Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)
1995-08-04 / 211. szám
2 Dünántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1995. augusztus 4., péntek Kárpátalja lakosságát aggasztja, hogy Budapest esetleg vízumkényszert vezet be Ukrajnával szemben. A magyarlakta településeken kiterjedt viták folynak a magyar kormány szándékáról. Kárpátaljai illetékesek kétlik, hogy a magyar fél esetleges döntése befolyásolhatná az alvilágot. Elszabotálta az RMDSZ a román-magyar alapszerződést, állítja Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt marosvásárhelyi elnöke. A kormánypárttal rokonszenvező politikus szerint a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége felelős azért a kedvezőtlen képért is, amely külföldön alakult ki Romániáról. Élő lánccal vette körül az Európai Unió épületét Brüsszelben mintegy kétezer tüntető, akik a boszniai háború és a nemzetközi szervezetek érzéketlensége ellen tiltakozott. „Fegyvereket Boszniának, nem könnyeket” - állt a résztvevők egyik transzparensén. Normális jelenség a politikai harcban a káromkodás, a hazugság és egymás sértegetése - jelentette ki Vlagyimir Zsi- rinovszkij, az Liberális Demokrata Párt vezetője. Nyilatkozatára azután került sor, hogy a jekatyerinburgi televíziós csatorna élő adásában a választópolgárok kérdéseire válaszolva az egyik nézőt nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illette. Tiltakoznak a japánok is a francia és a kínai atomrobbantások ellen. A kormánypártok és az ellenzék együttesen megfogalmazott határozatban marasztalja el Párizst és Pe- kinget a tervezett kísérleti robbantásokért. Tajvan fontolgatja, hogy 46 évi tilalom után felveszi a „légikapcsolatokat” Kínával és járatokat indít valamely kínai nagyvárosba. A diftériajárvány Ukrajnában a tavaszi nagy oltási akciók ellenére jóval nagyobb méreteket ölt az idén, mint az előző években. Január óta már kilencvenegy ember, köztük huszonhat gyermek halt meg a betegségben. Nem csillapodik a kolerajárvány sem. A Fekete-tenger térségében kilencvenöt személyt kezelnek kórházban, tizenkilenc beteg állapota súlyos. Földrengést észleltek Romániában és Törökországban. Károkról, sérülésről nem érkezett jelentés. A romániai földmozgás Nagybánya közelében, a magyar határtól ötvenöt kilométerre történt. Zsidó telepesek tiltakozó akciója. Negyedik napja tart a ciszjordániai telepesek tüntetése a palesztin önkormányzat kiterjesztése ellen. fotó: feb/reuters Feltehetően egy szélsőséges szervezet felelős a pakisztáni tömeges mészárlásért. Csütörtök reggel tizenkét férfi holttestét találták meg egy kisbuszban Ka- racsiban. Az ismeretlen fegyveresek egy apát és három gyermekét is lemészárolták a pakisztáni város lakói közül. fotó: feb/reuters Növekszik a nemzetbiztonsági tanács befolyása A moszkvai szuperkormány Neve ugyanaz, mint a hasonló amerikai intézményé, egyébként merőben különbözik tőle. Főként abban, hogy az orosz nemzetbiztonsági tanács mindinkább „szuperkormány”; állítólag egyetlen igazán fontos döntéssel sem lehet megkerülni. Tizenöt tagja között - a miniszterelnökkel az élen - ott található a kabinet nyolc tagja, a két parlamenti házelnök, a felderítés, a biztonsági szolgálat és a határőrség parancsnoka. S természetesen a testület elnöke, Borisz Jelcin, valamint titkára, Oleg Lobov. Új emberként ül az asztalnál a 47 éves Mihail Barszukov vezér- ezredes, az elnök egyik bizalmasa, aki a KGB utódszervezetét irányítja. A testület apparátusában tizenkétezren dolgoznak, a két legfontosabb részleg biztonsági stratégiával, illetve tájékoztatással és elemzéssel foglalkozik. Jelcin a nemzetbiztonsági tanácsot taktikai lépéseihez is felhasználja. A népszerű intézkedéseket Ugyanis maga az államfő jelenti be, míg a népszerűtleneket rábízza a tanácsra. A testület többségére személyes híveként is számíthat; jobban, mint a kormányra, és még inkább, mint a parlamentre. A szürke eminenciás, aki sok esetben a háttérből mozgatja a szálakat, Oleg Lobov, a titkár. A Csemomirgyin miniszterelnök által „szervezési zseniként” jellemzett mérnök 1972 óta Jelcin árnyéka, számos tisztségben volt a mai elnök helyettese már Szverdlovszkban is. Réti Ervin Ténykép Történelmi ellentétek Ma még nehéz eldönteni, sikerrel kecsegtetnek-e a horvát vezetés és a krajinai szerbek mostani genfi tárgyalásai. A szakértők mindenesetre azt jósolják: nem maradhat fenn sokáig a „sem igazán béke, sem igazán háború” állapota. Borúlátásuk főként a történelem tanulságain alapszik: a gazdasági, társadalmi, vallási és politikai ellentétek évszázadokon át jellemezték a két nép kapcsolatát. A horvát és a szerb állam kialakulása ugyanis eltérő gyökerekig vezethető vissza. Horvátországot épp Magyarországgal kötötte egybe államközösség bő hét és fél évszázadig. A szerb területeken pedig csak a török birodalomból való ki- és felszabadulás után alakulhattak ki újra az államiság keretei. Sok történész egyfajta „mesterséges alakulatként" jellemzi az első világháború után született jugoszláv államot. Érveiket bizonyítva látják azzal, hogy a második világégés során a horvát usztasák és a szerb csetnikek különösen véres harcokat vívtak egymással, és a negyvenes évek elején rövid ideig ismét önálló Horvátország került a térképre. A Tito vezetésével föderalista alapon újjászervezett Jugoszlávia második szétesése immár a történelmi közelmúlt tragikus fejleménye. 1991-ben előbb Szlovénia, majd Horvátország jelentette be kiválását az államszövetségből, amelyre a jugoszláv (értsd szerb) hadsereg támadása, illetve a horvátországi szerb krajinák (határvidékek) hasonló függetlenségi nyilatkozata volt a válasz. A leghevesebb csaták négy évvel ezelőtt folytak: Vukovár lerombolását és a baranyai háromszög szerb elfoglalását, az etnikai tisztogatások megindulását azonban éppúgy nem követte hathatós nemzetközi fellépés, mint az azóta is tartó boszniai vérontást. Két évre rá, 1993-ban a közép-dalmáciai partoknál kirobbant harcok, majd idén májusban Nyugat-Szlavónia horvát visszafoglalása jelezte: a hadi helyzet cseppfolyós, és Zágráb mindinkább hajlik a fegyveres megoldásra, kockáztatva a szerb haderő beavatkozását is. Szegő Gábor Fokozódik a szerb-horvát szembenállás További mozgósítások Változatlan erővel folytatódott csütörtökön a horvát és a szerb katonaság mozgósítása Horvátországban. Becslések szerint eddig 120 ezer horvát és ötvenezer szerb katona foglalt el új állásokat a tűzszüneti vonalak mentén. A Zágrábtól délkeletre fekvő Sunja térségében és a krajina északi határai mentén legalább háromezer horvát katonát mozgósítottak. Nagyarányú csapatösszevonásokról érkeztek jelentések Eszék térségéből is. Milan Babic, a krajina miniszterelnöke a zágrábi vezetőséget tette felelőssé azért, hogy Horvátországban és Boszniában fokozódik a feszültség. A genfi tárgyalásokon a zágrábi kormány küldöttsége egy sor feltételt szabott: ezek között szerepel, hogy a szerb félnek hozzá kell járulnia Horvátország békés újraegyesítéséhez. A zágrábi követelés szerint ezt követően 24 órán belül meg kell nyitni az Adria- olaj vezetéket, továbbá valamennyi, a megszállt területeken keresztül vezető távközlési és közlekedési összeköttetést. Kinkel német külügyminiszter felhívást intézett a Genfben tárgyaló horvát és a krajinai szerb küldöttség tagjaihoz, mértékletességre és politikai bölcsességre szólítva fel őket. A konténerröntgen segít? Az autócsempészet központja - Antwerpen Az antwerpeni kikötőben átvizsgáltak egy Dubaiba feladott konténert. A fuvarlevél szerint a fémtartályban vécépapír volt, valójában azonban lopott autókat tartalmazott. A holland kikötő újabban az autócsempészet központja is. A szúrópróbákon rendre fennakadnak a Porschék, Ferrarik, BMW-k. A konténer tulajdonosa általában azzal védekezik: nem tudott róla, hogy lopott holmi került az áru közé. Jól szervezett bandák lopják, majd szállítják el az értékes kocsikat különböző közel-keleti országokba, esetenként pedig Kelet- Európába. Most azonban új, a bűnüldözők reményei szerint valóban nagy akadályt állítanak a csempészet elé: a nyugat-európai kikötőkben megjelennek a konténereket „röntgenező” berendezések. Ezek átvilágítják a konténer belsejét, és percek alatt kiderül, ha a nyilvántartott rakomány alatt vagy helyett csempészáru lapul. AZ ATOMDC)SSZIE ÚJABB TITKAI (2.) _____________ Ä derült ég lett Nagaszaki veszte Amikor Truman, az új elnök 1945. július 24-én utasítást adott az atomfegyver bevetésére, a légierő négy célpontot jelölt ki: Hirosima, Kokura, Niigata és Nagaszaki városát. A légitámaszponton, a csendes-óceáni Tinian-szi- geten augusztus 2-áii készítettek elő egyetlen, urániumot használó atombombát, a Little Boy (kisfiú) nevűt. Másnap megérkezett a szigetre másik három, plutóniumot tartalmazó robbanószerkezet, amelyeket Fát Man-ként (kövér ember) emlegettek a katonák. Az első célpont, augusztus fián, az eredeti tervek szerint is Hirosima volt. A másodikat azért akarták a korábban kitűzött dátumnál hamarabb, már 9-én ledobni, mivel a meteorológia a következő napokra rossz időt jelzett. A célpont Kokura városa volt, nagy hadianyagraktárával. A B-29-es bombázó azonban sűrű párát talált a város felett, és a parancs úgy szólt, hogy szabad szemmel kell megkeresni a célpontot, radar alkalmazása tilos. A gép továbbrepült Nagaszaki fölé,1 ahol ugyancsak zárt felhőzetet találtak. De hirtelen tisztulni kezdett az égbolt, és célba lehetett juttatni a második atombombát: az időjárás szeszélyéből tehát nem Kokura, hanem Nagaszaki 75 ezer lakóját hamvasztották el. Most napvilágra került levéltári anyagok azt tanúsítják, hogy nem az áldozatok száma, hanem főként az foglalkoztatta a Fehér Házat, hogyan reagálnak majd a bombázásokra az oroszok. Truman már régen sürgette őket, hogy lépjenek be a Japán elleni háborúba, ám Sztálin akkor még titokban a moszkvai japán nagykövettel tárgyalt: Tokió külön alkut szeretett volna az oroszokkal. Az 1945. július-augusztusi potsdami csúcstalálkozón, amelynek feladata a szövetségesek, Washington és London, illetve a nyugatiak és Moszkva közötti ellentétek feloldása volt, Truman amerikai elnök séta közben félrevonta Sztálint, és tárgyilagos hangon közölte vele: Amerikának „rendkívüli pusztító erejű” fegyvere van, de nem mondta meg, miről van szó. (Sztálin, kémei jóvoltából persze, már ismerte a részleteket, és dolgozott a maga atomfegyverén). Sztálin Potsdamban nem kötelezte el magát a Japán elleni hadüzenet mellett. Miután azonban augusztus 6-án ledobták az első atombombát, Moszkva jelezte, hogy 9-én csatlakozik a Japán elleni háborúhoz. Sok amerikai szakértő akkor ezt tekintette a Hirosima elleni támadás legfontosabb következményének. S bár gyakorlatilag a Szovjetunió alig vett részt a japánok elleni háborúban, igényt formált rá, hogy egy szovjet tábornok legyen a megszállt ország katonai főparancsnokának, Mac Art húrnak a helyettese. Az amerikaiaknak sikerült a kérést elhárítaniuk. A Kuril- szigeteknek a 'Szovjetunióhoz való csatolása azonban kárpótolta” ezért Moszkvát, ami máig megterheli a két ország viszonyát. (Folyt, köv.) Heltai András Nagaszaki, a második atombomba célpontja. Hetvenöt ezer áldozattal a város több mint egyharmada elpusztult. k l
