Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)

1995-10-12 / 279. szám

10 Dhnántúli Napló Gazdaság 1995. október 12., csütörtök A Panoráma utcában épülő házak is közművesítettek. Felvételünkön Kovács Gábor befejezés előtt álló leendő otthonával fotó: Tóth László Fejlesztési sikertörténet Újhegyen Az infrastruktúra gyarapodása fölértékelte a pécsi városrészt A Pécsújhegyi Víziközmű Társulat beruházásában két ütem­ben épült meg Pécsújhegyen a víz- és csatornamű. A városi közgyűlés határozata a városrész esetében szerencsésen páro­sult az ott élők aktivitásával, így sem adminisztratív, sem pedig anyagi akadályai nem voltak a nagyszabású infrastrukturális beruházásnak. A két közműrendszer létrejötte alaposan fölér­tékelte a szóban forgó területet, az értéknöveléshez később hozzájárult még több, Pécsújhegyet érintő közúti, ipari és ke­reskedelmi fejlesztés, vasúti változás. Regionális vasúti üzletvezetőségek alakulnak Érdekeltek az üzletkötők Cseppet sem rózsás a MÁV idei helyzete - tudtuk meg a vasúttársaság elnökének és vezérigazgatójának tegnapi sajtótájékoztatóján. Ebben az évben várhatóan mintegy 27,3 milliárd forint veszteséggel számolnak, pe­dig tartozásaik tekintélyes hányadát a költségvetés ren­dezte, a személyfuvarozás rá­fordításait pedig megtérítette a kormány. A tavalyi vasutassztrájkot követően erre az évre már ki­egyensúlyozottabb gazdálko­dást ígért Kálnoki Kis Sándor, a MÁV Rt. elnöke, ám nyere­séges mérlegre jó esetben is csak 1997-98 táján mernek számítani a vasúttársaság ve­zetői. A veszteségek egyik for­rása az árufuvarozás. A meg­lévő kapacitásokat nem tud­ják kellően hasznosítani, az ipari termeiéi visszaesése mi­att csökkent a belföldi áru- szállítás mennyisége, a dél­szláv embargó a tranzitfor­galmat mérsékelte.-A helyzeten csakis jobb szervezéssel tudunk változ­tatni - fejtette ki szerkesztő­ségünk kérdésére Rigó Zoltán vezérigazgató. - Eddig három mellékvonali üzletvezetősé­get hoztunk létre - Nógrád- ban, Vésztőn és Villányban. Január elsejétől a rendszert az egész országra kiterjesztjük, további 20-30 üzletvezetőség szervezésén dolgozunk. Az új részlegek gazdálko­dásukban némi önállóságot kapnak, a helyi szolgáltatá­soknak maguk állapíthatják meg az árát. Adhatnak bizo­nyos díjszabási kedvezmé­nyeket is - például különvo- natokhöz -, üzletkötőik pedig jutalékot kapnak az általuk szervezett fuvarok után. Ha beválik a kísérlet, a be­vétel egy része az üzletveze­tőségek kasszájában marad­hat, amelyből a költségek fe­dezésére és bérfejlesztésre is költhetnek. (s. p.) Nem luxus az ápolt környezet Főkertészek országos találkozója Ellentmondásos a hazai köz­területek, s azon belül is a parkok helyzete. Az igényes és tehetős vá­rosok jó része ugyanis az elmúlt néhány évben ker­tészmérnököt bízott meg az ilyen munkák irányításával. Másutt viszont, a közis­mert pénzszűke miatt az ön- kormányzatok kénytelenek egyre kevesebbet fordítani a települések zöldterületeire. Emiatt a következő években elsődlegesen a meglévő parkok állagának megóvá­sára kell majd törekedniük. Mindezt szerdán a há­romnapos országos főkerté- szi találkozó megnyitóján hangsúlyozták. A résztve­vők állítják: az ápolt és tiszta település nem luxus, szervesen hozzátartozik az ember egészséges környeze­téhez. Munkaügy, munkagazdaság Szakmai továbbképző fórum Pécsett Minden másképp van Robert E. Lucas Jr. kapta az idei közgazdasági Nobel-dí- jat. Hat éven belül ez az ötödik alkalom, hogy a köz- gazdaságtan legmagasabb kitüntetését a Chicagói Egyetem valamelyik pro­fesszorának ítélik. Az egye­tem konzervatív, szabad­piaci szemléletű közgazda- sági iskolájáról híres. Ám éppen Lucas világí­tott rá, hogy nincs minden rendben a hagyományos szemlélet körül. „Azok a modellek és eszközök, ame­lyekről azt hisszük, hogy ké­pesek a gazdasági és pénz­ügyi folyamatok finom sza­bályozására, többé-kevésbé hatástalanok” - fejtette ki kitüntetése után Lucas. Az ő nevéhez fűződik a „makrogazdasági impoten­cia” fogalmának bevezetése. Lucas azt állítja, hogy a gaz­dasági élet résztvevői nagyon hamar megtanulnak együtt élni az állam beavatkozásai­val, és egy idő után már nem úgy fognak cselekedni, ahogy azt tőlük elvárnák - hanem saját, jól felfogott ér­dekükben más .játékszabá­lyokat” alakítanak ki. Ezért vallanak kudarcot egyre gyakrabban a makrogazda­sági beavatkozások. Lucas a hetvenes évek eleje óta kutatja ezt a terüle­tet, 25 éves munkásságát ju­talmazták a Nobel-díjjal. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 94,52 Osztrák schilling 13,43 USA-dollár 134,19 ECU (Európai Unió) 173,00 Energetikus szakképzés Pakson A paksi Energetikai Szakkép­zési Intézet Műszaki Szakkö­zépiskolája idén is meghirdeti nyílt napjait, amelyre az érdek­lődő most végző 8. osztályoso­kat és szüleiket várják. Á pá­lyaválasztási nyílt napokat ok­tóber 25-én és november 10-én rendezik meg a szakközépisko­lában A meghirdetett szakok: erőműgépész technikus (5 éves), elektronikai (gyengeá­ramú) technikus (5 éves), elekt­ronikai (erősáramú) technikus (5 éves), minőségbiztosítás­számítástechnika technikus (5 éves), műszaki kömyezettech- nikus (5 éves), számítástechni­kai programozó (4 éves). A je­lentkezők december 7-8-án írásbeli vizsgát tesznek. A pécsi városi közgyűlés még 1990-ben döntött a pé­csújhegyi közmű megépítésé­ről. A beruházás igénye már korábban fölmerült az ott élők­ben, a nem zárt szennyvíztáro­zók ugyanis gyakran szennyez­ték a kutakat.- Az önkormányzati döntés után nem késlekedtünk, és a Dél-dunántúli Vízgazdálkodási Társulatok Egyesületének köz­reműködésével azonnal meg­alakítottuk a Pécsújhegyi Vízi­közmű Társulatot - idézte föl az indulást Balázs Dezső, akit a társulat elnökévé választottak. -A jogi személyekkel együtt 1100 porta vállalta a 10 ezer fo­rintos hozzájárulást, amit 10 év alatt kellett törleszteni. Állami támogatásként az önkormány­zat 50 százalékos pénzügyi for­rást biztosított, ilyen módon jött össze a pénz a 167 millió forin­tos beruházáshoz. A fejlesztés első üteme után a jövő év elején hasonló konst­rukcióban készül el a közműve­sítés második üteme is. A 70 milliós beruházás eredménye­ként teljes lesz a pécsújhegyi víziközmű hálózat. Mivel a vá­rosrész rendelkezik vezetékes gázzal, a telefonfejlesztések is folyamatosan zajlanak, a terület fokozatosan fölértékelődik. Ezt a folyamatot jelzi, hogy idén mintegy 30 új ház épült a vá­rosnak azon a részén. A fölértékelődéshez nagyban hozzájárult az is, hogy a keleti megkerülő útvonal kedvezőbbé tette a városrész közlekedését, sőt, a közelmúltban a vasúti megálló is nagyon közel került Pécsújhegyhez. Sokat változta­tott a terület képén, hogy mi­után a bányavállalat megszün­tette működését, megindultak a rekultivációs munkálatok, így a lakóövezet mellett egy kultu­rált, infrastruktúrával jól ellá­tott ipari terület nyújt kedvező lehetőségeket a vállalkozók számára.- A beruházások és a válto­zások szerencsés egybeesésével a néhány év alatt mintegy más­fél évtizedes lemaradást hoz­tunk be Pécsújhegyen, pedig az ott élők azelőtt is sokat fáradoz­tak lakóhelyük szépítésén - mondta végül Balázs Dezső. - Örömünk ennek ellenére nem lehet felhőtlen, hiszen meglehe­tősen ellentmondásos dolog, hogy egy ilyen ütemben fejlődő városrészben megszüntessék az általános iskola alsótagozatát, hogy a mai napig nincs posta­fiók és orvosi rendelő. Pedig ahogy a kis élelmiszerboltokat, úgy ma már ezeket is lehet vál­lalkozásszerűen végezni. Kaszás E. Munkaügy, munkagazdaság, stabilitás címmel rendez szak­mai fórumot Pécsett az Veze­tési Tudományos Társaság Ba­ranya október 26-27-én. A ren­dezvényt a témában felkészült elméleti és gyakorlati szakértők közreműködésével a gazdálko­dói és intézményi szféra mun­kavállalóival, a munkagazda­ságtannal foglalkozó szakem­berek számára szervezik. A fórum többek között fog­lalkozik az új munkatörvénnyel és a szakmai alkalmazási rende­letekkel, azoknak a munkálta­tókat és munkavállalókat érintő változásaival. Érdekes, napja­inkban sok embert érintő kér­dések merülhetnek fel a közal­kalmazotti törvény, és végre­hajtásának gyakorlati feladatai kapcsán. Manapság sokakat foglalkoz­tat a külföldiek magyarországi munkavállalása, illetve hazánk polgárainak külföldi munkája. A fórum keretében mindkét téma terítékre kerül a foglal­koztatási törvény elemzése kapcsán. Érdekes, örökzöld témaként merülnek fel a társadalombiz­tosítás és a szociális ellátás idő­szerű problémái. Ezen kívül a fórum foglalkozik még a mun­kagazdaság aktuális kérdései­vel a stabilizációs folyamatban. A rendezvényről bővebb tá­jékoztatást ad a Vezetési Tu­dományos Társaság Baranya a 72/ 224-024-es telefonon. Az 1995. október 03-10. között érvényes szabadpiaci árak (Ft/kg, ill. db) FORRÁS: fm-aki Miskolc Kecskemét Szeged Szombathely Debrecen Pécs Burgonya Fejes káposzta 35- 45 35- 45 25- 40 40- 48 30- 50 38- 42 12- 25 25- 30 10- 15 25- 40 10- 20 15- 20 Savanyú káposzta 70- 80 80 90-130 80-100 80-100 40- 50 Karfiol 40- 80 50- 90 35- 55 75- 98 20- 80 50- 80 Sárgarépa 40- 80 30- 70 50- 80 60- 80 40- 80 30- 60 Petrezselyem 60-120 40- 80 65-120 80-120 70-120 50- 80 Paradicsom 40-180 20-100 35- 55 70-160 35-150 40-100 Zöldpaprika Szőlő 40-150 50-100 35-100 50- 80 30-140 35- 90 50-250 60- 80 55-140 80-100 40-300 60-200 Alma 40-130 50-100 50-130 40- 80 30-100 50- 80 Külhonba viszik - A szigetvári vasútállomáson teg­nap kezdték a Kétújfaluról érkező búza vagomrozását. Egy vagonra 500 mázsát számítva mintegy 100-120 vagon kell majd az idei termés elszállításához. fotó: tóth László Az adóhatóság és a szerződések vizsgálata Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 1. § (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügy­letnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági ered­ménye kimutatható. Az adóhatóság e törvényhely értelmében a rendelkezésére bocsátott bizonylatok mögött álló szerződéseket is jogosult megvizsgálni, a szerződés tar­talmát az annak alapján végzett tevékenységgel összevetni. Amennyiben a revízió arra a következtetésre jut, hogy a szerződés (az adójogszabályok megkerülése érdekében) más szerződést leple, az adójogi konzekvenciákat a leplezett szerződés alapján állapítja meg. Az Alkotmánybíróság 724/B/1994 számú határozatá­ban kimondta, hogy a kifogá­solt 1990. évi XCI. törvény 1. § (7) bekezdésének rendelkezése - és így e feljogosítás alapján folytatott gyakorlatunk - nem alkotmányellenes, mert az adó­hatóságnak nem arra biztosít jogosultságot, hogy a szerződő felek szerződési antonómiája beavatkozzon. Az adóügyi és a polgári jogi jogviszony egy­mástól elválnak és az adóható­ság megállapítása nem hat ki a polgári jogi jogviszonyra. Az adóhatóság minősítése kizárólag adóügyi szempontból releváns, így a szerződő felek közötti polgári jogi jogviszony szempontjából közömbös. Nem alkotmányellenes azért sem a már hivatkozott rendelkezés, mert nem érinti és nem vonja el a bíróságok feladat- és hatáskö­rét. A szabály szerint a szerző­déseket valóságos tartalmuk szerint kell megítélni. Ez olyan általános jogelv, amelynek az Adózás rendjéről szóló tör­vényben való külön kimondása nélkül és érvényesülnie kell. Minden olyan szerződés, amely megjelenésében nem a valóságos szerződéstartalmat hordozza, vagyis ahol a nyilat­kozatban kifejeződő akarat a nyilatkozó valódi akaratától el­tér, színlelt szerződés. A Pol­gári Törvénykönyv 207. §(4) bekezdése értelmében a színlelt szerződés semmis. A PIK 234. § (1) bekezdése pedig úgy ren­delkezik, hogy a semmis szer­ződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat, és a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. A bárki alatt az adóhatóságot is érteni kell. Hatóságunk a pol­gári jog általános szabályai sze­rint is jogosult az adóalanyok szerződéseit valódi tartalmuk szerint minősíteni. Az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy az adóhatóság saját értelmezését hatóságként érvényesítheti az adóügyi jog­viszonyban - mind az adóalany egyéb nyilatkozatai, mind szer­ződései tekintetében - anélkül, hogy annak helyes vagy téves volta kérdésében a bíróság elő­zetes állást foglalt volna. Dr. Wirthné dr. Hosszú Hedvig t i 4 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom