Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)
1995-08-10 / 217. szám
2 Diinántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1995. augusztus 10., csütörtök Veszélyes játékok. Krajinai szerb gyerekek kimustrált légvédelmi ágyúval játszanak a Banja Luka-i menekülttáborban. fotó: feb/reuter A Vajdaságban tartanak az erőszakos betelepítésektől Elmarad a moszkvai csúcstalálkozó Két napja még belátható közelségbe került a délszláv válság tárgyalásos rendezése. Borisz Jelcin orosz államfő Moszkvába hívta meg Tudjman horvát és Milosevic szerb elnököt. Kelet-európai félelmek Bűnözés, betegség, szegénység, háború Találkozni szeretne Horn Gyulával Vladimír Meciar még a magyar-szlovák alapszerződés szlovák parlamenti ratifikációja előtt. A szlovák és a magyar miniszterelnök tervezett tárgyalásán szó lenne az észak-déli autópálya és a vasúti összeköttetés kiépítésével kapcsolatos teendőkről. Értesülésünk szerint azonban a magyar kormányfő őszi programjában nem szerepel a Meciarral való találkozó. A két miniszterelnök legfeljebb nemzetközi fórumon beszélhet egymással. Új berlini falat épít Magyar- ország? - teszi fel a kérdést a Region című ukrán hetilap azzal kapcsolatban, hogy Magyarország vízumkényszer bevezetését mérlegeli. A határon átlépni, Magyarországon kereskedni sokaknak a túlélés egyetlen lehetősége, írja az ukrán újság. Pozsonyban tárgyalt Such- man Tamás privatizációs miniszter. Kollégájával, Peter Bi- sákkal kölcsönösen tájékoztatták egymás a két országban folyó magánosításról. A szlovák privatizációs miniszter átadta a privatizálható szlovák vállalatok jegyzékét. Magyarország szeretne timföldet szállítani a szlovák alumíniumiparnak. Közös amerikai-orosz tengeri hadgyakorlatot tartanak augusztus végén a hawaii partoknál. A „Tengeri Együttműködés 1995” az első amerikai-orosz akció lesz amerikai vizeken. Villamos áramot exportál Horvátországba Magyarország. A Siklóstól a horvát határig húzódó vezeték a Magyar Villamos Művek Rt. számára 15 MW energia exportját teszi lehetővé. A Szerbiával való politikai ellentétek és a boszniai háború miatt Horvátország nem tud áramot importálni ebből a két szomszédos országból. Tömegsírra utaló bizonyítékokat talált egy amerikai repülőgép a boszniai Srebrenicában. Az U-2-es típusú felderítőgép nagy kiterjedésű, frissen felásott földterületről készített fényképet a korábban ENSZ-ol- talom alatt állt település fölött. őrizetbe vett a rendőrség Kínában egy ismert aktivistát, aki a második világháborús japán agresszió kínai áldozatainak kárpótlásáért folytatott kampányt. A hatóságok nem indokolták lépésüket. Románia és a NATO együttműködéséről tárgyalt kedden Bukarestben Robin Beard, az atlanti szövetség főtitkár-helyettese és Gheorghe Tinea román védelmi miniszter. Az első jelentések szerint mindketten beleegyezésüket adták a találkozóra. Szerdán azonban Zágráb közölte: a horvát elnök mégsem utazik az orosz fővárosba. Azért mondta le az utat, mert Jelcin nem hívta meg a tárgyalásokra Alija Izetbegovic boszniai elnököt. A zágrábi források rámutattak: Tudjman véleménye szerint hosszabb időre van szükség egy szerb-hor- vát csúcstalálkozó előkészítéséhez. Slobodan Milosevic szerb államfő azonban eleget tesz az orosz elnök meghívásának, annak ellenére, hogy a horvát elnök elutasította a találkozót. Milosevic csütörtökön a Kremlben megbeszélést folytat Jelcinnel és Kozirev külügyminiszterrel. A tervezett moszkvai tárgyalást kommentálva Klaus Kinkel külügyminiszter megjegyezte: a nemzetközi összekötő csoportnak van érvényes béketerve, ennek megváltoztatásához az összes érdekelt hozzájárulása szükséges. A Vajdaságban most attól tartanak, hogy a szerb menekülthullám átalakítja a térség etnikai összetételét. Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke levélben tájékoztatta a belgrádi magyar ügyvivőt, Szabó Istvánt, a fejleményekről. A szerb kormány 1992. évi - most is érvényben lévő - döntése értelmében a magyar többségű községekbe a lakosság tíz százalékának megfelelő számú menekültet kell betelepíteni. „Ez a magyar többségű községek nemzetiségi összetételének mesterséges, esetleg erőszakos megváltoztatását jelenti.” Főként a növekvő bűnözéstől tartanak a kelet-európaiak, úgy érzik, kevés a pénzük, nem megfelelő az egészségi állapotuk, és aligha számíthatnak már a Nyugat segítségére. Mindez egy közvélemény-kutatás eredménye, amit most tett közzé a Fessel-GFK Intézet Ausztriában. A felmérést tavasz- szal végezték Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Oroszországban. A növekvő bűnözéstől Magyarországon és Oroszországban félnek leginkább: a lakosságnak több mint a fele nyilatkozott így. A félelmek között fontos helyen szerepel a világháború, Szlovákiában például a megkérdezettek Feljebbvalóik nyomást gyakoroltak a katonákra Lengyelországban azért, hogy a Lech Walesa elnök újbóli jelölését támogató íveket írják alá. A Gazeta Wyborcza című lap szerint a legnagyobb varsói katonai egység katonái csak úgy vehették fel illetményüket, ha vállalják, hogy aláírják a Walesa elnök hivatali idejének meghosszabbítását és a Varsó belvárosára vonatkozó alkohol- tilalom eltörlését támogató indítványt. Ez a helyőrség a belügyminisztériumhoz tartozik, és a kormány-, illetve az elnöki intézmények védelme a feladata. Az egységet az elnök két évvel ezelőtt „Nemzeti Gárda” létrehozásának címén II. Erzsébet brit királynő hozzájárulását adta ahhoz, ami korábban elképzelhetetlen lett volna. Megengedte legfiatalabb gyermekének, Edwardnak, hogy a windsori kastélyban amolyan próbaházassági időt töltsön választottjával, Sophie Rhys- Jones kisasszonnyal. Néhány napig kettesben lehettek, sőt meghívhatták barátaikat egy éjszakai grillsütéssel egybekötött kerti ünnepségre is. A brit közvélemény megértéssel nyugtázta az eddig példa nélküli esetet, amiben talán szerepet játszik az is, hogy a királynő három gyermekének 44 százaléka tart tőle. Ugyanakkor a lengyeleket ez kevésbé foglalkoztatja. Saját egészségi állapotát a magyarok 29, a lengyelek 30 százaléka minősítette „nem túl jónak”. Az összes országot figyelembe véve a megkérdezettek alig 15-22 százaléka adott önmagának „kitűnő” minősítést, miközben a jó egészség a lengyelek 78, a szlovákok 95 százalékánál a legfontosabb kívánság. A szabadidő eltöltésére a csehek fordítanak a legtöbbet évente (átszámítva mintegy ötezer forintot), és a bolgárok a legkevesebbet (ezer forintot). Arra a kérdésre, hogy mennyiben számítanak mások segítségére, a résztvevők közül a magyarok 74, a lengyelek 75 százaléka a családot nevezte meg legbiztosabb támaszának. megpróbálta saját ellenőrzése alá vonni. A lap szerint az egység tisztjeit és tisztjelöltjeit már július közepén megkérték, hogy nyerjék meg alárendeltjeiket Walesa újrajelölésének támogatására. Az egyik zászlósa elmondta: ez ugyan nem volt hivatalos parancs, de olyan ,ja- vaslat”-nak számított, amit nem lehetett visszautasítani. Artur Smolko parlamenti képviselő úgy tudja, hogy két másik katonai egységnél is történt hasonló aláírásgyűjtés. Smolko szerint az akcióról tudomása volt az érintett egységek főparancsnokának is. A képviselő botrányosnak nevezte az emberi jogok megsértése révén kifejtett politikai tevékenységet a hadseregben. már tönkrement a házassága. Egy brit lap szerint Edward születésekor még „kerítésnek” számított, ha a szülő a fia rendelkezésére bocsátott egy olyan szobát, ahol együtt tölthette az éjszakát barátnőjével. Vannak azonban, akik haragra gerjedtek, s nem takarékoskodtak a dörgedelmekkel. A bírálók élére a yorki érsek állt, és kijelentette, hogy a királynőnek, mint a nemzet példaképének nem szabad bátorítania a házasság előtti nemi élet elfogadását. Az anglikán főpap egy teljes oldalas cikket írt a Mail on Sunday című lapban, s abban a királyi család példamutatási kötelezettségét emelte ki. Réti Ervin Ijesztő iramban növekszik a kínai öregek aránya Túlnépesedés és szegénység A világ legnépesebb országában kevés a szociális otthon, áttekinthetetlen a nyugdíj- és a társadalombiztosítás, túlterhelt az egészségügy. Minél inkább a piacgazdaság felé halad az ország, annál kevesebb pénz és idő jut az idősekre. Hatalmas ütemben öregszik a népesség Kínában: 1990-ben még csak a társadalom 8,8 százalékát tették ki a hatvan éven felüliek, ugyanez az arány 2025-ben várhatóan 18,8 százalékra nő. Ma mintegy 110 millió hatvan évesnél idősebb kínairól tudnak, 2025- ben viszont várhatóan négy- százmillióra nő a számuk. A kínai „öregedési válság” részben a korszakonként változó családtervezési politika következménye. Ismeretes, hogy Mao elnök az ötvenes években arra buzdította népét, szaporodjanak, vállaljanak akár négy-öt gyereket is, hogy Kína erősödjék, és hogy a gyerekek majd segíthessék idős szüleiket. (Ezt diktálja egyébként a több ezer éves hagyomány is.) 1970-ben viszont olyan törvényt hoztak a túlnépesedés veszélye miatt, hogy a házaspárok csupán egy gyereket vállalhatnak. A fiatal párok számára ez azzal a következménnyel jár, hogy nekik kell eltartaniuk szüleiket is egyetlen gyerekük mellett. Egy tanulmány szerint Sanghajban az öregek 37 százaléka nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. Vidéken ez a szám elérheti a 95 százalékot is. Legtöbbjüket tovább- dolgozásra kényszerítik, vagy családjuktól, barátaiktól függnek. Az állam - pénz híján - nem tud rajtuk segíteni. A Mao-korszak gyermekei húsz év múlva elérik a nyugdíjkorhatárt. Kínában mind szélesebb körben tudják: ha nem fejlesztenek ki sürgősen valamiféle öregeket segélyező rendszert, egyre kevésbé várható el, hogy megtartsák a születésszabályozási törvényt. Vagyis családok visszatérnek majd az ősi hagyományokhoz, s nem törődnek a sokat hallott túlnépesedés veszélyeivel. Politikai kényszer a lengyel hadseregben Pénzen vett elnökjelölés Haragszik a yorki érsek Edward engedélyezett „próbaházassága” Bonyodalmak az Európai Unió közös rendőrsége körül Mindenki gyanús, aki él? Amikor az Európai Unió országainak vezetői júniusban megvitatták az Europoilal, vagyis az Eurorendőrséggel kapcsolatos megállapodást, a vártnál is több vitás kérdés maradt nyitva. Mindenekelőtt az óriási kapacitású európai rendőrségi számítógép működtetése váltott ki vihart. Sokan ugyanis úgy értelmezik, hogy az Europol- megállapodás gyakorlatilag sok millió polgárt rendőri felügyelet alá helyez. A felháborodás már csak azért is hatalmas, mert a tagállamok a hetvenegy oldalas dokumentumot még titkos anyagként kezelik. A titokzatosság és a nyugtalanság érthető, mert az már köztudott, hogy a szuperkomputerbe a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem és egyéb bűnös tevékenységek ürügyén gyakorlatilag bárkinek a nevét betáplálhatják. A hágai számítógépbe tehát nemcsak a gyanúsak neve kerülhet, hanem elhelyezhetik olyan személyek adatait is az „elemzési célokat szolgáló adattárba”, akik a későbbi nyomozás során tanúként jöhetnek számításba. Hasonló sorsra jutnának azok, „akik az adott bűntényekkel kapcsolatban információkat szolgáltathatnak”. Sőt, betáplálhatják azoknak az adatait is, „akik esetében bizonyos tények alapján fel lehet tételezni, hogy egy ilyen bűncselekmény áldozatái lehetnek”. Noha az Europol-megálla- podás ki akarja szűrni a túlkapások lehetőségét, a szabályozók bonyolultak, és gyakorlatilag a polgárok nem tudják ellenőrizni, hogy megtartják-e azokat. Aki egyszer bekerül a gépbe, annak a helyzete többé nem irigylésre méltó. Ha ugyanis a neve megjelenik valamely állami képernyőn, attól kezdve eleve gyanúsnak számít, s be kell bizonyítania, hogy nem az, aminek tartják. Ezért állítja joggal Thilo Weichen, a hannoveri adatszakértő: „Az Euro-rendőrség olyan bűntényekről is tudni akar, amelyekre a potenciális elkövetők még nem is szánták el magukat.” Makai György Az FBI tart a nyilvánosságtól Az amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) meg akarja akadályozni, hogy nyilvánosságra kerüljenek egyes, az 1963-ban elkövetett Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos titkos ügyiratok. Ezek az akták az informátorokról és az FBI külföldi kormányokkal tartott kapcsolatairól tartalmaznak adatokat. Az FBI az első kormányügynökség, amely szembeszáll a titkos kormányjelentések felülvizsgálatát végző bizottsággal. A testület tizenöt irat közzétételét tervezi, és erről szóló javaslatát már elő is terjesztette Clinton elnöknek. A németek is a dekrétumok ellen A benesi dekrétumok érvénytelenítését követelik, és kárpótlást kémek elvesztett javaikért a szlovákiai németek, akiket a magyarokhoz hasonlóan 1945 és 1948 között fosztottak meg minden vagyonuktól, valamint csehszlovák állampolgárságuktól. A szlovákiai német szövetség szerint a jelenlegi helyzet másodrendű állampolgárokká fokozza le őket, mert nem élvezik ugyanazokat a jogokat, például a vagyoni kárpótlás esetében, mint Szlovákia más állampolgárai. Pozsony húzódozik a Benes elnök által 1945-ben kiadott rendeletek érvénytelenítésétől, amit a németek érdekképviselete a nemzetközi jog szempontjából is elfogadhatatlannak tart, mert a dekrétumok a kollektív bűnösség elvéből indulnak ki. Érvénytelenítésüket - mind az egykori szövetségi gyűlésben, mind a parlamentben - többször kezdeményezték a magyar képviselők is. Piramisjáték-per Bukarestben Magyarországi vállalkozók hivatalosan bejelentették kártérítési igényüket egy bukaresti bíróságon a román Popolian által vezetett és Budapesten bejegyzett céggel szemben, amely kétszáz százalékos kamat ígérete mellett vett fel kölcsönöket Magyarországon is. A vállalkozók érdekvédelmi szervezetének képviselője jelen volt a csalással, hűtlen kezeléssel vádolt Popolian perén, ahol a lefoglalt közel hárommillió dollár sorsáról kellett volna dönteni. A magyar- országi képviselők azt kérték, hogy ebből a pénzből kártalanítsák a magyar kárvallottakat is. A bíróság csütörtökön hozza meg döntését. ( í á < 1
