Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)

1995-09-01 / 238. szám

1995. szeptember 1., péntek Oktatás Dtinántúli Napló 11 Alkalom, hogy elmondd Pszichológiai szaktanácsadás diákoknak Az új tanévben is lehetősége nyílik a felsőoktatásban ta­nuló diákoknak, hogy lelki problémáikkal olyan szakem­berekhez forduljanak, akik ingyen nyújtanak segítséget. Gál Béla klinikai szakpszi­chológust a szolgáltatás iránti igényről kérdeztem. Elmon­dása szerint meglepően sok problémáit megoldani nem tudó fiatal kerül manapság ideggondozóba, holott erre a legtöbb esetben még nem lenne szükség. Gyakran 5-6 alkalomnyi beszélgetés is elég, hogy újra megtalálják lelki egyensúlyukat. Szolgál­tatásuk, mely már tavaly is működött, az utóbbi fél évben vált „népszerűvé”. Nem mintha előtte kisebb lett volna rá az igény, de létezésükről sokan nem tudták. Mintegy 2 éve hozták létre a Khairosz Alapítványt, melynek kereté­ben szolgáltatásuk működik. Klinikai szakpszichológusok, pszichoterápiásán képzett szakemberek adnak alkalmat arra, (maga a khairosz szó is annyit tesz: alkalom), hogy segítségükkel gyorsabban túl essen egy-egy diák valami­lyen lelki gondon. Szeretnék, ha a felsőoktatási intézmé­nyekben önsegítő csoportok is alakulnának. Irányításukra, szervezésükre pszichológus hallgatókat képeznének ki, bízva abban hogy az azonos korosztályúak jobban szót ér­tenek egymással. A tanács­adás iránt érdeklődők a tanév alatt kedden, szerdán, csütör­tökön este 6-8-ig a Jókai utca 2.-ben kereshetik fel a szak­embereket. Yelősy G. Pici gyermek, nagy csomag - A pécsi papír-írószer üzletekben füzet-egységcsomagok összállításával (mely osztályok szerint tartalmazza a füzeteket, rajzlapokat, író­lapokat) segítik a tanévkezdő diákokat fotó: müller a. Iskolakerülés-elhárítás Amerikában A lógás díja: 135 dollár vagy 25 óra közmunka A pedagógus és diák közötti „összhang ” mindennél fontosabb fotó: Müller Andrea Közoktatásügyi összhangzat A Los Angeles melletti Monro- viában, egy 37 ezer lakosú kali­forniai városkában - az Egye­sült Államok történetében elő­ször - a törvény szigorát is be­vetik az iskolakerülők ellen. Amelyik diákot 8.30 és 13.30 között az utcán találják, s nem kíséri felnőtt, vagy nincs írásos engedélye az iskola igazgatójá­tól, azt illetve annak apját-any- ját pénzbüntetéssel esetleg közhasznú (nevelő jellegű) munkával büntetik. A városkában az eddigi gya­korlat, amely szerint az iskolá­ból lógó diákokat egy alapo­sabb fejmosásra az igazgatóhoz vitték, majd a dolgot minél ha­marabb elfelejtették, már egyál­talán nem vezetett eredményre. Az „alternatív” iskolalátogatás elharapódzott, s egyre több gyerek csellengett tanulás he­lyett az utcákon. Volt olyan 10 éves diák, aki 80 óráról hiány­zott, s végül reklámprospektus osztogatás közben fülelték le - épp a zsebpénzét akarta gyara­pítani. A lógásért most már kemény büntetéssel kell szembenézni: 135 dollár pénzbüntetéssel vagy 25 óra közhasznú munká­val „honorálja” a városka az is­kolakerülését . .. Az idei ősz különleges oktatás­ügyi „koncertet” tartogat, melyben kinek-kinek megvan a maga szólama. Ezúttal azonban minden eddiginél fontosabbnak tűnik, hogy ezek a szólamok valamilyen elviselhető össz- hangzatot produkáljanak. Egymással szorosan össze­függ ugyanis a törvény, a Nem­zeti Alaptanterv, s a pénz kér­dése. A közoktatás rendszeré­nek átalakításához, a tanügyi változásokhoz törvénybe fog­lalt szabályok szükségesek. Az oktatás-nevelés új tartalmi sza­bályozásának a Nemzeti Alap­tanterv, a NAT a biztosítéka. A működéshez azonban meg kell teremteni az új finanszírozási rendszert is. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Pénzügyminisztérium együtt­működve kívánja megoldani a kemény leckét. A NAT akár már októbertől is érvényes le­het, ha a parlament szeptem­berben a közoktatási törvény- módosítás „kis csomagjában” elfogadja a bevezetésével kap­csolatos, megváltozott feltéte­leket. Kötelezővé ugyan csak 3 év múlva válik majd, akkor is felmenő rendszerben vezetik majd be, de az előrelátó iskolai közösségek már előbb felké­szülnek az új követelményekre A NAT működőképessége a pedagógiái szakmai szolgálta­tások minőségétől, színvonalá­tól fog függni. Új típusú tar­talmi irányításról van szó, melyre a NAT előkészítőinek tapasztalatai szerint jelenleg még kevesen vannak fölké­szülve. Az alaptanterv azonban szakmai kényszert is jelent, s aki azt gondolja, hogy csupán az lesz a dolga, hogy intézmé­nyében fönntartsa az addigi működést, téved. A tartalmi korszerűsítés tovább már nem halogatható. A szakértők azt remélik, 3 év múlva már min­den iskolának helyi tanterve lesz. Ez, s majd a NAT műkö­dése azt eredményezi, hogy a pedagógiai programjukat te­kintve eltérőek lesznek a neve­lési-oktatási intézmények. Ebbe az is beleértendő, hogy lesznek jobb és rosszabb, gaz­dagabb és szegényebb iskolák. A belső pedagógiai értékek azonban nem pénzfüggő dol­gok. Az átfogó törvénymódosítás alapfeltétel. Jelenleg az 1985- ös törvény, és a ’93-as módosí­tott változat van érvényben, mely nehézkes, nem egyér­telmű. A törvénymódosítást egyébként két részletben hajtja majd végre az országgyűlés. A szeptemberi ,Jds csomagban” a tankerületi oktatási központok megszüntetéséről is döntenek, illetve a pedagógiai intézetek megerősítéséről. A nagyobbik csomag novemberben kerül a döntéshozók elé, s várhatóan rendelkeznek majd a nemzeti, etnikai, az idegen nyelvi isko­lákról, a gyermeki és a szülői jogokról, a tanulói kötelessé­gekről (itt a szigorodás elsősor­ban a saját és a társak testi ép­ségére vonatkozó kitételekben jelentkezik), de a pedagógusok alkalmazásának feltételeit is módosítani kívánják. A közoktatásnak is legérzé-. kenyebb része a finanszírozás kérdése. Az eddigi koncepció­tól lényegileg eltérő az az el­képzelés, mely az eddigi nor­matív támogatás rendszere he­lyett másfajtát dolgozott ki. A fejkvótarendszerrel az utóbbi években már egyáltalán nem lehetett a tényleges költségeket állni. Az itj elképzelés a tanuló- létszámarányos rendszer he­lyett pedagógus-álláshelyará- nyos kvótarendszert alakít ki, ez, érzékenyebb költségmutató lenne. Olyan összetevői lenné­nek ennek, mint például a köte­lező tanórai foglalkozások, a létszám, a fakultáció száma. Kiegészítő szorzók is járnának ehhez, figyelembe véve az olyan eltéréseket is, mely az el­térő településszerkezetből adódnak. Meghatározandók természetesen a szakmai, tar­talmi feladatok! A központi költségvetés mindezzel biztosí­tani akarja a közalkalmazotti bért, a tb-járulékot is. Mindez csak váza annak a részletesen kidolgozott elképzelésnek, me­lyet a pénzügyi tárca a művelő­désügyivel összehangolva kí­ván megvalósítani. Ez az idei tanévet nem érinti, de raciona­lizálásra, esetleges létszámleé­pítésre idén is számítani kell. Elgondolkodtató ugyanis an­nak az országos átvilágításso­rozatnak az eredménye, mely­nek során bebizonyosodott a gazdaságtalan működés. Az értékelők ellentmondásos je­lenségekre bukkantak', eltérő módon jelentkezett például a demográfiai hullám hatása, de az is kiderült, hogy még mindig sok a képesítés nélküli tanító, miközben diplomás pedagógu­sok munkanélküliek. Az intéz­mények gazdálkodásával kap­csolatban kiderült, hogy jócs­kán van még teendő az ésszerű­sítés terén, ha eltérő mértékben is. Hodnik I. Gy. Tanévkezdés a felsőoktatásban A Pécsi Orvostudományi Egye­tem szeptember 10-én 16 óra­kor tartja tanévnyitóját az aulá­ban. Ugyancsak itt nyitja meg az évet a Janus Pannonius Tu­dományegyetem négy kara 11- én délután 2 órakor. Bár a 25. évfordulóját ünneplő Pollack Mihály Műszaki Főiskola ettől a tanévtől a JPTE karaként mű­ködik, idén még a jubileumra való tekintettel önállóan ren­dezi meg évnyitóját, melyre 6- án 16 órakor kerül sor a Pécsi Nemzeti Színházban. A beirat­kozás már 4-én megkezdődik. A POTE Egészségügyi Főis­kola is 4-én kezdi az évet. Tan­évnyitójukat a POTE-vál együtt tartják. A Zeneművészeti Főis­kolán 11-étől fognak hozzá az oktatáshoz. Szintén ezen a na­pon a bazilikában délelőtt 9 órakor tartja évnyitóját a Püs­pöki Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet. Egy hét Svájcban Mit sem sejtve jöttem haza a moziból, mikor a szüleim ezzel a hírrel fogadtak.- Úgy néz ki, Jutka, hogy a jövő hetet Svájcban tölthe­ted; És bármilyen hihetetlen volt ez abban a pillanatban, mégis így történt. Ugyanis Otto Mayer, svájci állam­polgár meghívott Pécsről egy református ifjúsági cso­portot a nyaralójába. Szé- nási János és dr. Hegyi Ist­ván volt a vezetőnk. így ti­zenhármán indultunk el. A hosszú, kalandos úton eltévedtünk párszor, de haj­nali 2 órára szerencsésen megérkeztünk. Thusis mel­lett, egy kis faluban volt a nyaraló, ahol laktunk. Másnap teljesen véletle­nül megismerkedtünk egy ott nyaraló svájci iskolás csoporttal. Sokszor rendez­tünk közös programot, pl. focimeccset, amelyen mi győztünk, ellentétben a ma­gyar válogatottal. Ellátogattunk a közeli vá­rosokba: Chur, Davos, és kalandos hegyi túrákon vet­tünk részt. Égy gyönyörű, jéghideg vizű gleccsertóban csónakáztunk az egyik túra alkalmával. Búslakodtunk, mikor el­telt a hét, mert nagyon meg­szerettük az ottani embere­ket, és a csodálatos tájat, de már az Alpokhoz viszo­nyítva csak dombnak szá­mító Mecsek is hiányzott. Balogh Judit Pécs Felsőoktatási felvételi arányszámok Idén 36 ezer fiatal kezd tanévet felsőoktatási intézményben. Ez az arányszám 10-15 százalékos növekedést jelent a ta­valyi évhez képest. fotó: tóth László Idén 87 100-an jelentkeztek a felsőoktatási intézményekbe és közülük 36 ezer fiatalt vettek fel - tájékoztatta az MTI-t Neuwirth Gábor, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda (OFFI) munkatársa. Ez a je­lentkezők számát tekintve 5-7 százalékos, míg a felvettek arányát nézve 10-15 százalé­kos növekedést jelent a tavalyi évhez képest. A szakember az egyes kép­zési területekről szólva el­mondta: 30 százalékkal nőtt a felvettek száma a gazdasági képzettséget nyújtó intézmé­nyekben és a jogi karokon; 10 százalékot meghaladó volt az emelkedés a bölcsész és termé­szettudományi karokon és az agrárintézményekben; elérte a 10 százalékot a tanárképzés­ben, ennek alatta maradt az egészségügyi, a műszaki és a művészeti felsőoktatásban. A túljelentkezést tekintve az egyes intézménycsoportok kö­zött a művészeti intézmények állnak az első helyen, ahová hét és félszer jelentkeztek töb­ben, mint ahány hely volt. Ezt követik a bölcsészkarok négy­szeres, a jogtudományi karok csakhem négyszeres, a gazda­sági intézmények háromszo­ros, a természettudományi ka­rok és az egészségügyi intéz­mények két és félszeres, vala­mint az agrár és a műszaki képzettséget nyújtó felsőokta­tási intézmények kétszeres, il­letve másfélszeres túljelentke­zéssel. Egyetemek és főiskolák sze­rinti lebontásban a jogtudomá­nyi területen a legkisebb volt a bejutási lehetőség a Rendőr- tiszti Főiskolára, ahol tizen- négyszeres, és az Eötvös Lo­ránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karára, va­lamint az Államigazgatási Fő­iskolára. Utóbbi két helyen több mint ötszörös volt a túlje­lentkezés. A bölcsészettudo­mányi és a természettudomá­nyi karok között egyaránt az ELTE volt a legnépszerűbb, ötszörös, illetve háromszoros túljelentkezési aránnyal. A ta­nárképzők közül a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fő­iskolára szerettek volna a leg­többen bejutni. A tanító és óvóképző intézményeknél a Pető Intézet és a Budapest Ta­nítóképző Főiskola vonzotta a legtöbb jelentkezőt. A gazdasági főiskolák és egyetemek esetében három és félszeres volt a túljelentkezés a Kereskedelmi, Vendéglátói­pari és Idegenforgalmi Főisko­lára, a Külkereskedelmi Főis­kolára és a Budapesti Közgaz­daságtudományi Egyetemre. A műszaki intézmények között a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara vitte el a pálmát háromszoros túljelent­kezéssel. Ilyen túljelentkezési arányt mondhat magáénak egészségügyi területen a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, valamint a Debre­ceni Orvostudományi Egye­tem. Az agrárképzettséget nyújtó intézményeknél a lehe­tőségekhez képest négyszer többen szerettek volna bejutni az Állatorvostudományi Egye­temre, és a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem Kereske­delmi és Vállalkozási Akadé­miájára. Tíz év óta változatlan heves­séggel ostromolják a jelentke­zők a művészeti felsőoktatási intézményeket. Ez azt jelenti, hogy a Színház- és Filmművé­szeti Főiskolára 20-30-szoros, a Magyar Képzőművészeti Fő­iskolára 12-14-szeres, az Iparművészeti Főiskolára 7-11-szeres, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára 3-4-szeres a túljelentkezés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom