Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)
1995-09-06 / 243. szám
10 DÜmántúli Napló Gazdaság 1995. szeptember 6., szerda Adózóbosszantó APEH-ötlet Két napilap is megszellőztette a hírt, miszerint jövőre fizetni kell majd a személyi jövedelemadó bevallásakor használatos adóívekért. A tervek szerint az adófizetők a nyomtatványok és a postaköltség árát elszámolhatnák, így elvileg senkit sem érne kár. Az adóhatóság vezetői a javaslatot mégis gazdaságossági okokkal indokolják: a nyomdaköltségeket szeretnék hamarabb visszakapni. Hitelezzünk mi, ne a hivatal. Már a gondolat is borzaszt: korábban meghozta a postás a csomagot, most sorban állhatunk, de nemcsak a beadáskor, hanem már a nyomtatványok kiváltásakor is. Ismerve a hazai viszonyokat: egyszer a pénztárnál, majd a csomag átvételekor. Furfangosságunkat ismerve csak pillanatok kérdése, hogy megjelenjenek az aluljárók sötétjében az ügyes fénymásolatokat kínáló nyomtatványárusok, s ezzel máris újabb üzletággal bővül a feketegazdaság. (németh) Szegfű Kolumbiából - motor Magyarországról Üzleti híd a tengeren át ___i__Liife A szövetkezet gépállomásán már az őszi munkákhoz készítik fel a „ technikát ” fotó: Tóth l. Baranyahídvégen egyre nehezebb Kárpótlási földárverések Több mint 41 000 aranykorona értékű föld talált gazdára a múlt héten a második kárpótlási földalapra megrendezett, ösz- szesen hatvan árverésen. Tizennégy megyében tartottak eddig árverést a második kárpótlási földalapra. A legtöbbet, szám szerint tízet, Győr- Moson-Sopron megyében tartották. A legmagasabb licitár egy Zala megyei árveréshez kötődik, ahol egy parcelláért 46 ezer forintot adtak aranykoronánként. Továbbra is akadnak olyan licitek, ahol az aranykoronánként! legalacsonyabb, 500 forintos árat érték el. Baranya megyében például a múlt héten tartott négy árverésen mindenki ennyiért juthatott földhöz. Somogybán például a tervek szerint - a városokat kivéve - naponta átlagosan két településen tartanak árveréseket a hivatal munkatársai. A legnagyobb érdeklődésre számot tartó Balaton-parti és város környéki licitálásokon fél ezer vagy annál is több érdeklődőre számítanak a második ütemben, amikor is bárki jelentkezhet a földalap megmaradó 20 százalékára. Szaktanácsadás Korszerű és igényekhez igazodó távhő igénybevétel a pécsi mintaházak tükrében címmel kerekasztal beszélgetésre kerül sor szeptember 6-án délután Pécsett a Zöld-Híd tanácsadó irodájában. Szeptember 8-án épületenergetikai konzultációt tartanak, melynek keretében egyszerűsített hőtechnikai számításokat is végeznek. Az MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. szeptember 5-től Pénznem vételi közép eladási angol font 204,67 206,61 208,55 ausztrál dollár 99,09 99,99 100,89 belga frank (100) 437,06 441,36 445,66 dán korona 23,16 23,39 23,62 finn márka 30,03 30,32 30,61 francia frank 26,06 26,31 26,56 gör.drachma(IOO) 55,84 56,38 56,92 holland forint 80,26 81,05 81,84 ír font 209,43 211,41 213,39 japán yen (100) 134,23 135,69 137,15 kanadai dollár 98,36 99,25 100,14 kuvaiti dinár 437,61 441,74 445,87 német márka 89,89 90,78 91,67 norvég korona 20,56 20,76 20,96 olasz líra (1000) 81,07 81,81 82,55 osztrák sch. 12,78 12,91 13,04 portugál esc.(100) 86,30 87,13 87,96 spanyol pes.