Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)

1995-09-21 / 258. szám

2 Dunántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1995. szeptember 21., csütörtök Járőröző bosityák kormánycsapatok, szerb halott. Bosanski Petrovac te­rületén a zágrábi fogadkozások és az amerikai intelmek ellenére szerdán is folytatódott a horvát-muzulmán előrenyomulás Boszniában. fotó: feb/reuter Elfogadták a szigorúan bizalmas tanulmányt a NATO-bövítésről Perry Budapestre érkezett A NATO bővítésének alapvető elvi feltételeit tartalmazza az a tanulmány, amelyet szerdán hagyott jóvá a szövetség nagykö­veteinek tanácsa Brüsszelben. A dokumentum - bármennyire is kíváncsiak rá a várakozó kelet-közép-európai országok - nem szól a tagfelvétel menetrendjéről. Hírháttér Svájc, a különleges Horn Gyula mától két napon át Svájc vendége. Az alpesi ország po­litikai berendezkedésének sajátosságai nem csak európai, hanem világviszonylatban is különlegességnek számítanak. Miniszterelnökünknek például - bár a protokolláris követelmé­nyek miatt természetesen van „házigazdája” - igazi partnere nincs Bemben. A svájci kormány ugyanis „fejetlen”: a hét miniszter egyike sem utasíthatja vagy válthatja le társait. Az államfői jogokat a kabinet együttesen gyakorolja, a szövetségi elnök posztjára évről évre más kormánytag kerül. Legalább ennyire egyedi a svájci kabinet felépítése is: az alpesi államban mintegy 35 éve ugyanaz a négy párt alkot koalíciót. Kö­zülük hárman két-két, a negyedik pedig egy kormánytisztséget kap. Közismert az „örök semlegesség” svájci alapelve is: a köztársa­ságfüggetlenségére oly mértékig büszke, hogy máig sem lépett hi­vatalosan az ENSZ tagjai közé. Miniszter ugyan nincs túl sok, népszavazás viszont annál több akad Svájcban. A kis szövetségi államban becslések szerint másfél évszázad alatt vagy négyszázat tartottak. Igaz, az átlagemberek dolgát könnyítendő, manapság már évente négy hétvégére „sűrítik össze ” az eldöntendő kérdéseket. (szegő) Romániában nem lehet idegen zászlót lengetni Büntetőtörvény készül Hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatok azok a romániai állampolgárok, akik - „a törvényben szabályozott esetektől eltekintve” - kitű­zik idegen ország zászlaját és eléneklik himnuszát. így foglalt állást a büntető törvénykönyv módosításának megismételt vitájában a ro­mán képviselőház. Márton Árpád képviselő az RMDSZ szerdai sajtóértekezletén hangsúlyozta: még ha őszinte is az államfő román-magyar megbékélésre szólító felhí­vása, sajátos választ adott arra a román parlament. A szerve­zet vezetői hangsúlyozták: va­lójában a tiltás kizárólag a magyar himnusz, a magyar zászló, a romániai magyar ki­sebbség nemzeti jelképeinek használata ellen irányul, bár ha érvénybe lépne, akkor pél­dául a Bucuresti szálló igaz­gatójára is tömlöcöt szabhat­nának ki azért, mert amerikai vagy francia lobogót tűz ki a homlokzatra. A szavazást követően a törvénytervezetet egyeztetik a szenátusi változattal. Ha mindkét ház azonos szöveget fogad el, és nem emelnek el­lene alkotmányossági óvást, az elnök aláírásával emelked­het törvényerőre az új Btk. Negyven év múlva nincs több nyersolaj Metanol a jövő üzemanyaga? Bonnban tárgyal szerda óta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. A politikus megbeszé­lést folytatott Rita Süssmuth asszonnyal, a német törvény- hozás, a Bundestag elnökével és Klaus Kinkel külügymi­niszterrel. Nagyon nyugtalanítónak nevezte a kelet-európai orszá­gok jövőjét Soros György pénzügyi szakember az II Sole 24 Ore című olasz gazdasági napilapnak adott interjújában. „Nem vesztettem el ugyan a reményt, de nagyon riasztónak tartom azokat a vezetőket, akik ideológiaként használják a na­cionalizmust, és kapcsolatokat építenek ki a felemelkedőben lévő új, nagy gazdasági érdek- csoportokkal. Ebből a keverék­ből születik a fasizmus” - mondta. Végérvényesen eldőlt, hogy a szlovákiai Mohiban épülő atomerőművet nem nyugati technikával és pénzügyi támo­gatással fejezik be, hanem orosz mérnökök segítségével - tájékoztatta a beruházásban ér­dekelt Bayemwerk AG német energiaipari vállalatot Vladimír Meciar. A szlovák kormányfő közölte, hogy a létesítmény még épülő reaktorait a Skoda cseh gépipari konszern fogja befejezni. Ismeretlen tettesek robban­tásos merényletet hajtottak végre szerdán reggel Groznij- ban Oleg Lobov, csecsenföldi elnöki megbízott, az orosz nemzetbiztonsági tanács tit­kára ellen. Lobovnak, illetve a kíséretében lévő Moszkva-ba- rát csecsen vezetés két tagjá­nak nem esett bántódása. A robbanás akkor történt, ami­kor a politikusokat szállító gépkocsikonvoj a grozniji re­pülőtérről a csecsen fővárosba tartott. Az orosz nemzetbiz­tonsági tanács feltételezése szerint egy közeli hídon he­lyezték el a pokolgépet. Izrael meghatározatlan időre lezárta a Gázai övezetet - kö­zölte Jeruzsálemben az izraeli hadsereg. Az intézkedés okáról nem adtak tájékoztatást. Az egyiptomi Tabában szerdán is­mét tárgyalóasztalhoz ült Jász- szer Arafat, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet (PFSZ) vezetője és Simon Peresz izra­eli külügyminiszter, hogy végre nyélbe üssék a megállapodást a palesztin önigazgatás ciszjor- dániai kiterjesztéséről. Befejezte afrikai körútját II. János Pál pápa. A Szentatya a nairobi repülőtéren tartott bú- csúztatási szertartást követően Kenya fővárosából szerdán a délelőtti órákban repült vissza Rómába. A katolikus egyház­főnek ez a mostani volt a tizen­egyedik afrikai körútja. A tanulmány egyelőre szigo­rúan belső használatra készült, néhány eleme azonban kiszi­várgott. Eszerint a NATO le­endő új tagjainak nem kell szükségszerűen atomfegyvert és idegen csapatokat befogad­niuk, és nem szükséges belép­niük a szövetség integrált kato­nai struktúrájába sem. Az észak-atlanti szövetség mindenekelőtt politikai kritéri­umokat jelöl meg a belépés fel­tételéül. Ezek: parlamenti de­mokrácián alapuló berendezke­dés, az emberi és kisebbségi jo­gok tiszteletben tartása. A tagjelölt országok hadse­regétől elsősorban azt várják el Brüsszelben, hogy „kommuni­kációképesek” legyenek a szö­vetséggel. Ez nem csak techni­kai megfelelést jelent, hanem például nyelvtudást is. Oroszország közismerten el­lenzi a NATO keleti kiterjesz­tését, ezért a szövetség külön­leges együttműködést ajánlott fel Moszkvának és Kijevnek. Diplomáciai csatornákon pedig azt próbálják folyamatosan megértetni Oroszországgal, hogy a mai NATO nem azonos a hidegháború idején létrejött szervezettel. A nagykövetek által szerdán jóváhagyott tanulmányt Willy Claes NATO-főtitkár egy hét múlva ismerteti a békepartner­ségi programban részt vevő or­szágok képviselőivel. A szerdán Budapestre érke­zett William Perry amerikai védelmi miniszter tárgyalásain is szó esik a NATO bővítéséről. A politikust fogadja Göncz Ár­pád köztársasági elnök és Horn Gyula miniszterelnök. Európa és Amerika olajkész­lete a 21. század elejére, a vi­lág egyéb olajtartalékai pedig mintegy negyven év múlva kimerülnek. Stuttgartban most sokat ígérő megoldáson dolgoznak a német kutatók: hidrogénből és szén­dioxidból metanolt állítanak elő, amely talán a jövő üzem­anyaga lesz. A természetes energiaforrá­sok esetében - mint az izlandi gejzírek, a nagy esésű észak­amerikai folyók vagy az afrikai napenergia - gondot okoz, hogy azokat miként tárolják és juttassák el a fogyasztókhoz. Eddig az elektromos energiát alakították át vegyi energiává. A hidrogén oxigénnel elegyítve elég, hőenergia szabadul fel, melléktermékként pedig gőz keletkezik. A hidrogén ugyan szállítható, de korlátozottan, hi­szen levegővel vagy oxigénnel keveredve veszélyes, könnyen robbanó elegyet alkot. Emellett a hidrogén csak mínusz 253 fo­kon cseppfolyósítható, s e fo­lyamathoz a továbbított energia harmadára van szükség. Ezt a gondot oldják meg a stuttgarti kutatók: szén-dioxid válik a hidrogén hordozójává. Az ebből keletkező metanol a környezet hőmérsékletén cseppfolyóssá alakul, és köny- nyen szállítható. Előállítása jelenleg hatszor annyiba kerül, mint a hagyo­mányos üzemanyagoké. A fel­találók - tekintettel a világ vár­ható gondjaira - ennek ellenére bizakodóak. Németországban már jövőre megnyitják az első metanol üzemanyagkutat. Unabomber most szóözönnel bombázta a társadalmat Terjedelmes terroristakiáltvány Különös melléklettel jelent meg a minap a Washington Post. A lap teljes nyolc oldalon át közölte egy Amerikát régóta fe­nyegető veszedelmes terrorista kiáltványát. Unabomber - így nevezték el azt a valószínűleg magányos terroristát, aki immár 17 éve küldözgeti robbanószerkeze­tes csomagjait. Elsősorban egyetemeket, oktatókat vett célba, ezt jelzi kódnevének első tagja (University). 