Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)
1995-08-23 / 229. szám
10 Dhnántúli Napló Gazdaság 1995. augusztus 23., szerda Kalákában is nehéz vállalkozás a családiház-építés Müller andrea felvétele Újra divat az építkezés, de legalább 5 millió kell hozzá! Az ingatlanpiac sztárterületei Pécsett építsünk, a környező falvakban vegyük meg a családi házakat! A VILÁG GAZDASÁGA - A GAZDASÁG VILÁGA A mexikói pezó összeomlását tavaly decemberben nem a külföldi tőke váratlan kiáramlása okozta a Nemzetközi Valutalap (IMF) legfrissebb elemzése szerint, hanem elsősorban a hazai befektetők bizalmának megrendülése. A jelentés szerint a hazai befektetők tömeges méretekben vásároltak külföldi valutát korábban pezóban tartott értékpapírjaik, részvényeik és kötvényeik helyett, s a belföldi tőke menekülése idézte elő azt a lefelé irányuló spirális mozgást a mexikói pénzpiacon, amely meghiúsított mindé erőfeszítést, amellyel a kormány igyekezett megőrizni a pezó értékét. Soha nem látott mértékű vámcsalást göngyölítettek fel a brit vámhatóság és a rendőrség alakulatai a Londonban tartott nagyszabású hétfői razzia során. Összesen 200 millió font sterling (mintegy 40 milliárd forint) értékű szeszes italt gyűjtöttek be 38 üzletből. A vámosok és a rendőrök olyan égetett szeszes italokat, illetve sörfajtákat találtak, amelyeket kizárólag illetékmentes export formájában lehetett volna értékesíteni a határon túl. Az államháztartásnak okozott kár az előzetes becslések szerint elérheti a 100 millió fontot. Elkerülhetetlen az energiaár-emelés Szlovákiában a Nyugat- szlovákiai Energetikai Művek igazgatója szerint. A hazai és a külföldi szakemberek segítségével nyáron készített tanulmány szövegére hivatkozva Andrej Devecka közölte, hogy legalább 10 százalékos áremelés szükséges ahhoz, hogy a szlovák energetikában megtörténjenek az elkerülhetetlen beruházások. A kormány júliusban levette napirendjéről az áremelésre vonatkozó határozati javaslatát, mert a szakszervezetek élesen bírálták a kabinet szándékait. Szeptemberben újra napirendre kerülhet a kényes téma, ám a szakszervezetek újabb tiltakozássorozatot terveznek éppen a villany-, a gáz- és a távfűtési díjak emelése ellen. Bankrablások sorozata történt Izraelben. Az események megtépázták az ország nagyfokú biztonságáról eddig kialakult kedvező képet. Az elmúlt hónapokban több mint 50 bankot raboltak ki, ilyen rövid időszak alatt még soha ennyit. A legnagyobb példányszámú izraeli lap, a Yediot Aharonot „Izrael új nemzeti sportjáról” ír. Szakemberek szerint az a kockázatmentesség, ahogyan ma bankot lehet rabolni Izraelben, csábítóan hat a legtöbbször botcsinálta rablókra, akik csak ritkán valódi alvilági alakok. Legtöbbször megszorult vállalkozók vagy alkalmazottak próbálják meg ily módon egyenesbe hozni megromlott pénzügyi helyzetüket. Ezt egyelőre könnyen megtehetik, mivel az izraeli bankok általában a legelemibb biztonsági eszközökkel sincsenek felszerelve. Tovább csökkent az OPEC által termelt olaj ára. A Kőolajexportáló Országok Szervezete bécsi titkárságának hétfőn közzétett adatai szerint a múlt héten egy hordó OPEC-olaj 15,79 dollárba került, míg egy héttel előtte 16,02 dollárba. Az olajkartell szerint hordónként 21 dollárt kellene kérni a kőolajért. A Gazdaságkutató Intézet jelentése Versenyképes vállalkozókat! Bajnán bővítik az olasz fagyigyárat Eddigi 52 millió forintos éves bevételét 20 millióval akarja megemelni a fagylaltgyártásra alakult San-Marco Kft. Az olasz érdekeltségű társaság Komárom megyei bajnai üzemében rövidesen befejeznek egy 16 millió forint értékű beruházást, s eredményeképp a Dunántúlra már nemcsak fagylaltot, hanem mélyhűtött cukrászsüteményeket is készítenek. ISO-minösítés a magyar Opel-nek ISO 9002-es minőségi tanúsítványt szerzett a szentgotthárdi autógyár - jelentette be az Opel Hungary. A nemzetközi szabványos minőséget tanúsító okmányt a napokban vette át Albert Lidauer, az Opel Hungary vezérigazgatója Manfred Leni- gertől, a TÜV Hannover vezérigazgató-helyettesétől. A motorgyár felülvizsgálata még tart, várhatóan év végéig ez az egység is megkapja az ISO-tanú- sítványt. Drágul a sertéshús A jövő hónap elején újabb húsáremelésre lehet számítani a felvásárlási árak növekedése miatt. A Budapesti Húsnagykereskedelmi Közös Vállalat már hétfőn emelte árait, majdnem 6 százalékkal. A félsertés kilogrammonkénti ára már eléri a 339 forintot. Jelenleg a felvásárlók a tenyésztőknek 180-185 forintot fizetnek kilogrammonként a nagyüzemekből származó élősertésért. A kisebb állatállománnyal rendelkezőknek 160-165 forintot adnak kilogrammonként. Elképzelhető, hogy a felvásárlási árak még ennél is magasabbak lesznek, mivel a hazai sertéshús most jól eladható Horvátországban, Szlovéniában és Oroszországban is. Egy kiló sertéshúsért átlagosan 350-360 forintot is megkapnak az exportálók. Nem tudni pontosan, miként hat majd a nagyker árak növekedése a kiskereskedelemre, mert a magyar sertéshúskereskedelemben körülbelül 30 százalékos az úgynevezett feketeáru aránya, s egymillió sertéssel nem tudnak elszámolni a termelők. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 89,62 Osztrák schilling 12,75 USA-dollár 133,02 ECU (Európai Unió) 168,31 Az építési telkek Pécs környéki kínálatával már foglalkoztunk, de az igazi ingatlanbefektetés valójában a családiház-építés, illetőleg vásárlás. Ebben a kérdéskörben is a Fundus ingatlanközvetítő iroda segítségével próbálunk választ keresni arra, hogy hol, mennyiért kapható új otthon, s mennyibe kerül önerőből egy lakást felhúzni. Nos, a szakemberek szerint ma egy közepes méretű (90-100 négyzetméteres) és igényű családi házat kulcsrakészen megépíttetni 65-80 ezer forintba kerül négyzetméterenként - az árba beleértendő a telek értéke is. Ugyanakkor a kalákában készülő hasonló otthon sem áll meg 5 millió forint alatt. Mindezek ellenére rövid tavaszi megtorpanás után Pécsett, és néhány kilométeres körzetében beindult a családiház-építési láz. Az energia árak emelkedése, az új rendszerű szociálpolitikai kedvezmény bevezetése elsősorban a kertvárosi panel rengeteg lakóit ösztönzi új otthon választására, így a piacon a legnagyobb igény a 3 millió forint körül kínált családi házakra van. Ezen az áron azonban a baranyai megyeszékhelyen csak a presztízsét vesztett külvárosi részeken (Vasas, Somogy, Meszes és Fehérhegy egyes részei, Pécsbányatelep, Pécsszabolcs, Gyárváros) lehet találni alacsony komfort fokozatú, vagy meglehetősen öreg, lepusztult házakat, 100 négyzetméter körüli lakótérrel. Saját kezűleg gyorsan és olcsón felújítható belsőterű lakásokat ennyi pénzért leginkább a város közeli falvakban keresnek az emberek: Bogád, Nagy- kozár, Mánfa és Cserkút a újabban felfedezett települések, s az utóbbi kettőnél - gyönyörű mecseki környezetüknek köszönhetően - már tapasztalható a fokozott érdeklődés, az árak ugyanis hónapról hónapra emelkednek, s megjelentek a térségben az ingatlanspekulánsok is. A korábbi „vidéki sztárok” közül Pellérd, Pogány, Hird és Kozármisleny nagy részt telítődött, a központi telkek már nem állnak üresen, s többnyire azok vásárolnak errefelé családi házat, akiknek legalább 5 millió forintjuk van, s befejezetlen, vagy tetőtér-beépítésre váró építményre tartanak igényt. Érdekes módon Pécsett 4—5 milliós áron mind a kereslet, mind a kínálat igen kicsi, a legnagyobb mozgás a az 5-7 milliós árkategóriában tapasztalható. S bár az ó-kertvárosi, régi típusú négyzetalapú, sátortetős házakat is ennyiért adják, elsősorban Patacson, Rácvárosban, Pécsújhegyen, a Donátuson, a belvárosban, a Mártírok út és a régi 6-os út közötti részen kötnek üzleteket. A panorámás pécsi részeken: Bálicsban, a Makártetőn, a Me- csekoldalban, a belváros északi részén, de újabban a Magyarü- rögi út mentén is a tíz évnél fiatalabb 200 négyzetméteres házcsodákat 10—15 millióért kínálják. Persze, több ingatlanközvetítő iroda szerint gyakorlatilag lehetetlen eladni ezeket az épületeket, mert ilyen szintű fizetőképes keresletet csak a felsőbb szintű nyugati menedzserek tábora jelent Baranyában, s ez meglehetősen szűk réteg. A helyi milliomosok viszont korábban is itt laktak a régióban, s már felépítették a házukat a Mecseknyugaton. Persze ettől függetlenül megjelennek olykor 30-40 milliós családiház- hirdetések is, de ezen az áron vevő megjelenése ritka, mint a fehér holló. Összegezve, a házvásárláshoz 3 millió alatt csak eldugott kis baranyai falvakban célszerű hozzákezdeni, s ahogy közeledünk a térség gazdasági, idegenforgalmi központjai felé, az ár és a kínálat egyaránt emelkedik. Más kérdés, hogy a baranyai megyeszékhely 10-15 kilométeres körzetében időnként olyan házvétel is összejöhet, amelyet többszörösébe kerülne napjainkban megépíteni. Egy másik sajátosság Pécsett, hogy sokan keresnek 5-8 millióért nagyobb (120-150 négyzetméteres) viszonylag új házakat, azonban olyan igényekkel, amelynek a piacon 10 millió az értéke. A megyeközpontban általános igazság: az jár jól, aki maga veszi a telket, majd a baráti és rokoni kollektíva együtt lát munkához, de ebben az esetben is legalább 5 millió forint legyen a család tarsolyában. Mészáros B. E. A GKI Gazdaságkutató Rt. szerint a gazdaság stabilizálásához nem elegendőek az eddig meghozott fiskális jellegű intézkedések, szükséges a vállalkozók versenyképességének növelése és a infrastrukturális beruházások bővítése is. Sőt, amennyiben az eddigi gazdaságpolitikai lépések nem egészülnek ki az exportképességet fokozó intézkedésekkel, akkor az elmúlt hónapban tapasztalt pozitív jelenségek - az import bővülésének mérséklődése és az infláció havi növekedésének fékeződése - nem bizonyulnak tartós folyamatnak. A GKI vizsgálat alapján a külgazdasági egyensúlyjavulása is elmaradt a várakozásoktól. További exportösztönzés mellett olyan beruházásokat kellene megkezdeni, amelyek hozzájárulnak az infrastruktúra, a bank- rendszer fejlődéséhez. Fontos az is, hogy a tulajdonhoz és a szerződésben rögzítettekhez fűződő jogok érvényesítési lehetőségei miként bővülnek. A GKI előrejelzése szerint a fogyasztóiár-emelkedés éves szintje idén 29 százalék körül marad. A költségvetési hiány ha lassuló ütemben is, de tovább) emelkedik. Ugyanakkor minden megállítására irányuló intézkedés szükségszerűen inflációgerjesztő. Míg korábban azt remélték, hogy 1996-ban az infláció erőteljesen visszaesik, a mostani várakozásaik szerényebbek. Számításaik szerint a szám jövőre is 2-sel fog kezdődni. Egy mai Tiborc panasza Magyar paraszt merre mégy? - címmel rendeztek agrárfórumot Ópusztaszeren a hét végén. A csongrádi szocialista országgyűlési képviselő, a földművelésügyi tárca, a Parasztszövetség, az Agrárkamara és a MOSZ képviselőinek „kérdezz-felelek” játéka a föld, a támogatások és a módosítás előtt álló szövetkezeti törvény körül zajlott, ám vitáról szó sem volt. A honatya által feltett kérdésekre érkező illemtudó válaszok azt az illúziót keltették az emelvénytől tisztes távolságban, a kispadon ülő hallgatóságban, mintha agrárügyekben minden a legnagyobb rendben lenne a kormány és az érdekképviseletek között. Változatosabb volt viszont a fórumon résztvevő parlamenti és parlamenten kívüli pártok képviselőinek véleménye e három kérdésben. Az érvek és ellenérvek legfőbbképpen a földtulajdonlás ügyében rugaszkodtak egymásnak A kisgazdák szokásukhoz híven tüntetést helyeztek kilátásba, amennyiben a kormány harmadszor is megpróbálja „becsempészni" a termőföldről szóló törvénybe a külföldiek termőföldvásárlására vonatkozó tilalmának feloldását, a miépes ex-honatya pedig már látni vélte az ország kapujára kifüggesztett táblát: eladva. Végül is jól el voltak egymással a kormány, az érdekképviseletek és a pártok képviselői. Szó esett mindenről, egyet kivéve: merre menjen a magyar paraszt? A fő téma valahogy elsikkadt ezen az agrárfórumon. Zokon is vette ezt a vidéki emberek nevében interpelláló parasztember, s Tiborcként előadta mindazokat a sirámokat, amelyek ma a termőföldből élőket, a gazdálkodókat sújtják Megelégelve a pártok torzsalkodását, arra kérte az emelvényen egybegyűlteket, hogy ha már nem tudják megmondani, merre is tartson az ag- rárium szekere, akkor legalább hagyják gazdálkodni a parasztot. Mert van az olyan bölcs és okos, hogy tudja, mi a jó a földnek, önmagának és a családjának. Ne akarják megmondani neki felülről, mit és hogyan csináljon, mert az a vérében van. Jó lenne végre - dohogott korunk Ti- borca -, ha a politika elengedné már a mezőgazdaságot, és nem ugrasztaná össze a gazdaembereket, hanem rájuk bízná a döntést, vajon a maguk urai akarnak lenni, vagy inkább összefognak, szövetkeznek egymással. Egyszóval: támogassák és ne hátráltassák a parasztot. Újvári Gizella \ Összeomlott a dinnyepiac Le sem szedik a jó és bőséges termést Hevesen A Heves megyében a térség dinnyetermesztőnek többsége 10- 20 hektárnyi területen hozzá sem nyúlt a földön heverő jó minőségű terméshez, mivel az idén egyáltalán nincs kereslet a mezőgazdasági termék iránt. Ennek okát a termelők abban látják, hogy a kereskedelem a szezonban indokolatlanul magasan tartotta az árakat, ugyanakkor napjainkra pedig a rendkívüli olcsóság ellenére sem lehet eladni a dinnyetermés jelentős részét - mondta Besenyei Katalin, a térség egyik legnagyobb dinnyetermesztő gazdaságaként számon tartott Tama- mérai Agrárszövetkezet kertészeti ágazatvezetője. Hevesen és a környező településeken több száz hektáron foglalkoznak dinnyetermesztéssel a gazdálkodók. Főként a Hevesi futó, a Szigetcsépi, a Crimson sweet és a Charleston görögdinnyefajtát termesztik, ezenkívül háztáji módszerrel mintegy 10 féle sárgadinnye is megtalálható a mezőgazdasági kistermelők kínálatában. Az idei termés - a szakember szerint - az öntözött területeken igen jó volt. A hektáronkénti termésátlag elérte a 250-300 mázsát, ám az értékesítési gondok miatt mégsem zárnak jó évet a gazdák. A magas árak miatt ugyanis nem csupán a hazai kereslet csappant meg, hanem a korábbi jelentős exportpiacokra, Németországba és Lengyelországba sem jutott el a hevesi dinnye. Tóth Elemér, a dinnyetermelőkkel szoros kapcsolatban álló Heves Megyei Vállalkozói Központ vezetője a helyzetet kommentálva elmondta, hogy ők figyelemreméltó erőfeszítéseket tettek a dinnyeexport érdekében. Rámutatott: az árak óráról órára estek és mivel mára Moldáviában is beérett a dinnye, a német és a lengyel partnerek az ottani, jóval olcsóbb árut vásárolják fel. < t » * í
