Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)
1995-08-30 / 236. szám
8 Dunántúli Napló Külföld 1995. augusztus 30., szerda Borvezeték Egy brazil borvidéken, Bento Goncalves város környékén hamarosan szó szerint folyni fog a bor: egy szövetkezet októberben egy 4,5 kilométer hosszú csővezeték-rendszert, „Vino- dukt"-ot fog üzembe helyezni, hogy ezen keresztül juttassa a nedűt a töltőállomásra. Az AFP beszámolója szerint a föld alatti létesítmény összesen három csőből áll majd: az egyik vezetéken vizet szivattyúznak Bento Goncalves-be, mivel a városnak nincs saját vize, a második szolgál a borszállításra, míg a harmadik csövön a bortermelés mellék- termékeit juttatják vissza újrahasznosításra az ültetvényekre. Az 1550 család társulásával létrejött szövetkezet a Marcus James márkájú borféleséget állítja elő, a legfontosabb brazil exportbort. A szövetkezet tartja kézben az ország teljes borexportjának 99,4 százalékát. A „Vinodukt”-tal évi 3500 tartálykocsi-utat takarítanak meg, ami átszámítva kereken 60 millió forintba kerülne. A létesítmény egyúttal turisztikai attrakció is lesz, néhány szakaszát ugyanis átlátszó anyagból építették. Magyar lánykereskedő Bécsben Magyarországi és romániai árvaházakból hozott Ausztriába lányokat, majd küldte őket az utcára az a magyar férfi, akinek letartóztatásáról a keddi bécsi lapok beszámolnak. A vezetéknevének kezdőbetűjével, F. Tiborként emlegetett 41 éves férfi a lányoknak vidám és kellemes életet ígért, majd miután - többnyire hamis útlevéllel - megérkeztek, szabályosan eladta őket különböző éjszakai mulatóknak. Az egyik áldozat, egy 18 éves lány följelentette a férfit így jutottak az osztrák hatóságok a nyomába. Az osztrák sajtó tudomása szerint F. Tibornak Budapesten autókereskedése van, és ő üzemelteti a Go-Go bárt. A lányokat nyolc luxusautóján fuvarozta Bécsbe. A lányok között volt olyan, akit maga is pénzért vett: a Neue Kronen Zeitung 20 ezer schillinges vételárról tud. Az első kihallgatáson F. közölte, hogy a lányok a pénzt önszántukból adták át neki. Lehet-e golyózáporban emberi jogokat védeni? A háborúnak még nincs vége Gyarmati István nagykövetnek, a Külügyminisztérium főosztályvezetőjének nevét a csecsenföldi válság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet csecsenföldi békemissziója dobta be a köztudatba. A nagykövetet csupán nyomokban létező magánéletéről és azokról a közös európai gondokról kérdeztük, melyek megoldásában első vonalbeli szerepet vállalt. Titkos amerikai dokumentum az ötvenes évekből Az Egyesült Államok tartott attól az ötvenes évek elején, hogy szovjet támadás érheti kísérleti atomrobbantásokra használt telepét a Marshall- szigetekhez tartozó Eniwetok atollon. Ez egy eddig titkosan kezelt, most a nyilvánosság elé tárt amerikai katonai dokumentumból derül ki. Az amerikai katonai vezetők aggódtak, hogy a szovjet haditengerészet vagy légierő rajtaüthet a csendes-óceáni telepen, onnan tudósokat rabolhat vagy atomfegyver-alkatrészeket zsákmányolhat. A dokumentumot E. S. Que- sada, az amerikai légierők altábornagya készítette, annak a különleges osztagnak a parancsnoka, amelynek feladatul szabták a kísérleti telep katonai biztosítását az első jelentős amerikai hidrogénbomba-robbantás idején, 1951 elején. Arra nincs utalás a dokumentumban, hogy a szovjetek csakugyan megkíséreltek volna ilyesmit. Csak az derül ki belőle egyértelműen, hogy az amerikai hadvezetőség képesnek tartotta a szovjet erőket ilyen rajtaütésre, és előkészületeket tett annak elhárítására, illetve a telep vészhelyzetben való kiürítésére. Az AP szerint ezek az aggodalmak nagy szerepet játszottak abban, hogy Washington az ötvenes évek elejétől fokozatosan áthelyezte nukleáris kísérleteit az amerikai szárazföldre, Nevadába. 1951 elején a Szovjetunió rendelkezett már atombombával, de hidrogénbombája 1953-ig nem volt. Bombay neve ezentúl: Mumbai- Nagykövet úr, féléves EBESZ-szolgálat után megismeri még a családja?-Igaz, hogy az idén több időt töltöttem külföldön, mint idehaza. De otthon még megismernek, mert a feleségem épp tegnap tett szemrehányást, hogy csak ruhát váltani járok haza. A tavaly decemberben tartott csúcsértekezleten - amikor az EBEE-ből szervezet, azaz EBESZ lett - jelentősen kibővítették az elnök jogosítványait is. Közben sajnos egyre több helyrén alakult ki olyan helyzet, ahol az EBESZ elnökének, vagy megbízottjának a segítségére van szükség.- Budapesten többször szóba került, hogy a válságmegeló'- zésre kell az EBESZ figyelmét összpontosítani. De meg lehet-e eló'zni a konfliktusokat?- Elvileg biztosan, a gyakorlatban már nem annyira, mert a figyelem akkor szokott ráirányulni egy válságra, mikor már kitört. Én a komplex válságkezelés - tehát a megelőzés, kezelés és a válság megoldása utáni stabilizációi tartom az EBESZ fő feladatának. Vannak olyan helyzetek, amelyeket elég nehéz lenne e kategóriák valamelyikébe besúlykolni. Sokan kérdik, hogy lehet golyózáporban védeni az emberi jogokat. Adódnak továbbá olyan helyzetek, amikor a már létező feszültségek magukban hordozzák egy későbbi konfliktus veszélyét. Ilyennek tartom az észt- és a lettországi helyzetet, ahol az orosz nyelvű kisebbségek problémái jelentenek veszélyforrást. Nem véletlen, hogy a csecsenföldi misszió került a figyelem előterébe. Az EBESZ itt klasszikus válságkezelő feladatot tölt be, egyszerre próbálja a politikai tárgyalásokat elősegíteni és az emberi jogokat védeni. Egy ilyen széleskörű feladat ellátásánál mindenre fel kell készülni. Hozzátartozik, hogy Litvániában a tárgyalóasztalhoz ülünk, de az is, hogy Groznijban golyóálló mellényben, az utcán heverő halottak között jutunk el az - egyébként elfoglalt - elnöki palotáig.- Lesz-e saját hadereje az EBESZ-nek, amit békefenntartásra, esetleg béketeremtésre be lehet vetni?- A tagországok egyetértenek abban, hogy a béketeremtés az ENSZ BT kompetenciájába tartozik. Békefenntartásra valószínűleg lesz a EBESZ-nek is hadereje. Az ENSZ-hez hasonlóan a tagállamok egy cél érdekében az EBESZ rendelkezésére bocsáthatják a szükséges kontingenst. Nem hiszem, hogy az EBESZ-nek állandó haderővel kell rendelkeznie, mivel a katonai békefenntartás korlátozott jelentőséggel rendelkezik. Ma Jugoszláviában mindenki azt hiszei, hogy ez a fontos, pedig a leglényegesebb a rendezéshez vezető politikai folyamat. A katonai békefenntartás ezt a folyamatot támogathatja. Azt hiszem, a politikai eszközökre kellene inkább koncentrálni.- Mit tart az eddigi magyar elnökség legnagyobb eredményének?- A csecsenföldi missziót, ahol most talán sikerül megállapodásra jutni. Nagyon közel vagyunk a megoldáshoz, legalábbis e pillanatban. Elképzelhető persze, hogy mire e cikk megjelenik, a helyzet már nem így áll. De én azt is sikernek érzem, hogy a feleket a tárgyaló- asztal mellé tudtuk ültetni. Ha létrejön a megállapodás, az igazi eredmény lesz. Sikeresnek tartom az EBESZ macedóniai tevékenységét is, ahol a nemzetközi közösséggel együtt sikerült megállítani a háború továbbterjedését. Észtországban és Lettországban nagy mértékben csökkentek azok a feszültségek, amelyek az ott élő orosz nyelvű kisebbség helyzete miatt keletkeztek. De ne felekdkezzünk meg Moldová- ról sem, ahol szintén létrejött az érintkezés a szembenálló felek között.- Mit érez kudarcnak?-Azt, hogy Csecsenföldön nem sikerült elejét venni a vérontásnak. A több, mint tízezer halottat semmilyen EBESZ-si- ker nem támasztja fel.- Kapnak-e visszajelzést a magyar elnökség tevékenységéről?- Bili Clintontól Borisz Jelcinig mindenki pozitívan értékeli ezt a tevékenységet. Örömteli, hogy javultak az ENSZ és az EBESZ kapcsolatai, már nem vetélytársat látnak egymásban, hanem kiegészítő intézményeket. Vannak elégedetlenek is, mint a szerb kormány. De az ő esetükben inkább arról van szó, hogy az együttműködési készségük hiánya megakadályozza, hogy éljenek a felkínált lehetőségekkel.- Fél év végén milyen osztályzatot adna ?- Az elnökségnek jelest. Az EBESZ-nek és a nemzetközi közösségnek inkább közepest, mivel a politikai akarat, ha működik is, sok kívánnivalót hagy maga után. A konfliktusok megoldásában való részvételünkkel nem vagyok megelégedve. Nehezen találunk résztvevőket az EBESZ-missziók- hoz. A kormányok panaszkodnak az anyagi hozzájárulás miatt, jóllehet a legtöbbet fizető országok is csak az évi 33,5 millió dolláros költségvetés 9%-át teljesítik. Dévai Katalin Bombay az indiaiak számára felhőkarcolókat és filmcsillagokat jelent - a nyugatiak a nyomor és a zsúfoltság városának tartják. A név azonban rövidesen nem jelent már semmit. A 12 millió lakosú nyüzsgő metropolisnak, India pénzügyi fővárosának és a világ harmadik legnagyobb filmipari központjának nevét ugyanis hivatalosan Mumbaira változtatták - jelentette az AP. A hindu istennő nevének kiválasztása a nemzeti büszkeséget jelzi és azokra az időkre emlékeztet, amikor India még nem állt a brit hódítók uralma alatt. Vannak azonban, akik a város kozmopolita jellegének meg- gyalázását látják a névváltoztatásban és a muzulmán kisebbség arculcsapásának tekintik azt. A névváltoztatást egy hindú jobboldali párt rendelte el, amely márciusban győzött a Maharashtra államban (amelynek területén Bombay fekszik) tartott választásokon. A párt A délnyugat-kínai Csengtu városban egy pandamama ikreket hozott a világra. Az örömteli eseményről egy hongkongi lap számolt be hétfőn. A újság szerint a pandabo- csok egy kutatóközpont állat- kerjében, egy héttel ezelőtt születtek, és anyjukkal együtt jó egyébként több más város nevének megváltoztatására is készül az állam területén. Magának Bombaynak hatóságai 1974 óta három ízben is a név- változtatás mellett foglaltak állást, de most először történt, hogy az állam kormánya így határozott. Maga a névváltoztatás azonban tulajdonképpen csak az angol nyelvet érint, az állam területén beszélt nyelven mindig is Mumbaiként emlegették. A Bombay nevet az angolok használták először a 17. század végén. Az indiai metropolis egyébként nem az első ázsiai helység, amely szakítani óhajt a gyarmatosítás idejéből származó nevével. Formózából Tajvan lett, Ceylon pedig Sri Lankára változtatta nevét. Az olyan intézmények, mint a repülőtér, a vasútállomás és a postahivatal azonban egyelőre továbbra is a Bombay nevet használják. Az utcanevek sem változnak meg máról holnapra. egészségnek örvendenek. Természetes környezetük egyre növekvő pusztulása kihalással fenyegeti a csaknem kizárólag bambuszrügyekkel táplálkozó pandákat. Az ikerszülés igen ritkán fordul elő ezeknél az állatoknál - jegyzi meg az AFP. Csecsenföldön, Zandak városban az orosz tisztek vizsgálják át azokat a ládákat, melyekben a felkelők beszolgáltatták az automata fegyvereket. Pandaikrek Kínában Palivoda és a különleges akciók főnöksége Viktor Palivoda két éve Ukrajnában egy olyan titkos katonai intézmény élén állt, amely csak papíron volt alárendelve a védelmi minisztériumnak, tényleges ellenőrzést még maga az elnök sem tudott gyakorolni felette. A Palivoda ezredes vezette különleges akciók főnökségét eredetileg azért hozták létre, hogy válsághelyzetben megakadályozza a teljes társadalmi felfordulást. . . Viktor Palivodát, Leonyid Kravcsuk előző ukrán elnök személyi testőrségének parancsnokát július 11-én Budapesten őrizetbe vették a magyar hatóságok. Az elfogatóparancsot a kijevi főügyészség adta ki. Palivodát egyebek között állami pénzek elsikkasztásával és homályos fegyverüzletekben való részvétellel vádolják. Az 1955-ben született Palivoda 1977-ben elvégezte a vinnyicai műszaki egyetemet. 1982-ben belépett a szovjet állambiztonsági szolgálat, a KGB állományába. 1983 végétől már az úgynevezett 9. szolgálatnál dolgozott, amely a párt vezető embereinek biztonságáért felelt. 1991 és 1993 között az ukrán elnök biztonsági szolgálatának vezetőhelyettese és személyi testőrségének parancsnoka volt. 1993 júliusában átkerült a védelmi minisztériumhoz, a katonai felderítő főcsoportfőnökséghez, kinevezték a már említett különleges akciókkal megbízott csoport parancsnokává - közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egy nevének elhallgatását kérő vezető beosztású illetékese az MTI kijevi tudósítójával. 1993 derekán társadalmi zűrzavar szélére került Ukrajna. Június 16 és 21 között gazdasági szükségállapot volt érvényben. Sok állami vezető átfogó rendkívüli állapot bevezetését javasolta Kravcsuk elnöknek. Érre nem került sor, de létrehoztak egy, a hagyományos erőszakszervezetek szerkezetébe nem illő intézményt, a különleges akciók főnökségét, amely egy évig létezett. Kucsma elnök ugyanis egy nappal azután, hogy elfoglalta az államfői posztot, feloszlatta a kétes célú és tevékenységet folytató intézményt. Az eltelt egy év alatt rendkívüli állapotot nem vezettek be Ukrajnában, Palivoda 250 tagú különleges csoportja viszont békeidőben is folytatta „különleges” tevékenységét, amelyet ma még sűrű homály fed. A Palivoda vezette szervezetre egyedülálló feladatok vártak volna szükségállapot esetén. Alekszandr Szkipalszkij, a Katonai Felderítő Főcsoportfőnökség vezetője a fiatal ezredest energikus és céltudatos tisztként jellemezte, aki nagy lelkesedéssel vetette bele magát az új feladatba. Palivoda különleges összetételű állományt szervezett maga köré, amelyben az akadályt nem ismerő felderítők mellett helyet kaptak parapszichológusok, sőt telepátia-szakértők is. A főnökség harci-technikai felszereltsége is egyedülálló volt, a csoportnak még búvárfelszerelése, sőt víz alatti ellenség megsemmisítésére alkalmas eszköze is volt. A védelmi minisztérium külön helikoptereket és szárnyas naszádokat is kiutalt részükre. A főnökség nyugati márkájú gépkocsikat használt, amelyek természetesen több rendszámmal futottak, és hivatalosan magánszemélyek tulajdonában voltak - írja a Kijevszkije Ve- domosztyi című napilap ok- nyomozó riportere. A főnökség csak elvben tartozott a védelmi minisztérium alá, valójában a Katonai Felderítő Főcsoportfőnökség nem irányíthatta a szervezetet, legalább is Szkipalszkij ezt állítja. Az intézmény önállóságának megszüntetésére egyszer kísérletet tett Vitalij Radeckij volt védelmi miniszter, próbálkozása azonban kudarcba fulladt. Hogy mivel foglalkozott ez a 250 ember az egy év alatt, azt csak kevesen tudják. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a főnökség, és maga Palivoda szoros kapcsolatban állt az Új Nemzedék alapítvánnyal. Az alapítvány annak idején azt akarta elérni a védelmi minisztérium vezetőivel folytatott megbeszéléseken, hogy az állami fegyver- és lőszer-, sőt olajüzletek nagy része rajta keresztül bonyolódjék le. Az Új Nemzedéket Palivoda már korábbról is „ismerte”, amikor még az exelnök biztonsági szolgálatának második embere volt. Az ukrán belügyminisztérium a napokban körözést adott ki az alapítvány volt főigazgatója, Vjacseszlav Smeljov ellen „súlyos bűncselekmény elkövetése miatt”. Palivoda állítólag nagyon „jól ismerte” Dmitro Sztre- sinszkij nemzetközi fegyverkereskedőt is. Egy levél arról tanúskodik, hogy az ezredes rajta keresztül jutott ahhoz a több százezer dollár értékű katonai berendezéshez (közöttük éjjel- látókhóz, lézeres és egyéb célzókészülékekhez), amelyek egy részére a főnökség feloszlatása után magánlakásokon és -garázsokban találtak rá. Hofer László