1978 óta 23 embert sebesített meg, hármat pedig megölt. Most, várhatóan, forduló­ponthoz érkezett a történet. A lap ugyanis meghajolt akarata előtt, és közölte kiáltványát, amely meglehetősen zavaros olvasmány. „Az ipari forradalom és kö­vetkezményei az emberi fajra szerencsétlenséget hoztak - írja. Az emberek arra kénysze­rülnek, hogy eredeti természe­tüktől idegen módon viselked­jenek...” Es így tovább. A grafomán terrorista júni­usban küldte el terjedelmes irományát. Három hónapos határidőt adott: a Washington Post és a New York Times je­lentesse meg, mert ha nem, „vér fog folyni”. A két lap ta­nácsot kért a szövetségi fő­ügyésztől és az FBI főnökétől, így született az USA történe­tében példátlan döntés: a Wa­shington Post teljes terjedel­mében közreadta a kiáltványt. Mielőtt elintéznénk Una- bombert azzal, hogy komplett őrült, érdemes megállni egy pillanatra. A titokzatos rob- bantgatót 17 éve egyfolytában üldözi az FBI. Egyre többen nyomoznak utána, ma már legalább 80 ügynök keresi. Ám ő gyakorlatilag láthatat­lan. Pedig sok mindent tudnak róla: negyvenes éveit tapossa, fehér bőrű, s feltehetően Chi­cagóban végezte iskoláit. Ha Unabomber betartja szavát, és kiáltványának meg­jelentetése után valóban fel­hagy az öldökléssel, talán so­hasem tudjuk meg, ki ő. Ferenczy Europress Nem mindennapi... ...tévedés áldozata lett egy cseh rendőr, akit azért riasztottak, hogy betörőt fogjon. Csakhogy a zsarukért telefonáló férfiú meg sem várva a járőr érkeztét, maga indult a hívatlan látogató keresésére. Miután elsőként a hólapát akadt a kezébe (mert mi más lehet is kéznél szeptember közepén), azzal lopakodott a sötétben. Amikor úgy vélte, hogy a tolvaj szuszogását hallja a sötétben - lecsapott. Majd gyúlt a zseblámpa fénye, meg­világítva a kövezeten elterülő egyenruhás járőrt. A betörőt egyébként azóta sem fogták el. ...helyet választott, hogy ki­pihenje egész napi fáradalmát, no meg a közben elszopogatott fél üveg pálinkát egy osztrák sírásó. A halottaskocsi tágasab­bik részén nyúlt el, hogy szun­dítson egyet. Balszerencséjére éppen azt az autót lopta el va­laki. Ráadásul a tolvaj, gyakor­latlan úrvezető lévén, néhány perc múltán az árokban kötött ki - sírásóstól. Az autótolvaj persze kereket oldott, a temető derék alkalmazottját a mentők vitték kórházba. ...összegű taxiszámlákat számoltak el az Európai Unió Brüsszelben dolgozó tisztvise­lői. Az ellenőrök rájöttek, hogy a belga fuvarosok - némi bor­ravaló ellenében - hajlandók akármekkora összegről számlát kiállítani. Mostantól vége a szép időknek: kötelezték a személyszállítókat, hogy hite­lesíttetett taxamétert és mini nyomtatót szereltessenek kocsi­jukba. A kézzel írott belga taxi­számlákat hivatalosan most már senki sem fogadja el. Leg­följebb a kelet-európaiak. Homokpadra futott egy brit komphajó Calais közelében. Fedélzetén 173 utas és 73 főnyi személyzet várja a „szabadulást”. A hajó elvontatására tett kísérletek szerda estig sikertelenek voltak. fotó: feb/reuter Lenin él - a város nevében Harsány nevetés fogadta egy német légitársaság pilótájának szavait, amikor üdvözölte az utasokat a Berlin-Leningrád já­rat fedélzetén. Pedig a pilóta nem tévedett nagyot, hiszen a nemzetközi lé­giforgalomban változatlanul a „LEN” rövidítés áll a pogy- gyászcímkéken, ha valaki Szentpétervárra utazik. Az 1991-es népszavazáson az ötmilliós metropolis lakói­nak 55 százaléka foglalt állást a régi elnevezés visszaállítása mellett, és azóta ez olvasható a hivatalos táblákon, okmányo­kon, a repülőtér homlokzatán. Ettől függetlenül a moszkvai vonatok ma is az orosz főváros leningrádi pályaudvaráról in­dulnak, és ugyanígy hívják a várost körülvevő megyét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom