Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)
1995-10-14 / 281. szám
10 Dfanántúli Napló Riport 1995. október 14., szombat A nyelvet, a hagyományokat a legfiatalabbak közvetlenül a „legtisztább forrásból”, sokszor a családdal együtt élő öregektől sajátíthatják el. A jó fizikai erőnlétet pedig az új tornacsarnokban szerezhetik meg a gyerekek FOTÓK: Tóth László Felsőszentmárton joggal reméli a Dráva-menti horvát térség központi szerepét Dobar dán, Martinéi Magyarul magyarán Az az idézet kapcsán Felsőszentmárton, alias Martinéi nagyon szép, takaros baranyai kisközség. Rendezett utcái, házai, a szinte mindig frissen nyírt árokparti fű jelzik: szorgalmas, odafigyelő emberek lakják. Ez a külcsíny, a portákon belül még szembetűnőbb.- Dobar dán! - köszönnek rá az emberre.- Dobar dán, Martinéi - mondom válaszul magamban. Melegszívű horvátok élnek itt, eleik több mint 250 esztendeje; a községlakók majdnem mind azok. (A máshonnan beköltözőt nagy-nagy szeretettel veszik körül, de tréfás, nyomdafestéket is nehezen tűrő jelzővel illetik.) A Dráva menti horvát diaszpóra központja, az úgynevezett Podravina legnagyobb lélekszámú települése; 1233-an lakják. Az iskola igazgatója, Hári József szerint, aki egyetemi szakdolgozatában éppen e sajátos csöppnyi régióról írt, a horvát nyelv különös dialektusát beszélik az itt élők. Az etnikai tömb többi községei: Drávasztára, Révfalu, Drá- vakeresztúr, Lakócsa, Szent- borbás, Tótújfalu és Potony, felében Baranyában, felében Somogybán. Hagyományaikat őrzik, ápolják, s ebben a kisebbségi létükből fakadó befeléfor- dulásukban, elkülönültségükben is élénken a világra figyelő emberek. S megkockáztatom: e világvégi lét - Pécstől hatvan kilométerre van Felsőszentmárton -, sajátos életfilozófiával is párosul. Remélem nem érti félre senki, de akadt aki megfogalmazta: itt az a törvény és jog, amit a közösség önmagára kiszab, s amit elfogad. Hozzátenném: így van ez rendjén. S megtoldanám annyival, hogy ennyi bevezetőre feltétlenül szükség van ahhoz, hogy jobban megértsük szándékaikat, céljaikat. Minderről, mind a napi küzdelmekről és örömökről beszélgettünk Gulyás Pál polgár- mesterrel - aki egyébként főfoglalkozású erdész - a lebontásra ítélt községházán, az új tornacsarnok szomszédságában. A két legfontosabb dologról, a község fejlesztésének lehetőségeiről, s az itt élők munkakörülményeiről, esetleges új munkahelyek teremtéséről, új megélhetési forrásokról. (Ha igaz, a Baja Trade Bt. rövidesen 15 főt foglalkoztató üzemet létesít. Nők cipőt fognak gyártani.) Szeretnének horvát vállalkozókat is megnyerni, községi kapcsolatokat éleszteni, de egyelőre a kereskedést, együttműködést jogszabályi akadályok nehezítik. Főleg a horvátországi védővámokkal kell birkózniuk. De momentán a községről van szó, s kézenfekvőnek tűnik, hogy megkérdezzem:-A község költségvetéséből mire futja?- Nagyon kevésre. Mindösz- sze az intézményeink fenntartására, s némi segélyezésre. Mi sem vagyunk kivétel. Ma a települések egyazon cipőben járnak, a pénzhiány és a pénztelenség körül forog minden. Megemlíti, hogy talán némi öröm az ürömben, hogy az elmúlt időszakban sikerült két komoly beruházással kimozdulni a holtpontról. A kis horvát régió falvainak közelebb hozását célozza az a közel 3 kilométeres út, melyet Drávake- resztúr és Felsőszentmárton között megépítettek, s e központi szerep erősítését a már említett tornacsarnok, mely akár Pécs büszkesége is lehetne. (Utóbbit 35 millió forintra tervezték és végül 45 millióba került.)- Feltételezem: azért még kergetnek álmokat.- Már hogyne. Szeretnénk a Lakócsa felé vezető utat is megépíteni, akkor közlekedési szempontból e horvátok lakta községek könnyebben megközelíthetők. Másrészt nagy álmunk annak a kulturális központnak a megépítése, melyért már megkezdtük a talpalást, s szeretnénk a megépítéshez több forrásból is pénzt szerezni. Szilovics Mihály, a helyi termelőszövetkezet elnöke később mindehhez hozzátette: létkérdés .volna, ha tudnának nyitni errefelé egy kaput, Horvátország irányába. Drávasza- bolcs és Barcs között, ppnt itt, félúton volna ez a legideálisabb, hiszen az infrastruktúra jórésze - út, magasfeszültségű villanyvezeték - már kiépült, s Szigetvártól, a 6-os elöl, egyenes út vezet Felsőszentmár- tonba. A komp vagy a Dráva híd hiányzik mindössze. (Szilovics Mihály fölvetése mindenképpen elgondolkoztató, s akkor is egyet lehet érteni vele, ha tudjuk: mások, másfelé szeretnék ezt az új határátkelőhelyet látni.) A termelőszövetkezet egyébként a legfőbb munkáltató: együttmaradása-megma- radása példaértékű.- Nem szedhettük szét - mondotta az elnök -, bár akadtak rá kísérletek. Inkább fölvásároltuk a kárpótlási jegyeket az idegenektől, és betettük azokat a szövetkezet páncélszekrényébe. A magyarázat is igen egyszerű: ebből a 2400 hektáros területből él az a közel 300 tag, akiknek a jórésze már nyugdíjas. Itt mindenki mindenkit ismer, a rokonság erős kötelékekkel fűzi össze az embereket. Bárkit kisemmizni, lélektelen dolog lett volna. No meg, mint azt Szilovics Mihály is megfogalmazta:-Hogy néznék én most az emberek szemébe. Az idei év is jól bejött, a tavalyi sem volt veszteséges. Nem nagy kockázatokkal, több lábon állva, stabil a gazdaság. Gabona, szója, cukorrépa. Dolgoznak szorgalmasan, vigyázzák értékeiket a jó gazda gondosságával. Hári Józseffel az iskola könyvtárát nézzük meg, aztán egy szép makettet mutat, a tanári előtti folyósón. Még nincs igazán készen: az e vidékre jellemző, régi építészeti emlék, a talpasház váza.- Az iskola kétnyelvű'?- Nem egészen - válaszolja. - A nemzetiségi létből fakadóan, tulajdonképpen bizonyos tantárgyakat tanítunk két nyelven. Kömyezetismeretet, technikát, éneket, a földrajz bizonyos szakkifejezéseit, mást. Viszont az .első osztálytól heti négy órában tanítjuk az irodalmi horvátot. Ezt tanítják már az óvodában is. Kézenfekvő, hogy a szak- dolgozatát e vidékről író egykori diákkal, ma tanáremberrel, néhány szót a múltról is váltsunk. Fölmerült ugyanis bennem, hogy megkérdezte e valaha valaki ezeket az embereket, hogy vajon miről álmodnak. Hogy élik meg másságukat? Védte-e őket a hivatalos politika? Mert ahogyan Trianon a határon túlra vitt színmagyar falvakat, úgy sodorta ide ezeket a színhorvát településeket is a történelem. Igaz: keveset, nem sokat. E podravinai bokorban lévő összes községben alig háromezer lelket. Reménykedjünk: itt is változik az élet, horvátnak lenni itt erény lesz, s nem a nem kívánt másság kategóriája. Talán a változó belpolitika mentén fölállt kisebbségi önkormányzatok valamit orvosolnak a gondokon. (Nem hiszem, hogy az ötvenes években nem szándékosan választotta el két megyére Podravinát: felét Baranyába, felét Somogyba.) A horvátok országos önkormányzata novemberi ülésén bizonyára ismét hallatja hangját e térség. S ha hangjuk elhallik az anyaországba, talán meghallják kéréseiket idehaza is. Búcsúzzunk Felsőszentmár- tontól most Josip Gujas-Dzure- tin költő egy sorával, akinek halála 10. évfordulójára, szülőfaluja szobrot állíttatott. A mondat: ragaszkodás e vidékhez. Drávamente, a lelkünk vagy te... Kozma Ferenc Terjedőben van ez a suta nyelvi jelenség, amelyben nemcsak határozott névelő (a, az) fordul elő, hanem előtte a mutató névmás, mint kijelentő (rámutató) jelző áll. Addig rendben is volna, amíg ezt a jelzős szerkezetet alanyként használjuk pl. így: Az az idézet jár az eszemben. De ha más szerepe van a mondatban, pl. határozó, s ezt névutószerű szóval (kapcsán, értelmében) vagy rágós névszóval (megoldásakor) fejezzük ki, akkor találkozunk az ilyen szokatlan formákkal, mint a cím, s a következők, az a kialakult vélemény értelmében, ezek a feladatok elvégzésekor - vagyis a névmás -nak, -nek ragot kíván, s a párhuzamosság törvénye alapján azt kell kapcsolni jelzett szavához is: annak az idézetnek kapcsán - ezeknek a feladatoknak (a) megoldásakor - annak a kialakult véleménynek (az) értelmében . . . A szükséges rag elhagyása figyelhető meg a következő szövegrészekben is. „Támogatta az igazgatónak az a javaslatát . .e helyett: azt a javaslatát. Ezzel a jelenséggel rokon a valódi névutók ismétlésének • • • kényszerre. Nem kell ismételni a névutót, ha rágós alak után áll: azon a házon kívül; ezzel a gyerekkel együtt. Itt a ragismétlés elegendő. De az alapformához járuló névutót meg kell ismételni: ez előtt a gyerek előtt; a helyett a kifejezés helyett. - Mégis ilyeneket hallhat, olvashat az ember: „Felszólalt az a téves felfogás ellen”: ,Az a leszavazott nézet mellett érvelt”. - A megszokott és szabályos megoldás: az ellen a téves felfogás ellen; a mellett a nézet mellett. A hibás forma használatának az indítéka lehet a pongyola szóismétléstől való viszolygás. Ha valakinek a régies kifejezés tetszik, az így is mondhatja: ama felfogás ellen, eme nézet mellett. A szóban forgó jelenségnek helyesírási vonatkozása is van. Ha a névutót megismételjük, akkor a névmást mint kijelölő jelzőt és a névutót különírjuk. (L. a fenti példákat!) Ha viszont e kettőből határozószó válik, a névutót nem ismételjük meg, akkor egybeírjuk. Az ilyen határozószónak a szövegben az előzményre visszautaló szerepe van, amely a szövegalkotásnak fontos eszköze. Rónai Béla Keresztrejtvény NYŰNK szlogenje, ELSŐ RÉSZ > BRIT TAGÁLLAM ÉTTSéc" St». tO EGEN s&p* BETEGESEN KIFINOMULT RECÉS RÉSZI SÍR ÁZSIAI VAD SZARVAI MARHA LEVESTESZT A- FAJTA VIO ÉKRE MENŐ LÁM LÁBAIHOZ HAJÍT CÉRNAORSÓ JÁRUNK RAJTA LEKVÁR SZEGEDI CSAPAT, RÖV. SZAGLÓSZERV VALAKIN** J RÜGYE. NÉPÉLREALL AMPER V HEVESEN FORR ÖSSZES SAJTÓ MAGAD ~-T.-MÓG ATHÉN FELLEGVÁRA KÁRTYAJÁTÉK > A MEGFEJTÉS HARMADIK RÉSZE NÁLA LEMafisr ISTENNŐ A MEGFEJTÉS MÁSO— v B Ltlift. AMELY St»«%■ ESZKÖZ 5 LASZ /ÁROS T" LŐAOÓ, RÖV. UTÁNZÓMOVÉS2 itAn, RlCI— NÉMA ALKUI AKTA ELEME DÉLAMERIKAI CSERJE VÉDELMEZÉ ANGOL KÖLTŐ. KINGSLEY CSEH FESTŐ, Ml KŐFÉRFINÉV ÓGÖRÖG VAROS V SHAKESPEARE KIRÁLYA DARABOLÓ SZAKEMBER Ibiiké kínai SZAPVASFAJIA.. HÁL>IAfiL. MAGATOK RÉGI TINTATARTÓ NEUTRON OLAS? FHNEV iÖRÖQ IETÖ LEGYŐR KÉRŐÉ TÁRGYNYAKVÉDŐ IDÖHQ85Z_ TV-8EMONOÓ, SZÉKRÉSZEI TANTÁL “V EGYLET EGYEDE aktJt Bh PART 44L VASCS!LLÁMPALA BELGRÁDI KIRÁLYI PALOTA TENGERI USZONYOS KÉN eg£sz ÁLLAMRA KITÉRŐÜL. Folytatjuk a Budapest Bank fiókjával közös keresztrejtvény sorozatunkat. Beküldendő a helyes megfejtés október 20-án (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. AS-M Baranya Megyei Irodája, Pécs, Rákóczi u. 34. VII. em. A helyes megfejtők között újabb 3 db. 3-5 ezer Ft. értékű műszaki cikket sorsolunk ki. Azon megfejtők, akik a banknál folyószámlával rendelkeznek és ezt a levelezőlapon jelzik, decemberben külön sorsoláson színes televíziót is nyerhetnek. Az október 7-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „A teljesség igényével lakossági és vállalati ügyfelek részére.” A szeptember 30-i rejtvény nyertesei és nyereményei: 1. Hegedűs István 7759 Lánycsók, Rákóczi u. 13., (Petra tojásfőző), 2. Lickert Jánosné 7700 Mohács, Ete J. u. 11/a., (ACR. 128. rádió.) 3. Juhos Mihály, 7631 Pécs-Málom Kis u. 18/b. (Petra desztilláló). A nyeremények egy héten belül vehetők át a fent jelzett címen a 718. sz. szobában. A szeptember 23-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtői, akik utalványt nyertek: (Helyes megfejtés: „Igazán alapos munkát végez ez az új kéményseprő.” ) Dárdai Erika, Siklós, Táncsics M. u. 10/A., Gyurasics Ferencné, Pécs, Rippl- Rónai u. 14., Háziinger Józsefné, Boldogasz- szonyfa, Kossuth u. 59., Sánta Istvánné, Magyar- egregy, Kossuth u. 144., Tóth Imréné, Pécs, Garay u. 27. Az utalványokat postán küldjük el.
