Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)
1995-10-14 / 281. szám
1995. október 14., szombat A Mai Nap Dunántúli Napló 3 * Megállapodás tandíjügyben (Folytatás az 1. oldalról) Kiss Elemér megemlítette azt is, hogy mindössze egy főiskolánál vezették be a kiegészítő tandíjat, és három intézmény még nem döntött az ügyben. A vezetők tehát a már előállott „tényhelyzet” jogi rögzítését javasolták. Az államtitkár kifejtette azt is, hogy a tanácskozáson résztvevők egyetértettek a mostani tanévre meghatározott 2000 forintos alaptandíjjal. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: az 1996-os költségvetési törvényjavaslat az alaptan- díj változatlan összegével számol, ami összhangban áll a már említett október 5-i megállapodással. Az alaptandíjakból származó összeg a törvényjavaslat szerint a központi kasz- szába kerül ugyan, ám annak teljes összegét visszaforgatják a felsőoktatásba - fűzte hozzá. Kitért arra is, hogy a korábbi kormányelhatározással megegyezően felülvizsgálják a tandíjrendeletet az 1996/97-es tanévre. Az új tandíjrendszer kialakításánál alapszempontként veszik figyelembe a tanulmányi eredményeket, illetve a hallgatók szociális helyzetét. Dr. Bauer Miklós, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora részt vett a tegnapi tanácskozáson. Arra kértük, értékelje röviden a megállapodást. Elmondta, hogy eddig sem akartak kiegészítő' tandíjat szedni, érthetetlen, miért hívták őket fel ezért Budapestre. Hogy a következő tanévben mi lesz, senki sem tudja. Ha, mint tervezik, bevezetik a fejkvótát, és hallgatónként fizetnek, akkor a főiskolák támogatottsága egynegyedére zuhan, amiből képtelenség lesz megélni. Tehát akkor kell majd kiegészítő tandíjat szedniük. U. G. Baranya munkanélkülisége az országos átlag fölött (Folytatás az 1■ oldalról) Nem jelzi a gazdaság élénkülését a bejelentett betöltetlen álláshelyek számának megyei alakulása sem, ami havi viszonylatban átlagosan mintegy 4-500-zal van alatta az előző évi adatoknak. A negatív folyamatot jól tükrözi annak a nyomonkövetéses vizsgálatnak az eredménye, amellyel a munkanélküli ellátásból kikerült állástalanok sorsát kísérte figyelemmel a munkaügyi központ. Az 1994-ben regisztrál közel 12 ezer ilyen ember helyett az év végéig várhatóan kevés híján 15 ezer munkanélküli ellátását már kimerítő polgárt tartanak majd nyilván Baranyában. Számukra az egyetlen esélyt arra, hogy visszakerüljenek a munkaerőpiacra az jelenti, ha folyamatosan tartják a kapcsolatot a munkaügyi kirendeltségekkel, igénybe veszik az ajánlott szolgáltatásokat. Érdekes módon alakult a baranyai munkanélküliség területi megoszlása az elmúlt hónapokban. Korábban Sellye és környéke jelentette a kritikus térséget a szakemberek számára, ezt a szerepet azonban fokozatosan Szigetvár vidéke vette át az utóbbi időszakban. A baranyai problémák hatékony kezelésének szándékával maradéktalanul összevágnak azok az országos stratégiai elképzelések, amelyek várhatóan idén év végére öltenek végleges formát. Ennek középpontjában a működő baranyai módszerhez nagyon közel álló, az egyéni igényeknek megfelelő, hatékony munkaerőpiaci szolgáltatás áll, amelynek mielőbb meg kell teremteni mind anyagi, mind pedig tárgyi és személyi feltételrendszerét. Kaszás E. Alma, alma... (Folytatás az 1. oldalról) veszik meg az emberek. Minőségtől függően több árban van almájuk is, de az olcsóbbra sincs elég a pénztárcákban. Az árusok- pedig nem adják olcsóbban, inkább hazaviszik vagy eladják külföldre. Siklóson is akcióznak almával, de jóval kevesebben mint korábban, tudjuk meg Keresztes Nándortól, a piac üzemeltetőjétől. A környékükön szinte mindenkinek kevés termett. A maga 80 fájáról idén mindössze 15 kilót tudott leszedni, a tavaszi fagy után keresztet vethettek az idei termésre. Az ország más területein is hasonló a helyzet, ennek köszönhető a magas almaár. A szabolcsiak részéről persze annak is, jó néhány termelő megelégelte, hogy 2-3 forintért veszik meg tőlük nagy tételben a gyümölcs kilóját, s inkább kivágták a fáikat. Most aztán kevés az alma, legalább is any- nyira, hogy képtelenség lejjebb nyomni az árát. Hogy karácsony táján mennyi lesz, még nem tudni, lehet, hogy a déli gyümölcsökével fog vetekedni idén is. V. G. A Dráva folyamatos szabályozásához kevés a pénz FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Tárgyalóasztalon a Dráva Közös érdekűnek minősítették a horvátok és a magyarok a Drávát. Mint ismert, a két köztársaság a múlt év nyarán Pécsett írta alá határvízi kérdésekben a vízgazdálkodási együttműködésről szóló egyezményt, s az azóta eltelt több mint egy esztendő alatt megteremtették az érdemi munka folytatásának új jogi hátterét, szervezeti kereteit. A Duna-Dráva vízgyűjtőért felelős magyar-horvát albizottság programjában évente visszatérően szerepel a Dráva bejárása, a folyó Őrtilos és Dráva- szabolcs közötti szakaszán. Idén ennek befejezését Bizo- vácon a napokban aláírt jegyzőkönyv jelentette.- Magyar részről dr. Gyur- kovics Sándor, KHVM köz- igazgatási államtitkár, horvát oldalról Marko Sirac, vízügyi hivatali igazgató írta alá a dokumentumot - tájékoztatta lapunkat Lovretity Mária, a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság főtanácsosa. - A bejárás célja az volt, hogy megvizsgáljuk a folyó állapotát, értékeljük az eddig végzett munkát. Mindezt annak tudomásul vétele mellett, hogy a Dráva folyamatos szabályozásához kevés a pénz, ezért csak a közvetlen károk elhárítását tudjuk megoldani. Éppen ez a helyzet szüli azt a követelményt, hogy fokozott figyelmet fordítsunk a határfolyóra. A bejáráson nem esett szó a horvátok tervezte vízlépcsőkről. Annyit déli szomszédaink jeleztek: változatlanul érdekük az energiatermelés. A mi oldalunkról viszont - országgyűlési határozat alapján - továbbra is követelmény a Duna-Dráva Nemzeti Park kialakítása. A két érdek nehezen egyeztethető össze, de mindkét fél úgy látja, hogy tárgyalásokkal feloldható az ellentmondás. Egyelőre ott tartunk, hogy megnevezték a Magyar- Horvát Vízgazdálkodási Bizottságnak azt az albizottságát, amelynek feladata a Dráva többcélú hasznosításának egyeztetése.- Ez azt jelenti, hogy a határfolyó ügye kilép a vízügyi érdekszférából, mert ebben az albizottságban több minisztérium képviselteti magát. A horvátok intenzívebben használják a Drávát, mint a magyarok. Részint a fokozódó kavicstermelés jelzi ezt, illetve az ezzel összefüggő nagyobb hajóforgalom. Nálunk ilyen munka csak Barcs térségében van. A képletből azonban nem következik, hogy a folyóra fordítandó költségek is ilyen arányban oszlanak meg. A Vízig változatlanul eleget tesz a hajózási egyezménynek. Az utóbbi évek eseményei miatt a horvátok nem tudnak az ő szakaszuk teljes hosszában eleget tenni hajózóút-kitűzési feladataiknak, ezért ebből most több hárul a magyar félre. M. A. Zárt kapu: a lakó és a kukás is mérges Pécsett a belvárosban legalább félszáz lakó és közös képviselő nem tud megegyezni a szemét- szállítókkal abban a kérdésben, hogy kinek is kell a tároló edényeket ürítéshez előkészíteni. A Ferencesek u. 20-ban lévő társasház közös képviselője: Arató Csongor arra panaszkodik, hogy hosszú idő óta nem ürítenek náluk, mert nem rakják ki reggel 6-ra a kapu elé az edényeket. Idézet szerkesztőségünkhöz küldött leveléből: „Házunkban több idős ember él, de aki dolgozni megy, az sem fog reggel kukát hurcolni.” A belvárosban csaknem 1700 kukát, konténert tárolnak kapualjban, hogy a szűk utcákon ne zavarják a közlekedést. Korábban a PIK felelt a kihordásukért, de amióta megszűnt a cég, a lakók döntik el, hogy mikor ki nyit kaput a Biokom Környezetgazdálkodási Kft. kukásainak. A legtöbb helyen nincs is ezzel gond, hisz az egyik lakó kaput nyit. A szállítók tudják, hogy kinél csengessenek, vagy mint a Mecsek- cukrászdánál - hányat is toppantsanak a zárt ajtón. A Zólyom utcában pl. az egyik háztól kapukulcsot, az Ágoston téren kukakulcsot kapott a rakodómunkás, ennyire megbíznak benne. Korábban könnyű volt a bejutás, mert a házbeliek nem zárták a főbejáratot betörőktől tartva. A szállító minden lakóval próbál megegyezni. Az egyezkedés keservesen megy, mert sok udvart éjjel-nappal zárnak, s a lakók nem tudják eldönteni, ki is vállalja a kapualj nyitását, zárását. Ez ügyben nem egyszer ugyanabból a házból 2-3-an is bejönnek az rt-hez panaszkodni, netán veszekedni. Tény, hogy időnként idegesek lesznek a kukások, mikor sorozatosan zárt kapu fogadja őket. A Biokom jelenleg ingyen végzi a tárolóedény-tologatást, illetve -kihordást a kapualjakból. Korábban mindezért fizetett a PIK. Csuti J. Önkormányzati akadémia Pécsett Az Önkormányzati Akadémia Pécsi Területi Iskolaközpontja október 16-án 9 órától tartja soron következő programját a megyei közgyűlés székházának nagytermében (Pécs, Rákóczi u. 34.). Programok: 9 órától a megye települési önkormányzatainak választási cikluson belüli működési tapasztalatairól tart tájékoztatót dr. Bércesi Ferenc, a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője. 9.40-től „Szakszerűség és önkormányzat” címmel a polgármesteri hivatal, hatás és feladatkör telepítés és feladatellátás problémái; alapfeladatok és szabadon vállalt feladatok hivatali vonzatai; a hivatal kiszolgáló tevékenysége (hivatal és képviselőtestület, hivatal és a bizottságok, polgármester és alpolgármester, jegyző és a hivatal kapcsolata); a helyi képviselők viszonya az apparátushoz; a hivatal lakossági megítélése; illetve a racionalizálási kísérletek témaköreiben dr. Iváncsics Imre, a JPTE tanszékvezető docense és dr. Csefkó Ferenc, az MTA Regionális Kutatások Központjának ügyvezető igazgatója tart előadást. Japán filmkockák Pécsett A betegek jogairól, dr. Páva Hanna, a Népjóléti Minisztérium munkatársa tart előadást a Baranya Megyei Csontvelő Donor Klub soron következő összejövetelén. A Baranya Megyei Kórház, Eötvös utcai tantermében október 16-án, hétfőn 16 órakor kezdődő programon, a résztvevők hozzászólásait követően egy a csontvelő átültetésről készült japán ismeret- terjesztő filmet is levetítenek. Egyetemi előkészítő A Pécs-baranyai Értelmiségi Klub az idén is beindítja egyetemi-főiskolai felvételi vizsgákra előkészítő tanfolyamait. A biológiából, fizikából, magyar nyelv és irodalomból, matematikából, társadalomismeretből és történelemből szervezett tanfolyamokat a JPTE oktatói vezetik a vizsgák tematikája és módszertana alapján Pécsett a Vasutas Művelődési Házban. A bronzkor kincsei Már csak ezen a hétvégén látható a Janus Pannonius Múzeum „A bronzkor kincsei Magyarországon” című kiállítása Pécsett - Papnövelde u. 5. -, mely a korszak kétezer évének legszebb leleteit mutatja be, szakszerű magyarázatok kíséretében. M.fKíPPJÍflí1 az Dunántúli Napló előfizetésére 1995. november l.-jétől Címzett: az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala Pécs, Rákóczi út 34. Pf.: 134. Előfizetési időszak ■ egy hónapra két hónapra negyedévre mc'rrm __ T? i xc:— ujj a ^ 525 Ft 1050 Ft 1540 Ft I 3050 Ft Az előfizetési díjban nyújtott kedvezmény példányszámban forintban 7 207 14 414 21 621 42 1242 Az előfizetéssel tagja leszek a Kedvezményes Vásárlói Körnek és a kijelölt áruházakban, üzletekben, szolgáltatóhelyeken a gépi számlámmal kedvezménnyel vásárolhatok név lakcím (ir. szám) Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni vagy az Új DN hírlapkézbesítőnek átadni, legkésőbb október 27-éig. Az új előfizetők között 5 db 500 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki, a kedvezményes vásárláson felül. A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból A szombat délelőtt 9-től 11-ig tartó Jó pihenést! című magazinműsort Gungl László szerkeszti és vezeti, s ajánlja a hallgatók figyelmébe: „Szemét egy ügy”, - mondja jegyzetírónk, aki annak kapcsán fejti ki gondolatait, hogy Pécsett kísérleti szemétgyűjtést vezettek be, ami annyit jelent, hogy az eddigi három helyett - ugyanannyi pénzért - csak kétszer fordulnak a kukások... Más miatt bosszankodnak azok, akik Baranyában kárpótlási jeggyel jutottak földhöz, de nem ott ahol szerették volna. Most kísérlet képpen, német segítséggel megkezdődnek a megyében a földcserék. Ennek járt utána kollégánk. 100 éves a szekszárdi börtön. Vajon a büntetésvégrehajtás országos parancsnoka megfelelőnek tartja-e ezt az intézményt arra a célra, amire használják? Tari Ferenc tábornok szerint a hazai börtönviszonyok elfogadhatóak. Nagykanizsai postás kapta „Az év postása” kitüntető címet a nemzetközi világnap alkalmából. Mit kell tudni egy jó postásnak? A család vagy a társadalom a hibás? A négy gyereket vállaló pécsi házaspárnak már útban van a következő csemetéje, ám ők képtelenek lesznek eltartani, így most úgy döntöttek, hogy örökbe adják. Sokkal vidámabb témának ígérkezik az a beszélgetés, amit kaposvári tudósítónk készített, ő egy helyi Elvis-imitátort keresett föl. Királyok motorjait is gyűjti az a férfi, aki pécsi lakásán értékes motorokat restaurál és ritkaságokat szed össze. A gondviselés az ókorban és napjainkban - ugyanaz. Ennek a jeleit próbáljuk felismerni - mondja a fél 9-kor kezdődő Vasárnapi Magazin szerkesztője, László Lajos. Dr. Horváth István pellérdi plébános, a pécsi hittudományi főiskola rektora a gondviselés lényegéről beszél. Emberi és gazdasági szempontok a kistelepülések és a mezőgazdasági vidékek mai életének tükrében. Dr. Hargitai János, a megyei közgyűlés al- elnöke és Horváth István kórósi polgármester beszél napjaink e fontos és tisztázatlan gondjáról. E fél 10-ig tartó program zenei szerkesztője Kovács Attila, majd fél 10-től 10-ig dr. Nádor Tamás műsorát hallhatják a Pécsi Rádióban, ahol délután 3-tól 4-ig a telefonos üzenetközvetítő kívánságműsor szól. f> A
