Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)
1995-10-14 / 281. szám
1995. október 14., szombat Riport Dünántúli Napló 9 A szüreti felvonulás fúvószenekarainak egyike A huszárkosztüm sem maradt el a jelmezes felvonulásból Cserebogaras „Fellbachi Ősz” Pécsiek villámlátogatása a partnerváros szüreti fesztiválján M űholdas tévéadásokban olyan fenyegető időjárási prognózisok szerepeltek az előző hétvégére Baden-Württemberg tartományra vonatkozóan, hogy nem csekély aggodalommal - ám egyébként az Autópark Kft. pompás luxusbuszával - utazott el Fellbachba a Papp Béla alpolgármester vezette 17 tagú pécsi küldöttség. (Zömében önkormányzati képviselők, de vezetői szinten kapott helyet benne a Nyugdíjasok Egyesülete, a pécsi Német Kisebbségi Önkormányzat, az önkormányzati tűzoltóság, az Ifjúsági Ház.) Az aggodalomra természeteA felvonulás díszvendége: Tain testvérváros 1995. évi szüreti királynője Jellegzetes fellbachi utca sen az adott okot, hogy nem sok rosszabb eshet meg a messziről érkezett vendéggel - 1100 kilométeres és 15 órás utazás után! - , mint egy didergetős, eső áztatta szüreti felvonulás, amelyen elháríthatatlanul illendő az aktív részvétel. Talán csak vendéglátás szívélyességének megfogyatkozott volta lehetett volna annál kellemetlenebb. Ám a kedvességben úgy a városvezetés, mint a szállást adó családok részéről nem volt semmi hiány. Sőt! A német meteorológusok azonban megbuktak a jóslatukkal: afféle május végére, vagy éppenséggel nyárra jellemző verőfénybe érkeztünk, amely kitartott a fesztivál egész idejére. (A „cserebogaras” jelző mégsem erre utal, de erről majd a végén.) Kiel főpolgármester a delegáció fogadásakor tréfálkozva meg is jegyezte: a pécsiek hozták magukkal Fellbachba a remek időt. Ismerve azonban Pécs díszpolgárának hatalmas polgármesteri tapasztalatát, politikusi profizmusát - amit ezen a fesztiválon is fényesen bizonyított a pécsi delegáció egyértelmű elismerését kiváltva továbbá tekintélyét és széles körű befolyását, inkább feltételezhetjük, hogy ezt is „kijárta” valahogy városa számára. Ahogy annak idején az állam által támogatott beruházásként azt a közúti alagutat, amely a belváros forgalmi tehermentesítését szolgálja, s úgy épült - csakhogy kilométernél is hosz- szabban és tökéletesen szigetel- ten (!), - mint a pécsi: kiásták a helyét, majd elkészülte után betemették és felette újra parcellázták a területet. Most október végén pedig újabb közúti alagút építésébe fognak: ez viszont a belváros alatt halad majd. Telik rá. Fellbach jómódú város németországi viszonylatban is. Az önkormányzatnak nincs adóssága, ami azért errefelé is ritkaságnak számít. A munkanélküliség is csak kétharmada az országos átlagnak. Hogy mivel érték el mindezt? Olyan nagy ipari cégek kömyeA Bacchus-szobor a Szövetkezeti Présház előtt zetet aligha terhelő részlegeit sikerült letelépíteni és adófizetővé tenni, mint például a Mercedes Benz-t egy irodaház erejéig, vagy a Sony-t, amelynek itt van az európai fejlesztési központja, illetve vegyesvállalata egy szintén neves német céggel, a Wega-val. A recept tehát viszonylag egyszerű: a titok inkább abban van, hogy mivel lehetett odacsábítani ezeket a cégeket. Ebben alighanem segítség volt Stuttgart kényelmes közelsége: a kisvárosi jellegű Fellbach szinte összeépült vele, 10 kilométerre esik a tartományi székhely városközpontjától, ahova különben villamos és gyorsvasút is jár. A szép időért való folyamodásnál egyébként jó érv lehetett, hogy a javarészt protestáns vallási alapú, s október második hétvégéjére eső hálaadó ünnep Fellbachban már régóta nemzetközi jelleget kapott. Az alig 40 ezer lélekszámú városka partnervárosai (testvérvárosai) - az egykori NDK-s szászországi Meissen, az itáliai Erba, valamint a két francia, Tain l'Hermitage és Toumon - Pécshez hasonlóan most is viszonylag népesebb küldöttséggel képviseltették magukat a fesztiválon és azon belül a látványos szüreti felvonuláson is. (A delegációnk mellett jelen volt a fesztiválon külön kiállítási pavilonnal a Pan- nonvin, továbbá egy diákcsoport a Leöwey Gimnáziumból.) A felvonulás egyébként szinte elképesztőnek tűnik egy városlakó magyar polgár számára. Ami meglepő benne, azt nem a jelmezes felvonulók jelentik - a néhány éves apróságoktól az idősebbekig -, s nem a szőlő és borkultúra nemzetközi és helyi hagyományai szerint feldíszített szüreti kocsik, maszkosok, a színpompás népviselet, az egymást váltogató fúvószenekarok diktálta, ám mégiscsak sétáló jellegű menet. De talán még az sem, hogy mostanra Fellbach is többféle kultúra találkozáspontja, s ez is megnyilvánul ilyen alkalmakkor. Hiszen a saját nemzeti zászlajuk alatt - ez persze nem Románia - és a saját népi viseletében felvonulnak a görögök, sőt a náluk jóval nagyobb létszámarányt képviselő törökök is, noha az utóbbiaknak vallási hagyományaihoz a szőlő- és borkultúrából csak előbbi illik. Ami igazán meglepő, az a spontán lelkesedés és a tömeg mérete, a rendezvény össznépi jellege volt.. Becsléseink szerint többen vettek részt a felvonuláson, mint ahány lakosa van a városnak: aki nem a menetben haladt, az a járdáról vagy házak ablakából integetett. Az ősi Luther-templom, mellette a modern fellbachi városháza, háttérben pedig a Kappelberg, a szőlőhegy A gyerekek sem maradtak ki a mókából A szőlőkoszorút vállas legények hordozták végig a városon Kiel főpolgármestere Papp Béla alpolgármesterrel (középen) és a pécsi küldöttség két másik tagjával. a szerző felvételei M ajdnem percre pontosan 48 órát tartózkodott a pécsi küldöttség Felbachban: részt vett a fesztivál minden eseményén a pénteki kedélyes testvérvárosi esttől a vasárnap délelőtti koszorúzási ünnepségig a háborúban elesettek Lut- her-templomi emlékművénél, majd az azt követő ökumenikus istentiszteletig - amelynek perselypénzét egy pécsi gyermek- otthonnak ajánlották fel -, s végül a hosszú búcsúebédig. Itt az igencsak irigyelt impozáns Schwabenlandhalle egyik különtermében vehette át több pécsi képviselő a cserebogaras fellbachi kitüntető jelvény valamelyik „fokozatát”. (Öltözködésük színdivatja miatt hajdan a környékbeliek cserebogaraknak „becézték” a fellbachia- kat, s ebből származik a jelvény.) S itt volt alkalom ötöd- ször-hatodszor(?!) beszédet hallani Kiel főpolgármestertől, aki feltétlen híve az egyesített Európa eszméjének és az ezt szolgáló testvérvárosi kapcsolatoknak. Ezek fejlesztését egyengették a nem hivatalos pécsi küldöttség előkészítő jellegű tárgyalásai is. Ezekből konkrétumként kiemelhető, hogy Papp Béla alpolgármester a búcsúebéden mondott beszédében Fellbach városi tanácsát (44 fő!), valamint valamennyi partnervárosának vezetőjét meghívta 1996. szeptemberére Pécsre, Fellbach és Pécs testvérvárosi kapcsolata megszületésének 10. évfordulójára. Emlékezhetünk: akkoriban is verőfényes idő volt, ám a magyar és német politikai meteorológusok még csak afféle kísérleti léggöbként engedték Európa egére a két város együttműködését. S micsoda 9 év telt el azóta! Dunai Imre
