Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)

1995-09-26 / 263. szám

1995. szeptember 26., kedd A Mai Nap Dünántúli Napló 3 Pécsi víziközmű-fejlesztési igények Támogatás célok a csapoktól a szennyvízcsatornákig; Daindoltól Malomig A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi miniszter - illetve gyakorlatilag a minisztérium - több évre szóló igénybejelentés formájára alakította át idén azt a állami támogatási pályázati rendszert, amelyen az önkor­mányzatok élhetnek vízi- közmű-beruházásaik megvaló­sításakor. Természetesen saját pénzügyi forrásaik kiegészíté­sére. Ezen előretekintés 1996- ra, 1997-reés 1998-raszól. Az igényeknek részletes fej­lesztési koncepción kellett ala­pulnia és az önkormányzat költségvetési kötelezettség-vál­lalása is feltétel volt. Az igény- felmérés alapján a miniszté­rium előterjesztést készít a Kormánynak, s annak döntése szerint alakul ki az állami tá­mogatás végleges feltételrend­szere. Pécs Önkormányzata - köz­gyűlési felhatalmazással illeté­kes szakbizottságainak együttes döntése alapján - mintegy két­milliárd forint összeg saját költségvetési elkötelezettséget jelentő igénycsomaggal pályá­zott. A közműves ivóvízellátás és a belterületi vízrendezés té­májában azonban a pécsi pá­lyázat nem tartalmaz jövő évi költségvetési elkötelezettséget. Továbbá a fejlesztési célok kö­zött sem állapít meg fontossági sorrendet sem. A vezetékes ivóvíz-ellátás címzett támogatást igénylő fej­lesztéseinél 1997-98-ra a kö­vetkező területekkel pályázott Pécs Önkormányzata: Mecse- koldal (Szkokó, Daindol, Doná- tus, Erdész út, Aranyhegy, Me- csekszentkút, Kertes dűlő, Kodó dűlő, Havihegy, Gyükés, Lámpásvölgy), Makároldal, Postavölgy (II. ütem) és Málom (I. ütem). A belterületi vízrendezés programjában elsősorban a fél­behagyott csatornázások befe­jezését tűzték ki célként. A víz­rendezésnél a legtöbb tervezett fejlesztés a belvárosi utcákat érinti a Megye utcától a Ver­seny utcáig, a Király utcától a Szigeti útig. A belvároson kívül a ma- gyarürögi keleti oldali csa­torna, a Marx úti csapadékcsa­torna, a Vince utcai falazott csatorna, a Bálicsi árok burko­lása és a bálicsi csapadékcsa­torna szerepel a célok között. A programban tervezett szennyvízcsatorna-építések szorosan kötődnek a vezetékes ivóvízhez: annak hálózatát ugyanis a szennyvízcsatorná­zással együtt kívánják megva­lósítani, illetve az ettől eltérő­gyakorlat nem kívánatos elem. A már említett ivóvíz-hálózat­hoz kapcsolt csatornázásokon túli fejlesztési célok, illetve te­rületek: Tettye, Szabolcsfalu, Kormoskősor utca, Dózsa György utca, Névtelen utca. A programból túlságosan messzemenő és optimista kö­vetkeztetéseket egyelőre nem érdemes levonni, hiszen most még nagyon is csak igényfel­mérésről és pályázatról van szó. Hogy ezekből mennyire lesz pénze az államnak és az önkormányzatnak, az még erősen kérdéses. A megjelölt célokból legin­kább fejlesztési koncepció léte és iránya látszik. Dunai I. Játszva sportolni - A pécsi Közraktár utcai óvoda a közelmúltban egy korszerűen berendezett tornateremmel ajándékozta meg kicsinyeit. A helyiséget (sportpályázaton nyert pénzből) sikerült többek között bordásfallal, gyűrűvel, ugrószekrénnyel felszerelni. A gyerekeket a rendszeres testmozgás mellett, a helyes testtartás elsajátítására is oktat­ják a „preventív” tomafoglalkozások keretében, fotó: müller Merre tovább, városi televíziózás? Kismányoky Károly a PIÁR Stúdió Kft. ügyvezetője Lehetünk annyira lokálpatrió­ták és őszinték, hogy bevalljuk: mi tagadás, megszerettük a Pé­csi Városi Televíziót. Miénk. Szerkesztői, riporterei, operatő­rei nekünk s rólunk tartanak tükröt, befészkelve magukat a helyi tömegkommunikáció in­tézményei közé. Többek között ezért is figyel­tünk föl a hírre, mi szerint a minap Pécs Megyei Jogú Város közgyűlése belépett a TV fek- venciával rendelkező PIÁR Stúdió Bt-be, majd korlátolt fe­lelősségű társasággá alakította át azt. Az ügyvezetői teendők­kel Kismányoky Károlyt, a vá­rosi televízió vezetőjét bízta meg, akivel elbeszélgetve meg­fogalmazódott: bár alapjában így már kétszer 10 órás műsor- szórási kapacitás felhasználá­sának lehetősége a tét, a háttér­ben a városi televíziózás jövő­jéről van szó. Kismányoky Károly leszö­gezte: az elmúlt négy-öt évben felnőtté vált városi televíziózás előtt több kérdőjel sokasodik. Miután kiléptek a kábeltévé fogságából, közel 20-25 kilo­méteres körben fogható az adás. Csak érdekességként: Regszemcséről, Balatonfűzfő- ről is bejelentkezett már néző. Ez felveti a városkörnyéki tele­pülések önálló tévéseivel való kooperációt, Másrészt meg­annyi külhoni példa bizonyítja: szükség volna integrálódniuk egyfajta országos szervezetbe, hogy műsorcserékkel élhesse­nek. Ilyen, helyi tévéket össze­fogó (összevásárló és üzemel­tető) szándékkal megáldott honi és külhoni cégek már be­kopogtattak Pécsre. Ugyanak­kor a helyi szervező, integráló munka is megkezdődött, s bi­zonnyal a városkönyék telepü­lései kapva kapnak az alkal­mon. Ugyanis a meglévő fek- venciából meghatározott idő­szakokban elcsíphetnének né­hány perc sugárzási időt, hogy információikkal, híreikkel át­léphessék a község határát. Ez lenne, lehetne a megye-televízió csirája. Természetesen minden résztvevő, így a Pécsi VTV is megőrizné teljes önállóságát. Az egyetemisták az utcára vonulnak (Folytatás az 1. oldalról) kilátásba helyeztek, azaz végső esetben megtagadják a tandíj befizetését. „Magyarországon felelős kormányzati szerv soha végig még nem gondolta, hogy mit akar kezdeni ténylegesen a tan­díjjal. Hogy mi is az értelme, erről eddig soha nem beszél­tek” - fogalmazta meg a honi diákság érdekképviseletének egyik legmarkánsabb bírálatát az ország döntéshozóival szemben Szabó László, a Hall­gatói Önkormányzatok Orszá­gos Szövetségének elnöke, a JPTE aulájában hétfőn délután „Fórum a felsőoktatásról” címmel tartott nagygyűlés há­romszázas hallgatósága előtt. Az aulába zsúfolódott diákok és tanárok higgadt, ám feszült érdeklődésével kísért nagygyű­lésén - amelyet a JPTE rektor­helyettesei jelenlétében dr. Kiss György, a pécsi egyetem szak- szervezeti titkára nyitott meg - résztvett Kispapp László, a Fel­sőoktatási Dolgozók Szakszer­vezete országos vezetőségének elnöke is. Előrebocsátotta, szervezetük teljes egészében együtt mozdul most a diákság­gal. A kiegészítő tandíj beveze­tése pedig véleménye szerint veszélyes mézesmadzag, amely oktatót és diákot fordíthat szembe egymással. Emlékezte­tett a sokak figyelmét talán el­került tényre: miközben a szo­ciális támogatás alanyi jogo­sultsága megszűnt, az idei őszön a kollégiumi díjak, az al­bérlet, az étkezés és a könyv-, jegyzetárak a korábbinál több­szörös összegével kellett szem­benéznie a hallgatóknak (és családjuknak). Csakhogy, a központi összevonásra szánt kiegészítő tandíj „nagykalapjá­ból” az oktatás helyi fejleszté­sére egy fillér sem maradna. A diákok megadóztatásának mi­nősített kiegészítő tandíj beve­zetése - így és ebben a tanév­ben - elsősorban mégis ezért nem hajtható végre az érdek- képviseleti szervezetek szerint. Végső kompromisszumuk: az oktatói bérek reálértékének versenypozíciója. Végső lépé­sük a sztrájk. Hogy nem tarta­nak-e a közvélemény ellenvé­leményétől vagy iróniájától? Mint Kispapp László előrebo­csátotta, a legutóbbi közvéle­ménykutatások szerint az em­berek 55 százalékának támoga­tását bírja megmozdulásuk, az érintetteknek pedig több mint kétharmada egyetért velük. A Pénzügyminisztérium nem tervezi a tandíjak emelését A Pénzügyminisztériumban nem folyik olyan előkészítő munka, amely egy esetleges tandíjemelést szolgálna. A minisztérium hangulatkeltés­nek és rágalmazásnak tartja Szabó Lászlónak, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége elnökének a kije­lentését, miszerint a miniszté­riumban jövőre az alaptandíj négyezer forintra, a kiegészítő tandíj felső határának 16 ezer forintra emelését fontolgatják. Mindezt a Pénzügyminiszté­rium hétfőn közölte a Magyar Távirati Irodával annak kap­csán, hogy a nap folyamán Pé­csett az országos tiltakozást megnyitó diák-nagygyűlésen Szabó László, a HÖKOSZ el­nöke bejelentette: értesülések szerint a Pénzügyminisztérium további tandíjemelésre készül. A résztvevő érdekképvisele­tek véleménye szerint a Műve­lődési és Közoktatási Miniszté­rium vezetéséből egyszerűen hiányzik az elvárható szakmai készség és erő. Következmé­nyeként - az ország egyetlen konvertálható tőkéjeként emlí­tett - felsőfokú oktatás a „ma­radékelvnek” lett kiszolgál­tatva. A fórumon elhangzott, az ágazat minisztériumi képvise­lője utóbb egy alkalommal „el­szólta” magát; mégpedig, hogy a terhet a szülőkre hárítva a kormány ki is akar vonulni a felsőoktatásból. Erre azonban a világ egyetlen országában nincs példa. A zsúfolt aula ajtajából kinn­rekedve két harmadéves köz­gazdász diáklány nyújtogatja a nyakát, hiába. Nem baj, mond­ják egyszerre, a sajtóból úgyis nyomon követték a szervezetek minden megmozdulását. Ott lesznek az október 4-5-i utcai tüntetésen is. Bár tehetős kö­zéposztálybeli szüleik őket ez­után is képesek taníttatni, bólin­tanak rá csendesen, az évfo­lyamból máris tudnak kettőről, akinek búcsúznia kellene az is­kolapadtól .. Újvári Gábor - Tröszt Éva Szövetkezeti napraforgóolaj-gyár Napi 5-6 tonna napraforgó- olaj előállítására alkalmas üzemet épített az adonyi Március 21. Mezőgazdasági Szövetkezet. A 70 millió fo­rintos költséggel tető alá hozott étolajgyárat elsősor­ban saját - évi 2-2,5 ezer tonna - napraforgó termé­sének feldolgozására létesí­tette a gazdaság. Amennyi­ben az ott készülő, Héliosz márkanevű, vegyianyag­mentes, magas beltartalmi értékű termék sikert arat a piacon, az üzem jelenlegi kapacitását másfélszeresére bővítheti. Megkezdődött a koncert­évad Az országos integráció már több kérdőjeles. Hiszen, ahogy a helyi írott sajtóra, úgy az elektronikus médiákra is fi­gyelnek hazai és külhoni vál­lalkozások, szeretnék megka­parintani azokat. Esélyük egyre nő, hiszen a jól bejáratott, saját műsorszerkezettel és profillal rendelkező tévék helyi finan­szírozása - tekintettel az ön- kormányzatok üres zsebére - akadozóban. A megyei városok tévéinek adóssága pedig ma már tetemes. Mert drága a tv. Példa erre, hogy a pécsi önkormányzat el­múlt három évi több mint 100 millió forintja, amit a VTV-re költött, csak bizonyos szinten- tartásra elég. Kozma F. Nem mindennapi koncert-kíná­latból válogathattak múlt héten Pécsett a zenebarátok. Csütör­tökön jótékonysági operaest, szombaton a város első régize­nei kamaraegyüttesének, a Scherzi Musicali Triónak hé­zagpótló és sokat ígérő bemu­tatkozása, rögtön ezután a Bor­dalfesztivál reprezentatív kó­rushangversenye vonta magára az érdeklődést. Kézenfekvő és a jövőre nézve is követhető öt­let, hogy a Pécsi Szimfonikus Zenekar idei évadnyitó koncert­jére is éppen most, a Pécsi Na­pok ’95 programjába illesztve került sor. Pénteken a Nemzeti Színház volt színhelye a Nicolas Pas- quet vezényelte hangverseny­nek, mely valóban különleges, ünnepi hangulatát egy sor té­nyező együttes meglétének kö­szönhette. Itt van mindjárt a helyszín és az időpont: ki vonná kétségbe, hogy másképp nyílnak meg a lelkek a zene előtt a pompát és gazdagságot sugárzó színházépületben, mint a szokásos - ridegségével és al­kalmatlanságával bennünket napi gondjaink fogságában ha­gyó - építészeti környezetben. Ki ne érezné a különbséget a valamikori tévétlen hétfők ob­iigát "kultúrálódásának" kisvá­rosi voltában megkövesedett, sok éve ésszerűtlen - a másnapi hajsza jegyében zajló haza-tü­lekedéssel megkoronázott - ha­gyománya, vagy valamely pén­tek este felszabadult, várako­zásteljes hangulata között?! E körülmények persze, semmit sem jelentettek volna az alkalomhoz illő művészi kvalitások és program nélkül. Az est az emlékezés jegyében kezdődött: a közelmúltban el- húnyt Csorba Győző tisztele­tére játszották el a muzsikusok Bach D-dúr zenekari szvitjének Air-tételét. E helyénvaló gesz­tust követően azonban a tavasz költözött a falak közé, a derű és életöröm sugárzott a zene majd’ minden pillanatából. Rossini nyitányának ("A tolvaj szarka") vérpezsdítő sláger-ze­néje után nem kevésbé nép­szerű ópusz következett. A rendszeres koncertlátogatók nagy örömére néhány hónap után ismét Szabadi Vilmost kö­szönthette a taps, ezúttal Csaj­kovszkij D-dúr hegedűverse­nyének szólistájaként. Szabadi erőteljes, gyönyörű és árnyalt tónusait élmény hallgatni, még olyankor is, amikor - miként most a nyitótételben - némi nem kívánt feszültség gátolja a rá annyira jellemző fölényesen elegáns kiállás megvalósításá­ban. A lassú tételben ez a hiány is eltűnt, végképp átengedhet­tük magunkat a zavartalan mű­élvezetnek, a kegyetlenül nehéz finálé meg egyenesen elké­pesztő virtuozitással, gyorsa­sággal és energiával ejtett bá­mulatba. Végül Brahms II. szimfóniá­jának üdesége és harmóniája gyönyörködtetett, a fúvós ak­kord- játék olykori labilitása ellenére is remek formában lát­tatva a zenekart, és a kiváló tempókat és karaktereket dik­táló, egész este precízen és koncentráltan vezénylő Pasquet-t. Gönczy László 1\1 pjnojíci ói n 1 c\ m az Dunántúli Napló előfizetésére 1995. október l.-jétől Címzett: az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala Pécs, Rákóczi út 34. Pf.: 134. Előfizetési időszak Előfizetés díja Az előfizetési díjban nyújtott kedvezmény példányszámban forintban egy hónapra kél hónapra negyedévre félévre 525 Ft 1050 Ft 1540 Ft 3050 Ft 1 3 72 6 145 11 252 23 534 Az eló'fizetéssel tagja leszek a Kedvezményes Vásárlói Körnek és a kijelölt áruházakban, üzletekben, szolgáltatóhelyeken a gépi számlámmal kedvezménnyel vásárolhatok név lakcím (ir. szám) Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni vagy az Új DN hírlapkézbesítőnek átadni, legkésőbb szeptember 28-áig. Az. új előfizetők között 5 db 500 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki, a kedvezményes vásárláson felül. 1 4 * >

Next

/
Oldalképek
Tartalom