Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)

1995-09-14 / 251. szám

6 Dünántúli Napló Közélet 1995. szeptember 14., csütörtök Hogyan járnak a jövőben a vonatok?- ~ * • • Beszélgetés Sárdi Gyulával, a MÁV Rt. Pécsi Üzletigazgatóságának vezetőjével Sárdi Gyula személyében a közelmúltban új vezetőt nevezett ki a pécsi üzletigazgatóság élére a Magyar Államvasutak Rész­vénytársaság (MÁV Rt.) vezérigazgatója. Az 51 éves vasút- igazgató 28 éve különböző beosztásokban dolgozik a MÁV-nál, most a debreceni üzletigazgatóság vezetői posztját cserélte fel a pécsire. Sárdi Gyula tulajdonképpen hazajött, hiszen a majd a három évtizedes vasúti munkájának legnagyobb részét Pécsett Volt egyszer egy cserkészcsapat Sok sok romantika Nagyon sok szó esik mosta­nában az újból életre kelt cse­rekész mozgalomról. Ezen be­lül is Pécs vonatkozásában a Ciszterci gimnázium cser­készcsapatáról. Nagyon keve­set tud a közvélemény viszont a „munkás” cserkészcsapa­tokról, amelyek peremkerüle­tekben - főleg bányatelepe­ken - tevékenykedtek. Ilye­nek voltak a pécsbánya-sza- bolcstelepi, vasasi, pécsújhe­gyi­Mi volt a különbség az álta­lunk „űri”-nak nevezett, tar­tott, Pius, Ciszterci, vagyis az egyházi iskolákhoz kötött és a munkás cserkészcsapatok kö­zött? Ami a szellemiséget il­leti, semmi. Mindkét csapat a cserkész törvények, a Szen- tadrási fiúk romantikus törté­nete alapján tevékenykedett. Az egyik egy kicsit jobban kötődött az egyházhoz és az ilyen rendezvényeken való részvétel volt túlsúlyban, a másik inkább a romantikára építette tevékenységét. Az is­kolai csapatok tagjai egyen­ruha és felszerelés dolgában jobban voltak „eleresztve”, ezért egy kicsit le is nézték a „rongyosokat”, akiknek nem jutott komplett egyenruha. A táborozás költségeit is közös munka útján szerzett pénzből és nem szülői támo­gatásból tudták összeszedni, így volt ez a 699-es pécsújhe- gyi cserkészcsapatnál is, amelynek közel 10 évig vol­tam tagja. Több táborozáson vettem részt, de ebből a leg­emlékezetesebbet hadd mu­tassam be. Az időpont 1946. Az újhe­gyi üzem palahányója alatt annyi iszapszenet találtak, amelyre az akkori viszonyok közt nagy szüksége volt az országnak. Ezért járult hozzá a vállalat ahhoz, hogy a meddő letakantás után sza­baddá vált iszapszén kiterme­lésében a csapat tagjai részt vegyenek. A nagyobbak la­páttal, a kisebbek kézzel rak­ták a csillékbe az iszapszenet. Az ezért kapott pénz olyan sok volt, hogy szinte zavarban voltunk, hogy az ezt követő táborozáson mire költsük. A dunaszekcsői tábor, amely a szigeti old li ártéren volt, két cserkészcsapat, a pécsbánya- telepi és a pécsújhegyi vett részt rajta, földi paradicsom­nak számított a háborús nél­külözéshez szokott fiuknak. A mézet 20-30 literes zsírosbö- dönben tároltuk. A szerkocsi naponta fordult a sziget bel­seje és a tábor között. A diny- nyét a földben ásott „hűtő­kamrában" tároltuk. „Sza­kácsnőnk”, Kollár Dodó által készített ételek minőségére nem volt panasz, mind elfo­gyott, de soha nem tudtuk, hogy mit ettünk. Visszatérve a cserkészcsa­pat bemutatására, a már emlí­tett 699-es cserkészcsapat megalakulásának időpontjára nem állnak rendelkezésemre pontos adatok. Úgy tudom, hogy az első parancsnok Laci bá’ volt, a miniszter, Surján László édesapja, aki ma a cserkészcsapatok országos parancsnoka. Bevonulását követően Novák Vilmos vette át a parancsnokságot, aki ha­marosan követte elődjét mint frontszolgálatos tiszt és aki soha nem tért onnan vissza. Végül a mozgalom megszün­tetéséig Hetesi József és He- tesi Lajos irányító ták a csapat munkáját. De beszéljünk egy kicsit arról is, hogy mit adott a cser­készet a fiataloknak. Először is erkölcsi-tartást, hogy az életben rájuk nehezedő fel­adatokat meg tudják oldani, el tudják viselni. Mi arra vol­tunk büszkék, hogy semmi­lyen káros szenvedélynek nem hódolunk és a minden­napi jó cselekedetet ma is kö­telező érvényűnek tekintjük. Másodszor a sok-sok roman­tikus táborozás, nappali és éj­szakai kirándulások, tábortü­zek, különbözlő próbák leté­tele maradandó élményként maradtak meg a cserkész­mozgalomba felnevelkedett ifjúságban. T. F. Keresztény Értelmiségi Fórum töltötte.- A beiktatási ünnepségen hangsúlyozottan szólt arról, hogy eddigi vasutas pályafu- tása során mindig kihívásokkal találta magát szembe, amelyek­nek igyekezett megfelelni. Azt hiszem manapság a vasútnál szinte csak kihívás van ... Klimatizálják az Inter Cityt- Pontosan így van, s ezek elősorban abból a programból adódnak, amit a MÁV vezér- igazgatója megfogalmazott a következő időszakra. Ennek ta­lán legfontosabb része, hogy a vasúttársaságot versenyképessé tegyük és erősítsük a piaci po­zíciónkat. Személyszállítás te­rén a területünkön látványos és az utazóközönség számára na­gyon hasznos változás történt azzal, hogy Budapest és Pécs között korszerű InterCity vona­tok járnak, naponta négy pár. . .- Valóban kényelmesen utazhatnánk, de a vonatok szel­lőző rendszerét állítólag taka­rékosság miatt kihagyták.- Nagyon rossz döntés volt. Ezt a hiányosságot pótoljuk, s valamennyi vonatot klimatizál- juk. Irányváltás az exportban- Manapság vonaton utazni drága dolog, de az ember akkor lepődik meg igazán, amikor ol­vassa, hallja, hogy a jegyár a MÁV Rt. költségeinek még min­dig csak egy részét fedezi.- A világon nagyon kevés az olyan vasúttársaság, amelyik a személyszállításból nyereséget ér el. Ez többnyire vesztességes vállalkozás, amit általában ki­egészítenek. Nálunk évtizede­kig ellentmondásos volt a hely­zet, amit végre megszüntetett a vasúti törvény, s az állam és a MÁV Rt. közötti szerződés. Az elismert szolgáltatás költségeit kiegészíti az állam: tehát azt a vesztességet, amely a személy- szállításban - idén mintegy 30 milliárd forint - létrejön, a költ­ségvetésből finanszírozzák. Az áruforgalmunknak egyértel­műen nyereségesnek kell len­nie, ehhez azonban elkerülhe­tetlen a fejlesztés, hiszen átala­kultak a fuvarozói igények. S ami legalább ilyen fontos, hogy felkutassuk a piacokat, mi ke­ressük meg a szállíttatókat.- Az exportban viszont nincs olyan sok versenytárs, egyebek közt azért, mert a vasúti fuvaro­zás jóval olcsóbb és biztonsá­gosabb, mint a közúti.-Valóban jobb helyzetben vagyunk, s maximálisan ki kell használnunk, hogy egyre in­kább korlátozzák a kamionfor­galmat, a magyar teherautók külföldi közlekedését, s nem utolsósorban, hogy olcsóbbak tudunk lenni. Az export iránya megváltozott, s kelettel szem­ben déli, nyugati irányba for­dult, de az igaz, teljesítménye­inket meghatározza a nemzet- gazdaság teljesítménye. Önelszámoló üzemegységek-Sok bírálat éri a MÁV-ot, hogy pazarlóan gazdálkodik. Óriási vállalat, nagyon nehéz minden minden átalakítás, na­gyok a belső feszültségek . . .- Ami kétségtelen tény. A gazdálkodás átalakítása nem tűr halasztást. A tisztánlátás érde­kében sem tartható tovább a je­lenlegi helyzet, ahol szinte azt sem tudjuk melyik tevékenység nyereséges, s melyik vesztessé­ges, s elmosódnak a felelőssé­gek. A MÁV-ot önelszámoló egységekké, azaz profit cent­rumokká alakítjuk át, amelynek során belső és külső vállalkozá­sokat hozunk létre. Ennek kere­tében látványos lesz a mellék- vonali profit centerek megala­kítása: nálunk a Villány-Kö- zéprigóc-Sellye-Szentlőrinc vonalon kísérleti jellegei októ­berben jön létre az első.- Lehet, hogy ha érdekelteb­bek lesznek a vasutasok, akkor a kiszolgálás is javul?- Mindenképpen, de az uta­sok szolgálatának egy része nem pusztán anyagi kérdés. Például az, hogy a tájékoztatás pontos legyen, s mondjuk a vo­natban ülők tudják, hogy miért indul később a szerelvény, nem attól függ, hogy mennyit keres a hangosbemondónál ülő mun­katársunk vagy a kalauz. De at­tól igen, hogy a közvetlen veze­tője megköveteli-e a fegyelme­zett munkát. S nyilván serkentő tényező az is, hogy a hanyagul dolgozók kiszorulnak a MÁV- ból, mert a leépítéseknél nyil­ván nem a jó vasutasoktól kö­szönünk el. S bár jelentősen csökkent az elmúlt években a MÁV Rt. létszáma, a felada­tokhoz illeszkedően minden bi­zonnyal további csökkenés várható. Lesz sínfelszedés?- A mellékvonalakkal kapcsola­tos bejelentések, szóbeszédek felborzolták a kedélyeket. Kike­rülhetetlen a kérdés: a pécsi igazgatóság területén lesz-e sínfelszedés?- A vizsgálat során három kategóriába sorolták a vasúti vonalhálózatot: az elsőbe a gazdaságos vonalak, a másikba a nem gazdaságosak, de fonto­sak, a harmadikba a nem gaz­daságosak, s nem fontosak ke­rültek. Ez utóbbiak - országo­san mintegy 300 kilométer hosszúságban - a jövő évi üz­leti tervünkbe úgy lesznek beál­lítva, hogy amennyiben a vona­lakon megy a forgalom, akkor 300 millió forinttal nagyobb termelői árkiegészítést kérünk a költségvetéstől. A Dél-Dunán- túlon ez három vonalat érint: a dombóvár-tamási-mezőhidvé- git és tamási-pincehelyit, vala­mint a balatonfenyvesi kisvasu- tat. Hozzáteszem azonban, hogy az előbbi két viszonylat­ban már szünetel a forgalom, az utasokat vonatpótló autóbu­szokkal szállítjuk. A kisvasutat ugyan eladnánk, de nem akarja senki megvenni. Sínfelszedésre reményeim szerint sehol nem kerül sor, de arra számítani le­het, hogy néhány vonalon az ál­lami kiegészítés mellett szük­ség lesz az önkormányzatok anyagi hozzájárulására is.- Ön hogy érzi, megváltozott a vasúttársaságról kialakult kép az elmúlt másfél évben ?- Sok bírálat ér bennünket, de azt tapasztalom, hogy az utasok többsége elismeri azokat a törekvéseket, amelyeket a szolgáltatási színvonal javítá­sáért teszünk, de sok tenniva­lónk van még például az utastá­jékoztatás, a kocsik tiszta­ságának, az utasellátás terüle­tén. Tranzit-Zágrábi székhellyel az ön igazgató elődje, Busch Károly képviseli a magyar vasúttársa­ságot Horvátországban és Szlovéniában.- Állandó képviselőnknek az a feladata, hogy a magyar áruk kiáramlását elősegítse, s hogy az adriai kikötőkbe érkező tranzitáruk minél nagyobb mér­tékben hazánkon keresztül vas­úton jussanak el a célállomásra. Természetesen mindent megte­szünk, hogy Busch Károly úr eredményesen dolgozzon; ez nem csak a mi érdekünk, ha­nem elsősorban a MÁV-é. Roszprim Nándor A Keresztény Értelmiségi Fó­rum ez évben is folytatja nagy­sikerű előadássorozatának megrendezését. A Pécsi Római Katolikus Hittudományi Főis­kola, és a Ciszterci Pedagógiai Műhely szervezésében, a ben­cés, ciszterci és jezsuita diák- szövetségek támogatásával minden hó harmadik péntekén 17 órakor a Ciszterci Rend Nagy lajos Gimnáziuma dísz­termében kerülnek sorra az elő­adások. Az első előadást szeptember 15-én, pénteken Adriányi Gá­bor (egyetemi tanár Bonn) A keresztesháborúk a mai egyház- történész szemével címmel tartja. Naponta négy pár InterCity járatot fogadnak és indítanak a pécsi Főpályaudvaron, a szerelvényeket a közeljövőben lég­kondicionáló berendezéssel is felszerelik fotó: laufer László Egy sikeres szélhámos 26 milliója A videók Tiranába (se) mentek Amikor a rendőrök augusztus 27-én becsöngettek az elegáns Benczúr utcai lakásba, a fiatal férfi akár Fejes Endre színda­rabjának címét is idézhette volna: Jó estét, nyár, jó estét, szerelem. Bár a napszak nem stimmelt - kora reggel volt - ő is ugyanúgy búcsúzni kénysze­rült diplomata-negyedbeli laká­sától, mint a darab hőse. Statkiewicz Pál budapesti la­kost, a BRFK nyomozói csalás bűntettének alapos gyanúja mi­att vették őrizetbe, majd bíró­sági határozattal előzetes letar­tóztatásba is helyezték. A vizs­gálat eddig feltárt adatai szerint 26 millió forintot csalt ki hiszé­keny áldozataitól. A letartóztatás egy hosszú, két éves kutatás végére tett pon­tot. A jó megjelenésű férfi kö­rözését 1993 augusztus 26-án rendelték el, de ő szinte látha­tatlanná vált. Jó oka volt rá. A rendőrség szerint a bűn­cselekmény-sorozat még 1992 őszén kezdődött. Mintha a hú­szas-harmincas évek nagystílű szélhámosai keltek volna életre. Megjelent egy fiatalember a rendszerváltást követő eszten­dők ellenőrizhetetlen társa­dalmi forgatagában, s bekerült az úgynevezett felsőbb kö­rökbe. A magyar mellett anya­nyelvi szinten beszéli az angolt és az oroszt, jól tud németül is. Rokonai jó szándékkal vezették be olyan helyekre, ahol a társa­ság tagjai még alig ismerték egymást, hiszen’az új elit még csak szerveződött. A kapcsolatok és a lehetősé­gek ellenőrizhetetlensége, a hi­székenység és a gyors meggaz­dagodás vágya a táptalaja a szélhámosságnak. Statkiewicz legtöbbször úgy mutatkozott be, mint az akkor még létező Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Minisztériu­mának befolyásos munkatársa. A külügyeket és külkereske­delmi csatornákat ismerő, vagy azokkal még csak ismerkedő újdonsült barátainak, természe­tesen szigorúan bizalmasan, a következő ajánlatot tette: több ország újra fel akarja venni a diplomáciai kapcsolatokat (vagy a már meglévőket akarja szélesíteni) Albániával. Ő segít az új külképviseleteknek besze­rezni bizonyos szórakoztató elektronikai cikkeket, például videóberendezéseket. Ha adnak neki pénzt, akkor ő, mint dip­lomáciai státuszban lévő NGKM-es, el tudja intézni a keresett cikkek értéktöbble- tadó-mentes, nagybani áron tör­ténő beszerzését. Diplomáciai futárral, tehát gyakorlatilag vámmentesen be is tudja hozni, vagy hozatni az árut Magyaror­szágra. Ezeket a cikkeket ren­des áron számolják fel a meg­rendelőknek, tehát a befektetett pénz jobban kamatozik, mint a bankban. Akadt, aki csak 50 ezer, de olyan is, aki 3 és fél millió fo­rintot adott neki. A módszerhez tartozott, hogy egyes ügyfelei­nek, akik eleinte csak kis ösz- szegekkel szálltak be, több al­kalommal is szép hasznot pro­dukált, persze az újabb áldoza­tok pénzéből. Amikor adóssá­gai alaposan felhalmozódtak, a felvett milliókkal együtt nyoma veszett. A videókból a valóság­ban persze semmi sem lett, mert csak az ő fantáziájában lé­teztek. Biztosak lehetünk abban is, hogy a Tiranába kerülő új elektronikai eszközök sem Bu­dapesten át jutottak rendeltetési helyükre. Ä szélhámosok jó és bizal­mat keltő megjelenésén, széles ismeretségi körén, ragyogó nyelvtudásán túl valódi, külföl­dön szerzett ismeretei és élmé­nyei is voltak. Egy ideig Kana­dában, majd Új-Zélandon élt. Ismert olyan jó nevű amerikai bankokat, amelynek Magyaror­szágon még más bankoknál nyitott folyószámlájuk sincs. Tartozása fejében nyugodtan osztogatott olyan fedezetlen dollár-csekkeket, amelyeket itthon nem lehetett volna bevál­tani. Egy hölgy, akit 650 ezer forinttal károsított meg, Bécs- ben mutatta be a csekket. Kide­rült: a jóképű fiú becsapta őt. Az ügyeskedő ál-külkeres­kedő és a dollárkölyök szerepe mellett Statkiewicz még egy harmadikat is eljátszott. Míg az első két csalás típusa, amit a rendőrség az ő számlájára ír, egyelőre ritka a magyar bűn­ügyi krónikában, a harmadik sajnos elég gyakori. A vizsgálat eddigi adatai szerint a gyanúsí­tott meghamisított tulajdoni la­pokra vett fel bankkölcsönöket. Ez a módszer megbukott, a ha­misítás ma már körülménye­sebb. Hogy miért választott mégis ilyen módszert, annak egy magát megnevezni nem kí­vánó szakértő szerint az az oka, hogy napjainkban a szélhámos is - divatos kifejezéssel élve - több lábon áll. Pontosabban: most éppen ül. A BRFK Vizsgálati Főosztá­lyán várják az eddig még isme­retlen károsultak jelentkezését is. Némethy Gyula i f. ' A t

Next

/
Oldalképek
Tartalom