Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)
1995-08-06 / 213. szám
1995. augusztus 6., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl Mántúli Napló 3 Éjszakai csillagnézés Baján Jövő pénteken este ismét sor kerül a korábban már nagy sikert aratott éjszakai csillagnézésre Baján, a megyei önkormányzati helyi csillagvizsgáló intézetében. A napnyugta után (körülbelül fél nyolctól) kezdődő programban lehetőségük nyílik az érdeklődőknek, hogy megtekintsék a Perseide meteorraj „hullócsillagait”, a Jupiter, Szaturnusz bolygókat és néhány más csillaghalmazt. Távcsővel megfigyelhető lesz a telihold is, mely azonban a meteorhullás látványában zavarólag hat majd. A csillagnézésen túl a kutatóintézet munkatársai Hegedűs Tibor igazgatóval az élen zenés divatműsorral, non-stop videovetítessel, számítógépes multimédia bemutatóval is szórakoztatják majd a megjelenteket. A hajnalig tartó programnak a meteorhulláson kívül a másik különlegessége az lesz, hogy az éjszaka folyamán keresztezi a Föld a szaturnusz- gyűrű síkját. A Bajai Obszervatórium Alapítvány, a Bajai Bemutató Csillagvizsgáló és a Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete szervezésében ez utóbbinak a Szegedi úton lévő épületében tartandó eseményre az elmúlt évekhez hasonlóan idén is sok érdeklődőt várnak a csillagászok. Zalavári László Kábeltévés kényszerek Balóék a csúcsidőre pályáznak A helyi - elsősorban városi - televíziók nem tudnak megélni a piacon, ha nem kapcsolódnak valamilyen országos hálózathoz - vélik csaknem egyöntetűen annak az alkalmi pécsi önkormányzati bizottságnak a tagjai, akik a 2002 Kft. „házassági ajánlatát” hivatottak véleményezni. Egy amerikai média befektetési csoport nevében eljáró, és a hazai televíziós újságírás korábbi markáns egyénisége, Baló György ügyvezető igazgató nevével fémjelzett budapesti cég - mint arról korábban már beszámoltunk - a helyi televíziókkal szerződve országos tévéhálózat kiépítésére törekszik. Az önkormányzatokhoz eljuttatott szándéknyilatkozatokból az is kitűnik, hogy ha szükséges, a kft. a TV 2 privatizációs pályázatán is indulni kíván. Am nem véletlenül sürgölődik most a helyi médiumok háza táján: nagy valószínűséggel ugyanis négy országos televízió - a TV 1 és a Duna TV mellett még két kereskedelmi csatorna - nem tud megélni a reklámpiacon, közülük legfeljebb három életképes. A média- törvény és a privatizáció körüli huzavona miatt tehát döntő lehet, hogy ki lép előbb? Balóék kemény feltételeket diktálnak: reggel héttől kilencig, illetve 18 óra 30-tól hajnalig - tehát a csúcsidőben - teljes egészében igényt tartanak a műsoridőre. Amennyiben szeptember 15-ig nem tudnak megállapodni a „megcélzott” ön- kormányzatokkal, úgy elállnak a szerződéskötéstől. Úgy értesültünk, hogy Baló állítja: három város - a régióból Nagykanizsa - már kinyilvánította együttműködési készségét, további három - köztük Zalaegerszeg - esetében már csak alá kell írni a szerződést. Pécsett még elemzik az ajánlatot, Kaposváron eddig sem jutottak el. Fölmerült ugyanakkor, hogy a végső döntés előtt a polgár- mesterek egy közös eszmecserén is véleményt mondjanak a „házasságról”. Balogh Z. Parkoljunk ingyen! Az autóst leszámítva, mindenki jól jár? FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Szegeden a városi önkormányzat meglepő húzásra szánta el magát. Amíg nem épül ki az új rendszer, az autósok ingyen parkolhatnak a városban. A történet dióhéjban: a szegedi parkolókat az önkormányzat havi 700 ezer forintért bérbe adta egy vállalkozónak. A szerződés lejárta után egy másik cég nyerte meg az üzemeltetésre vonatkozó új pályázatot. Az előzőnek azonban esze ágában sem volt levonulni a piacéról. Immár ketten szedték a díjat, ettől kezdve viszont egyik sem fizetett a városnak. A két cég egymást, a város a két céget, a polgár pedig a várost szidta. Az önkormányzat salamoni döntést hozott: megszüntette a parkolási díjakat, ezzel egy csapásra megszabadult a két vállalkozástól és az autósok haragjától. No és persze egy halom pénztől is, ezért újabban azt tervezik, hogy Miskolc és Székesfehérvár példáját követve ők is átállnak a parkolókártya rendszerére. Ezt úgy kell elképzelni, mint a telefonkártyát, amin x óra parkolási egység van. A megoldás egyszerű, csak költséges. Pécsett például ezért nem tervezik a bevezetését. Itt - egy kivételével - valamennyi parkolót az önkormányzathoz tartozó Közüzemi Rt. működteti. Ahogy Kovács Nándor, az Rt. munkatársa lapunknak elmondta, egyelőre azon gondolkodnak, hogy valamennyi parkolót bérbe adják. Őket is megkereste az egyik szegedi cég, de a tájékozott Rt. nem ment bele a dologba. Egyelőre próbaszerűén működik egy parkoló, amely esetében azt akarják lemérni, hogy vajon a bérbe adott helyek több pénzt hoznak-e, mint a maguk által üzemeltetett többi parkoló. A pontos bérleti díjról Kovács nem tudott nyilatkozni, azt azonban elárulta, hogy természetesen a cég többet fizet, mint amit ők tudnának beszedni, annyit viszont nem, hogy nekik ne érje meg az üzlet. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a bérbeadással valószínűleg mindenki jól jár, leszámítva az autóst. Pécsett a Közüzemi Rt.-nek esze ágában sincsen bevezetni a kártyarendszert, hiszen, ha beválik, a bérbeadással jóval több pénzhez juthatnak. Kaposváron szintén a bérbeadás „játszik”. Itt azonban nem egy, hanem több vállalkozó üzemeltet. A Városgondnokságtól kapott információk szerint az éves bevétel ezzel a módszerrel több, mint kétmillió forint. Ez kétségkívül jobb, mint amikor még maguk üzemeltettek, akkor ugyanis embereik rendesen lenyúlták a parkolási díjakat. A kártyarendszer nekik sincsen ínyükre, már csak azért sem, mert csak a rendszer megvételéért kb. ötmilliót kellene fizetni. L. D. Újabb vádak a pártelnök ellen (Folytatás az 1■ oldalról) tos tudják”. A válaszadástól azonban elzárkózott: „Nem kell kérdezősködni, később mindent elmondunk majd” - ajánlotta, hogy mikor foglalkozzunk az üggyel. Azt azonban elárulta, hogy reményei szerint egy hónapon belül nyilvánosságra tárhatják a Szabó-dossziét. Szombaton érkezett meg szabadságáról dr. Szabó László, aki a VDN-nek az ügygyei kapcsolatban a következőket nyilatkozta:-A rendőrség két eljárási cselekményével szemben panasszal éltem, aminek az ügyészség helyt adott. Tekintettel arra, hogy az eljárás több esetben „negatív értelemben" elfogult, vizsgálatot fogok kezdeményezni, s ez ügyben már megkerestem a belügyminisztert. Tudomásom szerint az ügyiratot a Legfőbb Ügyészhez továbbították, s várom azt a pozitív választ, mely szerint az ügyet elveszik a Baranya megyeiektől. Szabó László - mint az közismert - a pécsi önkormányzat választott képviselője is. Szemben a parlamentben dolgozókkal, az önkormányzati képviselőknek nincsen mentelmi joguk. Lendvai Dávid Kaposváron fújnak Mától egy héten át Kaposvár látja vendégül az angliai Bath félszáz tagú fúvószenekarát. A szi- getország-beli testvérváros fúvósai a somogyi megyeszékhely ifjúsági fúvós zenekarának korábbi látogatását viszonozzák. A bath-iak, akik önálló koncertjeik mellett a vendéglátókkal közösen is fellépnek, később Baranyába is ellátogatnak. Demonstráció Lellén A Balaton-parti kamion- forgalom elleni tiltakozásul demonstrációt szerveznek a helybeliek augusztus 11-én tizenegy órakor a balatonlellei csomópontban, egyben petíciót juttatnak el a szaktárcákhoz is. Ebben megfogalmazták: nem tűrik tovább, hogy naponta több, mint ezer kamion haladjon át a 7- es út Balaton-parti szakaszán. A tiltakozó akciókhoz csatlakozott a földvári és a fonyódi ön- kormányzat is. Katonatemetők gondozói Magyar és német katonatemetők gondozására érkeznek bajorországi diákok a héten hazánkba. Az idén Veszprém lesz az augusztus 12-én kezdődő rendhagyó táborozás központja. A szervezők tizenhét évesnél idősebb magyar diákok részvételére is számítanak az ingyenes táborban, amelyről bővebb információkat a pécsi Lenau Házban adnak. Tiltakozó barcsi árusok Az alkalmi árusok jelenléte ellen tiltakoznak a barcsi városközpont üzlettulajdonosai. Az ön- kormányzathoz eljuttatott levelükben azt kérik, hogy tiltsák ki a város- központból az alkalmi árusokat, mert azok az egyenlőtlen piaci feltételek miatt nem csekély veszteséget okoznak a tulajdonosoknak. Az ön- kormányzatnál most azt mérlegelik, hogy miképpen tudnának az alkalmi árusoknak is megfelelő körülményeket teremteni. Adóvisszatérítés: botrány fél év múlva várható Kisbefektető vagy résztulajdonos legyen a talpán, aki kiigazodik azon, mi alapján és mennyi adót kell befizetnie jövő márciusban az államkasszába. Aki meg se nem kisbefektető, se nem résztulajdonos, az végképp nem igazodik ki az olyan kifejezéseken, mint szövetkezeti résztulajdon, tőkeszámla és az azon lévő portfolió. Január 1-től módosultak a befektetési alapok résztulajdonai után járó adókedvezmények, majd a Parlament május 2-án hasonlóképpen módosította a személyi jövedelemadóról szóló törvény szövetkezeti résztulajdonra vonatkozó részét. A cél világos: a befektetési alapok és a szövetkezetek - kihasználva egy apró joghézagot - oly módon szereztek maguknak részvényeseket és befektetőket, hogy adókedvezményt kínáltak az állampolgároknak. Emiatt az állam jelentős adóbevételtől esett el, nem véletlen, hogy kormányunk ezt nem nézte sokáig jó szemmel. Az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (Áétf) részéről Vörös László arról tájékoztatott, hogy ezután csak akkor jár az adókedvezmény, ha ha a befektető a pénzét tőkeszámlára helyezi. Tőkeszámlát pénzintézet vagy értékpapírforgalmazó cég vezethet. Az adókedvezmény ezután nem az adóalapból, hanem magából az adóból vonható le, az összjövedelem 30%-ig. Teljesen más a helyzet a szövetkezeti résztulajdon vásárlásánál. A május 2-i parlamenti döntés éppen ezt módosítja. Bár az ügyben szívesen nyilatkozik mind az APEH. mind a Pénzügyminisztérium, mégsem kaptunk sehol sem egyértelmű választ a következő kérdésre. Ha Kovács úr tavaly névértéken 1 millió forintos résztulajdont vásárolt egy szövetkezetnél (legyen az a friderikuszos Globex), viszont csak 250 ezer forintot fizetett be valójában (erre lehetősége volt), akkor most a névérték vagy a valóban befizetett ösz- szeg alapján csökkentheti-e az adóját? Nem könnyű kiigazodni a dolgon. Annyi bizonyos, hogy ezentúl csak az 1992. előtt létesült szövetkezetek résztulajdonai esetében áll az adókedvezmény. Nem tudni azonban, mi lesz az azóta alapított szövetkezetek esetében. Az egyértelmű, hogy a május 2. után létrejött szövetkezetek semmi esetben sem kínálhatnak kedvezményeket. Az viszont erősen kétséges, hogy Kovács úr adókedvezményével mi lesz. A VDN - más forrásból származó - információja szerint rosszul jár, azaz nem számíthat kedvezményre. Jelenleg - és ez így lesz egész jövő márciusig - mindenki a csodát várja: hátha mégis. Próbaper még nem volt az ügyben, de ez nem jelent semmit, a botrány úgy fél év múlva várható. L. D. A feltaláló melléfogása? Az ügy még 1990-re nyúlik vissza, amikor ideiglenesen engedélyt adtak egy szekszárdi feltalálónak, hogy galvánisza- pot vihessen a városba. Tischler János az állította, úgy ártalmatlanítja a veszélyes hulladékot, hogy azt téglába égeti, s közömbösíti, sőt a tégla még fagyálló is lesz. A megbízók azt mondták: ha ez igaz, zseniális a találmány és Kossuth-díjat kell érte adni. Ha nem, akkor szélhámosság a köbön. Ma már egyiket sem lehet igazán megállapítani, hiszen miután a feltaláló a város körül három telephelyen 1800 köbméter veszélyes hulladékot halmozott fel, cége, a Technomat Kft. csődöt jelentett. .. Tudni kell, hogy Tischler János a munkálatokra ideiglenes engedélyt kapott - vagyis a szakemberek is későn ébredtek. Akkor viszont büntetni kezdtek: a kft-t 20 millió forintra, Tischler Jánost 35 millióra - ő viszont közölte, hogy a találmányába 8,5 millió forintot fektetett, s fut a pénze után. Az ügy most kezd újra forrni, mivel a szekszárdi városi ügyészség Tischler Jánost csak megrovásban részesítette mindezért - jelenleg ugyanis nincs törvény, ami alapján megbüntethetnék. (A döntést a megyei ügyészség azóta felülvizsgálta és kötelezte a városi ügyészséget új vizsgálat indítására.) A 36 ezer lakosú Szekszárd pedig időzített bomba mellett váija az ezredfordulót. A hulladék ártalmatlanítására jelenleg senkinek nincs pénze ... Hazafi Zs. 4 l
