Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)

1995-08-02 / 209. szám

6 Dünántúli Napló Magazin 1995. augusztus 2., szerda Augusztus az égi tűzijátékok hónapja Óránként 300 hullócsillag A szúnyog csíp, a riasztó mérgez Akit nagyon kedvelnek a szú­nyogok, ne csak elektronikus rovarölőszerekkel védje magát - tanácsolja az egyik legismer­tebb müncheni toxikológus, Hellmuth Müller-Mohnssen. Megállapította ugyanis, hogy a kereskedelemben forgalma­zott, fali csatlakozóba dug­ható, kis méretű elektronikus rovarriasztók ártalmasak le­hetnek. Németországban például eddig 60-an betegedtek meg a riasztóból kiáramló gázok mi­att. A készülékek egy részét ugyanis nem tesztelték alapo­san vagy egyenesen hiányzott róluk az engedélyezési pecsét. Mi utal arra, ha ártalmas az egészségünkre a kis készülék­ből a levegőbe kerülő un. pi- retroid? A használó gyengének érzi magát, nehezen mozog, sőt, az is elképzelhető, hogy bénulás jelei mutatkoznak rajta. A hatás sokszor csak na­pok múlva mutatkozik, hiszen a szúnyogriasztóból kiáramló vegyszer beszívódik a lakás bútoraiba s innen kerül a bőrbe. Az egyik legnagyobb gyártó, a Globol cég természe­tesen nem érti, miért aggódik a professzor. Arra hivatkozik, hogy a hasonló rovarriasztókat Ázsiában már a 60-as években is alkalmazták és ott - leg­alábbis szerintük - semmi egészségkárosodást nem ta­pasztaltak. Mit tegyen, aki legalább a lakásában szeretné magát biz­tonságban érezni a vérszopók és csípős fullánkú társaik el­len? Ne csak a legmodernebb­nek számító és természetesen hivatalosan ellenőrzött minő­ségű, elektronikus riasztókat alkalmazza, hanem éljen az egyszerű megoldással: szerel­jen fel szúnyoghálót is az ab­lakra! S csak akkor nyissa ki az ablakot, ha lekapcsolta a vil­lanyt! Tóth Zsuzsanna A kellemes, de veszélyes nyár Hogyan kerüljük el a hőgutát? Védett növényeink: Heuffel zanót Wierzbicki Péter (1794- 1847) lengyel származású magyar botanikus fedezte fel a Bánságban, s Heuffel János (1800-1857) nevű kortársáról nevezte el (Cyti- sus Heuffelii), aki e tájon kiemelkedő botanikus tevé­kenységet folytatott. A nö­vény azóta előkerült Er­délyben, a Havasalföldön és Moldova területén is. A mai Magyarországon csak a Mecsekben él (Jakab-hegy), ahol Borbás Vince egyetemi tanár találta 1894-ben. Elő­fordulása sokáig kétes volt, míg 1956-ban Soó Rezső akadémikus ismét felfe­dezte. Sajnos pontos lelőhe­lyét azóta sem ismerjük. Ágas, felálló szárú félcserje. A hozzá igen hasonló oszt­rák zenóttól elsősorban rá- nyomottan szőrös leveleivel és hüvely termésével külön­bözik. Júniustól augusztusig nyíló aranysárga virágai a hajtások végén fejecskét képeznek. A meleg, száraz, kissé savanyú termőhelye­ket kedveli, ezért nálunk cseres-tölgyesben él. Esz­mei értéke: 5000 Ft. Dr. Kevey Balász Rajzd: dr. Békefi Irén Olyan nagyszámú csillaghullás nagyon ritkán következik be, mint amilyenben augusztus 12- én éjjel gyönyörködhetünk. Kü­lönösen éjfél után, vasárnap hajnalban, kivilágosodás előtt. Százával repülnek a Tej útban lévő Perseus csillagképből, mint központból szerteágazóan csillagszóró sziporkaként. Ek­kor ven e raj érkezésének ma­ximuma. Az ókori görögök Kivételesen számunkra, eu­rópaiak számára kedvez most a szerencse. A maximum idején a fejünk fellett tartózkodik a Per­seus csillagkép, melyben az ókori görögök a perzsa királyok ősét, Perses apját vélték látni, ő egy győztes hadjáratból való hazatértében, melyben csellel legyőzte a szörnyűséges Medú­zát, mellékesen megmentette a sziklához láncolt Andromeda királylányt, akit szülei egy ten­geri szörnynek lettek volna kénytelenek feláldozni. A szép lány persze beleszeretett meg- mentőjébe, s az becsületesen fe­leségül is vette. A Tejút alatt közvetlenül, kissé nyugatra a híres, hozzánk legközelebbi csillagvárost ma­gában foglaló Andromod csil­lagkép kereshető meg, mely fe­lett - szintén a Tejútban - a W- alakban a leány anyja, a Cassi­opeia királynéról elnevezett csillagkép. A mezőgazdaságunk szem­pontjából sajnos nagyon meleg, derült éjszakák kedveznek az égbolt vizsgálatának. Mindenki számára ajánlott szép program a hullócsillag-várta. A Peiseus csillagkép irányából egyébként július 21-től augusztus 24-ig érdemes lesni hullócsillagokra. Nem ez az egyedüli augusztusi meteorraj. Az egész hó folya­mán kiinduló központ például a Cassiopeia csillagkép is. 5-én van a Déli Iota Aquaridák, 12- én az Északi Delta Aquaridák maximuma, de 25-ig még tart a sorjázásuk. 18-i maximummal az egész hónapban jönnek a Hattyúból, 11-től több mint egy hónapon át a Vízöntőből au­gusztus 20-i maximális szám­ban. Az Eridanusból 20-ától szeptember 5-ig augusztus 28-i legnagyobb gyakorisággal, a Szekeresből 25-től szeptember 5-ig elsejei maximummal. A Cetből 14-e után egy hónapon át 31-i és szeptember 2-i ma­ximummal. A hó második fel­étől két hónapon át a Déli Ha­lakból is indulnak meteorok. A Perseidák 59 kilométeres másodpercenkénti sebességgel érkeznek légkörünkbe. A töb­biek lassúbbak. Csak a Szeke­resből jövők közelednek gyor­sabban, 66 kilométeres sebes­séggel. Tehát augusztusban csakúgy kapkodhatjuk a fejün­ket a sok hullócsillag után. Nem csillagok Persze nem csillagok esnek az égből. Az képtelenség volna, hiszen azok összehasonlíthatat­lanul nagyobbak Földünknél, és messze is vannak. Általában üs­tökösök által elhullatott por­szemek ezek, melyek útvonalát Földünk keresztezi. A részecs­kék ütköznek légkörünk külső atomjaival, áttüzesednek és elégnek. Mégsem azokat látjuk, hanem az általuk a levegő atomjaiból kiszakított elektro­nok visszatérését az atomokba, mely esemény fénykibocsátás­sal jár. A meteorok anyaga álta­lában lassan hull le a felszínre, és folyamatosan növeli boly­gónk tömegét. A meteorok által húzott fénycsík 130-150 km magasságból kiindulva látszik kb. 80 km-ig. A nagyobb tö­megű részecskék fényes tűz­gömbként 40-60 km magas­ságban tűnnek fel. Köztük el­vétve olyanok is akadnak, me­lyeknek nincs idejük elégni a légkörben, és eljutnak a felszí­nig. Ezek hosszú füstcsíkot hagynak maguk után, feltűnő fényjelenséggel járnak, és hangrobbanást is okoznak. A megtalált kő- és vasdara­bokat meteoritnak nevezzük. Híres közülük a Kába-kő, me­lyet a mohamedánok isteni kül­deményként tisztelnek. Mek­kában őrzik, a hívők életükben legalább egyszer fel kell hogy keressék. A szenet is tartalmazó kondritok közt említésre méltó - legalább is nékünk magya­roknak - a Kaba község határá­ban 1857-ben leesett 3 kg-os meteorit. A meteoritek kora akár 5,5 milliárd év is lehet, tehát Föld­ünkkel egyidősek, de zömük­ben jóval fiatalabbak. 70 km/sec A Perseidák az 1862. III. Swift-Tuttle üstökös maradvá­nyai. A Tejútrendszer távlatá­ból érkező rajok sebessége a 70 km-t is meghaladja másodper­cenként. Földünk felszínén sok óri­ásmeteorit által ütött seb talál­ható. Legtöbbjüket a hegymoz­gások és az időjárás szinte fel- ismerhetetlenné tette. Jó álla­potban maradt meg a híres 1,2 átmérőjű, 190 m mélységű ari- zoniai kráter. Az 1908-ban Szi­bériában lehullott Tunguz-me- teor a levegőben robbant fel, és több tucat km sugarú körben le­tarolta a tajgai erdőt. A meteoritek hírt hoznak ne­künk a Naprendszer keletkezé­sének koráról. Összetételük igazolja a Világmindenség anyagi egységét. Dr. Tóth Sem agyunk, sem szívünk nem kedveli a túlságosan magas hőmérsékletet. A párával páro­sult hőségben szerveink műkö­désében fennakadások kelet­keznek, fontos sejtek és fehér­jék pusztulhatnak el. Szervezetünk hőmérsékletét agyunk szabályozza. Maga az ellenőrző központ a hipothala- musban található, amely fo­lyamatosan "méri" a belső szervek, a bőr, a vér és a végta­gok hőmérsékletét. Elektromos és kémiai üzenetekkel tudatja az izzadságmirigyekkel, az iz­mokkal és az erekkel, hogyan alkalmazkodjanak a meleghez. Ha az optimális 36-37 foknál többet észlel, bekapcsolja a hű­tőrendszert: fokozza az izzadást és a bőr vérellátását. A túlzott izzadással azonban vigyázni kell, mert vészes mér­tékre csökkenhet a vérnyomás, valamint a test nátrium-, ká­lium- és kalciumklorid szintje. Felborulhat a szervezet egyen­súlya és bekövetkezhet a kiszá­radás. Ennek legelső tünete a láb vagy egyéb testrészi görcse, ami sósvíz fogyasztásával könnyen kezelhető. A következő stádium a hő­kimerültség. Főleg olyanoknál jelentkezik, akik nincsenek hozzászokva a nagy hőséghez. Begörcsölnek, kifut a vér az ar­cukból, légzésük felgyorsul és szaggatottá válik, néhányan el­ájulnak, esetleg hányni kezde­nek. Ilyenkor a beteget le kell fek­tetni hűvös helyre, lábait eny­hén felpolcolni, és sós vizet itatni vele. Amennyiben a hőkimerült­séget nem orvosolják azonnal, percek alatt bekövetkezhet a hőguta. A hőguta leginkább az idő­seket és azokat veszélyezteti, akik olyan gyógyszert szednek (Parkinson-kór vagy asztma miatt), amely csökkenti az egészséges izzadást. Az alkohol szintén rizikófaktornak számít. A betegek testhőmérséklete ro­hamosan emelkedni kezd, bő­rük forró és száraz, pulzusuk szapora és gyenge, el is ájul­hatnak. A hőguta áldozatainak sür­gős orvosi beavatkozásra van szükségük! A legfontosabb, amit az or­vos érkeztéig magunk is meg­tehetünk, hogy levetkőztetjük a gutaütöttet, és egész testét be­csavarjuk nedves lepedőbe (priznic). Sajnos, nincs általános útmu­tató arra, hogy milyen hőmér­sékleten lép fel a hőguta. Min­denkinek más az általános álla­pota, ezért másféleképpen rea­gál a melegre. „Ez az ember ölt, ráadásul késsel. Áldozata erdőben van elásva.” Gyilkosságok kivégzésszerűen Az év első hat hónapjában hét vállalkozót öltek meg, kettővel többet, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. Júliusban az előbbi sort bővítette egy siófoki taxis, egy erzsébetvárosi nagy­menő, egy csömöri vállalkozó és egy óbudai zöldséges néni kegyetlen halála. Vagyis: július végéig ebben az évben 11 vál­lalkozó életének vetettek véget. Dr. Kacziba Antal az ORFK bűnügyi főigazgatója a minap azt a véleményét fejtette ki, hogy a szervezett bűnözés el­leni rendőri fellépésnek - pél­dául az olajszőkítési ügyekben - megzavarták az e körökben áramló sokmilliós összegek (a bankszámlákat messze elke­rülő) mozgását. A fizetésképte­lenséget pedig az alvilág szigo­rúan megtorolja. így kerül sor a leszámolásokra. Azok, akiknek az életét ve­szélyeztették vagy éppen elvet­ték, általában két kategóriába tartoztak: vagy titkolt kapcsola­taik révén maguk is törvényte­len cselekményekben vettek részt, vagy pedig megtagadták az ún. védelmi pénzek fizetését. Három kínai halála február­ban a védelmi pénzekhez kap­csolódott. Volt olyan is a 11 ál­dozat között, aki uzsorakamatra adott kölcsönt, devizázott. Más túlélte, hogy közvetlen közelről fej belőtték, de támadójára se­hogy sem tud emlékezni. Hernádi János rendőr alez­redes, az ORFK életvédelmi al­osztályának főnyomozója az áldozattá vált vállalkozók halá­lának okait elemezve rámuta­tott, hogy a gyilkos eszköz az esetek többségében maroklő­fegyver, olykor kisméretű gép­pisztoly vagy kés. A szinte ki­végzésszerű gyilkosságok arra utalnak, hogy a tettes nem hirte­len haragjában öl, hanem tettét eleve megtervezi. Nem fojt, nem zsinegei, nem kever halá­los mérget az italba, mint a krimikben, hanem előre magá­hoz veszi az eszközt, amivel gyilkolni fog. Áldozatát nem a véletlen sodorja az útjába, ha­nem ő maga választja ki, saját döntése vagy megbízás alapján. Nem tétovázik, nem kísérlete­zik, hanem cselekszik. Az ese­tek többségében megtervezi a menekülés útvonalát is, sőt ali­bit is próbál előre megszer­vezni. Nem banalitás, mondja az al­ezredes, hogy ezeknek a gyil­kosságoknak a mozgatórugója a pénz. A nyomozó számára ez azt jelenti, hogy - ha a beszer­zett adatok ezt a verziót meg­erősítik - már a kezdet kezde­tén könnyebben ki lehet zárni más motívumokat. Ilyen szem­pontból a pénz szerepe meg is könnyíti, de meg is nehezíti a nyomozást. Megkönnyíti, mert az áldozat üzleti kapcsolatainak köre mégis szűkebb, megfogha­tóbb, mint a minden más indí­tékot is számba vevően gyanú- síthatóké. A nyomozás azonban nehezebb is, mert ezek az üzleti kapcsolatok konspiráltak, a normális üzletmenet dokumen­tumaiból ki nem hámozhatok, hiszen maga az áldozat is érde­kelt abban, hogy illegális üzleti partnereinek ne legyen nyoma az ügyvitelben. Ha valaki be­kapcsolódott az alvilági üzle­tekbe (is) és megölik, a hátra­maradottak nem törekednek arra, hogy a kapcsolatok feltá­rásával az áldozat korábban makulátlannak hitt egyénisé­gére árnyék vetődjön. A vállalkozók sérelmére el­követett emberöléseket bonyo­lítja, hogy bár ezekben az áldo­zat és a tettes viszonyát te­kintve, állampolgárság szerint meghatározó a magyar-magyar reláció, ma már nem ritka a magyar-külföldi, illetve a kül­földi-külföldi leszámolása sem. Utóbbi esetben különösen nehéz a felderítés. Ha mégis van már gyanúsított, az a leg­célszerűbb, ha - ahogy mon­dani szokták, tokkal-vonóval felajánlják a további eljárás le­folytatását az érintett ország ha­tóságainak, persze, ha velük ér­vényben lévő szerződések ezt lehetővé teszik. Ez év első felében zárult le egy különösen rendhagyó ügy. Illés Lajos 28 éves miskolci vállalkozó 1994 januárjában otthon és sajószentpéteri irodá­jában magához vett több, mint 1 millió forintot, majd 626-os- Mazdájával együtt eltűnt. Mint mondta, valutát vált. Többé élve nem látták. A Mazda 1994 február 8-án került elő Csepe­len, rendszám nélkül. A vállal­kozó holttestét azonban csak ez év június 28-án áshatták ki Bükkszentkereszt és Bükk- szentlászló között, egy erdei au­tóút mellett, 60 centiméter mélységben. Karján még ott volt a Casio órája is. Á miskolci rendőrök látókö­rébe került Pletenyik Zsolt, akivel az áldozat üzleti kapcso­latot tartott. A nyomozók - élve a törvényadta lehetőségekkel - titkosszolgálati eszközöket is igénybe véve, őt gyanúsított­ként hallgathatták ki. A poligrá- fos vizsgálat során megerősö­dött az a feltevés, hogy köze le­het Illés eltűnéséhez vagy el­tüntetéséhez, de a vállalkozó te­teme nem Budapesten van el­rejtve. Mindez persze kevés volt az előzetes letartóztatásá­hoz, szabadon kellett engedni. Májusban az életvédelmi nyo­mozók hagyományos éves to­vábbképzése során volt egy előadás, amelyet dr. Lépőid Jó- zsefné grafológus tartott. A je­lenlévők írásaiból is rögtönzött jellemrajzokat. A miskolci rendőrök azonban saját írásaik közé odacsempészték Pletenyi- két is. Kis csönd támadt, ami­kor dr. Lépoldné megszólalt: Ez az ember ölt, ráadásul kés­sel. Áldozata erdőben van el­ásva. A poligráfos vizsgálat, a gra­fológus megállapítása önmagá­ban kevés, de a nyomozás irá­nyát alátámaszthatja. Az ered­ményt a sok talpalás, a kapcso­latok további vizsgálata hozta meg. Pletenyik és társai már rács mögött vannak. Némethy Gyula I t t <

Next

/
Oldalképek
Tartalom