Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)

1995-09-10 / 247. szám

1995. szeptember 10., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl Btftiántúli Napló 3 Az Encounters szerint Armstrongék is látták őket a Holdon E. T. a Holdon, avagy mi az igazság az amerikai UFO-holttest körül? „Óriásiak ezek a fickók! A kráter mellett sorakoztak fel!” (Folytatás az /. oldalról) (főként az amerikai hadsereg számára, melynek támasz­pontján a boncolásra sor ke­rült) a legkorszerűbb felvéte­lezésre. Főleg ilyen nagy horderejű esemény kapcsán. Eszerint hamisítványról van szó. Csakhogy a filmet készítő cég az eredeti filmszalagról megállapította: valóban 1947- es gyártású. Mi hát az igaz­ság? Legalább annyira homályos a dolog (egyelőre), mint az Apolló 11 amerikai űrhajó Holdra szállása körül szál­longó vadonat friss hírek va­lódisága. Az Encounters című parapszichológiái folyóirat új számában szó szerint közli a Holdra lépő első ember, Amst- rong és kollégája, Buzz Aidán állítólagos rádióbeszélgetését: „Óriásiak ezek a fickók! Úris­ten! Ott, kint, más űrhajók is vannak. A kráter mentén sora­koztak föl. A Holdon vannak, bennünket figyelnek! ” E. T. tehát a Holdon is járt volna? Maurice Chatelain, a NASA (amerikai űrhajózási hivatal) távközlési főnöke is megerősítette (állítólag!) azt, amit a világ már jó ideje sejt: a földönkívüliek űrhajóikról minden Apollo- és Gemini-űr- utazást figyelemmel kísértek. Csakhogy az űrhajósokat szi­gorú titoktartásra kötelezték, nehogy pánikot keltsenek be­számolóikkal az emberiség­ben. Rövidesen megjelenik De­rek Sheffield brit UFO-kutató könyve, az „1990”. Abból ta­lán mindent megtudunk. Az Amerikában talált UFO-holttest boncolása FOTÓ: FEB-REUTERS Bevásárlóközpont Nagyatádon Bevásárlóközpont építését kezdték meg a héten Nagy­atádon, a Kossuth Lajos utcában. A mintegy ezer négyzetméter alapterületű kereskedelmi létesítmény­ben összesen nyolc üzlet kap helyet, a tetőtérben pedig lakásokat alakítanak ki. Az eddig üres telken ki­alakítandó, a városképbe illő épületet jövőre adják át rendeltetésének. Gyűjtési akció menekülteknek Egy tanuló, egy füzet né­ven gyűjtési akciót indítot­tak Kaposváron, a Zrínyi Ilona Általános Iskolában a gyerekek, a nagyatádi menekült tábor lakói szá­mára, diáktársaiknak. A tanulók szeptember végéig többek között füzetekkel, iskolatáskákkal és ruhák­kal kívánnak segíteni az otthontalanná vált gyere­keken. Mikrobusz a középiskolában A könyvekből tanultakat immáron a gyakorlatban is alkalmazhatják a szek­szárdi Ady Endre Szakkö­zépiskola és Szakiskola di­ákjai. Az autó szerkezeti elemeinek - így többek között a dízelmotornak - megismeréséhez ugyanis nagyban hozzájárul az a Peugeot J 9-es típusú mik­robusz, amelyet a helyi szerviz ajándékozott az is­kola tanulóinak. Periodika Marcali történetéből A város múltjának a mo­hácsi csatavesztés előtti dokumentumait szerkesz­tették egy száz oldalas kö­tetbe a Marcali Helytörté­neti Múzeumban, dr. Gál József igazgató szerkeszté­sében. A tetszetős perio­dika 1274-től az 1500-as évek elejéig enged bepil­lantást a település írásos emlékeibe. Szüreti fesztivál Dunaföldváron Pénteken kezdődött, s ma fejeződik be Dunaföldvá­ron, a hagyományos, ren­geteg érdeklődőt vonzó szüreti fesztivál. A látvá­nyos programok között díjugrató lovasverseny, színházi találkozó, tér­zene, koncert és kirakodó- vásár fogadja a városba érkezőket. Nem fognak fizetni az egyetemisták A Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövet­sége (Hökosz) szombati rendkívüli közgyűlése határozatban utasította el a kormány július 6-i tandíjrendeletét, és annak visszavonására szólí­totta fel a kabinetet - tájékoztatta az újságírókat Szabó László, a Hökosz elnöke. A hallgatói ön- kormányzat úgy ítéli meg, hogy tandíj-ügyben a tárgyalások egy szakasza lezárult, és a további­akban váija a kormány kompromisszumos javas­latait - tette hozzá az elnök. Beszámolt arról is, hogy a közgyűlés döntése értelmében szeptember 25-étől kezdve minden nap Budapesten - ha le­het, a Parlament épülete előtt - a különböző hall­gatói önkormányzatok képviselői úgynevezett „jelenléti tiltakozást” tartanak, azaz aláírásokat gyűjtenek és felhívásokat fogalmaznak meg a tandíjrendelet ellen. A tervek szerint október 3- án a nagy vidéki egyetemi központokban tartanak utcai demonstrációkat. A hallgatók az október 4- éről 5-ére virradó éjszakát Budapest utcáin töltik majd „virrasztás a jövőért” jelszóval. A fórum az említettek mellett arról is határo­zott, hogy - mindaddig, amíg nem tudnak meg­egyezni a kormánnyal - arra szólítják fel a hall­gatókat: ne fizessék be a tandíjat. Ennek kapcsán Szabó László megjegyezte: ez a polgári engedet­lenség körébe sorolható fizetésmegtagadás októ­ber 31 -ig nem ütközik jogszabályba. (MTI) A vártnál kisebb roham 1995-ben Bili Gates itt járt Budapesten. Egy efféle lá­togatás hírér­téke ma már nagyobb, mint a viet­nami parla­ment alelnö- kének ma­gyarországi vizitje. Ez is egyér­telműen azt jelzi, a számí­tógépipar és a szoftvergyár­tók idejét él­jük. Bill Gates ugyanis, mint azt már fél Magyarország tudja, az amerikai Microsoft cég első embere, s mint ilyen, egyben a világ egyik leggazdagabb cég­vezetője is. Nagy leleménye, a Windows nevű operációs rendszer forra­dalmasította a szotfver-felhasz- nálást. S bár a konkurencia prüszkölt rendesen, azt nekik is be kellett látniuk, hogy a Win­dows sokkal inkább fölhaszná­lóbarát, mint az eddigi progra­mok. Gates mindig kitalál valamit. Nem szép dolog, de az a mód­szere, hogy az új rendszerek és az azokhoz kapcsolódó új prog­ramok megvételére előbb- utóbb minden rendes fölhasz­náló rákényszerül. A két hete piacra dobott Windows ’95 például hihetet­lenül olcsó (mindössze 89 dollár), viszont nem árt hozzá a meglévő számí­tógépeinket fej­leszteni. A biz­nisz mindenki­nek jó. Magyar verzió egyelőre nem kapható, de télre állítólag elké­szül. Információink szerint a magyar boltokban nem volt különösebb vásárlói ro­ham, pedig néhány pesti üzlet még hétvégén is nyitva tartott. Pécsett is inkább az érdeklő­dés volt nagy, úgy tűnik, a ve­vők megvárják a magyar verzió megjelenését, addig talán a számítógépeket is sikerül arra a szintre hozni, hogy fusson raj­tuk az új szoftver. L. D. Szüreti fesztiválra készülnek Szekszárdon A tolnai megyeszékhely apraja- nagyja a már hagyományosnak nevezhető Szekszárdi Szüreti Fesztiválra készül. A rendez­vénysorozatot szeptember 22- én nyitják meg a művelődési ház mellett felállított Borud­varban, ahol a borvidék szőlős­gazdái mérik majd az oly híres vörösboraikat. Az itt felállított színpadon folyamatosan kon­certek, előadások lesznek. Másnap a programot fogat­hajtó és díjugrató verseny nyitja meg a vásártéren, majd a Borudvarban gyermekprogra­mok, fúvószenekarok és ökör­sütési bemutató kívánja lekötni a látogatók figyelmét. A feszti­vál egyik fénypontja a szombat délutáni szüreti felvonulás, amely közben tánccsoportok és énekesek adnak műsort. A va­sárnapi menetrend szerint a délelőtt a gyermekeké, de ebéd után már a felnőtteket várják a borudvarbeli gálaműsorra, este pedig a Prométheusz parki tűzi­játékra és a záróbálra. A fesztivál ideje alatt rende­zik meg az Alisca Expót, amelyre Angliától kezdve Ro­mániáig várnak kiállítókat és üzletembereket. A kiállítással párhuzamosan zajlanak a Vál­lalkozásfejlesztési Napok, amely keretében több előadás is elhangzik majd. Hazafi Tolnai búcsú a vállalkozói engedélytől Az utóbbi hónapokban Szekszárdon mintegy négyszázan, Pakson pedig megközelítőleg háromszá­zan adták vissza vállalko­zói engedélyüket a pol­gármesteri hivatalokban. Óvatos becslések szerint Tolnában végül is majd’ ezerötszázan látták jobbnak, ha végleg búcsút mondanak másodállásban végzett vál­lalkozásuknak. Az indok: a gazdasági megszorító intézkedésekben beharangozott társadalom- biztosítási járulékszabályok módosítása, melyek szerint a másodállásban tevékeny­kedő vállalkozók több járu­lékot fizettek volna. Bár az Alkotmánybíróság megvé­tózta a nagyratörő terveket, mégis kevés vállalkozó dön­tött úgy, hogy - visszakérve engedélyét - tovább foly­tatja tevékenységét. Az engedélyüket vissza­adok közül majd mindenki másodállású volt, akik el­mondták, hogy ennyi járu­lékos költséget, kötelező kamarai tagsági díjat, kom­munális és iparűzési adót nem tudnak vállalni, veszte­séget termelni pedig nem érdemes. Hazafi Zsolt Minden idők legnagyobb magyar nyereménye Hetek óta tartó lottóláz Mennyi pénz kellene ahhoz, hogy tuti ötösünk legyen? Van aki születési adataiból okumlálja ki, van aki megál­modja, van aki komoly való­színűség számításokat végez és van aki csak egyszerűen a hasára üt. Ők mindannyian hasonlíta­nak egy dologban egymásra: arra fáj a foguk, hogy övék le­gyen a mai lottófőnyeremény. Na, vajon miért... Egészen pontosan 372 millió 779 ezer 817 forint és a szelvényeladásból számított mintegy 40-50 millió üti annak a szerencsés lottózónak a mar­kát, aki a kilencven számjegy­ből eltalálja azt az ötöt, amivel hazaviheti minden idők legna­gyobb magyarországi nyere­ményét. De mi van akkor, ha valaki biztosra akar menni és annyi szelvényt vásárol, amennyivel biztos nyerő? őt sajnos - egyelőre - el kell kese­rítenünk. Ugyanis 43 millió 949 ezer valahány lottót kell vásárolnia, hogy a matematikai számítá­soknak eleget téve biztosan el­találja az öt - sok pénzt hozó - számot. Ez a gazdasági tranz­akció a mai szelvényár mellett „csak” mintegy 2,2 milliárd fo­rintot igényelne. Viszont, van egy kis prob­léma. Mégha volna is valakinek ennyi pénze a játékszenvedé­lyének kielégítésére, szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy a Szerencsejáték Rt. közel sem bocsát ki ennyi szelvényt. Ennél olcsóbb és pénzkímé- lőbb annak a tolnai gazdálko­dónak a módszere, aki tyúkjai­tól várja a szerencséjét. Emberünk szorgosan figyeli a tyúkok napi „teljesítményét” - melyik nap mennyi tojás - és a darabszámokat szerencse­számával megszorozza és az öt nap eredményeit megjátssza a lottón. Elmondása szerint már több hármasa és kettese „szüle­tett” így a tojásokból. Persze, most ő is abban re­ménykedik, hogy a sok hármas és kettes után végre egy - majd’ félmilliárdot érő - ötös is beta­lál. Hazafi Zsolt A3 millió 949 ezer szelvény kell az ötöshöz fotó: löffler k > k t k

Next

/
Oldalképek
Tartalom