Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)
1995-10-11 / 278. szám
6 DUnántúli Napló Magazin 1995. október 11., szerda Nem elkerülhetetlen az öregkori szenilitás Az évszázad rablása A szenilitás nem elkerülhetetlen következménye az öregedésnek, hanem más okai is lehetnek - állapították meg kutatók. Ezt a következtetést abból a tényből szűrték le, hogy a szenilitás gyakorisága csökken a nyolcvanadik év betöltése után. Ha valaki eléri a 95. életévet, a szenilitás gyakorisága nullára csökken. A szenilitás kutatásával egy francia tudós, Karen Ritchie, a Montpellier-i, és két ausztrál tudós, France és Dániel Kiidea, a Melbourne-i egyetem professzora foglalkozott. Ellenőriztek korábbi tanulmányokat is, de úgy találták, hogy egyikben sem vizsgáltak meg elegendő személyt, s így nem juthattak megnyugtató eredményre. A francia és az ausztrál kutatók megállapításainak komoly egészségügyi következményei lehetnek - írja a Reuter brit hírügynökség. Egyrészt másfajta gondozási rendszert kell létesíteni az idős személyek nagy része számára. Másrészt az idős emberek klinikai kezelését is meg kell változtatni. Az orvosok jelenleg a szenilitást az öregkor elkerülhetetlen következményének tekintik, s ezért nem tesznek mást, minthogy kényelmesebbé igyekeznek tenni az idősek életét. Valójában azonban másként kellene kezelni az öregeket. Azt, hogy ez a kezelés milyen formákat öltsön, tovább fogják tanulmányozni - ígérték a francia és ausztrál kutatók. H ónapokon át állt a front a kabuli Afgán Nemzeti Múzeum környékén 1993 tavaszán. A múzeum igazgatója, Nadzsibullah Popol már az első rakéta becsapódása után átbiciklizett a fegyverropogástól hangos városon, és néhány munkatársával együtt a múzeum alagsorába menekített, amit csak lehetett. Az ismétlődő rakéta- és gépágyú-találatok nyomán a tető beszakadt, Közép-Azsia történelmének legátfogóbb múzeumában a törmelékkel borított folyosókat felverte a gyom. Ez azonban csak a kezdet volt. A modzsahed katonák csapatai újra és újra feltörték a múzeum pincéjének acélajtaját, s az afgán és pakisztáni régiségkereskedők pontos utasításai nyomán módszeresen elhordták a műtárgyakat. Popol kérésére ENSZ-segít- séggel 1994 januárjában befalazták az ablakokat és megjavították az ajtókat, de ez sem segített. A katonák egyszerűen szétlőtték az újonnan felszerelt lakatokat. A múzeumot meglátogató újságírókat fél zsanéron lógó ajtók, feltört ládák, szerteszórt csomagolóanyagok látványa fogadta. Az utolsó darabig eltűnt 40 ezer darabos érmegyűjtemény, a Rómától a Mogul Birodalmon át Kínáig számos ország számos korszakából származó, 11 ezer darabos Mir Zakah lelet 2000 kilogramm vertarany- és ezüstpénzeivel együtt. Eltűnt a Kusán Birodalom fővárosának feltárásakor, 1939-ben előkerült, 1800 darab indiai elefánt- csont-faragványt, görög és római bronzszobrot, egyiptomi üvegtárgyat, kínai lakkfestményt és közép-ázsiai műremeket tartalmazó lelet. A pakisztáni hatóságok nyomozásai, nyugati diplomaták és szakértők tájékoztatása, valamint egyes csempészek és modzsahed katonák vallomása nyomán kirajzolódik a műkincsek útja a kabuli és iszlámá- bádi kereskedőkön át a tokiói, londoni, genfi, kuvaiti gyűjtőkig. A pakisztáni Pesavárban nem nehéz találni a múzeumból származó, 2500 éves hindu Síva-szobrokat - 7000 dollárért, avagy az i. e. 2. századbeli finommívű indiai elefántcsonttáncosnőket 35 000 dollárért - de egy tokiói gyűjtő képviselője Londonban már kétennyit fizetett egy-egy ilyen elefánt- csont remekműért. Közép-keleti gyűjtők régi muzulmán-világbeli pénzeket, a japánok Buddha-ábrázolásokat keresnek. Egy 2,012 kilogrammos tömör arany Buddha a közelmúltban Japánban tűnt fel. Az anyagi veszteségen túl. pótolhatatlan a kulturális kár. A 17 millió lakosú, hét Magyaror- szágnyi Afganisztán ma a világ egyik legszegényebb országa; ám területén virult a perzsák birodalma, Nagy Sándor utódainak állama, majd a Mogul Birodalom; indiai és arab áru és kultúra haladt az országot átszelő Selyemút mentén. A múzeum Közép-Ázsia 50 ezer évét mutatta be a történelem előtti fegyverektől az ősi kultúrák kerámiáin át a hellenisztikus, a hindu, buddhista és muzulmán korok képző-, ötvös- és textil- művészetéig. Bár vannak még az országban feltáratlan régészeti lelőhelyek, reménytelen ennek az 50 ezer éves fejlődésnek a folyamatos illusztrálását még egyszer felépíteni mondja egy amerikai művészet- történész, Popol munkatársa. NAGY nap, NAGY kedvezmény Csak október 14Bmlon Delta 45 ezer kedvezménnyel! A Westel Rádiótelefon Kft. október 14-én nagy napot ünnepel. A 450 MHz-es szolgáltatás szombaton lesz 60 hónapos. Ebből az alkalomból az irodák 9-18 óráig meghosszabbított nyitva tartással és egy fantasztikus kedvezménnyel várják Önt. Ünnepeljen a Westellel! További részletekért hívja a 0660 50 50 50-es -450 MHz-es mobiltelefonról ingyen hívható - számot! Siessen, mert az akciós készletek végesek... Kamatmenteshitel-akciónk a kedvezményes árú készülékekre is vonatkozik! Az árak az áfát nem tartalmazzák. Általános tájékoztatással 24 órás telefonos ügyfélszolgálatunk készséggel áll rendelkezésére: g g ff4 NMT mobiltelefonról a 03-as, ingyen hívható számon, vezetékes telefonról a 265-8000 telefonszámon. | | 11 | A 111 | | | | J | WESTEL IRODA: PÉCS, 7621 RÁKÓCZI U. 19.. TEL.: (06 72) 225-111, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-900 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: KUNICS GÁBOR TEL.: (06 60) 327-930, RÉTHY ISTVÁN TEL.: (06 60) 327-920 Egyiptom, Alexandria. Egy 1500 éves szobor maradványait emelik ki a tengerből Az alexandriai világítótorony maradványai Valószínűleg a világ hét csodája egyikének tartott ókori világítótorony maradványaira bukkantak nemrég francia régészek a Nagy Sándor alapította egyiptomi város, Alexandria partjainál. A kutatásokat vezető archeológus, Jean-Yves Empereur mindenesetre úgy véli, hogy a tengerfenéken talált hatalmas kőtömbök a Kr. e. III. században, a Ptolemaioszok alatt Pharos szigetén épített és a XIV. századra teljesen elpusztult világítótorony részei. Történetírók és utazók leírásai szerint a torony, amelynek tetején tűz égett, három szintes volt, magassága pedig elérte a 120 métert. A XV. században az idő vasfoga és a földrengések által kikezdett torony helyén a mamelukok erődöt építettek, és ehhez felhasználták az ókori építmény darabjait is. A kikötőváros partjai előtt, búvárok segítségével végzett feltárási munkálatokat a francia régészék 1994 őszén kezdték, s azóta már egy egész oszloperdőre, számos szoborra, obeliszkre és Ptolemaida-kori épületek maradványaira bukkantak. A leletek között van egy tucat szfinx, több papí- ruszlevél-fejezetű oszlop, I. Sethi obeliszkjének egy darabja, valamint egy 4,55 méteres férfitorzó, mely valószínűleg egy 13 méter magas szoborhoz tartozott. Ez annak az Isis-szobornak a párja lehetett, amelyet immár harminc éve halásztak ki a tengerből, miután egy amatőr búvár felfedezte a lelőhelyet. Bár a kutatás során a búvárok nem lelték nyomát sem a világítótornyon egykor elhelyezett, a tengerészek isteneihez szóló feliratoknak, sem a tetején állt szobornak, a régészek mégis úgy vélik, hogy a lelőhelyen talált 50-75 tonnás kőtömbök csak a torony részei lehettek, hiszen méretüknél fogva nem származhattak közönséges épületekből. Az. AFP jelentése szerint a legértékesebb leleteket várhatóan október végéig kiemelik a tengerből, ugyanis a torony helyén épült erődítmény védelmére hamarosan beton hullám- törőkét helyeznek el azon a kéthektáros területen, ahol az ókori szobrok és épületmaradványok hevernek.
