Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)
1995-09-26 / 263. szám
1995. szeptember 26., kedd Kistermelők Dunántúli Napló 11 Gyümölcstermelés - korszerűen Idén érdemes körtét betárolni! A télen fogyasztott gyümölcs zömét az alma teszi ki, rovatunk legutóbbi számában tájékoztatást adtunk arról, hogy az idei almatermés mind mennyiségben, mind minőségében lényegesen kevesebb lesz a tavalyinál, biztosra vehető tehát, hogy növekedni fog a kereslet más gyümölcsfajok iránt. Hazai termelésből betárolásra a körte jöhet leginkább szóba, főleg a Dunántúlon, hiszen az ország körtetermésének többsége innen származik, elsősorban Zala és Somogy megyékből, de a házikertekben jelentős Baranyában is a körte részaránya. A kieső almatermést tehát célszerű lenne a körte kínálatával pótolni, így nemcsak a kiskert-tulajdonos jutna számottevő árbevételhez, de csökkene az import gyümölcs forgalmazása is. A tárolásra szánt körtét gondosan kell szedni, szürete nehezebb mint az almáé egyrészt szabálytalan alakja miatt, másrészt mert az érettségi fokának nincsenek olyan határozott, jól megkülönböztethető jelei, mint az almának, ennél fogva nem alkalmazhatunk színelőszedést, a körtét egy- menetben, teljes szedéssel takarítjuk be. Mindig a korona alsó és külső részén kezdjük szedni, innen haladjunk felfelé és befelé a koronában, így elkerülhetjük a termés leverését. A gyümölcsöt nem szabad tépni, szakítani, a körtét a tenyerünkbe vesszük és kissé megcsavarva a csüngésével ellentétes irányba megemelve válasszuk el a termőrésztől. Ha így járunk el, akkor a szára (kocsánya) nem fog eltörni, a törött szár a szállításkor és a válogatáskor sok nyílt sérülést tud okozni. A szüreti munkát nagyon meggyorsítja és megkönnyíti a szedőállvány vagy a létra használata. A betárolásra szedett körtét mindjárt a szedés után, még a fa alatt szükséges kiválogatni legalább annyira, hogy a tárolási minőség - ez csak hibátlan körte legyen - egy göngyölegbe kerüljön, ez nagymértékben fokozza a tárolás sikerét. Azok a helyiségek, amelyekről már meggyőződtünk, hogy az alma tárolásása alkalmasak, megfelelnek a körte tárolására is. Értékesítés előtt a körtét válogatni, osztályozni kell, hiszen a hazai piac is már csak a megbízható minőségű és ízlésesen csomagolt árut fogadja el. A kistermelői tárolás általában kisebb helyiségekben, szabályozásán légtérrel történik. Gyakran fordul ezért elő, hogy kitároláskor a hőmérséklet-különbség hatására a körte felületére lecsapódik a pára, ami nyirkossá teszi a gyümölcsöt, a nyirkos felület pedig leköti a levegőben szálló port, ez pedig a körte felületét pisz- kítja, rontja az áru küllemét. Ilyenkor feltétlenül szükséges, hogy minden egyes körtét puha ruhával jól megtörölges- sünk a piacképessé válása érdekében. Buzássy Lajos AGRO-FOOD a múzeumfaluban Szeptember 27. és október 1. között hat ország - Magyarország, Németország, Svédország, Szlovákia, Románia, valamint Ukrajna - 150 kiállítójának részvételével rendezik meg a II. AGRO-FOOD Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítást a nyíregyházasóstógyógyfürdői múzeumfaluban. A vásár nem mindennapi látványosságot ígér, hiszen a kiállítók a skanzen hét és fél hektáros területén igazi falusi körülmények között mutathatják be termékeiket. Az egykori falvak régi lakó- és gazdasági épületeiben, illetve azok udvari, szabad területein lesznek láthatók a termények, az állatok, a mezőgazdasági eszközök, gépek, a vetőmagvak, a szapontóanyagok, valamint a feldolgozóipar élelmiszerkészítményei. A nyírségi expó idején, számos kísérő rendezvény is várja az érdeklődő szakembereket. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem nyíregyházi főiskolai kara nemzetközi konferenciát szervez, melyen a tudományos élet képviselői a magyar-ro- mán-ukrán mezőgazdaság és élelmiszeripar együttműködési lehetőségeit vitatják meg. Összesítették az elemi kárt Baranyában a hátrányos helyzetű, alacsony aranykorona értékű termőterülettel rendelkező 204 nagyüzemnek 72 millió forint és 1913 egyéni gazdálkodónak 27 millió forint termelői támogatást fizettek ki, a felhasználható 127 millióból. A Baranya Megyei Területi Agrárkamara befejezte az elemi kár összesítését is, amely a megyében 1 milliárd 325 millió forint. Döntés született arról is, hogy a mestervizsgáztatás a kamarák kezébe kerül, a 176 szakmából 10 az agrárkamarához, mint a mezőgazdasági gép-, és elektromossági szerelő, a kertészet, az erdő- és vadgazdálkodás, az állategészségügy, a méhészet, a halászat, a számvitel és a falusi turizmus. Minőségi váltás, egymillió tonnás terméshozam Új magyar „almautat” Évente 800 hektár telepítés A hazai gyümölcskultúra vezető ágában, az almatermesztésben nemcsak az a probléma, hogy csaknem felére csökkent az ültetvények területe és a terméshozam, hanem hogy a magyar alma minőség és fajtaválaszték tekintetében messze elmarad a világpiaci igényektől. Manninger Sándor, az FM államtitkára Egerváron az országos szakmai tanácskozáson és bemutatón, az intenzív fajták gyors elterjesztésére épülő új magyar „almaút” kiépítésében jelölte meg a megoldást. Ehhez már most rendelkezésre áll - de még tökéletesítendő - többféle telepítési, öntözési és raktározási támogatás. Jövőre tervezik a vissza nem térítendő állami támogatás bevezetését a gyümölcs-ültetvényeknél. Eddig nem tapasztalt érdeklődés - 300 résztvevő - kísérte végig az előadásokat, amelyek során a szakemberek kiemelték: a piac a kifogástalan minőségű és megfelelő méretű gyümölcsöt, továbbá a széles fajtaválasztékot igényli. Ezt az alapkövetelményt pedig csak az intenzív, öntözéses fajták képesek teljesíteni. Az ilyen termelési rendszerek befektetései már egy év múltán kezdenek megtérülni, míg a hagyományos termelésé csak öt év után. A tanácskozáson elhangzott: ahhoz, hogy az új magyar „almaút”, azaz a minőségi váltás és az évi egymillió tonnás terméshozam megvalósuljon évente 800 hektárnyi új telepítés szükséges, amihez viszont évi egymillió darab minőségi csemetét kell biztosítani. Feltétele a jó piaci érvényesülésnek, hogy a termelők rendelkezzenek saját értékesítési szervezettel is. A szakemberek az előadásokat követően megtekintették az első osztrák-magyar intenzív almaterjesztési társaság, az Europlant Kft. egervári termő- és szaporítóanyag ültetvényeit. Attelelő vöröshagyma Az exportlehetősége is nagyon jó Tavaszra - április vége, május eleje - a tárolt vöröshagyma már kifogyófélben van. A téli tárolás minőségileg is megviselte. A további tárolás, a csírázás és egyéb romlás miatt már nem gazdaságos. Ekkor van jelentősége az áttelelő vöröshagyma piacra kerülésének. Megjelenik az ötdarabos csomókban, ízlésesen előkészített, fehérszínű, gömbölyű alakú hagyma. A fogyasztói ára nem nevezhető alacsonynak, ebből következik, a termesztésének gazdaságossága. A hazai piaci ellátás mellett exportlehetősége is nagyon jó, mivel a nyugati piac is szívesen fogadja a frissen betakarított főzőhagymát. Az áttelelő- vöröshagyma talajigénye azonos a tavaszi vetésű hagymáéval, vagyis az aprólékos morzsalékos szerkezetre igen érzékeny növény. Ha a mezőgazdaságban, vagy a kertészetben valamely növény alá kifogástalan magágyat készítünk, úgy azt mondjuk rá, hogy „hagymaföldbe vetettük a magot”. (Pl. cukorrépa, drazsi- rozott paprikamag stb.) Ebből következtethető, hogy rendkívül finoman elmunkált, vapró- morzsalékos talajt igényel. Ha ezt nem tudjuk biztosítani, akkor a hagymatermesztés eleve kudarcra ítélt. Az elővetemény lehetőleg korán kerüljön le a területről. A szármaradvány gondos letakarítása elengedhetetlen. A magágy készítése során 0,6 dkg nitrogén, 0,6 dkg foszfor és 1,8 dkg kálium hatóanyagot juttassunk ki négyzet- méterenként. A mélyebb talajforgatást - szántás, nehézborona - kerüljük, mivel ezek a művelő eszközök nagyon kiszárítják a talajt. A jó magágykészítéshez esetleg öntözésre is szükség lehet. A műtrágyaadagokat pontosan tartsuk be, a nitrogén túladagolás ugyanis fokozza a téli kifagyás veszélyét. A második nitrogénadagot tél végén - február vége, március eleje - adagoljuk, míg a harmadik részt a hagymafej képződésének megindulásakor juttatjuk ki. A fejképződés alkalmával adagolt nitrogén trágyázást kössük össze öntözéssel. A magvetés megyénkben szeptember 10-30 közötti időben optimális. (Az északi megyékben ez a munka már augusztus közepén elvégezhető.) A korábbi vetéssel megnő a tavaszra magszárat hozó egyedek aránya. A későbbi vetésnek viszont az a veszélye áll fent, hogy a téli hidegek beálltára gyenge fejlettségű lesz a növény, így könnyen kifagy. Az áttelelés sikere nagyban függ a tél beállta előtti fejlettségi állapottól. Ha november közepe, - végére a növények fejlettsége elérte a ceruza vastagságot, úgy a minusz 15-20 C fok hideget is kibirják. Az erős téli lehűlések helyett inkább a gyakori hőingadozások veszélyesek a növényekre. Ha télen tartós felmelegedés következik be, a növények vizet és tápanyagot vesznek fel. A hirtelen lehűléskor’ ezt nem tudják feldolgozni és ez az állapot kedvezőtlenül hat a fejlődésükre. Vetőmag szükséglet: 10 nm- re 5-8 gr, egy hektárra: 5-8 kg. Vetési sortávolság: 25-35 cm, mélysége pedig: 2-2,5 cm. Lehetőleg szemenkénti vetőgépet használjunk. Folyóméterenként 30-35 szem magot vessünk el. A talajelőkészítési, vetési, öntözési stb. hibákra számítva 15- 20%-os veszteséggel számolunk, így folyóméterenként 27- 30 db hagyma takarítható be. A vetés utáni kelesztő öntözés elengedhetetlen. Különösen keléskor - csírázás megindulása - igényel a hagyma egyenletes vízellátást. Száraz magágyban a mag sokáig elfekszik, egyenetlen lesz a kelés, ami kihat a növényállomány további fejlődésére. Tavasszal, csapadékhiány esetén ugyancsak szükséges az öntözés. A fajták tekintetében tudnunk kell, hogy az áttelelő fajták szárazanyag tartalma kevesebb, így az eltarthatóságuk is korlátozott. Nyersfogyasztásra, esetleg egy-két hetes tárolásra alkalmasak. Termesztés, amelyik fajtának nagyobb a szárazanyagtartalma, az hosszabb ideig tárolható. Ilyen pl. a Piroska, a Pannónia, a Tisza I. stb. Dr. Tamcsu József OMÉK ’96 A Földművelésügyi Minisztérium szakmai pályázatán a PROMO Kft. nyerte el az 1996. évi jubileumi OMÉK (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítás) szervezési jogát, valamint a rendezvény. teljes reklámkampányának tervezését és megvalósítását. Nemcsak a hatalmas tér - 80 hektáron 50 ezer négyzetméter kiállítási terület - hanem az új helyszín Gödöllő, továbbá a termék és termelési módszerek bemutatásai is nagy kihívást jelentenek a PROMO szakembereinek. Az OMÉK 1996. kiállítást augusztus 30. és szeptember 8. között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem központi területein rendezik. Harminc éve krumplit termel A régi vevői visszajárnak Gálecz Károly magángazdálkodó harminc éve termel burgonyát. Évekkel ezelőtt házat épített Pécsújhegyen, amihez több holdnyi szántó is tartozik.- Van tíz hektár földem, me- liorálni kellene, hogy termelni tudjak rajta, de képtelen vagyok rá megszerezni az engedélyeket - mondja. - Megvettem a gépeket, most itt állnak kihasználatlanul. A tavak vizét sem használhatom öntözésre. A fiam a Pécsi Mezőgazdasági Rt.-től földet bérel, ezen gazdálkodom. Ha nem lenne ez a lehetőség, nem tudom, hogy hogyan termelnénk, ugyanis csak öt évenként lehet egy helyre vetni a burgonyát. Jelenleg 2-3 hektáron termeszt krumplit. Olyan növényvédőszereket használ, amitől csak a kártevők pusztulnak el, a növény nem károsodik. A vetőgumót Angliából szerzi be, aminek most közel 200 forint a kilónkénti ára, tavaly még csak 76 forintot fizetett érte.- Sok a munka a burgonyával - folytatja Gálecz Károly. - Kétszer kell töltögetni, a szedésre is elő kell készíteni. Mindig van mit tenni a vetéstől egészen a betakarításig. Már lassan egy hónapja gyakran esik az eső, képtelenek vagyunk kiszedni a krumplit, mert a gépek nem tudnak rámenni a földre, pedig az emberek jönnek, mert vennének. Szinte be sem fejezzük a mondatot, amikor egy fiatal férfi érkezik, burgonyát venne, ígérik neki, amint ki tudnak menni a gépek, lesz, de most nagy a sár.- Csak lakosságnak adunk el, elsősorban a törzsvevőinknek, akik már harminc éve tőlünk vásárolnak. Idén közepes volt a termés, mert amikor a legnagyobb szükség lett volna az esőre, nem esett. Könnyen lehet, hogy veszteségesek leszünk. A krumpli kilóját eleinte 16 forintért, majd 20-ért adtuk, a nemesített Rózsáért pedig 32 forintot kérünk. Sz. K. Gálecz Károly (balról) elsősorban törzsvásárlóinak kínálja a burgonyát fotó: laufer László 1 s 1 J *
