Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)
1995-09-20 / 257. szám
1995. szeptember 20., szerda Hazai Körkép Ptinántúli Napló 7 Törvényjavaslat a biztosításról Parlament: napirend előtti vitában a napirend előtti viták Az Országgyűlés tegnapi ülésén napirend előtt egyebek közt a lakásépítés és lakásfenntartás nehézségeiről, a rendőrség és a rendőrök romló helyzetéről, az eddigi és az ezután várható megszorító intézkedésekről esett szó. (Parlamenti tudósítónktól) A soron kívüli felszólalásokat követően - szintén soron kívül - vita bontakozott ki arról, hogy a napirend előtti felszólalások általában megfelelnek-e a házszabály rendelkezéseinek. A parlament belső alkotmánya ugyanis kimondja, hogy napirend előtt csak országos jelentőségű, rendkívüli és halaszthatatlan ügyben lehet szót kérni. Szocialista oldalról olyan vélemény is elhangzott, hogy a tárgysorozat vitája előtti felszólalásokat nem társaiknak vagy a kormánynak szánják a képviselők - inkább a tévénézőknek, rádióhallgatóknak, s ez a politikai önreklám rengeteg időt vesz el az érdemi törvénykezéstől. Ezután megkezdődött a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A jogszabálytervezet a magán- biztosítást, az üzleti alapon tevékenykedő biztosítóintézetek működését szabályozza. A törvényjavaslat szerint a biztosításra a gazdasági verseny szabályai válnak irányadókká. Rögzíti a jogszabály, hogy ezután kötelező jellegű biztosítást csak törvénnyel lehet elrendelni. Az érdekeltek anyagi biztonságát szolgálja, hogy a biztosítóknak kötelező lesz adatokat szolgáltatniuk önmagukról felügyeleti hatóságuk részére. Egyébként részvénytársaságként, egyesületként vagy szövetkezetként működhetnek majd. A kormány javaslatot terjesztett a Ház elé, amely szerint a honvédség létszámát ez év végére 81 266, a jövő év végére pedig 69 812 főre csökkentik. Az indítványt az ellenzék hevesen támadta, mondván, hogy hadseregünk így elveszítené hadrafoghatóságát. Befejeződtek az IMF-tárgyalások A Nemzetközi Valutaalap és a magyar kormány közötti tárgyalások - melyek a múlt héten kezdődtek - kedden befejeződtek. A zárónapon a Nemzetközi Valutaalap delegációja, amelyet Leslie Lipschitz főtanácsos vezetett, Bokros Lajos pénzügyminiszterrel folytatott összegző megbeszélést. A találkozón részt vett Surányi György, az MNB elnöke is. A tárgyalásokon szó volt a magyar kormány ez évi és jövő évi gazdaságpolitikájáról, a költségvetést érintő kérdésekről. A PM megítélése szerint a megbeszélés konstruktív jellegű volt. A valutaalap delegációja elismeréssel vette tudomásul, hogy a stabilizációs csomag több területen érezteti kedvező hatását a makrogazdaságban. Az előre meghirdetett csúszó leértékelés következetes érvényesítése, a keresetek visszafogott emelkedése és a költségvetési hiány növekedési ütemének mérséklődése következtében jelentősen javult a magyar gazdaság jövedelmezősége és nemzetközi versenyképessége. Mivel ez párosul a kedvező világpiaci környezeti feltételekkel, így továbbra is biztatóak a növekedési kilátások. A második félévre javult a fizetési mérleg helyzete is. Lefékeződött a hiány növekedése, a mérleg folyó tételeinek romlása. Ennek ellenére az eladósodás folyamata még mindig nem állt meg. A Pénzügyminisztérium szerint a valutaalap delegációja egyetért a kormánynak azzal a szándékával, hogy jövőre meg kell állítani a külső adósságállomány növekedését, kedvezőbb fizetésimérlegegyenlegre van szükség, és ezzel összhangban javítani kell a költségvetés pozícióját. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha további érdemi lépések történnek az államháztartás kiadásainak csökkentésére, és ezen belül elsősorban a társadalombiztosítás rendszerének átalakítására. Az állam- háztartás reformjának fontos eleme a kincstár létrehozása. A delegáció nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a kormány privatizációs programja maradéktalanul megvalósuljon. Csintalan szerint jó esély van a megállapodásra Hom-Kuncze folytatja ; Tegnap a miniszterelnök parlamenti dolgozószobájában ülésezett a Koalíciós Egyeztető Tanács. A megbeszélésen a | szocialistákat Horn Gyula kormányfő, Csintalan Sándor ügyvezető alelnök és Szekeres Imre frakcióvezető, a szabaddemokratákat pedig Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter, Pető Iván pártelnök és Magyar Bálint ügyvivő képviselte. Pető Iván pártelnök elmondta: Horn Gyula és Kuncze Gábor négyszemközti megbeszélésen egy héten belül megkísérli közös álláspont kialakítását. Ezután kerülhet sor a Koalíciós Egyeztető Tanács ülésére, amely lezárhatja a vitát. Csintalan Sándor kijelentette: a kormányzati szerkezetre vonatkozó kérdések súlyára tekintettel döntöttek úgy, hogy a miniszterelnök és a koalíciós miniszterelnök-helyettes szeptember 26-áig folytasson ezekről tárgyalásokat. Jó esélyt lát arra, hogy a jövő héten megállapodás szülessen a vitás kérdésekben. Veszteségért prémium? (Tudósítónktól) Zsíros Géza volt országgyűlési képviselő „viselt dolgai” ügyében interpellált tegnap Homoki János kisgazda honatya. Mint mondta, az APV Rt. nullszaldós eredménnyel kínálta eladásra a Békési Gabona Rt.-t, de ezt kénytelen volt visszavonni, mert kiderült, hogy a Zsíros Géza vezette cég százmilliós veszteséget halmozott fel. Ugyanakkor a volt vezetők összesen 35 milliónyi prémiumot, végkielégítést, kártalanítást vettek fel. Zsíros Géza I millió 383 ezer forint prémiumot kapott. Távozásakor 24 havi bérének megfelelő kártalanítást, 4,8 millió forintot vett föl. 1993-ban 4,19 millió kamatmentes kölcsönt, 1994-ben 10,4 millió vissza nem térítendő támogatást kapott. Suchman Tamás privatizációs miniszter kifejezte reményét: az ilyen ügyeket a felelősség megállapítása, büntetés és anyagi kártérítés követi. Úgy véli: a Zsíros által a Békési Gabona Rt.-től 1994-ben felvett bruttó 9,2 millió mintegy felének jogossága és erkölcsössége megkérdőjelezhető. Maradjon a családi pótlék A jövedelemtől függő családi pótlék rendszerének bevezetése akkor lenne elfogadható, ha mérni lehetne a családok jövedelmét. Ez pedig nem megy máról holnapra. A családi pótlék megadóztatásával vagy folyósításának jövedelemhatárhoz kötésével sok hiba kerülne a rendszerbe, ezért egyelőre nem kellene változtatni a támogatás jelenlegi formáján - jelentette be kedden a sajtó képviselői előtt Hanti Vilmos. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmának elnöke a továbbiakban azzal érvelt, hogy manapság a kétgyermekes családok többsége a létminimum környékén él. A közepes jövedelmű háztartásokban a támogatás elmaradása veszélyezteti a megélhetést, a gyermek harmonikus fejlődését. Bár nem pótolja a szegénység kezelését, megvonása szegénységet hozna a ma még elviselhető anyagi körülmények között élők körében is. U. G. Itt az ősz, jönnek a megfázások Halált is okozhat az asztma Az őszi nyirkos, esős, szeles évszakban nehéz napok várnak a légzőszervi betegségekben, asztmában szenvedőkre. Kevesen tudják, hogy az egyszerű megfázástól egyenes út vezet a súlyosabb légzőszervi betegségekig, az asztmán, a hörghuruton, a tüdő- és gégegyulladáson át a garat betegségekig, akár a tüdőrákig. Az asztma nehéz légzéssel, zihálással jár, légszomj jellemzi. Az iparilag fejlett országokban a lakosság majdnem öt százaléka szenved tőle. A szakemberek sokáig azt hitték, a korai gyermekkorban alakul ki, mára azonban kiderült: bármely életkorban elkezdődhet. Mi válthat ki asztmát? Virágpor, toll, szőr, gombaspóra, házipor, atka, vírus- vagy más jellegű légúti fertőzés. Visszavezethető füstre, szmogra és a környezetszennyezésre is. A kezelés kulcsa a megelőzés. Az utóbbi időben halálos áldozatainak száma emelkedett, pedig e kór ma már jól kezelhető. (ősz) Változó támogatási elvek, jobb helyzetbe kerülhet a vidéki fekvőbeteg-ellátás Új kórházszerződéseket kötnek Októbertől új szerződéseket köt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az ország valamennyi fekvőbeteg-ellátó intézményével. A betegek utáni juttatás összegét az egységes alapdíj és a kezelt betegségek költségigényét, valamint az ellátó kórház besorolását kifejező mutatószám szorzatából számítják ki. Mint Demes Istvánnétól, az egészségbiztosítási pénztár főosztályvezetőjétől megtudtuk, ezentúl is a kórházakra bízzák, hogy a betegségeket miként gyógyítják, de a tb csak az átlagosnak ítélt ráfordításokat téríti. Október 1-jétől új szerződést kötnek minden kórházzal. Az intézmények - azonos teljesítmény mellett - korábbi költség- vetésüknek legkevesebb 90, legfeljebb 120 százalékát kaphatják, az e fölötti teljesítményt csak az alapdíjjal honorálják. Matematikailag modellezték a 176 új kórház helyzetét, amit két szorzótáblával tettek kezelhetővé: az egyik a betegségtípusok ráfordításait, a másik a kórházak elismerhető költségeit fejezi ki. Ezekkel a szorzókkal országosan egységes elvek szerint csökkentik, vagy növelik a kórházak bevételeit. A szülőotthonok szorzója a legalacsonyabb 0,60, ezt követik 0,75-tel a 200 ágyasnál kisebb városi kórházak. A nagyobb városi kórházak szorzója 0,92, a megyei önkormányzati kórházaké 0,99, a megyei regionális feladatokat ellátó intézményeké 1,03. Legmagasabb szorzóval - 1,3-mal - az országos intézeteknek térít a tb. A másik szorzószámot szakmák szerint alakították ki. Legtöbb támogatást - 1,4-es szorzóval - a szívsebészetek, s 1,35- tel a traumatológiai és az égési osztályok kapnak, majd 1,3-mal az idegsebészet, 1,23-mal pedig a tüdő-, a mellkasi, és az érsebészet következik. A sort a szemészet és a reumatológia zárja 0,7- es szorzóval. Az új rendszer - a számítások szerint - a vidéki kórházakat az eddiginél kedvezőbb helyzetbe hozhatja. (somfai) Készül a „magánháztartási reform” Nagyobb teret követelnek maguknak a civil szervezetek Az állampolgárok életének, a lakosság gondjainak megismeréséhez és megértéséhez nem elég csupán a pártok véleménye, vagy a közvélemény-kutatók helyzetjelentése. Nélkülözhetetlenek a különböző civil szerveződések tapasztalatai is. Ezt hangsúlyozta a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács tegnapi sajtótájékoztatóján Kemény László társelnök. A TÉT közelmúltban megtartott közgyűlésén e tapasztalataikat a több mint 70 - döntően országos hatókörű, illetve vidéki, kecskeméti, debreceni székhelyű - tagszervezet képviselői összegezték és egybehangzóan arra a következtetésre jutottak: feszültség jellemzi hazánkban a közhangulatot. A napról napra alakuló „magánháztartási reform” egyetlen tétje a megélhetés. A lakosság kétharmada már képtelen jövedelméből akár kis összeget is megtakarítani. A civil társadalom és ezen belül a TÉT szeretné, ha észrevételei az illetékeseknél meghallgatásra találnának. Közreműködésüket eddig a kormányzat jobbára csak szavakban igényelte, ennek ellenére a TÉT cselekvési programot állított össze a maga számára. Folytatják például a lakosság sorsát jelentősen befolyásoló problémák feltárását, szeptember 30-án nyilvános vitát rendeznek az ifjúság jövőjéről. Megerősítik szakmai csoportjaikat, 14 új szakértői közösséget hoznak létre a többi között a szociális ellátásban, az önkormányzati gazdálkodásban kialakuló új helyzet elemzése végett. A jövőben többször kívánnak a nyilvánosság elé lépni a szakszerű bírálat segítő szándékával, a felnőtt lakosság pártoktól elfordult 40 százalékának megnyerése érdekében. Tervezik, hogy új, felkészült, fiatal politikusokat mutatnak be. Az alkotmány megalkotása során szintén hallatni kívánja hangját a civil társadalom. d. g. Hétköznapi ünnep volt Csongrádon. Hangulatos összejövetelen több száz nagycsaládot látott vendégül a város. A kétnapos program keretében rögtönzött rodeón még a legkisebbek is (póni)lóra pattanhattak. fotó: feb/medgyaszai béla Ismét Seregély István egri érsek az elnöke a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának. Újraválasztották Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök elnökhelyettest is. Az Állandó Tanács tagja lett még Paskai László bíboros, prímás, eszter- gom-budapesti érsek, illetve hivatalból Temyák Csaba püspök, a konferencia titkára. A Nagy Imre Szobor Kuratórium október elején dönti el, kit kér fel a mártír miniszterelnök budapesti emlékművének elkészítésére. A zártkörű pályázatra kilenc meghívott neves művész adhatja be terveit. Az alkotás a Kossuth tér szomszédságában, a Vértanúk terén áll majd. A 20-25 millió forintos költséget Andrew Sarlós magyar származású kanadai üzletember állja. Ellenezte a munkaügyi igazolólap, a munkavállalói igazolvány, illetve a munkaügyi napló bevezetését a munkaadói oldal az Érdekegyeztető Tanács bér- és munkaügyi bizottságának keddi ülésén. Ehelyett azt ajánlotta, hogy korszerűsített formában ismét munkakönyv kövesse a dolgozók munkahelyváltozásait. Csütörtökön lesz a Magyar Dráma napja. Ebből az alkalomból a József Attila Színházban Eörsi István, Horváth Péter és Siposhegyi Péter drámaírói verseny keretében új darabot ír, amelyet még az nap este bemutatnak. A Várszínházban színre viszik Tamási Áron Tündöklő Jeromos című művét. A Ruttkai Éva Színházban Hubay Miklós Tüzet viszek című darabját mutatják be. Másfél kiló kokaint foglalt le a vámhivatal hétfőn a Ferihegyi repülőtéren. Egy dél-afrikai állampolgár poggyászában figyeltek fel több flakon samponra, ám hajápolószer helyett kokaint találtak bennük. Áz idén eddig 442 kiló kábítószert foglaltak le a vámosok. Megkezdődtek a bértárgyalások a MÁV és a szakszervezetek között. A Vasutas Érdekegyeztető Tanács elé bérfejlesztési és más juttatások tervét terjeszti a vezetőség. A kollektív szerződés átalakításán belül inflációkövetővé kívánják tenni a bérrendszert. A MÁV Rt. 15 százalékkal többet fordítana személyi kiadásokra. A Vasutasok Szakszervezete 39 százalékos keresetnövekedést tart szükségesnek a jövő évben. A kisebbségek napjának nyilvánítja várhatóan az év egy napját csütörtöki ülésén a kormány. Lapunk úgy értesült, hogy a tervezett ünnepnapon adják majd át a Kisebbségekért Díjat is. > f i
