Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)
1995-10-13 / 280. szám
10 Dünántúli Napló Gazdaság 1995. október 13., péntek Tiltakozó pékek A gabonaipar helyzete és a kenyéralapanyagok árának változása miatt megszaporodtak a pékek gondjai. 1450 pék tag- vállalkozása érdekében - csatlakozva a Magyar Pékek Ipar- testülete megnyilatkozásaihoz - októberi ülésén állást foglalt a 45 000 gazdálkodó szervezetet tömörítő Budapesti Kézműves Kamara (BKK) elnöksége is. Az állásfoglalás szerint a liszthez hasonlóan emelkedett például az élesztő, a margarin, az étolaj, a cukor és a só ára, nőttek az energiaköltségek, a munkabérek és a közterhek is. Ezeket a tényezőket a kenyértermelés 75 százalékát előállító magánpékségek, a kis- és középvállalkozások nem tudják érvényesíteni áraikban. A nagy üzletláncok viszont az átadási árakat lassan az előállítási árak alá törik le, miközben a fogyasztói ár emelkedik. A testület kormányzati intézkedéseket sürgetve úgy látja, hogy ha ez megtörténhet, akkor előfordulhat máskor, más szakmákkal is. Nem utazik a pénz a költségvetési intézmények között A Kincstár megtakarítást jelent É vente 40 milliárdos megtakarítást remél a Pénzügyminisztérium a hamarosan felállítandó Kincstár szolgáltató tevékenységének eredményeképpen. A tervek szerint jövő év elején korlátozott körben vezetnék be az államigazgatás finanszírozási rendszerében működő, a tulajdonképpen központi pénzmozgást megvalósító Kincstár szolgáltatásait. Kétségtelen, van ésszerűség az új szervezet létrehozásában, hiszen valamennyi önkormányzati finanszírozású vállalkozás, valamint a szervezetek más jellegű kiadásainak minden egyes forintja átfut a költségvetési intézményeken, el lehet képzelni, hogy a pénz utaztatása milyen sokba kerül. A Kincstár működésével ezt akarják részben megszüntetni, részben pedig a „címkézett” pénzek elköltését kívánják nyomon követni. Bokros Lajos pénzügyminiszter szerint az önkormányzatok gazdálkodásában két jelentős változást eredményez a szervezet létrehozása. A személyi kifizetések, magyarán bérek nem bruttó összegben érkeznének a helyszínre, hanem a különféle járulékoktól megtisztítva, a levonásokat központilag utalnák az adóhatósághoz, illetve a társadalombiztosításhoz. A másik változás, ha az önkormányzat központi finanszírozású beruházásról dönt, csak a megvalósulás után, központi átutalással fizetik ki a végrehajtóknak. A koncepció szerint a pénz- forgalom minimalizálását és a felhasználás ellenőrzését valósítaná meg az új szervezet. Alapelv lesz, hogy a közpénzeket csak arra lehet felhasználni, amire azt átutalják. A költség- vetés végrehajtásában a finanszírozásért, a pénzforgalomért, a deficit és az államadósság menedzseléséért, az állami garanciák és hitelek kezeléséért, a kötelezettségek teljesítéséért a Kincstár legyen felelős. Az intézmény tehát nem hitelezhet, kötelezettségvállalási és utalványozási joga nem lesz, utólag fizeti ki a hatókörén kívül eső szervezetek végzett munkái után a számlákat. Jellegét tekintve tehát szolgáltató szervezet lesz, nem pedig a költségvetési intézmények fölé rendelt hatóság. A kincstári rendszert a tervek szerint jövő év elejétől vezetnék be, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságai intéznék a pénzügyeket. Az új szervezet nem teljes részletességgel tartja majd nyilván az kifizetéseket, de az átutalás már a kincstári elkülönített számláról történik. 1997-től kezdve az intézmények költségvetését a kincstár tartja nyilván, a rendszer teljes körűvé 1998-tól válik majd. B. G. ésÍG Általános tájékoztatással 24 órás telefonos ügyfélszolgálatunk készséggel áll rendelkezésére: | f | | 4 J Tqgpr NMT mobiltelefonról a 03-as, ingyen hívható számon, vezetékes telefonról a 265-8000 telefonszámon. | | |1 f É | f | | | | | | | WESTEL IRODA: PÉCS, 7621 RÁKÓCZI U. 19., TEL: (06 72) 225-111, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-900 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: KUNICS GÁBOR TEL.: (06 60) 327-930, RÉTHY ISTVÁN TEL: (06 60) 327-920 A Westel Rádiótelefon Kft. október 14-én nagy napot ünnepel. A 450 MHz-es szolgáltatás szombaton lesz 60 hónapos. Ebből az alkalomból az irodák 9-18 óráig meghosszabbított nyitva tartással és egy fantasztikus kedvezménnyel várják Önt. Ünnepeljen a Westellel! További részletekért hívja a 0660 50 50 50-es -450 MHz-es mobiltelefonról ingyen hívható - számot! Siessen, mert az akciós készletek végesek... Kamatmenteshitel-akciónk a kedvezményes árú készülékekre is vonatkozik! Az árak az áfát nem tartalmazzák. NAGY kedvezmény Csak október 14-én BtnefM Delta 45 ezer lenini kedvezméanyel! Adósarok Felügyelőbizottsági teendők egyéni vállalkozás keretében nem láthatók el Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. Tv. 2. §-ának (1) bekezdése az egyéni vállalkozás meghatározó elemeként a saját név alatt, saját kockázatra végzett gazdasági (üzletszerű, azaz rendszeres és haszonszerzési célzatú) tevékenységet definiálja. A felügyelőbizottsági tag - amennyiben díjazásban részesül - vitathatatlanul gazdasági tevékenységet végez. Ez annak ellenére igaz, hogy a Gt. a felügyelőbizottság tevékenységeként az ellenőrzést határozza meg, ugyanis az egyéni vállalkozásról szóló törvény az ilyen vállalkozás keretében kifejthető tevékenységet tartalmi szempontból nem korlátozza. A saját név alatt végzett tevékenység viszont nem állapítható meg, ugyanis a felügyelőbizottsági tag a testület keretében fejti ki tevékenységét, s a felügyelőbizottság a társaság szerve, noha a társaság egyéb szerveitől elkülönül, függetlenedik, az ellenőrzési funkciójának elláthatósága érdekében. Megjegyzendő, hogy például a szintén ellenőrzésre hivatott könyvvizsgáló már nem része az rt. szervezetének (lásd a 297. íjhoz fűzött miniszteri indoklást). Összességében tehát a felügyelőbizottsági tagi teendők nem láthatók el egyéni vállalkozás keretében. Eladni is, meg nem is / Állami beleszólás - privatizáció után A Mól Rt. rövid időn belül a második rendkívüli közgyűlésére készül. Hétfőn az alaptőke zártkörű emelése és az egyes részvényfajtákhoz fűződő jogok megváltoztatása lesz a tét. A társaság legnagyobb tulajdonosa az állam. Jelenleg a részvények 88,2 százalékával rendelkezik, és szeretne bizonyos előjogokat a privatizáció utáni időkre is garantálni magának. Ezért a cég a hétfői rendkívüli közgyűlésen különleges jogokat biztosító, 1000 forint névértékű, úgynevezett aranyrészvényt bocsát ki, amelyet az állam nevében az ÁPV Rt. jegyez le. A speciális aranyrészvény után nem jár majd osztalék, viszont vétójogot biztosít tulajdonosának a társaság felosztásáról, beolvasztásáról, megszüntetéséről, tevékenységének lényeges módosításáról, és a stratégiai eszközök eladásáról készülő döntésekben, s módot ad igazgatósági tag jelölésére is. Az állam célja ezzel egyrészt az, hogy a költségvetésbe jelenleg több mint százmilliárd forintot befizető Mól Rt. a privatizáció után olyan nemzeti olajtársaság maradjon, amely minden tulajdonosának az érdekeit képviselni tudja. Másrészt ne fordulhasson elő, hogy valamelyikük kiszivattyúzza a cég nyereségének döntő részét, vagy esetleg zártkörű alaptőke-emeléssel csökkentse a többi részvényes tulajdoni hányadát, csorbítva így a beleszólási jogait is. Tegnap, a rendkívüli közgyűlés előtt, az ÁPV Rt. igazgatósága döntött a cég munkavállalói részvénycsomagjának értékesítéséről. A társaság részvényeiből a dolgozók - 140 százalékos árfolyamon, részletfizetési kedvezménnyel - 5,5 százaléknak megfelelő, 5,4 milliárd forint névértékű részvényt vásárolhatnak meg. A társaság vezetői - a dolgozókéhoz hasonló kedvezményekkel - 0,5 százaléknyi, 500 millió forint névértékű részvényt vehetnek. A Mól Rt. részvényeiből 25 százalékot, 24,6 milliárd forintnyi részvénycsomagot külföldi pénzügyi befektetőknek szán az ÁPV Rt. A zártkörű részvénykibocsátás várhatóan november elején kezdődik. Hazai magán- és intézményi befektetőknek nyilvános forgalomba hozatal útján 3 százaléknyi, mintegy 3 milliárd forint névértékű részvénycsomagot értékesítenek, a tervek szerint még ebben az évben. A hazai befektetőket bizonyos előnyök illetik meg. Választhatnak, hogy 10 százalékos kedvezményt kérnek a kibocsátáskor, vagy részletekben törlesztik a részvények kibocsátási árát. Ez esetben jegyzéskor a vételár 30 százalékát kell kifizetniük, a fennmaradó részt pedig egy év múlva. A belföldi piacra szánt részvények egyharmadára a Mól Rt. dolgozói elsőbbséget élveznek abban az esetben, ha túljegyzik a számukra rezervált mennyiséget. (bertalanfy) A tagság zöme nem fizet Épphogy létrejöttek és munkához láttak Magyarországon a kamarák, máris némi ellenállásba ütközött a munkájuk. A soraikba kötelezően beléptetett vállalkozók egy része ugyanis megtagadta a tagdíj- fizetést. A Ferenczy Europress kérdéseire Dunai Péter, a kamara főtitkára válaszolt.- A tavaly márciusban megszületett kamarai törvény még azt tartalmazta, hogy a kamarai tagdíj levonható az adóból, de valójában csak költségként számolhatják el a vállalkozók. - A jelenlegi kormány fordította meg a sorrendet, amikor idén januártól eltörölte a nagyobb kedvezményt, s ezzel együtt azonnali fizetésre kényszerítette a kamarai tagokat. Tette ezt úgy, hogy előtte nem gondoskodott a kamarák tényleges gazdasági, hatalmi pozícióiról. A kifogás tehát az, hogy a kamarák ne csak a nyilvántartást vezessék, hanem legyen beleszólásuk egy-egy terület kereskedelmi, műszaki fejlesztésébe.-Politikai támogatást kértünk az SZDSZ-től és az MSZP-től is. Elvben mindkét frakció vezetése támogat bennünket, már csak saját kormányukat kellene meggyőzni arról, hogy a jövő évi adótörvények között szerepeljen az új változat. - Mire számíthatnak a nem fizetői kamarai tagok?- A tagdíj behajtható volna, mint bármely adó, de mi a meggyőzés hívei vagyunk. Takács
