Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)
1995-09-08 / 245. szám
10 Dtinántúli Napló Gazdaság 1995. szeptember 8., péntek Magyar-svájci külkereskedelem Az év első felében 71,2 millió dollár értékű árut exportáltunk Svájcba és 197,2 millió dollár értékben importáltunk svájci termékeket. Az előző év hasonló időszakához képest a behozatal 2 százalékkal csökkent, a kivitel viszont jelentősen, 15 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi mérleg 126 millió dollár passzívumot mutat. Magyarország Svájcba irányuló kivitelében 30-30 százalékkal részesednek az anyagok és félkésztermékek, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek. Több mint 31 százalékot tesznek ki a fogyasztási cikkek és 8 százalékot a gépek. A magyar export legjelentősebb tételei a baromfi, olajos magvak, zöldségfélék, zöldség- és gyümölcskészítmények, ruházati-, cipő-, bútor- és finomkerámiaipari termékek, textil- és vegyipari alapanyagok. Keserű pirulák A jövő évi költségvetés várható hatásairól szólva Bokros Lajos pénzügyminiszter a Nap Tv tegnapi műsorában elmondta: az idei 8-9 százalékos reálbércsökkenést követően jövőre még további 4 százalékos csökkenésre lesz szükség. Ez elsősorban a munkavállalók által fizetett tb-járulék 2 százalékos növelése és a táppénzszabályok módosítása révén érhető el. További „keserű pirula” lehet majd széles rétegek számára az államháztartási reform megindulása. Ennek hatása azonban nem lesz sokkterápia jellegű. A nyugdíj- és egészségbiztosító rendszer reformja számottevő átrendeződéssel jár majd, de ez nem jelenti azt, hogy az igazán rászorultak számára megszűnne bármilyen ellátás. A nyugdíjreform során minden érintett maga döntheti majd el, hogy melyik megoldást választja: akar-e korábban nyugdíjba menni, vagy a nagyobb összegű nyugellátás reményében kivárja a 62 éves megemelt korhatárt. A megszorító intézkedések ellenére - hangsúlyozta Bokros Lajos - elsőbbséget kívánnak adni a közoktatás fejlesztésének. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 90,70 Osztrák schilling 12,90 USA-dollár 133,92 ECU (Európai Unió) 169,72 Szakképzettség híján általában fizikai erejüket adják el FOTÓ-ILLUSZTRÁCIÓ: TÓTH LÁSZLÓ Húzós büntetések engedély nélküli foglalkoztatásért Kilátástalan helyzetben a baranyai építkezések idegenlégiósai Egy pécsi vállalkozó 211 ezer forint bírságot fizetett a napokban, mert bejelentés nélkül foglalkoztatott külföldieket vállalkozásában. Az összeg jóval nagyobb a korábbi büntetések mértékénél, s mindezt egy új jogszabály teszi lehetővé, mely egy hónapja hatályos. Évente mintegy 20-30 főként Erdélyből érkezett emberről derül ki, hogy szerződés nélkül, esetenként zsebből fizetve alkalmazza valamelyik baranyai munkáltató őket. Lebukások pedig kézenfekvő, hiszen a külföldi állampolgár a rendőröknek az államigazgatási eljárás keretében nem csak hogy bevallja, mikor kinél és mennyi ideig dolgozott, de szinte ezzel érvel, amikor magyarországi tartózkodási engedélyét kívánja meghosz- szabbítani. Másrészről a Baranya Megyei Munkaügyi Központ ellenőrzési csoportja a Vám és Pénzügyőrség, az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség megyei szervezeteinek emberei is bekapcsolódnak az ellenőrzésekbe - tavaly országszerte csak az OMMF 130 jogszerűtlenül foglalkoztatott külföldit tiltott el a munkavégzéstől és a munkáltatókat mintegy 7 millió forint kifizetésére kötelezte. Eddig meglehetősen körülményes volt a tények ismeretében a bizonyítás, ha pedig eredményes volt az eljárás, a lebukott munkáltató akkor is olcsón megúszta, a kifizetett bér kétszeresét kellett büntetésként postáznia a Foglalkoztatási Alapba. Az új rendelet azonban már úgy rendelkezik: ha nem bizonyítható a napi munkadíj mértéke, akkor a mindenkori minimálbér ötszöröse a bírság első esetben, a továbbiakban pedig a tízszerese. Eszerint viszont 3 hétnyi foglalkoztatásért személyenként akár 80-130 ezer forintot is kidobhat az ablakon a vállalkozó. A korábbi ellenőrzések tapasztalata, hogy megyénkben elsősorban építkezéseknél és a kubikus munkáknál - főleg árokásásról van szó a MATA V-fejlesztések kábelfektetéseihez - alkalmazzák az „idegeneket”. A pillanatnyi helyzet az erdélyiek számára a 22-es csapdája, ugyanis csak a munkaadó kérhet nekik munkavállalási engedélyt a magyar hatóságtól, de ezt csak olyan tevékenységre adják meg, melyre a hazai munkanélküliek közül nem találnak megfelelő embert. Baranyában (és az országban mindenütt) csak olyan esetekben adnak ki munkavállalási engedélyt, amikor az adott tevékenység szakmai végzettséghez kötött, s a térségben hiány van a képzett szakemberekből. így dolgoznak a megyében az oktatás különböző szintjén nyelvtanárok, a kórházakban és a karitatív szervezeteknél ápolónők, és legnagyobb létszámban föld alatti munkát vállaló ukrán és lengyel bányászok, akik egytől egyig vájár képesíté- sűek, s akiket csoportos szerződések alapján alkalmaznak, ahol a nevek cserélődhetnek, de a keretszám meghatározott. A munkavállaló tehát lehet akármilyen tisztességes a tartózkodási engedély meghosz- szabbításakor, az építkezések segédmunkái nem tartoznak az engedélyezési körbe, hiszen azt bármelyik magyar munka- nélküli is elláthatja. Ezért az eljárás vége többnyire a külföldiek kiutasítása az országból. Mindenesetre a régió vállalkozói remélhetőleg a szigorú szankciók ismeretében alaposabban megfontolják, érdemes-e illegálisan foglalkoztatni külföldi munkaerőt, a jelzések szerint ugyanis az ellenőrzések mind gyakoribbak lesznek. Mészáros B. E. Fekete-fehér, igen-nem Mintegy húsz törvény és jó néhány rendelet módosításán dolgozik a feketegazdaság elleni kodifikációs bizottság. A kormány várhatóan szeptember végén dönt a jogalkotási ütemtervről - mondta Bencze József, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára az APEH Üldözöttéinek Szövetsége által rendezett vitafórumon. Szükség van például az értékpapír-forgalom és a tőzsde működésének újraszabályozására, a pénzintézeti törvény módosítására, a készpénzforgalom korlátozására. Változás várható a vámtörvényekben, így a halasztott vámfizetés kedvezményének szűkítésében. Az üzletek működtetéséről, valamint a szak- képesítésről szóló miniszteri rendeletek sem maradnak eredeti formájukban. A jogszabályoknak elő kell segíteniük az államigazgatási és -hatósági szervek informálódását, valamint a nyilvánosságra hozatalt is, így például az adótitok fogalmát szűkíteni kell. A megelőzést elősegítő jogszabályokkal és mindenekelőtt betartható törvényekkel, a vállalkozások adó- és közterheinek csökkentésével a fekete- gazdaság egy része legális útra terelhető. A súlyos terhek ugyanis a gazdasági tevékenység eltitkolására ösztönöznek. Az adóhatóság jogostílt a szerződéseket vizsgálni Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 1. § (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. Az adóhatóság e törvényhely értelmében a rendelkezésére bocsátott bizonylatok mögött álló szerződéseket is jogosult megvizsgálni, a szerződés tartalmát az annak alapján végzett tevékenységgel összevetni. Amennyiben a revízió arra a következtetésre jut, hogy a szerződés (az adójogszabályok megkerülése érdekében) más szerződést leplez, az adójogi konzekvenciákat a leplezett szerződés alapján állapítja meg. Tapasztalatunk szerint ügyfeleink sérelmezik ezt a gyakorlatunkat, és a jegyzőkönyvekre tett észrevételekben, illetve a határozatokat megtámadó fellebbezésekben általában arra hivatkoznak, hogy jogellenesen, hatósági minőségükben belépünk a polgári jogviszonyokba, és önkényesen megváltoztatjuk a felek szerződési akaratát. Az Alkotmánybíróság 724/B/1994 számú határozatában kimondta, hogy a kifogásolt rendelkezés és a feljogosítás szerinti gyakorlatunk nem alkotmányellenes, mert az adóhatóságnak nem arra biztosít jogosultságot, hogy a szerződő felek szerződési antonómiája beavatkozzon. Az adóügyi és a polgári jogi jogviszony ugyanis egymástól elválnak és az adóhatóság megállapítása nem hat ki a felek polgári jogi jogviszonyára. Az adóhatóság minősítése kizárólag adóügyi szempontból releváns, így a szerződő felek közötti polgári jogi jogviszony szempontjából közömbös. Nem alkotmányellenes azért sem a rendelkezés, mert nem érinti és nem vonja el a bíróságok hatáskörét. Az a szabály ugyanis, hogy a szerződéseket valóságos tartalmuk szerint kell megítélni, olyan általános jogelv, amelynek az Adózás rendjéről szóló törvényben történt külön kimondása nélkül is érvényesülnie kell. Minden olyan szerződés, amely megjelenésében nem a valóságos szerződéstartalmat hordozza, vagyis ahol a nyilatkozatban kifejeződő akarat a nyilatkozó valódi akaratától eltér, színlelt szerződés. A Polgári Törvénykönyv 207. § (4) bekezdése értelmében a színlelt szerződés semmis. A PTK 234. § (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat, és a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. A bárki alatt természetesen az adóhatóságot is érinteni kell. Vagyis hatóságunk a polgári jog általános szabályai szerint is jogosult az adóalanyok szerződéseit valódi tartalmuk szerint minősíteni. Az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy az adóhatóság saját értelmezését hatóságként érvényesítheti az adóügyi jogviszonyban - mind az adóalany egyéb nyilatkozatai, mind szerződései tekintetében - anélkül, hogy annak helyes vagy téves volta kérdésében a bíróság előzetes állást foglalt volna. Dr. Wirthné dr. Hosszú Hedvig APEH Baranya Megyei Igazgatóság Kevesebb az eladható kukorica A vártnál kisebb terméshozamnak csak egyik oka a kedvezőtlen időjárás, az is közrejátszott benne, hogy a szükségesnél kevesebb műtrágyát és fémzárolt vetőmagot kaptak a földek. Az idén az 1,1 millió hektáros vetésterületről várhatóan mintegy 4,1-4,5 millió tonna kukoricát takaríthatnak be a termelők, nagyjából annyit, mint tavaly. Igaz, júniusban még a hektáronként 6 tonnás termés sem volt elképzelhetetlen, de közbeszólt az időjárás, amely meglehetősen megviselte a kukoricatáblákat. Míg az ország keleti részében, Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szol- nok megyében a vártnál kevesebb - hektáronként átlagosan 4 tonna körüli - termés várható, addig a Dunántúlon a kukoricahozam hektáronként akár az 5 tonnát is meghaladhatja - nyilatkozta lapunknak Uhercsák András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tanácsosa. Hozzátéve, hogy a vártnál alacsonyabb termés- eredményekben az időjáráson kívül a kevesebb műtrágyának és fémzárolt vetőmagok mellőzésének is szerepe volt. A felvásárlási árakról elmondta: a 9600 forintos garantált ár megfelelő biztosíték a termelőknek. A piaci árak természetesen magasabbak ennél, tonnánként 10-11 ezer forint körüliek, de az árutőzsdén még ennél is többet, 13 000-13 600 forintot is kínálnak októberi szállításra. Attól nem kell tartani, hogy megismétlődik a búzajelenség, mert a kukorica esetében a világpiaci mozgások nem az utolsó pillanatban kerültek nyilvánosságra. A szakemberek mintegy 1- 1,5 millió tonna exportárualappal számolnak. A tonnánkénti 1200 forintos exporttámogatás ösztönzően hatott a kereskedőkre, jól el lehetett adni a terményt a külpiacon. A szubvenció azonban augusztus 31-ével megszűnt. A kukoricakivitel sorsa most elsősorban attól függ, milyen árat tudnak a külföldi partnerek ajánlani ahhoz, hogy támogatás nélkül is megérje exportálni. Újvári Gizella Két év múlva már sehol nem lesz hiánycikk a telefon Hogyan lesz a húszból harminc? Évtizedekig monopolhelyzetben volt a Matáv. A közelmúltban az ország egynegyedén megjelentek a koncessziós vállalkozások, és egyre több mobil telefon is forgalomba kerül. Mit jelent ez a verseny a ma is legnagyobb távközlési vállalatnak? Kérdéseinkkel Straub Elek vezérigazgatót kerestük föl.- A koncessziós társaságokkal jó együttműködést alakítottunk ki. Ők bonyolítják le a helyi forgalmat, a területükről induló helyközi és külföldi beszélgetéseket a mi vonalainkon folytatják. Most száz lakosra 20 vezetékes telefonvonal jut, ez még messze van az európai színvonaltól. A legközelebbi tervünk ezt a számot legalább 30-ra emelni. Az országban 2 millió vezetékes készülék és 200 ezer mobil telefon működik. Külfölddel és a vezetékes előfizetőinkkel a mi vonalainkon beszélnek. Egyébként a két Westel társaság fele a mi tulajdonunkban van. Tavaly 340 ezer új állomást adott át a Matáv, az idén is ennyit tervezünk. Ha jövőre is tartani tudjuk ezt az iramot, akkor az 1997 végén jelentkezők igényeit már fél éven belül ki tudják elégíteni. Debrecen és Miskolc környékén már kínálati helyzet alakult ki: több a vonal, mint az igénylő. Az év végéig Eger 6500, Kecskemét 15 ezer, Mezőkövesd 5500, Miskolc 6500, Nyíregyháza és Straub Elek fotó: feb/bodó Szolnok 10-10 ezer, Tapolca 2300, Zalaegerszeg 6500 új telefonállomással gazdagodik. Koós Tamás í é
