Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)
1995-08-16 / 223. szám
1995. augusztus 16., szerda Kultúra Dunántúli Napló 11 Mi lesz a kórházak és a felszabaduló orvosok sorsa? A kabát újragombolása Annyi terület válságáról hallani manapság, hogy már-már oda se ügyelünk az ilyen megállapításokra. Am néhány ágazat - ezek között is elsősorban az egészségügy - súlyos gondjai mindnyájunkat személyesen is érintenek. Ezért is nagy jelentőségű az a kormányrendelet-tervezet, amely az egészségügy társadalombiztosítási fínanszírozásának új alapokra helyezésével kívánja a kor lehetőségeinek és igényeinek megfelelően megoldani a válsághelyzetet. Természetesen még ma sem csituló, olykor szenvedélyes viták árán, különösen a kórházak és az orvosok jövőbeli sorsát illető kérdésekben. Utóbbiak közül háromra a Népjóléti Minisztérium szóvivői irodájától a következő válaszokat kaptuk. A munkaerő nem vész el, csak átalakul- Több mint 8000 kórházi ágy megszüntetéséről, illetve egyéb célú felhasználásáról született döntés. Mi lesz a hozzájuk tartozó munkaerővel?-Az egészségügy modernizációja kapcsárl középtávon mintegy 20 ezer aktív kórházi ágy megszüntetése, illetve ápolási és szociális feladatok ellátását szolgáló átalakítása látszik reálisnak. Az 1995. évi szerkezetátalakítás során a megállapodásokban szereplő 8700 kórházi ágy csak részben kerül megszüntetésre. Közel 1000 ágy ápolási otthonná vagy osztállyá alakított egységben lesz használatos és ugyancsak közel 1000 ágy kerül át országos szinten q szociális szférába. Ennek megfelelően az ápoló- és egyéb munkákat végző szak- személyzet foglalkoztatottsága érdemben nem csökken, sőt: bizonyos területeken létszám- növelésre is szükség lesz. Az orvosok körében bizonyos szakmákban valóban van létszámfölösleg. A személyi problémák megoldására több út kínálkozik. Jelentős a hiány néhány orvosi szakmában (kórboncnok, anaesthesiológus, radiológus, stb.). Egyes szakmákban e hiány 20-30 százalékot is elér, a valós szükségletekhez viszonyítva. E szakágak munkája alapvető a megfelelő színvonalú gyógyításhoz. Ilyen módon a munkaerő-felesleg kezelésének egyik - és a gyógyítás szempontjából a legfontosabb - útja az átképzés. Erre egyéni és központilag szervezett megoldások egyaránt vannak. Számos szakmában dolgoznak nyugdíjas kollégák, egzisztenciális okok miatt. A Magyar * Orvosi Kamara kezdeményezésére egészségügyi nyugdíjpénztár alakult a nyugdíjba vonulás megkönnyítésére. Az intézmények is kezdeményezhetik a korhatárt elért orvosok nyugdíjba helyezését. Ez többletkiadással nem jár. Az intézményen belüli áthelyezést felkínálhatja a munkáltató, habár ezt a munkavállaló természetesen nem köteles elfogadni. Ha nem is nagy számban, de a klasszikus privátrendelés is megélhetést jelenthet. Jövőre 300 új háziorvosi körzet . A kórházi orvosok egy része az újonnan létesített háziorvosi körzetekben találhat magának munkát. Az első évben - 1996- ban - körülbelül 300 új körzet kialakítását tervezzük. Az új körzetek létesítéséhez és a szükséges átképzés megoldásához természetesen szükség van központi forrásokra. Erre többletigényünket bejelentettük az 1996. évi költségvetés tervezéséhez. Mások a járóbeteg-szakellátásban vagy a csoportpraxisban találhatnak munkát. Az emelt szintű járóbeteg-szakellátás a háziorvosi szolgálat által igényelt diagnosztikus és konzultatív háttér miatt is nélkülözhetetlen. A közegészségügyi és járványügyi feladatok, valamint az egészségügyi pénztár fejlesztés alatt álló ellenőrzési apparátusa is jelentős számú, jól képzett orvos munkáját igényli. Végkielégítésre csak azokban az esetekben kerül majd sor, amikor az illető orvos a fenti lehetőségek egyikében sem helyezhető el. Az előzőekből következik, hogy az idén nem lesz jelentős a végkielégítésre szorulók száma a kórházi rendszerben. Nagyobb számban kerülhetnek ki orvosok - a finanszírozás változásai miatt - a szanatóriumi rendszerből, ennek terhei azonban mint tulajdonosra, a Népjóléti Minisztériumra nehezednek. Mivel intézmények „kulcsra zárásáról” jelenleg nincs szó, a segédszemélyzet munkahelyét nem veszíti el.- Készítettek költségszámításokat a fenti folyamatra?- Igen, de a változatos megoldási lehetőségek miatt ezek csak durva becslést tesznek lehetővé. Minden intézménynek a megoldási lehetőségek alapos mérlegelése után kell elkészítenie saját számításait. Csak 3-5 százalék-A háziorvosi körzetek szűkítéséről hallottunk. Ezen kívül mit tesznek a később is várható orvos-munkanélküliség ellen? Ebben miként lehetnek partnerek a települési önkormányzatok?- A sokat emlegetett orvosmunkanélküliség - amint az első kérdésre adott válaszból már részben kiderül - korántsem olyan mérvű lesz, mint amilyennek a sajtó láttatja. A lakosság ellátása szempontjából a komoly veszélyt éppen az orvoshiány, egyes szakmák súlyos gondjai jelentik. A következő évekre tervezett változások a jelenlegi orvoslétszámnak csak 3-5 százalékát érinthetik. A változások ütemezése lehetőséget ad arra, hogy az orvoslétszámot oly módon befolyásoljuk, ami az adott körülmények között a lehető legkevesebb érdeksérelemmel jár. Az önkormányzatok elsősorban akkor segíthetnek, ha - a tulajdonukban lévő intézménnyel egyeztetve - gondoskodnak arról, hogy a területi ellátatlanságok megszűnjenek és együttműködnek az intézményeknek megfelelő juttattási és esetleg a lakásviszonyok kialakításában. Mint az alapellátásért felelős testületnek, az önkormányzatoknak lesznek feladataik az új, kisebb lélekszámú háziorvosi körzetek kialakításában is. A tárca törekszik arra, hogy ehhez az önkormányzatok központi támogatást vehessenek igénybe. Ugyanakkor az intézményeknek gyakran komoly anyagi megterhelést jelent a szükséges átképzések, továbbképzések finanszírozása. Az ehhez való hozzájárulás ugyancsak jelentősen javíthatja mind az orvosok helyzetét, mind pedig az ellátás színvonalát. Schöffer Jenő A harkányi gyógykórház fedett medencéje fotók: laufer l. A siklósi kórház intenzív osztálya Tízéves általános iskola Svédországban? Nem hoz semmi eredményt, ha a gyerekek hatéves korban kezdenek iskolába járni, de egy évvel korábban be is fejezik azt, vélekedik Ylva Johansson oktatásügyi miniszter. Szerinte nagyon nagy a különbség, hogy egy gyerek 14- 15 éves korában, vagy 15- 16 éves korában fejezi be az általános iskolát és kell pályát választania. Svédországban jelenleg a gyermekek hétéves korban kezdik az általános iskolát, amely 9 évfolyamos. A svéd kormány várhatóan az ősszel foglal állást abban a kérdésben, hogy leszállítsák-e hatéves korra az iskolakötelezettség korhatárát és ezzel egyidőben egy évvel meghosszabbítsák a tanulmányi időt. Az oktatásügyi miniszte- rasszony úgy véli, hogy a tízéves általános iskola nemcsak időbeli változás lenne, hanem magasabb színvonalú oktatást is biztosítana. Ezen belül különösen nagy súlyt helyeznének az első évre, az úgynevezett „iskola-előkészítő évre”, amikor az alsótagozatos tanítók és a szabadidő pedagógusok fokozottan kell, hogy együttműködjenek a gyermekek fejlődése és az oktatás eredményessége érdekében. Ha a hatéves gyermekek azt az osztályt kezdik, amelyet most a hétévesek és kilenc év múlva befejezik az általános iskolát, akkor nemhogy nyernek valamit, hanem inkább elveszítenek egy olyan évet, amelyet egyébként játékkal tölthetnének. Ennek negatív hatásai majd a későbbi tanulmányok során jelentkezhetnek. Ma Svédországban a rugalmas iskolakezdési rendeletnek köszönhetően a gyermekek 6 százaléka kezdi el hatéves korban az általános iskolai tanulmányait. Néhány önkormányzat azonban már kötelezően leszállította az iskolakezdési korhatárt 6 évre. A mostani gyakorlat szerint azonban ezek a gyermekek egy évvel korábban fejezik majd be általános iskolai tanulmányaikat. Dr. Boross Péter ünnepi beszéde Geresdlakon Falunap Görcsönydobokán Augusztus 20-án, vasárnap Geresdlakon tartja Szent István napi központi ünnepségét az MDF megyei választmánya. A fél 11- es szentmisén történik az új kenyér megszentelése, 11.30-kor kezdődik a kulturális program, amelyen a geresdlaki néptáncegyüttes, Kiss Bernadett és a Ki mit tud? győztes népdalénekese lép fel. Az ünnepi beszédet dr. Boross Péter, az MDF alelnöke, volt miniszterelnök mondja. Görcsönydobokán falunapot rendeznek augusztus 20-án. 8 órakor zenés ébresztő, a fél 10 órai német nyelvű szentmisén közreműködik a véméndi fúvószenekar és a görcsönydobokai énekkar. Utána gyermekműsor a faluházban és halászléfőző verseny. Délután 2-kor átadják az újonnan berendezett klubhelyiséget, a kapcsolódó műsorban fellép a palotabozsoki és a nagynyárádi énekkar, a lippói és a himesházi tánccsoport és természetesen a görcsönydobo- kaiak. Lesz lovasbemutató lovag- lási lehetőséggel. 20 órától bál. Tanévkezdés A Kodolányi János Gimnázium Igazgatósága az alábbiakról értesíti tanulóit: Javító és halasztott vizsgák: Esti tagozat: augusztus 28-án (hétfő) 13-18 óráig. Levelező tagozat: augusztus 29-én (kedd) 13-18 óráig. Tanévnyitó és első tanítási napok. Esti tagozat (I-IV. osztályok) Tanévnyitó és első tanítási nap: szeptember 4. (hétfő) 15.30 órakor. Helye: A Leőwey Klára Gimnázium díszterme. Levelező tagozat. Tanévnyitó: mind a négy évfolyamnak szeptember 5-én (kedd) 15.30 órakor. Helye: A Leőwey Klára Gimnázium díszterme. Pótbeiratkozás: Előzetes egyéni érdeklődés alapján augusztus 30-31-én. Pótló és javító érettségi: Az októberi érettségik Mohácson a Kisfaludy Gimnáziumban lesznek. A Kodolányi János Gimnázium tanulói az iskolájukban jelentkezhetnek augusztus 28-29-30-án a vizsgákra naponta 9-12 és 13-17 óra között. A Kodolányi János Gimnázium Igazgatósága Elhurcolt műkincsek „Az utolsó hadifoglyok” A II. világháború végén hadizsákmányként a Szovjetunióba hurcolt műkincsek sorsát övező vita a mgi Oroszországban a parlamentet is tűzbe hozza és a lakosságra is átragad. A nacionalisták és a'kommunisták' többsége számára ezek az utolsó bizonyítékai annak, hogy Oroszország megnyerte a háborút. A liberálisok, a kisebbség viszont? „az utolsó hadifoglyoknak” nevezik a ütkos raktárakban őrzött műkincseket. A párizsi l’Express legutóbbi száma szerint mintegy 600 ezer darab - olajfestmény, grafika, metszet, nyomtatvány, ékszer, porcelán, bútor - alussza, jórészt ládákba csomagolva, Csipkerózsika-álmát. A németek egyedül mintegy 200 ezer műtárgyat követelnek vissza. Nem sok jót ígér a kérdés jogi rendezéséről készülő törvény, amelynek tervezetét Szergej Baburin ultranacionalista képviselő terjesztette be. Az biztos, hogy a németek semmit sem kapnak vissza, az egykori háborús szövetségesek azon an visszakérhetik kulturális javaikat - nyilatkozta Baburin a L’Expess három munkatársának. A hetilap hozzáteszi, hogy a törvény értelmében ezeknek az országoknak csak egy évük lenne a továbbra is elzárt műtárgyak azonosítására, az összes műkincsek lajstromba vétele azonban egy évtizedig is elhúzódhat még. S ha ennek ellenére sikerülne egy műtárgy azonosítása? Baburin szerint meg kell téríteni a restaurálás, tárolás költségeit. Magyarországról a Baburinnal folytatott beszélgetésben nem esett szó. Irina Antonova, a Puskin múzeum igazgatónője viszont a l’Express munkatársainak elmondta, semmi okát nem látja annak, hogy Oroszország visszaszolgáltassa Magyarországnak a Hatvány- és a Herzog-gyűjte- ményt. A múzeum idén februárban nyolc remekművet, magyar gyűjtemények darabjait - Degas, El Greco, Goya alkotásait - is bemutatta egy kiállításon. „Magyarország Németországgal kollaborált, a képeket pedig eladták egy nácinak” - mondotta. A l’Express emlékeztet arra: Hatvány Ferencet és Herzog Andrást a hírhedt Adolf Eich- mann kényszerítette arra, hogy gyűjteményeiket „eladják” kiutazási vízumért. A műkincsek 1945-ben a Vörös Hadsereg kezébe kerültek s tévedésből Gorkijba (ma Nyizsnij Novgorod) kötöttek ki. A Gorkiji Szépművészeti Múzeum 1958-ban mintegy száz képet restaurálás céljából Moszkvába küldött. A moszkvai Grabar Intézetben a 1’Express szerint jelenleg mintegy 60, Magyarországról elhurcolt festményt őriznek, zömükben a Hatvány- és a Herzog-gyűj- temény darabjait. Az újságírók a Grabar Krgyjanovskovo utcai névtelen vöröstéglás épületében Alekszej Vlagyimirov igazgató jóvoltából két, 1945-ben eltűnt képet meg is tekinthettek: El Geco Krisztusát és Adolf Menzel a Muzsikus álma című festményét. A hetilap megemlíti, hogy 1974-ben Leonyid Brezsnyev, 1992-ben pedig Borisz Jelcin néhány magyar festőművész alkotását visszaadta Magyarországnak. A zűrzavart tetézi az a képtelenség, hogy Nyizsnyij Novgorod múzeuma most visszaköveteli „képeit”. A titkos listára helyezett műkincsek egynémely darabja a nagyobb múzeumok és intézetek trezorjából a minisztériumok, vagy például a Frunze Katonai Akadémia falán kötött ki, de kapott a Szovjetunió Bissau-Guinea-i nagykövetsége is, nem szólva a nomenklatura krémjének dácsáiról. Valentyin Falint nemrég nyilvánosan megvádolták, hogy megkaparintotta a drezdai képtár néhány festményét. A műkincseknek már a háború során megkezdett dézsmálását bizonyítja közvetve, hogy Nyugaton időnként a Szovjetunióba hurcolt műalkotások bukkannak fel a feketepiacon, sőt néha nyilvános árverésen is. Az FBI 1993 júniusában New Yorkban így foglalt le három, a brémai gyűjteményből származó képet, amelyek idén februárban visszakerültek a német városba. Az eladó észt emigráns szerint a képeket a német kapituláció után ajándékba kapta katonai elöljárójától - írja a l’Express „1945-1955: Az ellopott képek sagája” című, festmények színes fotóival illusztrált cikkében. Egy külön írás számol be arról, hogy a Szovjetunió 1958-ban úgy döntött: kétmillió - hivatalosan nem létező - műtárgyat (köztük a Pergamon-oltárt) visszaad az NDK-nak, az 1956. évi magyar forradalom leverése után nyújtott politikai támogatásért jutalmul. Ennek körítéseként találták ki a mítoszt, amelyet Sosztakovics egy kantátában is megörökített: a drezdai gyűjtemény, így Rafaello Sixtusi Madonnája megmenekült, a hős szovjet katonák kimentették a lángban álló, félig elárasztott földalatti rejtekhelyről. Tóth László f t \
