Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)

1995-08-27 / 233. szám

6 Dtínántúli Napló MAGAZIN 1995. augusztus 27., vasárnap Medicina kaleidoszkóp A prosztatarák okozói: sok zsír és vörös hús Azok a férfiak, akik tói sok zsírt és vörös húsokat fogyasz­tanak, fokozott mértékben teszik ki magukat a prosz­tatarák kockázatának. Erre a következtetésre ju­tottak az Egyesült Álla­mok és Kanada hét külön­böző egyetemi kórházá­ban, ahol összesen 1.655 prosztatarákos beteget és 1.645 egészséges férfit vizsgáltak meg. A tudósok az amerikai népességen belül összehasonlították a fekete férfiak táplálkozá­sát és életmódját a fehére­kével, továbbá a japán, va­lamint a kínai származású amerikaiakéval. Az érté­kelés azt mutatja, hogy azoknál nagyobb a prosz­tatarák kockázata, akik­nek tápláléka több telített zsírt és vörös húst tartal­maz: a legmagasabb a fe­ketéknél, őket követik a fehérek, s a legalacso­nyabb a japán és kínai származású férfiaknál. Az etnikai csoportokon belül a sok zsiradékot és vörös húst fogyasztók részará­nya a prosztatarákos páci­ensek között alapvetően magasabb volt, mint az egészséges csoport tagjai­nál. A tudósok számításai szerint a táplálkozás a megbetegedések 10-15 százalékára ad magyará­zatot. Füldugóval megelőzhető' a halláskárosodás. Egy jó kis rock-koncert után so­kan úgy érzik, mintha vat­tából lenne az agyuk. A fü­lük meg úgy folyamatosan cseng, mint a mentőszolgá­lat telefonja. Ez a fajta „másnaposság”, szakszó­val tinnitus, a túlzottan magas zajszint következ­ménye. Magyarán, a hal­lás, és hallószervünk túl- erőltetése. A másnapi fül­zúgás időszakos hallás- veszteséget jelez. EIő- szörre még gyorsan elmú­lik, ám ha gyakran ismét­lődik, a halláscsökkenés mind nagyobb mértékű lesz és egyre hosszabb ideig eltart. San Francis­cóban alakult meg a „Rockerek vigyázzatok!” nevű non-profit segély- szervezet. „A baj meg­előzhető - állítják - akár egy pár füldugóval is." Amerikában már lehet kapni olyan hallójárat-vé­dőt, amely minden frek­vencián egységesen, nagymértékben csökkenti a hangerősséget. A nejlonharisnya születésnapja 50. születésnapját ünnepli, még mindig a csábítás izgalma lengi körül. Az elegáns üzletasszony soha nem tenne olyat, hogy mezítláb jelenjen meg egy megbeszélésen. A stewardes- seknek a legnagyobb hőségben is viselniük kell, a legősibb fog­lalkozást űző hölgyek „öltözé­kéből” pedig nem hiányozhat a szexis változat. Kerek ötven esztendeje, hogy a nejlonharisnya diadal­menetben vonult be Németor­szágba, ahol azóta háromszáz- millió párat adtak el belőle. A második világháború befe­jeztével amerikai katonák hoz­ták Európába a nejlonharisnyát, amely a kávé, a csokoládé és a szappan mellett rövid idő alatt a legkeresettebb luxuscikknek számított, miután a háborús kényszer sok nőt arra késztetett, hogy a divatos varratot szem­pillafestékkel .jelölje” mezte­len lábszárán. A második világháború előtt - emlékeztet a dpa - még a se­lyemharisnya volt divatban, de Harisnya, harisnyanadrág egyaránt divat fotó: laufer l. sokan hordtak az alakot nem éppen szépítő kézikötésű gyap­júharisnyát is. 1965-ben azután újabb vál­tozata jelent meg a nejlonharis­nyának - a harisnyanadrág, napjainkban pedig, főleg a mi­niszoknya elterjedésével, a le­heletvékony nejlonharisnyák szinte megszámlálhatatlan vál­tozata közül válogathatnak a szebbik nem képviselői. Michael Jackson számítógépen válaszol rajongói kér­déseire, amelyek a világ minden részéből érkeztek az Inter­net-rendszeren keresztül Próbál a liliputi színház Találó musical: a pécsi Pozsgai Zsolt Gulliverét játsszák majd Budapesten, az egykori Arizo­nában, aztán a Művész Színház névre keresztelt, majd az idei évtől ismét Thaliának nevezett színházban próbál a Liliputi Színház. Tizenkét kicsi törpé­vel, köztük a legismertebbek­kel, a Friderikusz Show műso­rában is szereplőkkel.A pécsi Pozsgai Zsolt színpadi szerző szövegével és Novák János ze­néjével fűszerezett musical szeptember 17-i bemutatójára készülnek. A mű találó: Pozs­gai Zsolt Swift Gulliverjéhez nyúlt. A törpék mellett Bubik István és Bregyán Péter próbál­ják Gulliver szerepét. Előbbi­vel, ki mozgalmas nyár után kezdte az új darab szövegtanu­lását, sikerült néhány szót vál­tanunk. Kézenfekvő volt, hogy megkérdezzük: \-Milyen érzés 100 centi kö­rüli felnőttek között mozogni?- Mi tagadás furcsa, de mint azt bizonyára jól tudja, rövid ideig tartó angliai kiruccaná­som alatt igazán sokféle helyze­tet átéltem. Megszoktam a másL ságot.-Kinek szól ez a darab? Gyerekeknek?- Szerintem gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A felnőt­tek számára talán még izgalma­sabbak: ők kimeresztett szem­mel figyelik ezeket az aranyos kis partnereimet. A gyerekek számára alighanem természete­sebb a dolog.- Siker lesz?-Európában ez az egyetlen liliputi színház, tudtommal. Ha más nem, már ez is a siker zá­loga lehet. Első olvasatra remek a darab, különben talán nem is vállaltam volna címszerepet. Bubik István egyébként a nyáron egy igazán profi film­ben, Szabó István új filmjében forgatott, valamint egy szlovák alkotás abszolút főszerepét ját­szotta el. Utóbbi érdekessége: magyar témát dolgozott fel a szlovák filmrendező. Kozma Ferenc Állatbarátok figyelmébe Hogyan neveljünk kölyökkutyát? Szeretni kell, de nem kényeztetni fotó: Tóth László Közismert pedagógiai igazság, hogy a túlzott gyámkodás, az agyondédelgetés, felnőtt kor­ban gyermeki magatartásfor­mák állandósulásához vezethet. A kutyáknál sincs ez másképp: az elkényeztetett, széltől is óvott ebkölykök később meg­lepő, nem ritkán beteges visel­kedési szokásokkal „hálálja” meg a gazdi gondoskodását, in­fantilissé válik. Az agyonkényeztetés követ­kezményei között kiválasztási rendellenességek is jelentkez­hetnek: ha a kutya 1-2 éves ko­rára még nem szobatiszta, az jórészt a gazda hibája. Valószí­nűleg nem volt kellően kitartó, következetes az oktatás során, vagy túlságosan féltette ked­vencét a fertőzéstől, és ezért nem vitte elég gyakran sétálni. A gazdájuktól végletesen függő ebek a fájdalmakra is túl érzékenyen reagálnak, vagyis fájdalmi ingerküszöbük igen alacsony. A kényeztetésre haj­lamos állattartók legtöbbször formális dorgálással valójában jóvá hagyják a kölyökkutya csínytevéseit, s ezzel öntudat­lanul bátorítják kópéságra, en­gedetlenségre, nemegyszer ag­resszivitásra. Nem árt hát megjegyezni: a cseperedő ebeknek nem pót­mamára, hanem „falkavezérre” van szükségük, aki szeretettel, de határozottan tudatja velük, hogy mi helyes és mi nem, aki céltudatos neveléssel segíti, hogy kiismerjék magukat kör­nyezetükben, az őket körülvevő világban. A pszichológus tanácsa Játszani is engedd - és tanítsd! A kisgyermek életében a leg­főbb örömforrás, a legtermésze­tesebb tevékenység a játék. Olyan kedvező érzelmi állapo­tot eredményez, amely testi­lelki fejlődésének alapfeltétele. A játék során ismerkedik meg a világgal, a különféle eszközök­kel, tárgyakkal, anyagokkal. A játékban magától értetődően természetessé válnak a gyer­mek számára még a legbonyo­lultabb erkölcsi szabályok, vi­selkedési módok is. Ehhez per­sze társakra van szüksége. A szülő az első játszótárs. Együtt játszani a gyerekkel csak igazi érdeklődéssel, figyelemmel és kedvvel lehet. Mai, rohanó tempójú életünkben, persze nem könnyű erre időt szakítani. Szüksége van a gyereknek vele egykorú játszótársakra is, de ne feledjük: társakkal is igazán csak az a gyerek tud játszani, aki képes elfoglalni magát. Elfeledett népi játékok Ha úgy adódik, hogy nincs sok pénz játékra, de játszani vágynak a gyerekek, mert ját­szani jó, játszani fontos, aján­lunk néhány régi játékot, amit akár születésnapi bulikon, akár napköziben is lehet játszani. Van köztük olyan, ami a sza­badban és olyan is, ami a fűtött szobában játszható. 1. Fordulj bolha Egy kislány bekötött szem­mel leül egy sámlira, a többiek mögötte állnak. Közülük az egyik elkiáltja magát: „Fordulj bolha!” A „bolha” válaszol. Addig nem fordulhatok, amíg csókkal ki nem váltotok! Va­laki, a hátul állók közül puszit ad neki, s a bekötött szemű kis­lánynak ki kell találnia, hogy ki volt az. Ha eltalálja, helycsere, ha nem, zálogot ad. 2. Bige Régen a fiúk játéka volt, ma nyugodtan játszhatják a kislá­nyok is. A bige kb. 20-25 cm hosszú, hengeres fadarab, melynek két vége kissé meg van hegyezve. Egy ütő is kell a játékhoz, kb. 60-70 cm hosszú, kissé vastagabb bot. A játéko­sok száma legalább kettő, de játszhatnak hatan is. A játékosok sorba állnak, majd az első játékos a bigét rá­helyezi egy kis emelkedőre vagy kőre, s a bige kiálló vé­gére ráüt az ütővel. A bige a le­vegőbe repül, s a levegőben lévő bigét annyiszor üti fel újra, míg csak le nem ejti. Közben számolják a feldobások számát. Ha leejtette, vagy melléütött, a sorban a következő következik. Az a győztes, akinek végül is a legtöbb sikeres ütése volt. 3. Lányjáték: megsült a cipó 8-10-en játsszák. Egymás háta mögé kell állniuk a kislá­nyoknak. Ezek a cipók. Elől ketten közrefogják a cipókat, majd a befelé eső kezét föl­emelve, középső ujját begör­bítve, közösen megkopogtatják a cipók fejét, visszafelé ha­ladva, egyiket a másik után, s közben ezt kiabálják: „Megsült a cipó, ég a cipó!” Miután az utolsó cipót is megkopogtatták, ezzel a kiáltással szaladnak is­mét előre: „Vessük ki a cipót, hopp!” megragadják oldalt az első cipó kezét, rántanak rajta egyet, mire ő felugrik és kiug­rik a sorból előre. A kopogtatók így tesznek a második, s a többi cipóval is. Főzzünk változatosan! Bundás sárgadinnye. Egy közepes nagyságú sárga­dinnyét vékonyan lehéja- zunk, a magját kikotorjuk. Ujjnyi vastag szeletekre vágjuk, majd leöntjük egy kupica rummal, megszór­juk 6 deka porcukorral és egy mokkáskanál fahéjjal. Jól összekeverjük és állni hagyjuk. Közben 2 deci fe­hér borral, 1 tojással, csöpp sóval és liszttel sűrű pala­csintatésztát készítünk. A levétől lecsepegtetett diny- nye-szeleteket előbb lisztbe, majd a palacsintatésztába mártjuk, és forró olajban mindkét oldalán világossár­gára sütjük. Itatóspapíron leszikkasztjuk róla az ola­jat, és fahéjas porcukorral megszórva tálaljuk. Kínál­hatjuk pikáns szörppel vagy lekvárral meglocsolva is. Lehetőleg frissen fogyasz- szuk. Kékszalagát. Ez a sütést nem igénylő sütemény kizá­rólag Albert kekszből ké­szítve jó. Hozzávalók: 2 csomag Albert keksz, 1 Ráma margarin, 30 deka porcukor, 6 deci tej, 2 cso­mag csokoládés puding, 2 evőkanál kakaó, kevés rum. A pudingot a kakaóval és a cukorral megfőzzük, és hagyjuk kihűlni. A marga­rint vaníliás cukorral ha­bosra keverjük, majd kana­lanként hozzáadva a hideg pudingot és a rumot, jól ki­keverjük. A kekszeket meg­kenjük krémmel, és állítva ragasztjuk egymáshoz. A krémből a tetejére is kenhe­tünk. Alufóliába csomagol­juk, és hűtőben kifagyaszt­juk. Másnapra jó. W. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom