Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)

1995-09-11 / 248. szám

2 Dunántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1995. szeptember 11., hétfő Fiatalok táncolnak a lőrétől ifjúsági fesztivál záróünnepségén. Az olaszországi városban II. János Pál pápa mintegy 300 ezer európai fiatal előtt beszélt az erő­szak, a sötét ideológiák és a szélsőséges nacionalizmus veszélyeiről. fotó: feb/reuter Mladics tábornok nem hajlandó kivonni a nehézfegyvereket Milliárdokba kerül az újjáépítés Vasárnap is folytatódtak a NATO légicsapásai a boszniai szerb célpontok ellen. Ratko Mladics, a boszniai szerb hadsereg vezetője közölte: nem hajlandó kivonni a nehéz­fegyverzetet Szarajevó körzetéből. A spanyolországi San- tanderben Bosznia újjáépítéséről tárgyaltak az Európai Unió külügyminiszterei. Alija Izetbegovics bosnyák el­nök egy szombat esti televí­ziós interjúban leszögezte: a Genfben született elvi megál­lapodás nem jelenti Bosznia felosztását, viszont számos, a bosnyák fél számára előnyös elemet tartalmaz. Az országon belül tervezett változtatásokat határkijelölésnek nevezte, amelyet a muzulmánok még tavaly elfogadtak az összekötő csoport tervével együtt. Izet­begovics elismerte, hogy kese­rűen vette tudomásul a bosz­niai szerbek úgynevezett Szerb Köztársaságának létre­jöttét, de közölte: a bosnyák küldöttség a NATO-hadműve- letek leállítását kockáztatta volna, ha vitát robbant ki az elnevezés miatt. Ratko Mladics tábornok, a boszniai szerb hadsereg veze­tője nem hajlandó visszavonni nehézfegyvereit Szarajevó környékéről, de kész komp­romisszumot kötni a város megközelíthetőségének ügyé­ben - jelentette ki Igor Ivanov orosz külügyminiszter-helyet­tes vasárnap Belgrádban az ITAR-TASZSZ hírügynök­ségnek nyilatkozva. Ivanov szombaton három órán át tár­gyalt Mladiccsal, s ezt köve­tően elmondta, hogy a nehéz- fegyverekre - amelyek visz- szavonását az ENSZ követeli - a szerb lakosság védelmében van szükség. Az Európai Unió külügy­miniszterei szombaton az Észak-Spanyolországi San- tanderben egyetértettek abban, hogy széles nemzetközi össze­fogásra van szükség Bosznia újjáépítéséhez. Egy német szakértő több milliárd dollárra becsülte a délszláv köztársaság talpra ál­lításához szükséges összeget. Jelentések a jogainkról Magyar alkotmánytervezet a velencei bizottság előtt A magyar alkotmánykoncepcióról formál véleményt az Eu­rópa Tanács szakosított testületé. A Jog útján a demokráciá­ért elnevezésű bizottság hétvégi, velencei ülésére a nyolc vé­leményezésre felkért szakértő közül öt készült el a jelentésé­vel. A dokumentumok ismertetésén ott volt Vastagh Pál ma­gyar igazságügyminiszter. Megfékezik a „szellemi gyújtogatót” Precedens per Berlinben Rájár a rúd a német neoná­cikra. Sorra születnek a ke­mény ítéletek ellenük. A ber­lini törvényszéken példa érté­kűnek nevezhető per zajlott, amelyben a 29 esztendős Béla Ewald Althanst izgatással, va­lamint sok millió áldozat em­lékének és a jogállam intéz­ményeinek meggyalázásával vádoltak. A bizonyítási eljárás nem volt nehéz, hiszen Althans maga fejtette ki nézeteit a Hi­vatása neonáci című doku­mentumfilmben, amelynek főszereplője volt. Többek kö­zött kijelentette: „Azt kívá­nom, hogy a holocaustról szóló hazugságok tönkrete­gyék ezt az államot, a Német Szövetségi Köztársaságot.” A bíróság előtt ugyan vissza­vonta ezt a mondatot, arra hi­vatkozott, hogy csak „szí- nészkedett”, de az elhangzott szövegek, amelyekben ismé­telten fantáziaszüleménynek nevezte a második világhá­ború alatti szörnyűségeket, le- tagadhatatlanok voltak. Később arról beszélt, hogy ő valójában már 1990-ben „kiszállt” a neonácik közül. A bírák erre felmutatták azok­nak a leveleknek másolatát, amelyeket Althans Kanadába Ernst Ziindel ottani náci veze­tőnek és a Harmadik Biro­dalmat védelmező David Ir­ving brit történésznek küldött 1993-ban. Hans-Jürgen Brüning, a bí­róság elnöke olyan „szellemi gyújtogatónak” nevezte a vádlottat, akit meg kell fé­kezni. Réti Ervin Rejtélyes antennaerdő Alaszkában Új csillagháborús program? Magyarország minta le­het arra, hogy miként lehet pénzügyi támogatással ösz­tönözni a kelet-európai német népcsoportokat, hogy hazájukban maradja­nak - jelentette ki Horst Waffenschmidt, a német belügyminisztérium állam­titkára a Welt am Sonntag című lapnak. A politikus elmondta: a hétfőn kez­dődő budapesti megbeszé­lésein a magyarországi németeknek nyújtandó se­gítségről kíván tárgyalni. Egyhetes szabadságra a fekete-tengeri Szocsiba uta­zott vasárnap Borisz Jelcin. Az orosz államfő előzőleg Viktor Csemomirgyin kor­mányfővel megvitatta a leg­fontosabb bel- és külpoliti­kai ügyeket. Megkezdődött vasárnap a Csecsenföldön állomásozó orosz csapatok kivonása. Elsőként a csecsen-ingus határ közeléből, Aszinovsz- kaja településről távozott a belügyi alakulatok egyik ez­redé. Cserébe a csecsének megígérték, hogy folytatják csapataik leszerelését. En­nek ellenére szombaton és vasárnap is támadták az orosz állásokat. Öt NATO-tagállam és a volt Varsói Szerződés négy egykori tagországa vasárnap a NATO békepartnerségi programjának keretében egyhetes közös szárazföldi hadgyakorlatot kezdett Ro­mániában, az erdélyi Nagy­szeben körzetében. A béke- fenntartás feladatait gya­korló manőveren egy hód­mezővásárhelyi alegység is részt vesz. A francia haderő a csen­des-óceáni Mururoa szige­ténél - párizsi idő szerint vasárnapra virradóra - átku­tatta a Greenpeace nemzet­közi környezetvédő szerve­zet La Ribaude nevű vitor­lását. A fedélzeten tartóz­kodó 16 utast egy francia hadihajóra, majd Mururoára szállították. Az akcióra azt követően került sor, hogy a hajó behatolt a sziget körüli, zárt övezetnek minősített vizekre, s a többszöri felszó­lítás ellenére sem változta­tott útirányán. Légibalesetet szenvedett Reinhard Furrer német űr­hajós, a Challenger ameri­kai űrrepülőgép egykori utasa. Furrer és társa szombaton, a Berlin köze­lében tartott légiparádén zuhant le egy régi Mes­serschmidt-185-ös típusú, egymotoros harci géppel. A velencei bizottság néven is ismert testület a tagországok jogtudósaiból 1990-ben jött létre - tájékoztatott a minisz­ter. - A bizottság nyolc szak­értőt bízott meg azzal, hogy véleményezze az Igazságügyi Minisztérium által elő­készített magyar alkotmány­koncepciót. Mostanra öt jelentés ké­szült el. A grémium november végén - a többi szakértői vé­lemény ismeretében - alakítja ki végleges álláspontját. Az eddig elkészített értéke­lések rendkívül kedvezően ítélték meg, hogy az alkot­mánytervezet a? emberi jogok nagyon széles körét akarja biztosítani. Nem szól külön politikai, gazdasági és egyéb jogokról, hanem teljes kataló­gust ad a jogbiztonságtól kezdve az élethez való jogig. Az önkormányzatokra vo­natkozó szabályozást a szakér­tők túlságosan részletezőnek tartották, véleményük szerint elég lenne a legfontosabb el­veket rögzíteni. Fontosnak tartják, hogy a közpénzek fel- használásának alkotmányos alapelveit rögzítsük, az adó meghatározásától kezdve az egész költségvetési eljárásig - közölte Vastagh Pál. A jelentéstevők szerint az al­kotmánytervezet pontosan sza­bályozza a bírói függetlenséget. A szakértők támogatták azt az elképzelést, amely egységes rendszerbe foglalja a nemzet­közi és a belső jogot és nem rendeli alá a nemzetközi jogot a hazai jogszabályoknak. Alaszka belsejében 36 rejté­lyes antennát telepítettek az amerikaiak. Számukat nem­sokára megtízszerezik. Fon­tos kísérleteket végeznek ve­lük, melyeknek eredményét a hadviselésben és a polgári ku­tatásban lehet felhasználni. Az antennaerdő hatalmas mennyiségű magas frekvenci­ájú energiát juttat az ionoszfé- rába, amely ezáltal felmeleg­szik és képessé válik alacsony frekvenciájú hullámok továbbí­tására. A tengeralattjárókkal le­bonyolított hírforgalom fenn­tartására most még sok kilomé­teres antennarendszereket használnak. Erre a jövőben nem lesz szükség. Az iontükör má­sik előnye, hogy a földi állo­másról már akkor felderíthetők a repülőgépek, rakéták, amikor még a horizonton túl tartóz­kodnak, s ez egészen új lehető­ség a légvédelem számára. Az amerikai katonai szakér­tők feltehetően azt is mérlege­lik, miként lehet az új módszer­rel felmelegíteni a „csillaghá­borús” űrvédelmi programot. A kutatók abban is fantáziát látnak, hogy hasonló módszerrel hullámokat bocsássanak le a Föld mélyére. Segítségükkel a rakétá­kon, repülőgépeken elhelyezett berendezések jelezni tudnák, hol vannak rejtett raktárak, támasz­pontok, hadi üzemek a föld alatt. Főtt kolbászt árul a bécsi operaház közelében Jósé Carreras. A világ­hírű spanyol tenorista fogadásból állt a pult mögé. Az eladásból befolyt pénzt Carreras leu­kémiaalapítványának utalják át. FOTÓ: feb/reuter ijgimrlIfclíiHkivá CIS A az Dunántúli Napló előfizetésére 1995. október l.-jétől Címzett: az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala Pécs, Rákóczi út 34. Pf.: 134. Előfizetési időszak 1 egy hónapra két hónapra negyedévre félévre Előfizetés díja 525 Ft [ 1050 Ft 1 1540 Ft 1 3Ö5ŐFt Az előfizetési díjban nyújtott kedvezmény példányszámban 3 6 11 23 forintban 72 145 252 534 Az előfizetéssel tagja leszek a Kedvezményes Vásárlói Körnek és a kijelölt áruházakban, üzletekben, szolgáltatóhelyeken a gépi számlámmal kedvezménnyel vásárolhatok név lakcím (ir. szám) Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni vagy az Új DN hírlapkézbesítőnek átadni, legkésőbb szeptember 28-áig. Az új eléífiz.etó'k között 5 db 500 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki, a kedvezményes vásárláson felül. Kétes alakok kínálgatják a csempészárut Dohánnyal üzletelnek Az osztrák vámosok éberen figyelik a határforgalmat. A minap Rábafüzesnél csíptek el egy jókora csempészciga- retta-szállítmányt. Jól szerve­zett bandák - magyarok, szlovének, szlovákok és cse­hek - milliószámra viszik be a füstölni valót Ausztriába. Herbert Göltl, az osztrák dohányárusok országos szö­vetségének elnöke, aki maga is trafikos, azt mondja: jófor­mán naponta környékezik meg kétes alakok. „Legin­kább azonban az utcán, kapu­aljban árulják portékájukat, közben tönkremennek a határ menti trafikos kollégák.” A határon a csempészáru­nak csupán töredékét (tavaly 37,4 millió darabot) csípik el. Az osztrák detektívszövetség szóvivője közölte: „Vannak információink az ausztriai szervezett cigarettacsempész­bandákról. Csakhogy ezekre senki sem kíváncsi.” A vámőrség főnöke nem hiszi, hogy kétmilliárd schil­ling adókiesést okozna a ciga­rettacsempészet Ausztriának. A határ menti településeken élő dohányosok ugyanis zömmel legálisan hozzák be a túloldalon olcsóbb füstölni valót. „A csempészek elleni határozottabb fellépéshez azonban több vámosra lenne szükség”. FEB t1 k ■r * i 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom