Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)
1995-08-05 / 212. szám
2 Dünántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1995. augusztus 5., szombat Polgári fórumot tartanak szeptember másodikán Székelyudvarhelyen. A Tanügyi Válságtanács ülésén arról is határoztak, hogy a magyar nemzeti közösséget hátrányosan érintő oktatási törvény elleni tiltakozásul az erdélyi ifjúság karavánt indít Strasbo- urgba, az Európa Tanács székhelyére. Dömpingellenes eljárást kért Brüsszelben az Európai Unió acéltermelőinek szövetsége a közép-európai országokból érkező olcsó importáruk ellen. Az alacsony árak miatt ugyanis a bevitel tavaly hatvannyolc, az idei első hat hónapban pedig negyven százalékkal emelkedett. A .\ATO-tagság szükségtelen - véli a megkérdezettek 35 százaléka Szlovákiában. 38 százalékuk viszont helyeselné, ha az országot felvennék az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe. Két évvel ezelőtt 11 százalékkal többen pártolták Szlovákia NATO-tagságát. Támadásokat indítottak a csecsének az orosz erők ellen. A harci cselekmények a katonai megállapodást aláíró felek között gyakorlatilag megszűntek ugyan, de kisebb, három-tizen- két fős csecsen fegyveres csoportok önhatalmúan megsértik a tűzszünetet. Az Erin hurrikán elérte Alabamát, ahol a hatóságok százezer embert már előre kiköltöztettek a fenyegetett területekről. Louisiana délkeleti részén kilencezer embert szólítottak fel lakóhelyük elhagyására. Lejárt szavatosságú és megsemmisítésre ítélt gyógyszereket adományozott Kubának Uruguay. Az ajándékot a gazdasági válságra való tekintettel fogadta el a karib-tengeri ország. Az égetéstől megmentett gyógyszerek egy német konszern argentínai leányvállalatánál készültek. Hó esett Argentínában. A délamerikai ország déli tartományaiban 1976 óta nem esett akkora hó, mint az elmúlt negyven napban. Vastagsága helyenként elérte vagy meghaladta a két métert. Patagónia néhány vidéke ötödik hete él elzárva a külvilágtól. Ezrek zarándokolták pénteken a rekkenő hőség ellenére a londoni Clarence House elé, hogy maguk is kivegyék részüket a királyi család legidősebb és legnépszerűbb tagjának születésnapi köszöntéséből. Erzsébet anyakirálynő, a brit uralkodó édesanyja 95. életévét töltötte be ezen a napon. Horvát katonák a győzelem jelét mutatják fotó: feb/reuter Háború száz kilométerre a határtól Lángokban áll a krajinai szerbek központja A horvátországi harcok a magyar határtól több mint száz kilométerre zajlanak és semmi jele annak, hogy azok átterjednének a hazánkhoz közelebbi területekre. Keleti György honvédelmi miniszter szerint a fegyveres konfliktus nem jelent közvetlen katonai fenyegetettséget Magyarország számára. Percenként négy-öt tüzérségi gránát zúdult tegnap Kninre. Válaszul a krajina központja ellen pénteken indított általános támadásra a szerbek tüzérsége lőtte az arcvonal mentén lévő horvát településeket. Tudjman horvát elnök fegyver- letételre szólította fel a krajinai szerbeket. Közben folytatódnak a harcok Bihac körzetében is. Megfigyelők szerint valószínűsíthető a szorongatott krajinai erők veresége. A Horvátország egyharmadnyi területén élő szerbek biztosra vették, hogy az „anyaország” megsegíti őket. Milosevic szerb elnök azonban egyelőre hallgat. Rasim Delic, a bos- nyák hadsereg főparancsnoka arra hívta fel a figyelmet, hogy a horvát erők krajinai győzelme Belgrádot is belesodorhatja a háborúba. Jugoszlávia eddig aktívan támogatta a „Nagy-Szerbia” létrehozására törekvő boszniai és horvátországi szakadár szerbeket, de a napokban Milosevic arra szólította fel a krajinai szerbeket, hogy kezdjenek tárgyalásokat Zágrábbal. A szerb kormánypárt a megoldást a békefolyamat felgyorsításában látja, ugyanakkor úgy véli: Horvátország jelenti a legnagyobb veszélyt a békére. Milosevics pártja azt várja az ENSZ-től, hogy ítélje el, és „példásan büntesse meg az agresszort”. A Szerb Szocialista Párt „továbbra is a krajinai nép oldalán áll, s támogatást fog nyújtani neki szabadságának megőrzéséhez, jogainak megvédéséhez”. A délszláv harcok azután újultak ki, hogy a Genfben tartott tárgyalásokon az úgynevezett Krajinai Köztársaság képviselői nem ismerték el Horvátország fennhatóságát a terület felett, és nem fogadták el a rendezés feltételeit. A krajinai szerb fegyveres erők pénteken aknatüzet zúdítottak az Adriai-tenger partján fekvő Sibenik városára is, azt követően, hogy a horvát hadsereg általános támadásba lendült, és ágyúzni kezdte Knint, a krajinai szerbek fellegvárát. Közben a szerbek támadást intéztek a muzulmánok és horvátok lakta Mostar ellen. Egy lövedék az Európai Unió helyi épületébe csapódott, és megsebesítette az EU egyik mostari tisztségviselőjét. A világ megütközéssel és aggodalommal követi a délszláv fejleményeket. Clinton amerikai elnök a politikai rendezésre szólította fel a hadviselő feleket. Oroszország nyilatkozatban ítélte el Horvátországot a támadás miatt. A brit kormány értékelése szerint a zágrábi kormány katonai akciója felidézi annak veszélyét, hogy a térségben dúló fegyveres viszály átcsap más területekre is. A NATO brüsszeli központja figyelmeztette Horvátországot: megtorol minden támadást, amelyet az ENSZbékefenntartók ellen követnek el. A nyilatkozatra azt követően került sor, hogy életét vesztette egy dán kéksisakos, két lengyel pedig megsebesült. Párizs és Bonn a párbeszéd újrakezdésére szólította fel a horvát vezetést. Zbigniew Okonski lengyel védelmi miniszter a horvát támadás miatt kilátásba helyezte, hogy kivonják a lengyel békefenntartók egy részét Horvátországból. * * * A Külügyminisztérium azt tanácsolja, hogy a magyar állampolgárok egyelőre ne utazzanak Horvátországba. A Magyar Távirati Irodához eljuttatott közlemény megerősíti, hogy az Isztriai-félszigetet és a Kvarner-öböl térségét a jelenlegi katonai akciók közvetlenül nem veszélyeztetik. A tárca felhívja a jelenleg Horvátországban tartózkodók figyelmét, hogy az ország belsejébe és déli részébe ne utazzanak, és javasolja: a hazatéréshez szlovéniai vagy ausztriai útvonalakat vegyenek igénybe. A Külügyminisztérium külön közleményben tudatta, hogy péntek reggel Mate Gra- nics horvát külügyminiszter telefonon felhívta Kovács Lászlót és tájékoztatta őt a megindított horvát katonai akció indítékairól. A magyar külügyminiszter válaszában megismételte azt a magyar álláspontot, hogy a katonai eszközök alkalmazása mindig magában rejti a konfliktus kiszélesedésének veszélyét, ezért Budapest a politikai rendezését szorgalmazza. Hírháttér Haderőmérleg a Balkánon Franjo Tudjman horvát elnök péntek hajnalban bejelentette: rendőri és katonai akciókat indít a krajinai szerbek ellen. Bevált tehát a Balkánra szakosodott ENSZ-diplomata, Akasi Jaszusi jóslata: „Horvátország beszáll a háborúba.” Kik és milyen fegyverek néznek egymással farkasszemet a horvát határvidékeken? A News című mértékadó osztrák hírmagazin legújabb információi szerint a horvát államfő négy hadosztállyal, nyolcvan- ezer katonával rendelkezik. Fegyverzetükhöz 560, főként szovjet eredetű T-55-ös és T-72-es valamint Horvátországban gyártott T-82-es harckocsi, 320 páncélozott szállító- jármű, 550 nehéztüzérségi lö- veg és ezer gránátvető tartozik. A tizenötezer katonát számláló légiflotta technikai felszerelése húsz darab MIG-21-es valamint nyugati eredetű vadászgépek mellett (állítólag Ukrajnától vásárolt) MIG-25ösökből, MIG-29-esekből és harci helikopterekből áll. A horvát nemzeti ünnepen, május 30-án az amerikai Patriotokhoz meglepően hasonló, orosz származású SA-6, SA-9 és SA-10-es föld-levegő rakétákat is felvonultattak a zágrábi díszszemlén. Ezzel a sereggel áll szemben három övezetben, csaknem ötszáz kilométeres vonalon a szakadár Milan Marties által vezérelt úgynevezett Szerb Krajina Köztársaság 36 ezer katonája, az egykori jugoszláv néphadsereg fegyvereivel: köztük 130 páncélossal, 400 tüzérségi löveggel, 230 páncélozott járművel és 600 gránátvetővel, de csak néhány repülővel és helikopterrel. Katonákban és fegyverekben tehát már most sincs hiány. Az igazi nagy kérdés mégis az: vajon az egykori Jugoszlávia mai hadseregei közül melyek avatkoznak be még a konfliktusba? Kocsis Tamás Miért kapott érdemkeresztet Höttl doktor? Politikai vihar Ausztriában Vihart kavart Ausztriában, hogy egy nyolcvanesztendős, nyugalmazott iskolaigazgató megkapta Steiermark Nagy Érdemkeresztjét. A hír nem váltana ki figyelmet, ha a kitüntetettet nem dr. Wilhelm Höttlnek hívnák. A név viselőjét Magyar- országon is ismerik. A második világháború idején a Birodalmi Biztonsági Főhivatal VI. ügyosztályán dolgozott. ő állította össze a listát: kiket tartóztassanak le 1944 márciusában Magyarország megszállását követően. Szálasi hatalomra kerülését követően is tartózkodott hazánkban, jóllehet szívesebben vette volna, ha a nyilas vezér helyett az ugyancsak németbarát gróf Páljfy Fidél kezébe kerül a kormányrúd. A háború utolsó szakaszában viszont Höttl kapcsolatot keresett az amerikai titkosszolgálattal, sőt osztrák ellenállási csoportokkal is. A nürnbergi perben ezért csak tanúként hallgatták ki s később egy magániskola igazgatójaként dolgozott. A tartományi kormány a mostani kitüntetést azzal magyarázza, hogy egy olyan elő- teijesztés alapján döntött, amelyben nem szerepelt Höttl nemzetiszocialista múltja. A náci bűnök első számú szakértőjeként ismert Simon Wiesenthal megjegyezte: „Az ilyen személyek, mint Höttl, sok mindent kaphatnak, de nem Érdemkeresztet!” Réti Ervin AIDS-szürés - elhalasztva Alig lépett érvénybe, máris felfüggesztették azt az orosz törvényt, amely AIDS-szűrésre kötelez minden látogatót, aki három hónapnál tovább marad Oroszországban. A sokat vitatott rendelkezést még áprilisban írta alá Jelcin elnök. Ám azóta sem sikerült tisztázni a részleteket: ki igazolhatja a szűrést, az utazás előtt mikor kell megcsináltatni, és hogy miképpen végezzék a már Oroszországban élő külföldiek vizsgálatát? Az Egészségügyi Minisztérium elfogadná bármely orvos igazolását, a Külügyminisztérium szerint azonban csak a külföldi orosz követségek által felhatalmazott laboratóriumok tesztje lenne érvényes. Orosz AIDS-aktivisták mintegy tízezerre becsülik a fertőzöttek számát. 1987 óta 452 személyt utasítottak ki az országból, mert kiderült: HIV- pozitívok. AZ ATOMDOSSZIÉ ÚJABB TITKAI (3.) Japán maga kovácsolta a sorsát Amikor Akihito japán császár a napokban Hirosimában járt, hogy lerója kegyeletét az atombomba áldozatai előtt, nem a szokásos teljes csend és hódolat fogadta. A rendőrkordon túloldaláról tüntető csoportok tiltakoztak a látogatás ellen, arra emlékeztetve, milyen felelősség terheli a jelenlegi uralkodó apját, Hi- rohito császárt mindazért, ami Japánnal a háborúban történt. Az ország hagyományainak megfelelően a császárt istenként tisztelték, akire még tekintetét sem vethette az egyszerű polgár: a fehér lovon ülő Hirohito képét csak a moziból ismerték. Míg korábban a háborús évek császárát nemzeti jelképként, a katonai kormány minden befolyás nélküli bábjaként ismerték a tankönyvek, az újabb kutatások tükrében mind több szó esik már Japánban is arról, hogy az ország nem áldozat volt, hanem - agresszorként - maga kovácsolta sorsát. Mértékadó japán tudósok szerint a császárnak módjában állt volna vagy megakadályozni, vagy pedig sokkal korábban véget vetni az öngyilkos háborúnak, megelőzve az atombombákat, így jutottak el odáig, hogy immár a japánok harmada elismeri az ország s benne a császár háborús felelősségét. Legújabb ismereteink fényében érdemes felidézni mi történt ötven éve Tokióban. Azt követően, hogy ledobták Hirosimára az első atombombát, Togo japán külügyminiszter rendkívüli kormányülésen sürgette a békekötést, mondván: nincs már katonai ok és lehetőség a harcok folytatására. Anami hadügyminiszter megcáfolta: szerinte nem volt bizonyíték arra, hogy a legújabb légitámadás valóban atomfegyverrel történt, amint azt Truman amerikai elnök a rádióban bejelentette. Hirosima katonai parancsnokának - a támadás után két nappal érkezett - jelentése még mindig arról beszélt, hogy milyen védekező módszerekre lesz szükség az új fegyver ellen, és kisebbítette annak pusztító hatását. Hirosimába indították ugyan a hadsereg fő atomszakértőjét, hogy a helyszínen vizsgálja meg a helyzetet, de ő a rossz időjárás miatt csak másnap tudott elrepülni. A japán vezérkar további harcokra készült. így értékes napok mentek veszendőbe. Az amerikaiak pedig közben előkészítették, majd augusztus kilencedikén le is dobták a második bombát. Ezt Japán elkerülhette volna, ha a császár józanabb és határozottabb - gondolja immár sok alattvalója is. (Vége) Heltai András Sebesült felnőttek és gyerekek menekülnek a Hirosimára ledobott bomba robbanása után fotó: feb/reuter 4 é i
