Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)
1995-08-11 / 218. szám
2 Dunántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1995. augusztus 11., péntek Jelcin a BT-hez és a nagyhatalmak vezetőihez Be kell szüntetni a harcokat Tartsa tiszteletben a szerb kisebbség jogait Horvátország, ne terjessze ki a harcokat Kelet-Szlavóniára, illetve Boszniára. A többi között ezt tartalmazza Borisz Jelcin orosz államfő felhívása, amelyet a Slobodan Milosevic szerb államfővel folytatott moszkvai tárgyalás után tettek közzé. Jelcin javasolta, hogy oldják fel a Kis-Jugoszláviát sújtó embargót, és felszólította az ENSZ illetékeseit: gondoskodjanak a menekültek megsegítéséről, a humanitárius segélyek célba juttatásáról. Az orosz államfő sürgette a nemzetek közössége által felkínált béketerv elfogadását. Indítványozta, hogy a nagyhatalmak és az ellenségeskedő felek vezetői tartsanak csúcstalálkozót, nem említette azonban a korábbi hasonló magyar javaslatot. Oroszország kész megszervezni Izetbegovic bosnyák, Milosevic szerb és Tudj man horvát államfő közvetlen találkozóját. A nagyhatalmak vezetőihez és az ENSZ Biztonsági Tanácsához intézett felhívásában Jelcin aláhúzta: biztosítani kell az ENSZ békefenntartó alakulataiban szolgáló katonák védelmét. A politikai rendezés érdekében el kell érni az összes harci cselekmények beszüntetését. Moszkvai útjával a szerb államfő Jelcin meghívásának tett eleget. Az orosz elnök hétfőn kezdeményezte, hogy a szerb és a horvát államfő moszkvai támogatással próbáljon egyezségre jutni. Franjo Tudjman horvát elnök azonban lemondta a meghívást. Milosevic ennek ellenére úgy döntött, hogy elutazik az orosz fővárosba. A közös sajtóértekezleten a szerb elnök történelminek nevezte Jelcin kezdeményezését, amely a délszláv válság rendezésének kiindulópontja lehet. Tegnap reggelig egyébként negyvenezerre nőtt a krajinai területekről Jugoszláviába érkező menekültek száma. Újvidéken máris megtelt a menekültfogadó központ. Milosevics szerb és Jelcin orosz elnök a moszkvai Kremlben. Tudjman horvát államfő nem vett részt a találkozón. fotó: feb/reuter Igaza van Horvátországnak: ezzel a címmel írt vezércikket Habsburg Ottó az egyik madridi napilapban. A szerző szerint a nemzetközi közösség tehetetlensége miatt Tudjman elnöknek kellett döntést hoznia krajina felszabadításáról. A vezércikk bírálja az elkövetett szerb jogtiprásokat, valamint az ENSZ, az Európai Unió és a NATO tehetetlenségét. Beszünteti atomkísérleteit Franciaország jövő év májusától, és állítólag üdülőhellyé alakítja át a Mururoa korallzátonyon lévő telepét. Felháborodásának adott hangot Kína amiatt, hogy a tajvani elnök sürgette az ENSZ-t: újra vegye fel tagjai közé a szi- getállamot. Taj van 1971-ben lépett ki az ENSZ-ből, miután a világszervezet felvette a Kínai Népköztársaságot. Vegyi fegyvereket is bevetettek Csecsenföldön, közölte Groznijban az Exparc nevű humanitárius szervezet illetékese. Egyelőre nem tudni, melyik fél alkalmazott mérgező anyagot. Avturi városában a lakosság egyharmada szenved bőrbetegségekben, a fák többsége pedig elvesztette lombját. A vegyi anyag pontos laboratóriumi meghatározását most végzik. Zátonyra futottak a tárgyalások Bulgária és Románia között a Duna felett átívelő híd helyének kijelöléséről. Szófia azt javasolja, hogy a híd a két ország közötti határszakasz nyugati részén épüljön meg, Románia azonban keletebbre szeretné látni a létesítményt. Élesen bírálták a romániai német kisebbség képviselői a vitatott oktatási törvényt, mert az új tantervek kisebbítik az országban élő németek történelmi szerepét. Erdély és a Bánát történetét ugyanis nemcsak a románok alakították. Elsőként Csehországnak adta meg az A-besorolást a volt szocialista országok közül az IBCA nevű nyugat-európai hitelminősítő intézet. A jó bizonyítvány indoka az, hogy Csehország a politikailag legstabilabb posztkommunista ország. Egészséges gazdaságpolitikát folytat, amit a költségvetés többlete, a munkanélküliség és az infláció alacsony szintje is bizonyít. Varsóban tanácskoznak jövő héten a Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezmény (CEFTA) tagállamainak külkereskedelmi miniszterei. Az értekezleten a lengyel, a magyar, a cseh és a szlovák szaktárca vezetői a kereskedelem gyorsabb ütemű liberalizálásáról is tárgyalnak majd. Régi vagy új stílusban kémkednek az amerikaiak? Német panaszok a CIA miatt A németek nemrég arra kérték John Deutch-ot, a CIA új vezetőjét: ne kezelje őket az amerikai hírszerzés továbbra is úgy, mintha még a hidegháború korszakában élnénk. Az amerikaiaknak ugyanis fennmaradtak - még a háború utáni megszállás korából eredő - különleges jogaik. A CIA bonni, frankfurti, nyugatberlini központjaiból nemcsak az NDK-ra, Kelet-Európára vonatkozó hírszerzést irányították, hanem az NSZK-ról is gyűjtötték a politikai és a gazdasági adatokat. Bonn azt is fájlalja, hogy a német egyesülés idején az amerikaiak szemfülesebbek voltak, és azonnal lecsaptak az egykori NDK állambiztonsági hivatalának irataira és embereire. Az NDK külföldi kémhálózatának névsora a CIA kezébe került, a legjobb NDK- kémeket pedig gyorsan megvásárolták, hírek szerint milliós dollárösszegekért. A németeknek most az amerikai kémszolgálat washingtoni központjába kell zarándokolniuk, ha utána akarnak járni egy-egy honfitársuk viselt dolgainak. Az amerikaiak pedig azt mutatnak meg nekik, amit ők akarnak, és jegyzetelni is csupán az ő ellenőrzésük mellett lehetséges. Függetlenül Bonn kívánságától, hogy tudniillik a CIA hagyjon fel németországi tevékenységével, az új főnök most korlátozni kívánja a külföldi ügynökök létszámát. A jövőben állítólag mindinkább a külföldön bejegyzett amerikai cégeknél működnek majd a hírszerzők, mert a gazdasági kémkedés kerül az előtérbe. Bonn nemcsak a CIA-től várja el a külföldi kémek létszámának csökkentését. A német elhárítás ugyanis közölte Oroszországgal: az országban működő mintegy 250 ismert orosz kém közül 165- nek távoznia kell. Ezt legutóbb, Helmut Kohl kancellár moszkvai látogatása idején nyomatékosan az orosz illetékesek tudomására hozták. Heltai András A vatikáni könyvtár és az Internet Számítógépre vitték az apostoli gyűjteményt A második századi kézirat találkozik a 21. századi médiával. Ezentúl a teológusoknak nem kell a szent városba utazniuk, hogy elmélyedhessenek a Vatikán gyűjteményében, mert az Apostoli Könyvtár anyagát számítógépre vitték, és a rendszert csatlakoztatják a nemzetközi Internet hálózathoz. A könyvtár korszerűsítésének több célja van: a technika révén egyrészt sokkal többen juthatnak hozzá a könyvritkaságokhoz, másrészt megakadályozható, hogy a féltve őrzött kincseket „rongyosra” olvassák vagy eltüntessék. Az Apostoli Könyvtárban nemcsak vallásos tárgyú műveket őriznek: találhatók itt filozófiai, történelmi, természettudományos, jogi, orvosi, művészeti, irodalmi és zenei ritkaságok is - a gyűjtemény az egész humán műveltség tárháza. Nemrég készült el a számítógépes rendszer bemutató anyaga. Ehhez csaknem százhúsz kézirat húszezer oldalát másolták a memóriába az IBM technikusai. Az oldalakat már olvasgathatják is az ohiói és a Rio de Janeiró-i Katolikus Egyetem hallgatói, és ha zökkenőmentesen működik a rendszer, hamarosan újabb anyagokat hoznak föl a tűz- és atombiztos pincékből elektronikus feldolgozás végett. Néhány fontos részlet még megoldásra vár. Például az, hogy mennyit kérjenek az Internet-tagoktól a rendszerbe jutásért, vagy miképpen gátolják meg a kiadókat abban, hogy kiadási céllal lemásolják az apostoli kuriózumokat. A Vatikán szeretné, ha az új szolgáltatás önfenntartó lenne. Azt viszont nem akarják, hogy a számítógépes rendszer teljes mértékben helyettesítse a könyvtárat. ____________Hírhatter____________ D élszláv „ki nyer ma?” Szívszorító képekkel szembesül a világ: a horvát katonai sikerek, a knini offenzíva nyomán most szerb menekültek indultak útnak, tíz- és százezrekkel duzzasztva a délszláv válságban otthonukat és reményüket vesztettek seregét. Fenyegető konfliktus körvonalai sejlenek fel Kelet-Szlavóniában: mindkét oldalon csapaterősítésekről szólnak a hírek, miközben semmivel nem vált világosabbá Bosznia sorsa. (Jó néhány megfigyelő a muzulmánok számlájára kötött állítólagos titkos szerb-horvát megállapodás tényét látta igazolva a krajinai eseményekben.) Legalább ennyire homályos, miként zárul a boszniai szerbek belharca, vagy az, ren- deződik-e vagy netán kenyértörésig fajul Karadzsics viszálya Belgráddal. A sajátos délszláv „ki nyer ma?” kérdésre egyelőre tehát igencsak többesélyes válasz adható. Pedig közvetítési kísérletben nincs hiány, sőt mintha időnként egymást kereszteznék a békepróbálkozások. Jelcin kezdeményezése jól mutatta: Moszkva továbbra is a rendezési kísérletek élén kíván maradni. Könnyen lehet, hogy a Clinton által rögvest előterjesztett, szeptemberre tervezett washingtoni „ellencsúcs” ezt a szándékot igyekezett „felülütni”. Sőt a magyar kormányfő javaslata nyomán esetleg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet is bekapcsolódhat a diplomáciai erőfeszítésekbe. A fő kérdés azonban nyilván nem a helyszín vagy a résztvevők köre, hanem inkább az a dilemma, hogy a meglódult hadiesemények valóban javítják-e a rendezés esélyét vagy épp ellenkezőleg: a háború kiterjedésére, s újabb menekültáradatra kell felkészülni. Szegő Gábor Tiltják is, meg szívják is Dohányzási tilalom Ausztria-szerte Ausztriában szigorú jogszabályok léptek életbe a dohányzás visszaszorítása érdekében. Tilos a füstölés minden közhivatalban, az oktatási intézményekben, a színházak, a mozik előcsarnokában, a repülőtereken és a pályaudvarokon, valamint mindenütt, ahol sportolnak. A cél az, hogy védjék a lakosság egészségét, hiszen az osztrák férfiak 35 százaléka még mindig dohányzik (húsz évvel ezelőtt az arány 45 százalék volt), míg a nők húsz százaléka lett a nikotin rabja a korábbi tizenhárom százalék helyett. S nem is akármilyen mértékben: az osztrák dohányos átlagosan napi huszonegy cigarettát szív el, az iparág forgalmának értéke pedig több mint húszmilliárd schilling évente. A törvény példásan szigorú. Egyebek mellett erősen korlátozza a reklámot és megtiltja a szűrő nélküli cigaretták árusítását, így Ausztriában már nem kapható a Camel vagy a Gauloise. A rendelkezések megtartatása viszont annál nehezebb. A jogszabály ugyanis semmiféle büntetést nem helyez kilátásba arra az esetre, ha valaki mégis rágyújt a tiltott helyeken. A szenvedélyes dohányosok tehát tovább bagóznak, köztük természetesen azok a honatyák, akik a dohányzás eltiltása ellen szavaztak. A pingvinek szívdobogást kapnak az embertől Öt esztendeje vitatkoznak a németországi Kiel egyetemének és az angol Scott Sarkkutató Intézetnek a tudósai. A németek azt vallják, hogy a pingvineknek gyorsabban dobog a szívük, ha embereket látnak. Az angolok ennek az ellenkezőjét állítják. Nem tudós szőrszálhasogatásról van szó. A kiéli Boris Culik szerint a vita lényege az, hogy már a Délisarkvidéken sincs nyugalom. Amikor ugyanis a pingvinek a novembertől februárig tartó antarktiszi nyár idején a tojásaikon kotlának, megjelennek a turistahajók, ráadásul évről évre többen. Olykor akár száz turista is a partra lép, s fényképezőgépeiket csattogtatva rávetik magukat a madárkolóniákra. És a madarak, mivel a nagy ricsaj zavarja őket a költésben, érthető izgalomba jönnek. Culik és társai, hogy bizo-, nyítsák állításukat, szívritmusszámlálót helyeztek el néhány szárnyas „frakkja” alá. Kiderült: a kotló pingvin szíve az ember megpillantásakor átlagban 19 százalékkal gyorsabban dobog, mint máskor. n v » i i i Nyugtalanság a Déli-sarkon Elkészült a Mitsubishi cég egyszemélyes vadászgépe. Sorozatgyártását közösen tervezi a japán és az amerikai védelmi minisztérium. fotó: feb/reuter
