Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)

1995-09-23 / 260. szám

1995. szeptember 23., szombat A Mai Nap Dünántúli Napló 3 Várakozva, csalódottan, bizakodva „Egy dolgunk van: az orvosegyetemet minden lehetséges eszközzel megvédeni” FOTÓ: TÓTH Fűzfa Júlia a sikeres pécsi koncerten Fellépések és szerepálmok A csütörtökön Pécsett rende­zett jótékonysági operaest egyik fellépőjeként Fűzfa Jú­liát láthatta és hallhatta a kö­zönség. A művésznő a Zene- akadémia ének szakán vég­zett, majd a Budapesti Kama­raopera soraiba lépett, jelen­leg főleg koncerteken énekel és a Filharmónia foglalkoz­tatja. Amellett, hogy Magyaror­szágon is rengeteg meghívás­nak tesz eleget, kisebb turnék keretében külföldre is elláto­gat. így az utóbbi években a svájci, ausztriai és német kö­zönség is tapsolhatott neki. A gyakorlás és a repertoár-tanu­lás teljes embert kíván, sze­rencsére kísérője Freiman Magda mindenben segíti, sőt a munkakapcsolaton kívül az énekesnő és a zongoramű­vésznő barátokként is jól megértik egymást. Kedvenc szerepe Carmen, melyet színpadi előadás for­májában még nem volt sze­rencséje elénekelni, de a kon­certváltozatban már többször szerepelt, és szeretné elját­szani Hamupipőkét Rossini operájában, Rosinát a Sevillai borbélyból. Nagyon szereti Pécset, mert szép, kedvesek az embe­rek és tudnak még örülni a zenének - mondja. Boldog volt, hogy egy rádiófelvétel és egy fellépés között a lelkes pécsi közönségnek is énekel­hetett. Fűzfa Júlia legköze­lebb a Bálint Közösségi Ház­ban lép fel a jövő héten, majd december 4-én az Óbudai Társaskörben hallhatják az érdeklődők ária és dalestjét, ezután Bécsbe látogat, ahol az osztrák Melisant Trióval ven­dégszerepei. Rendes Z. VW-szalonavatás Pécsett Beszélgetés dr. Kelényi Gáborral A Pécsi Orvostudományi Egyetemen lezajlott az évnyitó, s ez­zel elkezdődött egy új tanév. Evek óta megszokott rendje ez a felsőoktatásnak. Ez az év azonban a Pécsi orvosegyetemen a rektorváltás éve is egyúttal. Míg az új rektor az egyetem hall­gatói és oktatói gárdája előtt álló feladatokról, tervekről, vár­ható nehézségekről beszélt, megkérdeztük a leköszönő, négy évig az egyetem élén állt rektort, hogyan összegezné az elmúlt éveket. Volkswagen autószalon és szerviz ünnepélyes átadására került sor tegnap Pécsett, a Zsolnay-dombon. A meghívot­takat Liszácz Mihály, az Autó- City Kft. ügyvezető igazgatója köszöntötte, aki azt is el­mondta, tevékenységükben az autók értékesítése mellett meg­határozó szerepet játszik a javí­tás. Korszerűen felszerelt mű­helyükben - amit egyébként bővítenék - lakatos és fényező munkát, garanciális és futójaví­tást egyaránt vállalnak, s a ter­vek között szerepel a zárt tech­nológiás vizsgáztatás beindí­tása. A Porsche Hungária képvise­letében Éppel János értékesítési igazgató üdvözölte a legújabb családtagot, az AutóCity Kft-t, amely az országban a száz- egyedik márkakereskedése a cégnek. Megtudhattuk, hogy az öt gépkocsimárka - Audi, Volkswagen, Seat, Skoda és Porsche - magyarországi kép­viseletét ellátó Porsche Hungá­ria idei forgalma eléri a 30 mil­liárd forintot, s tavalyhoz ké­pest több autót értékesítenek. A nagyon szép szalont Papp Béla, Pécs Megyei Jogú Város alpol­gármestere avatta fel, aki töb­bek között örömének adott hangot, hiszen ahogy fogalma­zott, minden új létesítmény a várost gazdagítja, s egyben munkahelyet is teremt. Szombaton egész napos program várja az érdeklődőket az AutóCity-ben, a Dráva Rá­dió innen közvetíti műsorát, lesz BMX-verseny, játékos ve­télkedő és sok szórakozás gye­rekeknek. A jogosítvánnyal rendelkező felnőttek pedig ki­próbálhatják a Volkswagen gépkocsik három modelljét, köztük a Ventót. R. N.-Az ön rektori kinevezésé­nek éve egybeesett a rendszer- váltáséval. Több megnyilatko­zásából kitűnt akkor, hogy nagy reményeket fűzött ehhez a vál­tozáshoz, abban bízva, hogy az egész felsó'oktatás, s ezen ke­resztül természetesen a pécsi orvosegyetem szekere is jobban halad, jobban helyükre kerül­nek a dolgok. Milyen tervekkel indult ön akkor, s most milyen tanulságokat tud levonni az el­múlt négy évből?- Most visszagondolva a kezdetekre elmondhatom, leg­nagyobb hibánk az volt, hogy úgy hittük a rendszerváltás gyors, néhány hónap alatt le­zajló újjáéledéshez vezető fo­lyamat. Mi főként nem a politi­kai újjáéledésre gondoltunk, hanem abban bíztunk, hogy a politikai változásoknak kö­szönhetően gyorsabb lesz a fel­zárkózási lehetőség a nyugati egyetemekhez. Nem politikai célkitűzés volt ez, hanem egy­fajta szakmai-politikai vágya­kozás. Bíztunk ebben annak okán is, mert a rendszerváltást megelőző 1-2 évben már ta­pasztalható volt bizonyos pozi­tív változás, egyre több fiatal orvos, kutató juthatott el kül­földi egyetemekre, s ez a fiatal generáció hazahozta az ottani tapasztalatokat, amelyek nem csak szakmaiak voltak. Amikor az új csapattal indul­tunk - új rektorhelyettesek - sokan biztosra vették, ez a gyors változás biztosan be is következik. Csak kevesen vol­tunk - én is közéjük tartoztam - akik egy idő után figyelmeztet­tünk Mózes példájával, aki mi­kor kivezette a zsidókat az egyiptomiak rabságából, s az úton perpatvarok támadtak, azt mondta: ti még nem fogjátok megtalálni az ígéret földjét, csak az utódok. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy kitűnő képes­ségű, aktív gárdával kezdhet­tem dolgozni, akik vállalkoztak a feladatok megoldására, s en­nek a gárdának köszönhető, hogy a szerencsétlen momen­tumok ellenére, az egyre sűrű­södő nehézségek ellenére azért mentek a dolgok. Mert nehéz­ségek aztán voltak.-Mire gondol? Említene né­hány példát?- Először talán azt, hogy a minisztériumi és egyéb főható­sági, döntéshozói fórumokon, az ügyintézések hihetetlenül le­lassultak ebben az időszakban. Mintha nem lett volna ember, aki merte volna vállalni hogy döntsön valamiben. Ilyen volt a szívsebészet ügye is. ígérget­tek, hitegettek, számtalanszor felutaztunk ez ügyben Buda­pestre, aztán hosszú ideig még­sem történt semmi. Akkor vol­tak hajlandóak végre mondani és tenni valamit, amikor már mérgünkben, elkeseredésünk­ben majdnem szó szerint vertük az asztalt. Hasonló volt az egyetem károsításának az ügye. Korábbi javaslat volt, hogy a Pécsi Orvostudományi Egye­temen két kar működjön, az or­vostudományi és az egészség- tudományi (egészségügyi főis­kolai) kar. Rengeteg tárgyalás miniszterekkel, államtitkárok­kal és két év kellett ahhoz, hogy most végre a károsítás javasla­tát az Országos Akkreditációs Bizottság, valamint a Felsőok­tatási és Tudományos Tanács elfogadja. S ez csak két példa a sokból.- Az időszakra jellemző a pénztelenség, egészségügyi in­tézmények, kórházak váltak fi­zetésképtelenné. Hogy alakult a pécsi egyetem anyagi helyzete ezekben az években.- Időnként a működőképes­ség határára került. Különböző spórolási intézkedésekkel sike­rült a csődöt elkerülni. Ezekre az évekre voltak jellemzőek az egészségügyben történt nagy változások. Ez idő alatt vezet­ték be a társadalombiztosítás finanszírozásának új rendsze­rét. Ez is bennünket sújtott, ugyanis óriási aránytalanságok alakultak ki. Egyes országos in­tézmények sok esetben a több­szörösét kapták meg a tb-től ugyanazért az ellátásért, mint mi. Némi korrekció azóta tör­tént, de a különbségek fennma­radtak. Talán még soha ekkora vál­tozás nem történt az egyetem életében, mint ezekben az években, ugyanis az egészség­ügy reformja - amely az egye­temeket is keményen érinti - mellett még az új felsőoktatási és az új akadémiai törvénnyel is számolni kell, mint szintén a működést jelentősen befolyá­soló tényezőket.- Az eddig elmondottak kissé keserűre sikeredtek, pedig tu­dom, hogy eredményekkel is di­csekedhet az egyetem ebben az időszakban.- Természetesen. Hiszen a sok idegeskedés után végül mégis nagyszerű, hogy elkezd­hettük a szívsebészet kialakítá­sát, amely a jövő hónapban meg is kezdi működését. Tart­hatatlan volt már, hogy úgy vé­gezzenek itt orvosok, hogy a szívsebészet kimaradt a képzé­sükből. Lett egy korszerű, vi­lágszínvonalnak megfelelő Diagnosztikai Központunk, ami 50 százalékban magánbe­ruházás, de 50 százalékban az egyetem is tulajdonosa az ala­pítványai révén. Az akkori nép­jóléti miniszter nagyszerű kez­deményezésnek, országosan is követendő példának értékelte. Egy látogatóban az egyete­münkön járt külföldi vendé­günk, miután több elméleti in­tézetünket megnézte, kijelen­tette, a kutató laboratóriumok­ban olyan műszerezettség van, ami felveheti a versenyt a nyu­gati egyetemekkel, sőt sok esetben annál korszerűbbek. Ez pedig az intézetekben dolgozó rátermett és ügyes munkatár­saknak köszönhető, akik az el­múlt években minden pályázati lehetőséget, külföldi kapcsola­tokat megragadva szerezték be a a legkorszerűbb eszközöket. Azt is eredménynek tartom, hogy az orvosegyetemek között a pécsi tartja a legtöbb, az Or­szágos Akkreditációs Bizottság által elfogadott PhD-kurzust. (PhD = az egyetem döntése alapján szerezhető tudományos fokozat.) A Habilitációs Testü­let is itt található, alaposan megfontolt és kidolgozott mű­ködési szabályzattal és nagy fe­lelőséggel az egyetem szakmai jövőjét illetően. Az Egészség- ügyi Főiskola pécsi tagozata otthonra talált a volt KISZ bi­zottság épületében. A pécsi or­vosegyetemnek ez a legdina­mikusabban fejlődő részlege, az 1990-es évhez viszonyítva csaknem megtízszereződött a hallgatók létszáma, új laborató­riumok létesültek, több új szak indult, illetve terveztük a bein­dítását.- Összegzésül mit mondana ?- Azt, hogy nem hiszem, hogy szemrehányást kellene tenni magunknak, a lelkiisme­retünk tiszta. Rengeteget dol­goztunk. Meg kell mondjam, nem irigylem az utódomat. Az egész magyar felsőoktatás és az egészségügy kaotikus állapot­ban van. A restrikciós intézke­dések pedig fejlődésellenesek. Dr. Bauer Miklós rektor úrral teljesen egyet értettünk, amikor azt mondtuk: egy dolgunk van, az egyetemet minden lehetsé­ges eszközzel megvédeni, mű­ködőképességét fenntartani, s az oktatás magas színvonalát továbbra is biztosítani. Sarok Zsuzsa Dr. Kelényi Gábor löffler Gábor felvétele Elbánt-e Lőrinc a dinnyézőkkel? Bizonyára sokan hallották már, hogy a szeptember 5-e utáni dinnye nem sokat ér, mivel Lő­rinc ekkor tiszteli meg őket „fo­lyó ügyeivel”. Nos, hogy az ormánsági dinnyézőknek ebből mennyi jutott, s egyáltalán mi­lyen szezont zártak idén, Nagy Sándortól, a térség problémáit jól ismerő sellyei dinnyeterme­lőtől érdeklődtem. Elmondta, az Ormánságban a termelők el tudták adni dinnyé­jüket, (tehát Lőrinc nem bánha­tott el velük), viszont csak igen olcsón szabadulhattak meg terményüktől. Ez a hazai túlkí­nálatnak és az export lehetősé­gek beszűkülésének volt kö­szönhető. Utóbbi tény nemcsak a háború miatti horvát piac