áhí­tozik kemény kezű vezető után. Lebegy és pártja nem rejti véka alá, hogy Jelcint „piás nemzetvesztőnek” tartja, aki jobban tenné, ha nyugdíjba vonulna. A tábornok azt mondja: kommunistákkal, liberális demokratákkal és más álha­zafiakkal egyaránt meg kell mérkőznie. A sajtó keresi az új NATO-főtitkárt Claes a távozását fontolgatja Elmarasztalta a belga képvi­selőház különbizottsága Willy Claest, a NATO jelenlegi fő­titkárát az Agusta-ügyben játszott szerepe miatt. A par­lament csütörtöki döntésétől függ, hogy vád alá helyezik-e a politikust vagy sem. A belga honatyák döntésén mú­lik Claes főtitkári széke. A poli­tikus hétvégi interjúiban kö­zölte: ettől függetlenül fonto­lóra veszi a posztjáról való le­mondást. Claes ugyanakkor „elkeseredettnek és kiábrán­dultnak” nevezte magát a kü­lönbizottság döntése miatt, ta­gadta bűnösségét. Az Agusta-ügy néven is­mertté vált megvesztegetési botrány már négy belga minisz­tert temetett maga alá. Az olasz Agusta cég a nyolcvanas évek végén 40-60 millió frank csú­szópénzt fizetett az akkor kor­mányon lévő vallon szocialista pártnak azért, hogy az általa gyártott helikoptereket vásá­rolja meg. A kétes tranzakció idején Willy Claes gazdasági miniszter volt. A sajtó máris „keresi” a le­hetséges utódot a NATO brüsz- szeli apparátusa élén. A leg­gyakrabban Uffe Ellemann- Jensen, korábbi dán külügymi­niszter nevét emlegetik. A rejtélyes tizenkilences Eredményesen dolgoztak a szovjet kémek Az amerikai Nemzetbizton­sági Hivatal most hozzáférhe­tővé vált 250, korábban titkos irata szerint a szovjet kém­szolgálatok igen keményen és eredményesen dolgoztak az Egyesült Államokban. A nyilvánosságra hozott iratok 1942/43-ban keltezettek, és olyan üzeneteket tartalmaznak, amelyeket a New York-i „ki- rendeltségeken” (a TASZSZ irodájában, a kereskedelmi képviseleten, a konzulátuson) dolgozó rezidensek váltottak a moszkvai főhadiszállással. Ezek tanúsága szerint igen magas körökből is sikerült ügynököket beszervezniük. Bi­zalmi tisztviselő lehetett pél­dául az - a szovjetek által egy­szerűen csak 19-es kódszám­mal jelzett - ügynök, akinek egyik 1943-ban elcsípett és megfejtett távirata így szól: „KAPITAN (Roosevelt elnök kódneve) és KÁBÁN (Chur­chill brit miniszterelnök kód­neve) megbeszéléseire a COUNTRY-ban (az Egyesült Államok kódneve) a 19-est is meginvitálták.” További sür­gönyei pedig beszámolnak ar­ról, hogy a két vezető a partra­szállásról tanácskozott. A táviratokban azonban sok olyan rész maradt, amelyet so­hasem tudtak megfejteni. Fel­tehetően ez is szerepet játszott abban, hogy a legfelsőbb körö­kig kiterjedt kémhálózatot nem sikerült teljes mértékben fel­göngyölíteni. A 19-es szemé­lyét is immár örökre homály fedi. Ferenczy Europress Hosszú idő után kitálalt a féltestvér Kit szeretett Jackie? Magánéletének eseményeit még halála után is homály fedi. Most a titokzatos Jackie Kennedy egyik közeli rokona szólalt meg. Gore Vidal amerikai író a New Yorker hasábjain jelentette meg tizenöt oldalas feljegyzéseit, Memoárok, amelyeket sohasem akartam megírni címmel. Mégis megírta, és benne mos­tohahúgát számítónak, túlzot­tan anyagiasnak, érzéketlennek tünteti fel. Neki és Jackie-nek közös volt az édesanyjuk, ám Gore a családi viszályok miatt csak felnőtt férfiként találkozott fél­testvérével. A bizalmas beszél­getések során aztán állítólag sok mindent megtudott róla. Szerinte Jackie még Párizs­ban vesztette el szüzességét. Első szerelme ugyan jó család­ból származott, viszont nem volt elég pénze, ezért szakított vele. Azt is elmondta a kikosa­razott fiúnak, hogy megismert egy amerikait, bizonyos John Kennedyt, akihez férjhez akar menni. A későbbi First Lady színésznői pályára vágyott, de ezt a Kennedy családban legfel­jebb a benősülő férfitagoknak engedték meg. John Kennedy- nek viszont az volt az elsőrendű szempont, hogy felesége kato­likus legyen. Megözvegyülése után Jackie elsősorban anyagi meggondo­lásokból ment férjhez Onassis- hoz, a görög hajómágnáshoz. Arra a kérdésre, hogy volt-e valakibe igazán szerelmes, a féltestvér különös választ ad: „Ha egyáltalán képes lehetett rá, akkor ilyesmit csak Robert Kennedy iránt érezhetett. Ami­kor sógoráról esett szó, teljesen megváltozott, még a hangja is melegebb lett.” A tömeg Szaddám Hnsieinre szavaz. Hét és fél millió irakit szólítottak az urnák­hoz vasárnap, hogy „megválasszák” az ország elnökét. Szaddám 1979 óta áll Irak élén, az ál­lamfői posztra most sem áhítottak ellenjelöltet. fotó: feb/reuter Túszdráma Oroszország történetében példa nélkül álló túszdráma zajlott le a hét végén a Kreml tőszomszédságában. Egy álar­cos orosz férfi szombaton este hatalmába kerített egy dél-ko­reai turistákat szállító autó­buszt. Pisztolyt szegezett a so­főrre, 10 millió dollárt és egy repülőgépet követelt. Hosszas alkudozás során az orosz ható­ságoknak sikerült 1 millióra csökkenteni a váltságdíjat. Ennek feléért este 11 órára ki­szabadult 23 túsz. Hajnali há­romnegyed háromkor érkezett az összeg másik fele. Röviddel ezután az Alfa rohamosztag emberei elterelték a tettes fi­gyelmét, betörték az ablako­kat, és kiszabadították a mara­dék hat túszt. A terroristát agyonlőtték. Az Alfa kommandó végzett a terroristával fotó: feb/reuter * 4 i *

Next

/
Oldalképek
Tartalom