Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)
1995-09-06 / 243. szám
8 Dünántúli Napló Egészségügyi Magazin 1995. szeptember 6., szerda A vérzéses láz A korábbi, országrésznyi területeket elnéptelenítő járványok, pestis, kolera, feketehimlő leküzdésével úgy tűnt, hogy többé ilyen veszedelmek nem leselkednek ránk. Ám korunkban ismét titokzatos kórok, járványos betegségek törtek elő. Ezek egyike a vérzéses láz, amelynek kórokozója az Ebola vírus. E rettegett kórokozó ez év tavaszán ismét járványt hozott az afrikai Zaire egyes területein és a WEIO jelentése szerint Európában és más földrészeken is megbetegedtek néhá- nyan e kórban. A ma még gyakorlatilag gyógyíthatatlan betegség 4-16 napi lappangás után hirtelen támad: fejfájással, izomfájdalmakkal, gyengeséggel kezdődik, amihez gyomor- bélpanaszok társulnak, általában hasmenéssel jár. A betegség ötödik napján léphet fel a vérzés, ami öt-tíz napon belül előidézheti a halált. Zairében az első hat napon belül csaknem 90 ember halt meg. Egyelőre megfelelő gyógyszer nem áll rendelkezésre, próbálkoznak az interferon alkalmazásával. A betegség - a hiedelemmel ellentétben - nem újkeletű. Már 1967-ben sikerült a kórokozó vírust izolálni, nevét akkor kapta egy afrikai folyótól a parányi vírus. Szudánban Ebola- járványt már csaknem húsz évvel ezelőtt is följegyeztek, és azóta újból és újból támad, eddig csaknem félezer ember halálát okozta. Embertől emberre terjed a kór. A beteg minden testváladéka fertőző, ezért elkerülhetetlenül fontos a beteg elkülönítése és a szigorú járványügyi előírások betartása. Takács Ilona Rákbetegek túlélése Európában Európában Svájcban, Finnországban és Hollandiában - vagyis a legjobb szociális rendszerekkel rendelkező országokban - van legnagyobb esélyük a rákbetegeknek a túlélésre. A legkisebb eséllyel Lengyel- és Észtországban indulnak a halálos kór elleni harcban. Az amerikai Bethesda rákintézet lapjának Európával foglalkozó fejezeteiből megtudható, hogy a mell-, gyomor- és bélrák esetében Svájcban a legjobbak a túlélési statisztikák. Az 1978 és 85 között diagnosztizált mellrákos nők közül 1990- ben 75,7 százalék volt életben. Ugyanez az arány például Lengyelországban csak 43,9 százalék. A gyomorrákosok Nagy-Britanniában csak fele olyan túlélési eséllyel számolhatnak, mint Svájcban - írja a dpa. Az EUROCARE vizsgálat hiányossága, hogy csak az európai országok korlátozott csoportjára terjedt ki - Kelet- és Közép-Európára egyáltalán nem - továbbá, hogy a diagnosztikai különbségekből adódó eltérések miatt, csak bizonyos rákfajtákat vizsgál. A statisztikát közzétevő amerikai intézetben ugyanakkor genetikai módszert dolgoztak ki, amely a tüdőrák-megelőző állapotot deríti fel nagy biztonsággal az erős dohányosoknál. Azt találták ugyanis, hogy a rákmegelőző állapotban a különben normális alakú sejtek DNS-ében a 9. kromoszóma deformitása figyelhető meg. Ez más rákfajtákra is érvényes: a genetikai anyag sérülése valószínűleg megakadályozza, hogy a tumorelnyomó gének kifejthessék hatásukat - írja a Reuter. Sírás és a hirtelen csecsemőhalál Viszonylag gyakori jelenség, hogy az egy hónap és egy év közötti csecsemő minden figyelmeztető jel és minden orvosilag kimutatható ok nélkül meghal. Az Egyesült Államokban minden 1000 gyerek közül egy ilyen módon hal meg; évente ötezer és tízezer között van az áldozatok száma. A Bostoni Orvostudományi Egyetem oktatója, dr. Michael Corwin 21 800 újszülött sírását tanulmányozta, s a finom műszerek kapcsolatot mutattak ki a sírás és a „rejtélyes csecsemőhalál” között. Á balsorsra ítélt csecsemők hangja az átlagosnál magasabb, s ők a többieknél gyakrabban váltanak hangszínt. Corwin és munkatársai két éven át 13 kórházban rögzítették az újszülöttek hangját. A kutatók követték a babák további sorsát: 12-en haltak meg közülük a „rejtélyes csecsemő- halál” következtében, s az ő sírásuk számítógépes elemzése a többi csecsemő sírásától eltérő közös jellegzetességeket mutatott ki. Corwin doktor egyelőre nem javasolja a szülőknek, hogy sírásvizsgálatra vigyék a babájuAlhat-e nyugton a szülő míg a gyermek szendereg? fotó: Tóth kát. A kutatás jelenlegi szakaszában ez még nem minősíthető vizsgálati módszernek - nyilatkozta a UPI-nak - és több félelmet kelthet, mint amennyi segítséget nyújt. A kutatók azonban bíznak abban, hogy a síráselemzés segíti őket majd e rejtélyes kórkép jobb megértésében. A váratlan csecsemőhalál okáról többféle elképzelés is létezik (légúti rendellenességek, illetve az agy légzést és szívritmust irányító lebenyének zavara), amelyekkel összhangban vannak Corwin kutatási eredményei. A jelenség okát körülvevő homály ellenére több orvoscsoport azt javasolja a szülőknek, hogy a kisbabájukat ne altassák hasukon. Néhány országban jó eredményhez vezetett a hason altatás elleni kampány. „Az újszülötteknek nincs kialakult alvási pozíciójuk; próbáljuk meg a hátukra vagy az oldalukra szoktatni őket” - ajánlja Corwin. „De ne essünk túlzásokba; ha vitát szítunk a családban az altatás kérdésével, vagy ha folyton fölébresztjük a babát, amikor a hasára fordul, azzal többet ártunk, mint használunk.” Fogyasztó csodaszer Talán minden pénzt megadnának az emberek egy olyan gyógyszerért, amely felolvasztja a zsírpárnákat, csillapítja a hatalmas étvágyat és a petyhüdt bőrt fiatalosan feszessé változtatja. S a gyógyszer fogyasztójának egyetlen verejtékcseppjébe sem kerülne az, hogy újra a régi ruháiba bújhasson. Mint az AP hírügynökség tudományos szakírója megállapította, Amerikában, ahol az számít divatosnak, hogy valaki sovány, nemrég telefonhívások áradata indult az egész ország fogyasztóklinikáiba, amikor a Science című szakfolyóirat három tanulmányt is közölt arról, hogy proteininjekciókkal sikerült az elhízott egerek súlyát hetek leforgása alatt 30 százalékkal csökkenteni. Ezenkívül a kísérleti állatok a gyógyszer hatására kevesebbet ettek és többet mozogtak. Amikor az egyik kaliforniai gyógyszergyártó cég megvette a leptin nevű proteinnel kapcsolatos jogokat és bejelentette, hogy egy éven belül embereken is ki fogja próbálni, azonnal megindult az önkéntes jelentkezők tömege. Annyian jelentkeztek, hogy külön telefonvonalat kellett felszereltetni hívásaik fogadására. A Rockefeller Egyetem szóvivője azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatás még a kezdeti szakaszában van. Ezen az egyetemen sikerült ugyanis felfedezni azt a gént, amely a leptint termeli és már el is különítették magát a proteint is. V Szakértők szerint az új fogyasztó gyógyszer árának csak a „csillagos ég” szabhat határt, hiszen az emberek mindig is varázsszerre vágytak a kövérség ellen és ez nagyon sokba kerülhet. Egyébként az amerikaiaknak körülbelül az egyharmada számít túlsúlyosnak. Évente 30 milliárd dollárt költenek arra, hogy izzadtsággal, feszültséggel és koplalással vívják a vég nélküli és lankadatlan küzdelmüket a fogyás érdekében. Egész iparágak épültek ki az Egyesült Államokban arra, hogy eltávolítsák a nemkívánatos zsírsejteket. A statisztikai adatok szerint a legtöbb próbálkozás eredménytelen marad. Az elvesztett kilókat rendszerint visszahízzák. Ilyen csalódás nem kizárt akkor sem, ha a leptinnel készült gyógyszer megjelenik az amerikai piacon. Mindenképpen nagy gondossággal kell eljárni minden olyan esetben, ha a testsúllyal való manipulációt hormonok segítségével valósítják meg. Egyelőre nem mutatkoztak mellékhatások, de óvatosságra feltétlenül szükség van. Egyes kísérleti egerek elpusztultak a túladagolt leptintől, más fajtájú egerekben viszont semmilyen hatást nem váltott ki a szer. A kövérség nagyon komplex probléma és egyetlen szer nem oldhatja meg mágikus módon minden túlsúlyos ember gondját. További lényeges problémát okozhat, hogy a leptin olyan protein, amelyet a gyomor megemészt. Ezért ha a mostani helyzet nem változik, akkor a leptint injekcióval kell a szervezetbe juttatni. Sokan viszont félnek a tűszúrásoktól. Ebben az esetben a fogyasztószer úgy működne, mint az inzulin, amelyet a cukorbetegeknek naponta injekcióval adnak be. Kövérségi szakértők szerint viszont éppen a fogyókúrával összefüggő állandó és soha fel nem függeszthető fegyelem az, amely nagyon sok ember számára a súlyleadás kudarcát okozza. S a mindennapos injekcióbeadás szükségessége csak gyorsíthatja a kudarc bekövetkezését, mert a páciensek egy idő után belefáradnak az injekciózásba. Mi váltja ki a pszoriázist? Bár súlyos, vagy pláne életet veszélyeztető betegségnek nem mondható, a pikkelysömör (pszoriázis) emberek tízmillióinak életét keseríti meg, elsősorban a hideg és a mérsékelt égövi országokban. Skandináviában például a lakosság 7-8 százaléka, Magyarországon mintegy 2,5 százaléka szenved ebben a bőrbetegségben, amelynek első szabatos leírása még az ókorból, Hippokratész tollából maradt ránk. Egy amerikai kutatónak most sikerült kimutatnia, mi okozza a pikkelysömört. James Krueger, a Rockefeller University bőrgyógyásza számos kollégájának gyanúját igazolta, amikor arra az eredményre jutott, hogy a kellemetlen betegség nem a bőr hibás működésére, hanem az emberi immunrendszer zavarára vezethető vissza. (Más bőrbetegségekkel ellentétben a psoriasis kizárólag emberen fordul elő.) A „bűnösök” a szervezet úgynevezett T-sejt- jei. A T-sejtek a fehér vérsejtek egy csoportját alkotják; feladatuk a testbe bejutó vírusok, baktériumok, gombák felkutatása. Ha ilyenre bukkannak, aktivizálódnak a további falósejteket hívnak segítségül, majd ezekkel együtt harcba szállnak, és megsemmisítik a betolakodókat. Psoriasisos betegeket vizsgálva Krueger az átlagosnál jóval több aktív T-sejtet talált külső bőrrétegükben, holott a magas koncentrációt semmiféle „ellenség” jelenléte nem indokolta. Ezen kívül nagy mennyiségű interleukin-6 ve- gyületet mutatott ki. Ez az anyag készteti gyors ütemű szaporodásra az epidermisz hámsejtjeit, s okozza a psoriasis jellegzetes kórképét: a foltokban kórosan megvastagodott szaruréteget, a bőrön megjelenő papulákat, illetve plakkokat. Az amerikai kutató egy massachusettsi gyógyszer- gyár Trísérleti termékének segítségével leplezte le a felelősöket. Az új vegyület összetevői a diftériatoxin és az inter- leukin-2. Utóbbi a fehér vérsejtek egyik hormonja. A szervezetbe juttatva a fúziós toxin - a hormon „szimatja” alapján - kizárólag aktivizált T-sejtekhez kapcsolódik, majd a diftériatoxin áttöri utóbbiak sejtfalát és elpusztítja őket. Ugyanakkor a nem aktív T-sejtek sértetlenül élik túl a „mészárlást”. A módszerrel Krueger tíz, súlyos pszoriázisban szenvedő beteget kezelt, akiknek bőrfelületét tíz százaléknál nagyobb mértékben csúfította el a betegség. Négy páciens teljesen tünetmentessé vált, másik négynek pedig jelentősen javult az állapota. Két beteg esetében eleinte nem hozott javulást a kísérlet, feltehetőleg azért, mert a hatóanyag viszonylag nagyméretű molekulái nem jutottak el céljukhoz. A dermatológus erre nagyobb dózist adott nekik, s bőrük hamarosan kezdett megtisztulni. Á siker azonban nem túl tartós: néhány hónap elteltével a T-sejtek ismét aktivizálódnak, s újabb kezelés válik szükségessé. A kúra mellékhatásai Krueger szerint el- enyészőek: fejfájás, nem túl magas láz. A fúziós toxint gyártó Seragen cég még az idén le akarja zárni a klinikai kísérleteket. Német dermato- lógusok mindazonáltal óva intenek a túlzott reményektől. Szerintük az új szer aligha kerül valaha is a patikákba. Túl sok toxint tartalmaz ahhoz, hogy az emberi szervezet hosszú távon károsodás nélkül elviselje. Emiatt gyanítható, hogy a láz mellett súlyosabb mellékhatásai is lesznek. A psoriasist kiváltó okozat tehát immár ismert: Krueger- nek sikerült igazolnia a T-sejtek aktivizálódását és szerepüket a hámsejtek túlzott ütemű szaporodásában. A betegség igazi okát: azt, hogy mi aktivizálja a T-sejteket, azonban továbbra is homály fedi. Dorogman László Óvszert a hitelkártyára! A biztonságos szex analógiája nyomán a dél-karolinai Clem- son egyetemen immár a biztonságos költekezést szorgalmazzák. Méghozzá a biztonságos szexhez hasonló módszerrel: a hitelkártya „óvszerbe” bújtatásával. Ez persze csupán kis papírtok, amelyen felszólítás olvasható: tartsd hitelkártyádat az óvszerben! A látszólag gyermeteg fogás tényleg működik: a hitelkártya költekező tulajdonosának van néhány másod- percnyi ideje, hogy „vadászszenvedélye” lehiggadjon. Gyermekhalandóság és népességnövekedés A népességnövekedés ütemének csökkenéséhez - bár paradoxnak tűnik - az öt év alatti gyermekek halálozási gyakoriságát kell csökkenteni - állapítja meg az az elemzés, amelyet a gyermekhalandóság, a termékenység és a népességnövekedés összefüggéseinek kiderítésére végeztetett az Unicef. A tanulmányt dr. P. D. Sharma, az újdelhi Gazdasági Növekedési Intézet matematikai modellekkel foglalkozó kutatója készítette a gazdasági elemzéseiért közgazdasági No- bel-díjban részesült Lawrence R. Klein közreműködésével; de a munkában részt vett a Rocke- feller-alapítvány szakértője és több népesedési illetve járványügyi szakember is. A tudósok szerint az ENSZ 1990-es gyermekvédelmi világkonferenciájának a gyermekhalandóság csökkentésére vonatkozó célkitűzései elérése esetén a Föld lakóinak száma a XXI. század közepére 7 milliárd fő körül megállapodna. Ez közel 1 milliárddal kevesebb, mint az ENSZ népesedési előrejelzéseinek legalacsonyabb becslése. A gyermekhalandóság csökkenésével lehetne kilépni a „szegénység - nagy népességnövekedés - nagy környezetpusztulás - nagyobb szegénység” süllyedő spiráljából is - idézi a UNICEF Quarterly legfrissebb kiadása Dr. Sharma megállapítását. Átfogó adatok híján a közelmúltig sokan úgy vélték, hogy az UNICEF gyermekvédelmi programjai - mint pl. a szoptatás támogatása vagy a védőoltások - a népesség növekedéséhez vezetnek. Dr. Sharma és munkatársai matematikai modellekkel vizsgálták 99 fejlődő ország népesedési, halálozási, termékenységi és családtervezési eseményeinek kölcsönhatásait, figyelembe véve olyan kulcsfontosságú tényezőket is, mint a közegészségügy állapota, az egy főre jutó jövedelem, a nők iskolázottsága és az ismeretterjesztés hatékonysága, a táplálkozás minősége, a fogamzásgátlók használatának elterjedtsége, az anyai halálozás és a védőoltások adatai, a szoptatás időtartama és a mesterségesen táplált csecsemők aránya. Megállapították, hogy ha sikerül elérni az 5 éven aluli gyermekek halálozási arányának az említett konferencián kitűzött folyamatos csökkenését, akkor a vizsgált 99 ország összlakossága 2000-re 111 millió fővel kevesebb lesz, mint 1990- ben volt. Kimutatták azt is, hogy a népességnövekedés csökkenése jelentősebb ott, ahol alacsonyabb az öt éven aluliak halandósága. A korábban a világ egyik legmagasabb gyerekhalandó- sági és népességnövekedési rátáját mutatott India lakossága pl. a gyermekhalandóság visz- szaszorítására tett következetes erőfeszítések nyomán az évtized végére 12 millióval kevesebb lesz a Világbank által elő- rejelzettnél. A paradoxnak tűnő „ha sokan meghalnak, akkor leszünk többen” formában megfogalmazható eredmény magyarázatául dr. Sharma rámutat, hogy ha sok 5 éves kor alatti gyerek hal meg, a családok több gyereket terveznek, mert így akarják növelni annak az esélyét, hogy lesz felnövő gyermekük. Ezzel párhuzamosan azok a házaspárok, akik már vesztettek el gyermeket, hónapokkal kevesebbet várnak két terhesség között. A tanulmány hangsúlyozza, hogy ugrásszerűen növelik a gyerekek túlélési esélyeit azok a családtervezési eljárások, amelyek azt célozzák, hogy az anyák „ne túl korán, ne túl gyakran és ne túl későn” hozzák világra gyermekeiket. < / ‘I
