Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)
1995-09-02 / 239. szám
1995. szeptember 2., szombat VÁROSAINK Pünántúli Napló 9 Sétáló szemle utcáról utcára Ha tűz lenne a Király utcában Ma már borostyánláncok ékesítik az egykori szürke támfalakat a Pécsi Művészeti Szakközépiskola előtt fotó. Müller Voltaire álmélkodott „ Ki hitte volna, hogy a Kárpátok tövében még Nagy Lajosok is éltek” - álmélkodott Voltaire, a gunyorosság virtuóza. Ezt a francia, vagy legalábbis nyugati fennsőbbséget tükröző csodálkozást egyetemes érdemeiért bocsássuk meg neki. Egyébként ugyanolyan eséllyel szerezhetett tudomást a meglepőként kezelt tényről a történeti forrásokból, mint magyarországi kapcsolatai révén. Az előbbi változatban például származhatott az ismeret a müncheni nemzeti könyvtárban őrzött azon 15. századi kódexből is, amely Corvin Mátyás előtti időszakra közli királyaink névsorát. Ebben csak három uralkodónk kapott különleges jelzőt: Szent István, Szent László és Nagy Lajos. Nekünk, pécsieknek Lajos király jelentőségére emlékezni különös okunk, s immár ötödik esztendeje különös napunk is van. A város ünnepének az a nap választatott, amelyet a középkori pécsi egyetem alapítását engedélyező és megerősítő pápai oklevél viselt dátumként az ő uralkodása idején 1367-ben: szeptember 1. (Ilyen nap városi ünneppé emelése egyébként alighanem világméretűén példátlan gesztus!) Mivel már másodikét írunk, utólag talán nem ünneprontás bevallani: még mindig vannak, s talán véglegesen meg is maradnak kétségeim a város napjával kapcsolatban. Pedig nagy gond övezte annak idején a kiválasztását. Többek között kihullott a rostán az javaslat is, hogy a szabad királyi várossá nyilvánító 1780-as oklevél kelte, január 21., vagy hivatalos pécsi kihirdetésének időpontja, április 19. legyen a város napja. Maradt tehát egy másik oklevél, V. Orbán pápáé 1367-ből. Ezzel viszont gyakorlati gondok adódnak. Az egész emberiség számára ez a nap mindenekelőtt a II. világháború kitörésének a szomorú évfordulója, az egybeesés tehát nem szerencsés. Ám az sem, hogy szeptember elsején még mai egyetemi diáksága nélkül ünnepelheti a város azt a napot, amelyről megemlékezni leginkább mégis az Universitas-nak lenne oka. Szőrszálhasogatóan akár azt is mondhatnánk, tulajdonképpen egy oklevél dátumáról emlékezünk meg ilyenkor: az egyetem létrejöttének, avatásának időpontja jelenleg nem ismert. Sajnos általánosan az sem , hogy az alapítás kezdeményezője, az ügy igazi motorja Vilmos pécsi püspök, akkori királyi kancellár volt. Nyilván az általa fogalmazott kérelem minősítését visszhangozza a pápai engedély hízelgő indoklása: „nincs birodalmadban alkalmasabb és tekintélyesebb város”. Fonákjáról, vagy inkább mégis a színéről viszont éppen az a jó ebben az ünnepnapnak kiválasztott dátumban, hogy vissza- visszatérően magyarázni kell, hiszen nem magától értetődő. Lajos, a lovagkirály - akit pedig a kortárs Petrarca megrótt, mondván: nem támogatja eléggé a humanistákat - az ország érdekében saját érdeklődése horizontján jócskán túl tekintve egyetemet alapít, hogy ezzel is kapcsolódjon az európai művelődés akkori divathullámához”. Ez akkor is érdem, ha alapítás ötlete és munkája nyilvánvalóan Vilmos püspöké volt, akiről sajnos oly keveset tudunk. 1361-től 1373-ig volt pécsi püspök, s olyan buzgalommal támogatta a egyetemet az egyházi javakból, hogy pápai megintésben részesült. Ilyenkor a város ünnepnapja időszakában, amikor a legjelesebb polgárok közül néhányan kitüntetést kapnak munkásságukért, nekem egy másik híres francia, Charles de Gaulle véleménye jut eszembe: „Nagy emberek nélkül semmi fontosat nem lehet elérni az életben; őket pedig csak az teszi naggyá, ha komoly tettekre szánják el magukat. ” Az egyetem alapítás elég komoly tett volt, s ez 628 év távolából még inkább látszik. Csak azt kívánhatjuk maguknak, hogy a jövendő korok voltaire-i szellemeinek is legyen újabb álmélkodni valójuk azon, hogy a Kárpátok tövében „Nagy Lajosok is éltek”. Vagy mégse: inkább kívánjuk azt, hogy ez ne lehessen már álmélkodásra okot adó kuriózum egy européer franciának. Dunai Imre A Kereskedelmi és Iparkamara és az önkormányzat együttműködése Pécsi körkép A város levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének mérési adatai szerint augusztus 31-én mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs város légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték százalékában: kéndioxid 11%, nit- rogéndioxid 25%, szénmono- xid 17%, szálló por 53%, ózon 39%. A legmagasabb szálló por szennyezettséget (a határérték 101%-a) megint a Kodály Zoltánt úti mérőállomás regisztrálta. (Az egészségügyi határérték 100%-nak felel meg, amely szint alatt a szennyeződés nem okoz közvetlen egészségkárosodást.) Humán szervezetek támogatása A közgyűlés Szociális és foglalkoztatási bizottsága javaslatára úgy határozott, hogy támogatást juttat három olyan humán szervezetnek, amelyekkel egyébként nem kötött az ön- kormányzat szociális ellátási szerződést. A beküldött programok alapján hozott döntés szerint a MEVISZ Bárka Pécsi Csoportja 150 ezer, a Leo Amici Alapítvány 200 ezer, Baranya megyei SM Klub pedig 50 ezer forint támogatást kap. Óvodafejlesztés Pécs-Somogyban Évek óta gondokat jelentett a somogyi Bányatelep utcai óvoda szűkössége: kétcsoportos volt és ezért 50 gyermek számára volt csak benne hely. Emiatt igém sok felvételi kérelmet kellett visszautasítani helyhiány miatt. A helyi közösség kezdeményezte az óvoda csoportbővítését: szeptember 1- től félnapos, 17 férőhelyes óvodai csoportfejlesztést igényelt. A közoktatási bizottság javaslatára a közgyűlés teljesítette a lakosság kérését. Tíz esztendeje ilyenkor már a második tanévre készül az új Művészeti Szakközépiskola, amit Getto József Ybl-díjas építész a meredek hegyoldal követelményeit teraszos megoldással elégítette ki. Ez persze támfalak alkalmazását tette szükségessé. A nagy szürke betonfalak akkoriban nem igazán tűntek szívderítőnek. Viszont a falak tövében hagyott kis lyukakba aprócska kúszónövények kezdeményeit ültették, ám sejtelmünk sem lehetett róla, hogy lesz-e valaha is valami belőlük. Hát lett! Nyoma sincs már a betonfalaknak! No nem mert lebontották volna, hanem mert a növényzet oly mértékben megnőtt és megerősödött, hogy dúsan bontja a falak minden négyzetcentiméterét, s szinte folyni látszik szerteszét, ettől pedig alapjában változott meg minden. Előnyére. 3|sA valaha nyarakon - egy-két kivételtől eltekintve - szó sem lehetett arról, hogy az utcán valahol leülhessen az ember egy pohár itallal némi beszélgetésre. Most pedig mindenfelé asztalbokrok közt válogathat kedvére. Ezek valóban színesítik, mediterrán hangulattal ruházzák fel a várost. Láttukra ma is elcsodálkozhatunk: annak idején ugyan milyen fensőbb- séges megfontolásból nem nyerhettek polgárjogot nálunk ezek a teraszok? A napokban azonban beszélgetés közben került szóba valami, ami talán az illetékesek között is felmerült, bár ennek az eredménye nem látszik. Mondjuk a Király utcában. Arról beszéltünk a Széchenyi tértől a Színház térig szinte egymásba érő kiülőket nézve, hogy ugyan mi lenne, ha ne adja Isten tűz ütne ki valahol ezen a környéken, ahová a tűzoltóknak igen gyorsan kellene eljutniuk? Úgy gondoltuk, kétféleképpen tehetnék ezt. Vagy nekimennek az asztalbokrokA Szentháromság szobor a Széchenyi téren fotó: laufer l. nak és szétdúlják az egészet, vagy egy „előhaddal” sebtében elhordatnának. Miközben vidáman lobognának, terjeszkednének a lángok. Azt hiszem, gondolni kellene erre is. Megelevenedett a Citrom utca. A sokáig szálloda-ígéretként szunnyadt épületen végre látni már, hogy történik vele valami, sőt az is, hogy lesz belőle valami. A munka mostani tempójából még az is hihetőnek tűnik, hogy a házban karácsony előtt már árusítani fognak az új boltosok. Mellette az új épület is egyre többet árul el magából, s kis fantáziával már elképzelhetjük a kettő közti kis terecs- két is. Ez az egyik oldal. A másik a néhai Várnagy Péter Ybl- díjas építész által tervezett, tetőtől talpig mezőtúri téglába öltöztetett épület, amit azért kell hangsúlyozni, mert ezzel most történt valami. Az épület közepetáján az egyik üzlet gazdát cserélt. Azt már megszokhattuk újabban, hogy ilyenkor a régi üzletbelsőből hírmondó sem marad. Most viszont a külsővel Százötven évig állt Pécs első Szentháromság szobra, de az idő annyira kikezdte, hogy új létesítéséről döntött az akkori városi tanács és az adakozó polgárok közössége. Kiss György szobrász és Lang Adolf építész munkája 1908 óta áll a Széchenyi téren. Azóta ezt a szobrot is kikezdte az idő és a tér légszennyezettsége. Közel 90 év alatt kétszer hajtottak végre rajta csekély felújítást. Rekonstrukciójára, megmentésére most elkészült a szakértői tanulmányterv. Csütörtöki ülésén Pécs Közgyűlés határozatban mondta ki, hogy a történt ez. Vámagy a téglaburkolattal egységes arculatot adott a háznak, itt pedig éppen ezt az egységet bontották meg azzal, hogy faburkolat mögé dugták a téglát. Megkérdeztem Várnagy Péter szellemi örökösét, Vherkovich Ágnes belső építészt: tud-e erről? Döbbent tagadás volt a válasz. Vele ilyesmiről senki nem tárgyalt, holott szerzői jog az építészetben is létezik, s Vámagy is ennek a szellemében konzultált annak idején Szőke Gyulával, a PÉCSITERV székházának a tervező-építészével, mielőtt a megbízás alapján hozzákezdett az átalakítások tervezéséhez. Nyugtalanító ez a mostani eset. Egyrészt mert más majdani új tulajdonosok is kedvet kaphatnak hasonló akcióra, akkor pedig megnézhetjük, mi marad Vámagy házából, az pedig a környezetet is károsíthatja. Másrészt másutt is bele babrálhatnak épületekbe úgy, hogy megváltoztatják eredeti jellegüket. Bizony nagyon résen kell lennie a hatóságnak is! Hársfai István Szentháromság szobor felújítására - amely önkormányzati tulajdon - a Pécs-B el városi Római Katolikus Egyházközséggel, illetve a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesülettel közösen közalapítványt hoz létre és annak 450 ezer forintos alaptőkéjéhez 200 ezer forint ad. Az alapítvány neve Pécsi Szentháromság Szobor Megmentéséért Közalapítvány. Székhelye a Hunyadi út 4. szám alatt lesz. A rekonstmkció mintegy 3,9 miihó forintba kerül. Előkészületei olyannyira előrehaladottak, hogy a munka már ez év őszén megkezdődhet. D. I. Együttműködési keretmegállapodást köt Pécs Önkormányzata és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az idei esztendőre. Az együttműködés kilenc fő témáját jelölte meg az önkormányzat közgyűlése által elfogadott keretmegállapodás. Ezek a következők: cégregisztráció-információcsere, nemzetközi kapcsolatok, propaganda kiadványok készítése, vállalkozásfejlesztés, ipari vásár, az ipari övezet fejlesztése, a nemzetközi repülőtér kiépítésének elősegítése, fejlesztési irányelvek kidolgozása, illetve kölcsönös és gyakorlati részvétel egymás munkájában. D. I. A Szentháromság szobor felújításáért Pécsi rész a Baranya megyei Vízmű Vállalat átalakításában Évekig bíbelődött Pécs Közgyűlése saját vízművállalatának átalakításával. Most viszont gyors döntésre jutott a Baranya Megyei Vízmű Vállalat átalakításáról, ebben a cégben ugyanis csekély hányadú tulajdont kapott a megyei vagyonátadó bizottság döntése révén. Ismeretes, hogy a vállalat alapítói - amelyek közé Pécs önkormányzata nem tartozik - úgy döntöttek, hogy kft-vé alakítják a vízművállalatot. Pécs Közgyűlése olyan értelmű határozatot hozott ezzel kapcsolatban mint résztulajdonos, hogy egyetért a kft. létrehozásával. Tudomásul veszi, hogy az őt megillető központi üzemeltető vagyon a kft. tulajdonába kerül, s ennek alapján abban Pécs üzletrészt szerez. Pécs önkormányzata azonban a közművagyont nem viszi be a kft.-be, hanem az átalakulás fordulónapjával a Közüzemi Rt. tőketartalékába adja. A közgyűlés egyetértett azzal, hogy hogy a Közüzemi Rt. a közművagyont az új gazdasági társaságnak bérbe adja, ám azzal a feltétellel, hogy a társaság a Pécs város területén alkalmazott víz- és csatornadíjakat Somogy, Vasas és Hird területén magára nézve kötelezőnek elfogadja. Ugyanakkor annak a vizsgálata is megindul, hogy ezt a közművagyont milyen feltételekkel és lehetőségekkel üzemeltethetné a szolgáltatás egységessége érdekében a Pécsi Vízmű Rt. D. I. Városvédő őrjárat Itt a szeptember, nemsokára kezdődik a tanév a Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsész és Természettudományi karán is, de hajdani Pius Gimnázium és a már szintén egykori Tanárképző Főiskola épületének sokat látott - és sokak által látott! - homlokzata még mindig így néz ki. A fotónkon is felidézett nevezetes intézmény-objektum a város patinás épületévé vált mostanra. Nemrég emléktáblát lepleztünk le itt, s akkor - az azóta sajnos elhunyt - dr. Bán Endre tartotta az ünnepi megnyitót. Kár lenne ilyen állapotában hagyni ezt az épület homlokzatot. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső * . I i ♦ > I