megszűnését, de a nyugat-eu­rópai és skandináv piac vissza­esését is jelentette. Ide főként a nem megfelelő minőség, cso­magolástechnika és a magas vámok miatt volt nehéz bejutni. A CEFTA országokban is disz­kriminatív módon megemel­kedtek a vámok, így ide sem volt érdemes exportálni. Az idén egyébként minden, a ter­melést kedvezőtlenül befolyá­soló tényező jelen volt. Leg­alább két hetet késett a palánták kiültetése a tavaszi hideg idő miatt, majd túl sok csapadék hullott rájuk, s az ún. kitakarás után is viharok, jégverések ér­ték őket. Totális gombabeteg­ségek támadták meg a növé­nyeket, aztán jött a nyári aszály. Ha mindehhez hozzáad­juk, hogy a dinnyetermelés igencsak beruházásigényes te­vékenység, elmondható, a dinnyézők rossz évet zártak az idén. A károk mértéke 30-95% között mozgott, így a legtöbb termelő a beruházásának kü­lönböző mértékű töredékéért dolgozott. Nem kevés azok száma sem, akiknél csődhelyzet alakult ki. Miután az Ormánság lakói­nak legalább fele kötődik va­lamilyen formában a dinnye­termeléshez, feltétlenül lépniük kell egy életképes érdekképvi­seleti szerv létrehozása felé. Korábban már működött egy önsegélyező egyesületük, de véleménye szerint érdekképvi­seletüket igazán hatékonyan a termőterületek egyesületeire épülő Dinnye Terméktanács oldaná meg, melynek megalakí­tását nem szabad tovább halo­gatniuk. Velősy G. A rendezvénysorozat szom­bati programja a Nemzetközi Veterán Autók és Motorok Versenyének startjával kezdő­dik 7 órakor a Búza téren. A Szivárvány Gyermekházban 9 órától (20 óráig) a „Tollaskígyó visszatér” címmel hirdetett in­diánsátor programjai; 10 órától tájékozódási futóverseny; Po- gány-Málomban 10 órától meghívásos nemzetközi ejtőer­nyős verseny; a Széchenyi téren 14 órától a veterán jár­művek beérkezése, 18.15 órá­tól díjkiosztás; az Apolló Klubmoziban 17 órától Az em­ber, aki elveszítette az árnyékát című film; a Rácz Aladár Kö­zösségi Házban 19 órától Ci­gány Nótaest; a Hotel Palatinus Bartók-termében 19 órától a III. Európai Bordalfesztivál várja az érdeklődőket, nevező­ket, szórakozni vágyókat. A Széchenyi tér színpadán 19 órától az IH Forma I. Tánc stú­dió műsorát, az Origó Renault Divatstúdió bemutatóját lát­hatja a közönség, 20 órakor a Zsűri zenekar közreműködésé­vel kezdődik az utcabál, a tűzi­játékot 22 órára tervezik. A fesztiválsátorban 11 órától a Véméndi Fúvószenekar, a vé- méndi hagyományőrzők, az Esztergár utcai iskola és a Ta- nac táncegyüttese, a pemi Soncko Uaqta együttes, sör­ivóverseny, Origó-Renault-di- vatbemutató, végül a szegedi River Band Country zenekar koncertje várja a közönséget. Vasárnap az Opel Gergely Márkakereskedésben 9 órától „Az évszázad autószalonja 1904-50-ig” járműkiállítás; a Melinda utcai Szabadidőpark­ban 10 órától tájékozódási fu­tóverseny; a Széchenyi téren 15.30 órától „Népek bordalai és táncai” címmel a Bordal­fesztiválon résztvevő kómsok, szólisták, fúvószenekar és táncegyüttesek műsora és kö­zös összeállítása; a Sétatéren 15 órától Családi délután ját­szóházzal, vetélkedőkkel; az Apolló Klubmoziban 17 órától a Lady M. naplója című film; a Széchenyi téren 19 órától az Asterix zenekar közreműködé­sével utcabál; az Ifjúsági Ház­ban 20 órakor Antal Imrével és Mikó Istvánnal zenés kabaré várja a közönséget. A fesztiválsátorban 11 órától a Stony Blues Band, önvédelmi bemutató, a Fordan-Dozsó rock and roll, a Flowers Sport­tánc Egyesület táncbemutatója szerepel a programban, végül 16.30 órától rock and roll parti várja az érdeklődőket. > i 4 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom