Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)

1995-08-30 / 236. szám

8 Dunántúli Napló Külföld 1995. augusztus 30., szerda Borvezeték Egy brazil borvidéken, Bento Goncalves város kör­nyékén hamarosan szó sze­rint folyni fog a bor: egy szövetkezet októberben egy 4,5 kilométer hosszú csőve­zeték-rendszert, „Vino- dukt"-ot fog üzembe he­lyezni, hogy ezen keresztül juttassa a nedűt a töltőállo­másra. Az AFP beszámolója sze­rint a föld alatti létesítmény összesen három csőből áll majd: az egyik vezetéken vizet szivattyúznak Bento Goncalves-be, mivel a vá­rosnak nincs saját vize, a második szolgál a borszállí­tásra, míg a harmadik csö­vön a bortermelés mellék- termékeit juttatják vissza új­rahasznosításra az ültetvé­nyekre. Az 1550 család tár­sulásával létrejött szövetke­zet a Marcus James márkájú borféleséget állítja elő, a legfontosabb brazil export­bort. A szövetkezet tartja kézben az ország teljes bor­exportjának 99,4 százalékát. A „Vinodukt”-tal évi 3500 tartálykocsi-utat taka­rítanak meg, ami átszámítva kereken 60 millió forintba kerülne. A létesítmény egyúttal turisztikai attrakció is lesz, néhány szakaszát ugyanis átlátszó anyagból építették. Magyar lánykereskedő Bécsben Magyarországi és romániai ár­vaházakból hozott Ausztriába lányokat, majd küldte őket az utcára az a magyar férfi, akinek letartóztatásáról a keddi bécsi lapok beszámolnak. A vezetéknevének kezdőbe­tűjével, F. Tiborként emlegetett 41 éves férfi a lányoknak vi­dám és kellemes életet ígért, majd miután - többnyire hamis útlevéllel - megérkeztek, sza­bályosan eladta őket különböző éjszakai mulatóknak. Az egyik áldozat, egy 18 éves lány följe­lentette a férfit így jutottak az osztrák hatóságok a nyomába. Az osztrák sajtó tudomása sze­rint F. Tibornak Budapesten au­tókereskedése van, és ő üzemel­teti a Go-Go bárt. A lányokat nyolc luxusautóján fuvarozta Bécsbe. A lányok között volt olyan, akit maga is pénzért vett: a Neue Kronen Zeitung 20 ezer schillinges vételárról tud. Az első kihallgatáson F. közölte, hogy a lányok a pénzt önszán­tukból adták át neki. Lehet-e golyózáporban emberi jogokat védeni? A háborúnak még nincs vége Gyarmati István nagykövetnek, a Külügyminisztérium főosz­tályvezetőjének nevét a csecsenföldi válság és az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Szervezet csecsenföldi békemisszi­ója dobta be a köztudatba. A nagykövetet csupán nyomokban létező magánéletéről és azokról a közös európai gondokról kérdeztük, melyek megoldásában első vonalbeli szerepet vál­lalt. Titkos amerikai dokumentum az ötvenes évekből Az Egyesült Államok tartott attól az ötvenes évek elején, hogy szovjet támadás érheti kísérleti atomrobbantásokra használt telepét a Marshall- szigetekhez tartozó Eniwetok atollon. Ez egy eddig titkosan kezelt, most a nyilvánosság elé tárt amerikai katonai do­kumentumból derül ki. Az amerikai katonai veze­tők aggódtak, hogy a szovjet haditengerészet vagy légierő rajtaüthet a csendes-óceáni te­lepen, onnan tudósokat rabol­hat vagy atomfegyver-alkat­részeket zsákmányolhat. A dokumentumot E. S. Que- sada, az amerikai légierők al­tábornagya készítette, annak a különleges osztagnak a pa­rancsnoka, amelynek felada­tul szabták a kísérleti telep ka­tonai biztosítását az első je­lentős amerikai hidrogén­bomba-robbantás idején, 1951 elején. Arra nincs utalás a doku­mentumban, hogy a szovjetek csakugyan megkíséreltek volna ilyesmit. Csak az derül ki belőle egyértelműen, hogy az ameri­kai hadvezetőség képesnek tartotta a szovjet erőket ilyen rajtaütésre, és előkészületeket tett annak elhárítására, illetve a telep vészhelyzetben való kiürítésére. Az AP szerint ezek az ag­godalmak nagy szerepet ját­szottak abban, hogy Washing­ton az ötvenes évek elejétől fokozatosan áthelyezte nukle­áris kísérleteit az amerikai szárazföldre, Nevadába. 1951 elején a Szovjetunió rendelkezett már atombom­bával, de hidrogénbombája 1953-ig nem volt. Bombay neve ezentúl: Mumbai- Nagykövet úr, féléves EBESZ-szolgálat után megis­meri még a családja?-Igaz, hogy az idén több időt töltöttem külföldön, mint idehaza. De otthon még meg­ismernek, mert a feleségem épp tegnap tett szemrehányást, hogy csak ruhát váltani járok haza. A tavaly decemberben tartott csúcsértekezleten - ami­kor az EBEE-ből szervezet, azaz EBESZ lett - jelentősen kibővítették az elnök jogosít­ványait is. Közben sajnos egyre több helyrén alakult ki olyan helyzet, ahol az EBESZ elnö­kének, vagy megbízottjának a segítségére van szükség.- Budapesten többször szóba került, hogy a válságmegeló'- zésre kell az EBESZ figyelmét összpontosítani. De meg lehet-e eló'zni a konfliktusokat?- Elvileg biztosan, a gyakor­latban már nem annyira, mert a figyelem akkor szokott ráirá­nyulni egy válságra, mikor már kitört. Én a komplex válságke­zelés - tehát a megelőzés, keze­lés és a válság megoldása utáni stabilizációi tartom az EBESZ fő feladatának. Vannak olyan helyzetek, amelyeket elég ne­héz lenne e kategóriák valame­lyikébe besúlykolni. Sokan kérdik, hogy lehet golyózápor­ban védeni az emberi jogokat. Adódnak továbbá olyan helyze­tek, amikor a már létező fe­szültségek magukban hordoz­zák egy későbbi konfliktus ve­szélyét. Ilyennek tartom az észt- és a lettországi helyzetet, ahol az orosz nyelvű kisebbsé­gek problémái jelentenek ve­szélyforrást. Nem véletlen, hogy a csecsenföldi misszió ke­rült a figyelem előterébe. Az EBESZ itt klasszikus válságke­zelő feladatot tölt be, egyszerre próbálja a politikai tárgyaláso­kat elősegíteni és az emberi jo­gokat védeni. Egy ilyen széles­körű feladat ellátásánál min­denre fel kell készülni. Hozzá­tartozik, hogy Litvániában a tárgyalóasztalhoz ülünk, de az is, hogy Groznijban golyóálló mellényben, az utcán heverő halottak között jutunk el az - egyébként elfoglalt - elnöki pa­lotáig.- Lesz-e saját hadereje az EBESZ-nek, amit békefenntar­tásra, esetleg béketeremtésre be lehet vetni?- A tagországok egyetérte­nek abban, hogy a béketeremtés az ENSZ BT kompetenciájába tartozik. Békefenntartásra való­színűleg lesz a EBESZ-nek is hadereje. Az ENSZ-hez hason­lóan a tagállamok egy cél érde­kében az EBESZ rendelkezé­sére bocsáthatják a szükséges kontingenst. Nem hiszem, hogy az EBESZ-nek állandó haderő­vel kell rendelkeznie, mivel a katonai békefenntartás korláto­zott jelentőséggel rendelkezik. Ma Jugoszláviában mindenki azt hiszei, hogy ez a fontos, pe­dig a leglényegesebb a rende­zéshez vezető politikai folya­mat. A katonai békefenntartás ezt a folyamatot támogathatja. Azt hiszem, a politikai eszkö­zökre kellene inkább koncent­rálni.- Mit tart az eddigi magyar elnökség legnagyobb eredmé­nyének?- A csecsenföldi missziót, ahol most talán sikerül megál­lapodásra jutni. Nagyon közel vagyunk a megoldáshoz, leg­alábbis e pillanatban. Elképzel­hető persze, hogy mire e cikk megjelenik, a helyzet már nem így áll. De én azt is sikernek ér­zem, hogy a feleket a tárgyaló- asztal mellé tudtuk ültetni. Ha létrejön a megállapodás, az igazi eredmény lesz. Sikeres­nek tartom az EBESZ macedó­niai tevékenységét is, ahol a nemzetközi közösséggel együtt sikerült megállítani a háború továbbterjedését. Észtország­ban és Lettországban nagy mér­tékben csökkentek azok a fe­szültségek, amelyek az ott élő orosz nyelvű kisebbség hely­zete miatt keletkeztek. De ne felekdkezzünk meg Moldová- ról sem, ahol szintén létrejött az érintkezés a szembenálló felek között.- Mit érez kudarcnak?-Azt, hogy Csecsenföldön nem sikerült elejét venni a vér­ontásnak. A több, mint tízezer halottat semmilyen EBESZ-si- ker nem támasztja fel.- Kapnak-e visszajelzést a magyar elnökség tevékenységé­ről?- Bili Clintontól Borisz Jel­cinig mindenki pozitívan érté­keli ezt a tevékenységet. Öröm­teli, hogy javultak az ENSZ és az EBESZ kapcsolatai, már nem vetélytársat látnak egy­másban, hanem kiegészítő in­tézményeket. Vannak elégedet­lenek is, mint a szerb kormány. De az ő esetükben inkább arról van szó, hogy az együttműkö­dési készségük hiánya megaka­dályozza, hogy éljenek a felkí­nált lehetőségekkel.- Fél év végén milyen osz­tályzatot adna ?- Az elnökségnek jelest. Az EBESZ-nek és a nemzetközi közösségnek inkább közepest, mivel a politikai akarat, ha mű­ködik is, sok kívánnivalót hagy maga után. A konfliktusok megoldásában való részvéte­lünkkel nem vagyok megelé­gedve. Nehezen találunk részt­vevőket az EBESZ-missziók- hoz. A kormányok panaszkodnak az anyagi hozzájárulás miatt, jóllehet a legtöbbet fizető or­szágok is csak az évi 33,5 mil­lió dolláros költségvetés 9%-át teljesítik. Dévai Katalin Bombay az indiaiak számára felhőkarcolókat és filmcsilla­gokat jelent - a nyugatiak a nyomor és a zsúfoltság városá­nak tartják. A név azonban rö­videsen nem jelent már semmit. A 12 millió lakosú nyüzsgő metropolisnak, India pénzügyi fővárosának és a világ harma­dik legnagyobb filmipari köz­pontjának nevét ugyanis hivata­losan Mumbaira változtatták - jelentette az AP. A hindu istennő nevének ki­választása a nemzeti büszkesé­get jelzi és azokra az időkre em­lékeztet, amikor India még nem állt a brit hódítók uralma alatt. Vannak azonban, akik a város kozmopolita jellegének meg- gyalázását látják a névváltozta­tásban és a muzulmán kisebb­ség arculcsapásának tekintik azt. A névváltoztatást egy hindú jobboldali párt rendelte el, amely márciusban győzött a Maharashtra államban (amely­nek területén Bombay fekszik) tartott választásokon. A párt A délnyugat-kínai Csengtu vá­rosban egy pandamama ikreket hozott a világra. Az örömteli eseményről egy hongkongi lap számolt be hétfőn. A újság szerint a pandabo- csok egy kutatóközpont állat- kerjében, egy héttel ezelőtt szü­lettek, és anyjukkal együtt jó egyébként több más város ne­vének megváltoztatására is ké­szül az állam területén. Magá­nak Bombaynak hatóságai 1974 óta három ízben is a név- változtatás mellett foglaltak ál­lást, de most először történt, hogy az állam kormánya így határozott. Maga a névváltozta­tás azonban tulajdonképpen csak az angol nyelvet érint, az állam területén beszélt nyelven mindig is Mumbaiként emle­gették. A Bombay nevet az angolok használták először a 17. század végén. Az indiai metropolis egyébként nem az első ázsiai helység, amely szakítani óhajt a gyarmatosítás idejéből szár­mazó nevével. Formózából Tajvan lett, Ceylon pedig Sri Lankára változtatta nevét. Az olyan intézmények, mint a repülőtér, a vasútállomás és a postahivatal azonban egyelőre továbbra is a Bombay nevet használják. Az utcanevek sem változnak meg máról holnapra. egészségnek örvendenek. Ter­mészetes környezetük egyre növekvő pusztulása kihalással fenyegeti a csaknem kizárólag bambuszrügyekkel táplálkozó pandákat. Az ikerszülés igen ritkán fordul elő ezeknél az állatoknál - jegyzi meg az AFP. Csecsenföldön, Zandak városban az orosz tisztek vizsgálják át azokat a ládákat, melyekben a felkelők beszolgáltatták az automata fegyvereket. Pandaikrek Kínában Palivoda és a különleges akciók főnöksége Viktor Palivoda két éve Ukraj­nában egy olyan titkos katonai intézmény élén állt, amely csak papíron volt alárendelve a vé­delmi minisztériumnak, tényle­ges ellenőrzést még maga az elnök sem tudott gyakorolni fe­lette. A Palivoda ezredes ve­zette különleges akciók főnök­ségét eredetileg azért hozták létre, hogy válsághelyzetben megakadályozza a teljes társa­dalmi felfordulást. . . Viktor Palivodát, Leonyid Kravcsuk előző ukrán elnök személyi testőrségének pa­rancsnokát július 11-én Buda­pesten őrizetbe vették a magyar hatóságok. Az elfogatóparan­csot a kijevi főügyészség adta ki. Palivodát egyebek között ál­lami pénzek elsikkasztásával és homályos fegyverüzletekben való részvétellel vádolják. Az 1955-ben született Pali­voda 1977-ben elvégezte a vinnyicai műszaki egyetemet. 1982-ben belépett a szovjet ál­lambiztonsági szolgálat, a KGB állományába. 1983 végétől már az úgynevezett 9. szolgálatnál dolgozott, amely a párt vezető embereinek biztonságáért fe­lelt. 1991 és 1993 között az uk­rán elnök biztonsági szolgála­tának vezetőhelyettese és sze­mélyi testőrségének parancs­noka volt. 1993 júliusában át­került a védelmi minisztérium­hoz, a katonai felderítő főcso­portfőnökséghez, kinevezték a már említett különleges akci­ókkal megbízott csoport pa­rancsnokává - közölte az Uk­rán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egy nevének elhallga­tását kérő vezető beosztású ille­tékese az MTI kijevi tudósító­jával. 1993 derekán társadalmi zűrzavar szélére került Ukrajna. Június 16 és 21 között gazda­sági szükségállapot volt ér­vényben. Sok állami vezető át­fogó rendkívüli állapot beveze­tését javasolta Kravcsuk elnök­nek. Érre nem került sor, de lét­rehoztak egy, a hagyományos erőszakszervezetek szerkeze­tébe nem illő intézményt, a kü­lönleges akciók főnökségét, amely egy évig létezett. Kucsma elnök ugyanis egy nappal azután, hogy elfoglalta az államfői posztot, feloszlatta a kétes célú és tevékenységet folytató intézményt. Az eltelt egy év alatt rendkívüli állapotot nem vezettek be Ukrajnában, Palivoda 250 tagú különleges csoportja viszont békeidőben is folytatta „különleges” tevé­kenységét, amelyet ma még sűrű homály fed. A Palivoda vezette szerve­zetre egyedülálló feladatok vár­tak volna szükségállapot ese­tén. Alekszandr Szkipalszkij, a Katonai Felderítő Főcsoportfő­nökség vezetője a fiatal ezre­dest energikus és céltudatos tisztként jellemezte, aki nagy lelkesedéssel vetette bele magát az új feladatba. Palivoda külön­leges összetételű állományt szervezett maga köré, amely­ben az akadályt nem ismerő felderítők mellett helyet kaptak parapszichológusok, sőt telepá­tia-szakértők is. A főnökség harci-technikai felszereltsége is egyedülálló volt, a csoportnak még búvárfelszerelése, sőt víz alatti ellenség megsemmisíté­sére alkalmas eszköze is volt. A védelmi minisztérium külön he­likoptereket és szárnyas na­szádokat is kiutalt részükre. A főnökség nyugati márkájú gép­kocsikat használt, amelyek természetesen több rendszám­mal futottak, és hivatalosan magánszemélyek tulajdonában voltak - írja a Kijevszkije Ve- domosztyi című napilap ok- nyomozó riportere. A főnökség csak elvben tar­tozott a védelmi minisztérium alá, valójában a Katonai Felde­rítő Főcsoportfőnökség nem irányíthatta a szervezetet, leg­alább is Szkipalszkij ezt állítja. Az intézmény önállóságának megszüntetésére egyszer kísér­letet tett Vitalij Radeckij volt védelmi miniszter, próbálko­zása azonban kudarcba fulladt. Hogy mivel foglalkozott ez a 250 ember az egy év alatt, azt csak kevesen tudják. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a főnökség, és maga Palivoda szoros kapcsolatban állt az Új Nemzedék alapítvánnyal. Az alapítvány annak idején azt akarta elérni a védelmi minisz­térium vezetőivel folytatott megbeszéléseken, hogy az ál­lami fegyver- és lőszer-, sőt olajüzletek nagy része rajta ke­resztül bonyolódjék le. Az Új Nemzedéket Palivoda már ko­rábbról is „ismerte”, amikor még az exelnök biztonsági szolgálatának második embere volt. Az ukrán belügyminiszté­rium a napokban körözést adott ki az alapítvány volt főigazga­tója, Vjacseszlav Smeljov ellen „súlyos bűncselekmény elköve­tése miatt”. Palivoda állítólag nagyon „jól ismerte” Dmitro Sztre- sinszkij nemzetközi fegyverke­reskedőt is. Egy levél arról ta­núskodik, hogy az ezredes rajta keresztül jutott ahhoz a több százezer dollár értékű katonai berendezéshez (közöttük éjjel- látókhóz, lézeres és egyéb cél­zókészülékekhez), amelyek egy részére a főnökség feloszlatása után magánlakásokon és -gará­zsokban találtak rá. Hofer László

Next

/
Oldalképek
Tartalom