Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)
1995-08-29 / 235. szám
Tálalás csak A bilincs' A Átvilágítás után, a felhők fölött gyakrabban kattan döntés előtt Komlón (3. oldal) (8. oldal) (9. oldal) Adomány a horvát menekülteknek A Menekültügyi és Migrációs Hivatal bicskei befogadó állomásán vették át azt a közel 17 000 kilogramm étkezési hagymát, melynek értéke megközelíti a félmillió forintot. Az akciót a Szolnok megyei Kengyel község fiataljai szervezték, s Tóth Attila, a Független Magyar Ifjúsági Egyesület országos alelnöke, baranyai elnöke koordinálta az átadást. A termékből Bicskén kívül Békéscsaba, Vése és Nagyatád táborlakói részesülnek. Az MSZP-frakció ülése Horn Gyula miniszterelnök az MSZP hétfői frakcióülésén kifejtette elképzeléseit a kormányátalakításról és három új poszt létrehozására tett indítványt. Eszerint az alkotmánymódosítást igénylő gazdasági miniszterelnök-helyettesi tisztség bevezetése helyett a gazdaság fejlesztéséért felelős új miniszteri posztot javasol. Emellett szorgalmazta a tájékoztatási államtitkári és a Miniszterelnöki Hivatalt irányító tárcanélküli miniszteri tisztség létrehozását. Tompa Sándor frakcióvezető-helyettes elmondta, hogy a miniszterelnök tájékoztatást adott a képviselőknek arról, miként látja a koalíciós együttműködést és a kormányzati munkát. Gyermekvasút Megoldódni látszik a Budapesti Gyermekvasút ■* az egykori úttörővasút - sorsa, ugyanis bejegyezték a Gyermekvasutasokért Alapítványt. A MÁV Rt. illetékese egy hétfőn tartott sajtó- tájékoztatón elmondta, hogy az alapítványt a vasút és a Baráti Kör az Úttörővasútért Egyesület hozta létre. Az előnyugdíj még nem szűnt meg Az előírt feltételek megléte esetén jövőre is igényelhető még előnyugdíj, amennyiben nem január 1-jétől, hanem az év során lép hatályba a korhatár előtti nyugdíjazást átfogóan szabályozó külön törvény. Erről Eg- ressy Iván, az Országos Munkaügyi Központ tanácsadója tájékoztatta az MTI-t. A külön törvény kimondhatja, hogy miként kell elbírálni a folyamatban lévő ügyeket, de a már megítélt előnyugdíjakat nem veheti vissza, nem változtathatja meg. Bizonytalanságot okozott a munkanélküliek körében az egyik napilap híre, miszerint jövőre már a jelenleg érvényes szabályozás szerint sem igényelhető az előnyugdíj, december 31-ig ugyanis nem teljesíthető annak egyik feltétele, a munkanélküli-járadék fél évig történő igénybevétele. Egressy Iván rámutatott: a foglalkoztatási törvény legutóbbi módosítása a december 31-i időpontot akként említi, hogy legalább eddig érvényesek az előnyugdíj korábbi szabályai. Akik januárban, februárban fejezik be a munkanélküli-járadék féléves igénybevételét, s az egyéb feltételeknek is megfelelnek, valamint az új törvény addig nem lép hatályba, akkor részükre engedélyezhető az előnyugdíj. Áz előnyugdíj anyagilag kedvezőbb a munkanélkülieknek, mint a majdan alkalmazandó nyugdíj előtti munkanélküli-segély. Igaz, ez utóbbi finanszírozása kevesebb pénzt igényel a Szolidaritási Alapból. A három évig fizethető előnyugdíj a szokásos öregségi nyugdíj összegéhez igazodik, a hároméves időszakra szóló nyugdíj előtti munkanélküli-segély csak az öregségi nyugdíj minimum 80%-a. Baranya nem földrengéses övezet Erős a földkéreg alattunk, hisz jól viselte a tüzes magma ütéseit a múlt heti, egész Baranyát megrengető földmozgás alkalmával. Magában a rengés-fészekben, amely a baranyai országhatártól alig 20 kilométerre alakult ki - Podravska Slatinán - házak repedtek meg, de nem dőltek ösz- sze. Egy személy megsérült. A Richter-skála szerinti 5-ös erősségű rengés súlyosabb is lehetett volna, ha nem vastag és kemény az alattunk húzódó földkéreg, főként a Jakab-hegynek köszönhetően, mely stabil ős-masszívumra támaszkodik. Az 1985-ös berhidai a 4,9-es erősségével komolyabb károkat okozott, vagy a legutóbbi Japánban 7,2-es erősségű még szörnyűbb volt, mert a szigetvilágban laza, mozgékony a földkéreg a felszínhez közel is. Tény, hogy Dél-Dunántúltól nem is oly messzire veszélyes rengésövezet működik Zágráb és Banja Luka környékén, s a korábbi években innen érték el a lökéshullámok Baranyát is, de mindig lecsitulva. így például a megyeszékhely is csak néhány pontjában rengett akkor, de korántsem annyira, mint most. Pénteken a leghevesebb mozgásokról (kilengésekről) a magasabb házakból és főként a kertvárosi részből értesültünk. Dübörgés, robaj is hallatszott, mert a Pécs feletti Mecsek-oldal gyomrában karsztos vizeket felfogó üregek húzódnak, melyek visszhangozták a föld mélyéből eredő zajokat. Az elmúlt 250 évben, mióta szervezett rengésfigyelés működik, a Dráva-övezetben alig észleltek komolyabb rengéseket. Bizonyított, hogy az afrikai kontinens lassan tolódik Európa felé, ez okozza a földlökéseket. Évmillióknak kell elmúlni, hogy Baranya alatt is repedezni kezdjen a földkéreg. Csuti J. Közgazdászok ünnepsége Pécsett Negyed évszázada indult a pécsi közgazdászképzés a Budapesti Közgazdasági Egyetem kihelyezett tagozatán. A regionális centrumból a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara az oktató munka mellett a tudományos életben is elismertté vált, második országos központtá fejlődött. Az eltelt évek alatt több, mint háromezer közgazdász szerzett önálló vagy másod-diplomát a pécsi karon, ahol tavaly megkezdődött a közgazdászdoktor-képzés is. Több, mint ezer résztvevővel szombattól rendezik az ötnapos közgazdász ünnepséget Pécsett, melyre az itt végzetteken túl neves meghívottakat is várnak a különféle szakmai, kulturális, sport és vidám programokra. A szakmai rendezvények közül kiemelkedik a hétfői, amelyen 10 órától Horn Gyula miniszterelnök, 16 órától neves közgazdászok és közéleti személyiségek Kornai János, Soós Károly Attila, Petschnig Mária Zita és Csányi Sándor tartanak előadást. Kedden Berend T. Iván, Francis J. Aguilar és Berend Iván székfoglaló beszédeiket követően veszik át a díszdoktori címet, majd dr. Farkas Ferenc és dr. Komlósi Sándor egyetemi docensek tartanak habilitációs előadást. Szerdán a szakmai képzés jövőjét vitatják meg a rendezvénysorozat résztvevői. B. M. L. Növendékkoncert a főiskolán FOTÓ: TÓTH L. Zavartalan oktatás Ősztől négy oktatótól válnak meg a pécsi zeneművészeti főiskolán A nyár a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola Pécsi Tagozatán sem csupán a köny- nyed pihenést jelentette, hiszen az elmúlt két hónapban kellett felkészülni egy minden eddiginél keményebb tanévre. A kormányzati megszorítások a Zeneakadémia hat tagozatát, így a pécsit is érintették, mégpedig a béralap 14 százalékos csökkentésére kerül sor szeptembertől. Mint dr. Sasvári Attila igazgató tájékoztatott, a Zeneakadémia rektorának, Lantos Istvánnak irányításával dolgozták ki a leépítési tervet. Ennek első lépcsőjében az szerepelt, hogy azonos oktatói létszám mellett miként lehet ésszerűsíteni - magyarán olcsóbbá tenni - az oktatást. A következő lépésben azonban már személyi döntéseket is kellett hozni, mérlegelve emberi és szakmai kérdéseket.- A fő érv végül is a működőképesség megtartása volt - mondta az igazgató -, és azt hiszem, hogy ezt ebben a tanévben, ha további megszorítások nem lesznek, tudjuk is garantálni. Az oktatói gárdából négy főtől kellett megválnunk, de szerencsére ezek a kollégák sem az utcára kerültek, hiszen ketten nyugdíjba mentek, illetve egy-egy esetben egész állásból lett fél, és egy szerződést nem újítottunk meg. A pécsi tagozat tehát zavartalan tanévkezdés elé néz nappali, esti tagozatán és a második csoporttal induló zeneterápiás képzésben - bár érhető módon újdonságokkal idén nem kísérleteznek. M. K. Középkori romok feltárása Tegnap tartották Pécsett a Szent Ágoston templom búcsúját, ahol a szentmisét Mayer Mihály megyéspüspök celebrálta. A Szent Ágoston plébánia mellett a keleti elkerülő út munkálataikor olyan középkori romok kerültek napvilágra, melyek valaha a szerzetesrend kolostorának falai voltak. Ezeket a maradványokat tekintették meg az egyházközségi képviselők az ünnepség után. A feltárt kolostorról beszélgettem Báthory László apátplébánossal. Az Ágoston rendi szerzetesek az 1280-as években telepedtek le Magyarországon. Ekkor építették ezt a kolostort és templomot, melynek külöjböző részei most kerültek elő az útépítési munkák során. A romokat az építőmunkások fedezték fel, amikor a munkagép markolója kőbe ütközött. A területre régészek érkeztek, akik megvizsgálták a területet, bár ők már sejtették, hogy itt lehetett a régi kolostor. Feltevésük be is igazolódott. Az épület romjain kívül csontokat is találtak, mivel itt egy temető volt hajdan. Az elkerülő út építése még nem kezdődött el, de a plébániát körülvevő új kerítés, - mivel a régi legnagyobb részét lebontották - a Dévényi iroda jóvoltából újra készül. A romoknak egy részét meghagyják, és a megmaradt kertbe helyezik. Ezt a feladatot a muzeológusok úgy akarják megoldani, hogy látható legyen mindenki számára. Kuti Sz. Báthory László apátplébános a középkori temető maradványait mutatja fotó: Tóth László * * U s * t