(100) 104,83 105,83 106,83 svájci frank 109,53 110,60 111,67 svéd korona 18,04 18,21 18,38 USA dollár 131,93 133,14 134,35 ECU (Közös Piac) 168,11 169,73 171,35 Kovács Sándor a baranyahíd- végi Közös Út Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet elnöke, 1973-ban miután elvégezte a Pénzügyi és Számviteli Főiskolát itt kezdte a pályáját, ahol kisebb megszakításokkal a mai napig is dolgozik.- Mindig is ehhez a kedvezőlen adottságú és hátrányos helyzetű területhez kötött az életem, ugyanis Kisszentmár- tonból származom, még a nagyszüleim is ott éltek - mondja. - 1983-ban elköltöztünk a családommal Sámodról Pécsre, azóta onnan járok ki naponta a szövetkezetbe. 1987- ben ugyan megfordult a fejemben, hogy elmegyek máshova dolgozni, de maradtam. Ekkor ment nyugdíjba a régi elnök. Felajánlották az elnökséget a pártbizottságon, de nemet mondtam. Mást jelöltek, azonban a szövetkezet közgyűlése nem választotta meg. • Amikor a baranyahídvégiek keresték meg ezzel a kéréssel, nekik igent mondott. 1987 március végén a közgyűlés megválasztotta a szövetkezet elnökének.- 1987-től 1990-ig eljutottunk odáig, hogy sikerült egy kicsit stabilizálni a gazdaságot - folytatja Kovács Sándor. - Az aszálykár miatt ugyan az 1988- as év veszteséges volt, de 1989- ben nem volt szükségünk hitelekre. Azonban 1990-től az agrárolló egyre jobban szétnyílik, s ha nem változnak meg a szabályozók, akkor tovább folytatódik a mezőgazdasági üzemek önkizsákmányolása. A bankok nem, vagy csak nehezen adnak hitelt a termeléshez. A világon nincs még egy olyan mezőgazdaság, ami kibírta volna azt, amit a magyar. A mezőgazdaságból élő emberek nem ezt az átalakulást akarták, mert ahogy ez megtörtént az az Ormánságot a ’30-as évek szintjére vetette vissza.-Azok akik a mezőgazdaságból élnek, a maguk bőrén érzik, mit jelent a szövetkezet, ezen a vidéken egyénileg nem boldogulnának - állítja Kovács Sándor. - Azonban azzal is tisztában vannak, hogy az adottságok miatt soha nem lesz olyan gazdag ez a gazdaság, mint egy mohács-térségi. Egyre többen kiszorulnak a munkanélküli segélyből, sokan jönnének dolgozni, de a jelenlegi létszámmal minden munkát el tudunk végezni. 1992 előtt a szövetkezet 2200 hektáron gazdálkodott, most 1800 hektáron. Elképzelhető, hogy ez ősszel növekedni fog a területük, mert vannak tagjaik, akik eddig a szomszédos szövetkezetnek adták bérbe a földjüket, s most nekik szeretnék. Baranyahídvégen 700 hektáron gabonát, 350-en napraforgót, 220-on szóját, 420-on kukoricát termesztenek a többin háztájiban dinnyét és 20 hektáron burgonyát. A talajelőkészítést és a dinnye értékesítését a gazdaság végzi. Az idén azonban nem volt olyan sikeres, mint a múlt évben. Tavaly 150 vagon dinnyét adtak el, míg most ennek töredékét. Különösen a szabadföldi dinnye értékesítésével volt gond. Pedig az idén is jól indult minden, volt olyan nap, hogy hat vagont is beraktak. Az 5000 férőhelyes sertéstelep a ’70-es években épült. Szükség lenne egy nagy rekonstrukcióra, az elavult technológiát kellene lecserélniük egy korszerűre, de nem találtak olyan pályázati lehetőséget, ami a termelő beruházáshoz nyújtott volna támogatást, sem olyan pénzintézetet, amelyik hosszúlejáratú hitelt adna. Egyelőre tanácstalanok. Az elmúlt évben a gépparkjukat fejlesztették, a költségek egy részét kárpótlási jeggyel fizették ki. A Boly Rt.-vel és a KSZÉ- vel kötöttek termeltetési szerződést szójára és napraforgóra. Bíznak benne, hogy hektáronként a 20-22 mázsa körüli átlagot eléri a napraforgójuk, s akkor akár nyereségesek is lehetnek.-Azt ahol most tartunk a szövetkezetben dolgozó emberekkel együtt csináltuk meg - fejezi be Kovács Sándor, aki nemrégiben vehette át a Földművelésügyi Minisztérium Elismerő Oklevelét. - Gondok is vannak, mert sajnos többen elfelejtették, hogy milyen volt régen a legelő- és erdőbirtokos- ság. Sokan csak kivágni szeretnék a megkapott területeiken az arra megérett fákat, de művelni, gondozni, újratelepíteni az er- deiket nem igazán akarják. Eddig szívességből gondoztuk az erdőket. Most odáig jutottunk, ha nem kapunk művelési engedélyt, akkor nem foglalkozunk ezzel az ágazattal tovább, mert csak veszteséget termel. Sz. K. Földrészek között létesít üzleti kapcsolatokat a Magyar Latin-Amerikai Kereskedelmi Központ, ami egy éve alakult Budapesten. Mint Enrique Sierra igazgató lapunknak elmondta, az ötlet a térséget jól ismerő hondurasi bankszakembertől, Gustavo Guillentől származik. Az őkft.-je rakta le alapját annak az információs szervezetnek, amely immár 12 latin-amerikai országban van jelen, s hamarosan irodát nyit Romániában, Szlovéniában és Ukrajnában is. A központ egyik célja, hogy összeismertesse egymással a távoli földrészek közép- és kisvállalkozóit. Ennek jegyében rendeztek konferenciát Budapesten, s tartottak tájékoztatót Caracasban a visegrádi csoport országainak privatizációs lehetőségeiről. Sikeres volt a termékkiállításuk Miskolcon, de annak a bemutatkozásnak is, amit augusztusban Kecskeméten szerveztek a vállalkozóknak. A központ közvetít, az üzletkötést átengedi az illetékes szakvállalatoknak, amelyek beA pécsi Pinocchio Játék és Szabadidő Sport Egyesület országos rajz és tervpályázatot írt ki gyerekek részére, akik álmaik játszóterének, szabadtéri játékának rajzával, makettjével nevezhettek. A több száz pályamű közül nehéz volt a legjobbakat kiválasztani. Az Harmadik alkalommal rendezi meg a Vállalkozásfejlesztési Szakmai Napokat Szekszárdon a Tolna megyei Vállalkozói Központ szeptember 21-22 között. A két nap alatt többek között előadások hangzanak el a kis- és középvállalkozásokat érintő iparfejlesztésről, finanEnrique Sierra fotó: feb/diósi léptek a szervezet tagjai sorába. Saját sikernek is tekintik majd, ha megindul a szegfuexport Kolumbiából Magyarországra, vagy ha létrejön egy kecskeméti és egy budapesti kávépörkölő cég üzlete a Costa Rica-i szállítókkal. Egyidejűleg embrióátültetési tapasztalatokat, magyar gyümölcsfeldolgozási technológiákat, és motorokat népszerűsítenek Latin-Amerikában. FEB eredményhirdetésre szeptember 8-án kerül sor a Hotel Kikelet Üvegtermében, ahol pályamű- vekből kiállítást is rendeznek. Az egyesület bízik abban, hogy olyanok is megtisztelik ünnepségüket, akik szívesen támogatnák kezdeményezésüket, tagjaik sorába lépnek. szírozási, privatizációs lehetőségekről, az adótörvények változásairól, de lesz üzletember találkozó is. A rendezvény kapcsolódik az Alisca Expo’95 Szakkiállításhoz és Vásárhoz, melynek Tolna megyei kiállítóit a vállalkozói központ pályázat útján támogatta. Tervpályázat gyerekeknek Vállalkozásfejlesztési napok Száznál kevesebb szövetkezeti lakás épült eddig Gazdára talált a lakásügy Sok a hátralék, egyre nehezebb a felújításokra a pénzt előteremteni Az év első felében száznál is kevesebb szövetkezeti lakás épült az országban - derült ki a Lakásszövetkezetek Országos Szövetségének keddi tájékoztatóján. Sürgősen tenni kell valamit a hazai lakáshelyzet javítása érdekében, mert a fiatalok és a középrétegek lakásszerzési kilátásai jelentősen beszűkültek. Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke biztatónak nevezte, hogy hosszú idő után végre gazdára talált a lakásügy: a kormány a Pénzügyminisztériumot jelölte ki felelősének. A közüzemi díjak (víz, csatorna, gáz, áram) folyamatos emelkedése sok lakástulajdonosra elviselhetetlen terheket ró. Míg tavaly „csak” minden hetedik, az idén már minden hatodik lakó tartozik a szövetkezetnek. A hátralékok miatt egyre nehezebb a felújításhoz, illetve karbantartáshoz szükséges összegeket előteremteni. Pedig a házak lassan elérik a kritikus 30 éves kort, amikor teljes felújításra szorulnak. A jelenlegi számítások szerint lakásonként 3-400 ezer forintba kerülnek a legszükségesebb munkálatok. Egy 50 négyzetméteres lakás esetében legalább egy évig havonta 25- 30 ezer forinttal többet kell fizetniük a tulajdonosoknak a közös alapba. A szövetség most az állam segítségét kéri, alacsony kamatozású, esetleg kamatmentes kölcsön formájában. A részletes lakáspolitikai koncepciót november végéig kell kidolgoznia a pénzügyi tárcának. A programban részt vesz számos civil szervezet, így a Lakásszövetkezetek Országos Szövetsége is. (bánhegyi) Hogy ne csak a kékalga virágozzék Nemcsók János szerint ötven- milliárd forint szükséges a Balaton helyreállítására. A Balaton vízminőségi programjáért felelős államtitkár az idei tetemes angolnapusztulás ellenére ökológiai szempontból jónak ítéli a Balaton vízminőségét. A javulás egyik oka, hogy az idén a vízügyesek tanácsára úgy döntöttek: nem nyitják meg a Sió zsilipjét, nem engedik le a tó vizét. A tavalyinál 15-20 centiméterrel magasabb vízszint miatt a legnagyobb kánikulában sem melegedett 26 fok fölé a tó hőmérséklete, ennek köszönhetően a kékalga virágzása is elmaradt. A víz minőségének javítása szempontjából legfontosabb a balatoni Il-es víztározó befejezése, az I-es tározó korrekciós munkálatainak elvégzése volt. Ehhez kapcsolódott a program egy másik része: a tó menti települések 95 százalékát háromöt éven belül bekötik a szennyvíz- és csatornahálózatba. A szakmai körökben heves vitákat kiváltó halpusztulásról szólva Nemcsók János megerősítette:: valószínűleg a vegyszeres szúnyogirtás okozta az angolnavészt. Mint mondta, kezdeményezni fogja a kémiai helyett a biológiai módszerek alkalmazását. Ez azért is indokolt lenne, mert egyetlen csípős szúnyog kiirtása jelenleg ötezer hasznos rovar elpusztulásával jár. Ráadásul - és ezt vizsgálatok is alátámasztják - a szúnyogirtás következményeként a balatoni halak lesoványodtak, krónikus májkárosodásban szenvednek. Az angolna telepítése megszűnik, a még meglévő állományt pedig a közeljövőben lehalásszák. A kormánybiztos irányítása alatt álló 15-20 intézetben szeptemberben megkezdődnek a kékalga-invázió megelőzésére irányuló vizsgálatok. A tó vízminőségének javítását elősegítő kutatásokra évente 200 millió forint áll rendelkezésre. Ez a Balatonra fordítható jövő évi büdzsének mindössze 5 százaléka. Az államtitkár - a tárcákkal történt előzetes tárgyalások alapján - reális esélyt lát arra, hogy megszavazzák a Balaton 1996-os 4-5 milliárd forintos költségvetését. Ebből fizetnék a többi között a csatorna-, a víztározó építését, valamit a tó öntisztulását segítendő ebből bontják ki a keszthelyi strand betonját, fövenyesítik a partot. Újvári Gizella 4 t 4 L i
